Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

m» MÁRCIUS 1. SZERDA tlwidlHI •J'fe.CtelR-HIRME 3 A Felvidéken a zsidóság szekundával vizsgázott le a magyarságából Gürtler Dénes felvidéki képviselő beszéde a zsidó­vitában — Makray Lajos, Eckhardt Tibor és Rajniss Ferenc felszólalása Tizenkilenc interpelláció a szerdai ülésen A képviselőház kedden folytatta a zsidó- javaslat általános vitáját, amelynek a mai ülésen négy szónoka volt: Makray Lajos kereszténypárti, Gürtler Dénes fel­vidéki, Eckhardt' Tibor kisgazda és Raj- niss Ferenc kormánypárti képviselő. A vita széles mederben indult meg, s előre­láthatóan mélyen benyúlik március hó­napba a befejezése. Különösen ha figye­lembe vesszük, hogy közel másfélszáz módosítást nyújtottak be az egyes szaka­szokhoz, melyekét a részletes vita során fognak szavazással elfogadni, vagy el­vetni. Nagy figyelemmel kísérte a Ház Gürtler Dénes beszédét, aki alapos fel­készültséggel hozott a Ház elé történelmi példákat a zsidókérdésben, majd pedig a felvidéki zsidóság szereplését ismertette, bőséges statisztikai adatokkal bizonyí­totta, hogy a felvidéki zsidóság magyar­ságból szekundára vizsgázott. Gürtler Dénes beszédét zajosan megtapsolták. Holnap, szerdán tovább folytatják a zsidójavaslat vitáját, tekintettel arra, hogy tizenkilenc interpellációt jegyeztek be, már déli tizenkét órakor áttérnek az interpellációk meghallgatására. A hol­napi ülés várhatóan a késő délutáni órá­kig fog eltartani. . A keddi ülésről itt számolunk be: „Igenis van zsidókérdés“ . • •festenek.. a m.ac$at káikiSficmyok jói 4ud~ jók, Vjjtqy a&QhcKkávépc+6ék éia Kne typ Ma&fakdve winden Szene maqyatr termék magyar gyártmány. Wasivútya ezután Cs bizahmmafl Szinyei Merse Jenő házelnök tíz óra­kor nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy Rátz Kálmán hozzá intézett levél­ben mentelmi jogának megsértését jelen­tette be, a bejelentést a mentelmi bizott­sághoz teszik át. Ezután folytatták a zsidójavaslat vitáját. Vitéz iMakray Lajos kereszténypárti képviselő volt az első szónok, aki beje­lentette, hogy a törvényjavaslat megsza­vazása nem pártkérdés, s ezért csak sa­ját felfogását fogja elmondani. Nehéz helyzetben érzi magát, mert ez a törvény- javaslat, akikre vonatkozik, azokra az élet-halálkérdést jelenti. Nem fajjal, vagy népcsoporttal áll szemben, hanem ember­rel, azzal az emberrel, aki végigszenvedi ezt a javaslatot. Maximumra fokozott lelkiismeretre és felelősségérzetre van -szükség és le kell hántanunk a gyűlölet érzését magunkról. A javaslat nem azért készül, hogy büntessen és megtoroljon, hanem hogy a magyar keresztény társadal­mat megmentse és emelje. Nem szabad gyűlölettel kezelni a kérdést, mert abból igazság nem származhat. Elvi magasságokból kell a kérdést nézni és még a népszerűséget is elhárítani, mert nem ez a fontos, hanem az igazság. A tézis az, hogy igenis van zsidókérdés, amely fölött a magyarság érdekében nem térhetünk napirendre. A kérdés megoldat­lansága olyan veszedelmeket rejt magá­ban, melyeknek következményeit elsősor­ban a zsidóság fogja elszenvedni. A kér­dés oka abban az antitézisben van, amely a zsidó és keresztény szellem, etikai ér­zés és felfogás között jelentkezik, hogy a zsidóság a maga elzárkozottságában a keresztény társadalomban idegen test. Ez a generális ok, vannak ezenkívül speciális okok is, például amilyen az is, hogy a zsidóság fékezbetetlen és fegyel­mezetlen mohósággal vetette rá ma­gát a közgazdasági pályára, ennek következtében az egyensúly meg­bomlott ezen a területen és ez az egyensúly akar most a fizika örök törvényei szerint újra helyreállani. A zsidókérdést, mint hogy van, meg kell oldani. A párt, amelyhez tartozik, elvileg egyet­ért a javaslattal, nem tartja szerencsés­nek azonban a javaslat konstrukcióját, mert téves alapról indul ki. Ha a hon­polgárságot vette volna alapul, akkor nem komplikálta volna a kérdést, a ke­reszténységgel és a faji kérdéssel. Minthogy a javaslat olyan szempon­tokból indul ki, melyek mélyen bele­nyúlnak a keresztény alapigazságokba, foglalkozni kell vele a keresztény hit­elvi álláspont szemszögéből. Az egyik a kereszte-ég kérdése, a másik a fajiság kérdésé, amit tisztázni kell. A javaslat disztingvál keresziseg és keresztség kö­zölt, mert egyik esetben elfogadja, mint az asszimiláció jelét, a másik esetben nem fogadja el. Határt szab a keresztség kegyelmi hatásának, emberi értékkel méri le ezt. ami egy elvet sért, mert vallás és teológiai dolgokat csak vallási tprvé.nyekkel lehet elbírálni és nem ál Járni törvényekkel. A fajiság szempont jából nem fogadja el a fajoknak olyan felosztását, amelynek alapján vannak magasabbrendű és alacsonyabbrendű fajok. A lélek primátusát és misztériu­mát vallja és fogadja el. A fajnak, a nemzetnek összefogó éltető eleme a lé­lek. Áll ez elsősorban a magyar nem­zetre, mert nincs még egy olyan nemzet, amely annyira a lélek nemzete volna, mint a magyar. Földesi Gyula: Más nemzeteket is sze­retett és szívébe fogadott. Vitéz Makray Lajos lelkiismeretbeli kötelességének tartja, hogy síkra száll­jon azok érdekében, akik már nem tar­toznak a zsidó hitfelekezetkez, akiket a törvény mégis annak deklarál. A maga részéről bele menne abba a megoldásba is, hogy a jövőre akadályozzák meg a ve­gyes házasságot. Végül a hadiárvák kér­dését említette meg s utalt XI. Pius pápa utolsó szavaira: béke, béke, s úgy véli, hogy ebben a szellemben kell a kérdést megoldani. Abban a reményben, hogy a kereszténypárt módosításait a kormány elfogadja, a javaslatot megszavazza. (He­lyeslés és tapsi) Güriler Dénes beszéde Gürtler Dénes felvidéki képviselő a következő szónok, a Ház általános érdek­lődése közben kezdte meg beszédét. Be­vezetőül utalt Prohászka püspöknek fel­fogására, aki azt mondta: magyar, ne gyűlöld önmagadat, és ne ölj testvér senkit se, ne öld a zsidót se, de még ke­vésbé öld meg önmagadat. Jól ismeri a vidéket és megállapítja, hogy az országban a zsidóprobléma meg­oldása feltétlenül szükséges, fontos, sürgős és nélkülözhetetlen, xkki ott volt Komáromban, ái Egyesült Párt kongresszusán, az jól tudja, hogy har­mincezer ember szívéből spontán hang zott el a kiáltás: el innen a zsidókkal, mert tőnkbe teszik a keresztény Magyar- országot. Ezért sürgős és szükséges a zsidókérdés törvénnyel való megoldása, mert e nélkül a nép elkeseredése fogja megoldani a kérdést. Minthogy mindenki elitéli az erőszakoskodást, éppen ezért szükséges, hogy mindezt a törvény meg­hozatalával megakadályozzuk, mert a zsidótörvény nem egyéb, mint a nép el­keseredésének levezetése és a népítélet megakadályozása. Rupert Rezső: A népnek semmi köze hozzá­Leel-össy Árpád: Dehogy nem. Gürtler Dénes: Mi hamarább tudnánk megegyezni képviselőtársam, mint ahogy a nép és önök megegyeznének. A zsidó­kérdés ma már világkérdés. Nehéz meg­oldani, mert állandóan azon vitatkoznak, hogy a zsidóság vájjon vallás, vagy faj. A maga részéről leszögezi, hogy a zsidó­ság önálló vallás is és önálló faj is. A kommunizmus után láttuk, hogy amikor baj volt, ezerszámra tértek át a zsidók a keresztény vallásra és amikor minden lecsillapodott, akkor kezdtek visszaszivá­rogni a zsidó vallásba. Fábián Béla: Honnan tetszik ezt tudni? Gürtler Dénes: A tényekből. (Helyes- lés.) Az elnök figyelmezteti Fábián Bélát, hogy ne zavarja a szónokot és vegye te­kintetbe, hogy Gürtler Dénes első íz­ben szólal fel. Gürtler Dénes ezután a zsidóság faji összetartozandóságáról szólott, megálla­pítva, hogy a zsidóság a legrégibb fajok egyike, amely előtt két út van, ha zsidó akar maradni a cionizmus, a másik út asszimiláció. Asszimiláció tekintetében elsősorban a lelki asszimilációt ismeri el, fajilag azonban nehéz a zsidót asszi­milálni, mert fajilag annyira erős, hogy a nála gyengébb fajt abszorbeálja, fel­emészti, megszünteti. Bégi igazság, hogy ahol a zsidóság letelepedett, ott nemcsak élni akar, hanem uralkodni. Ezért van zsidókérdés és lesz mindaddig, amíg zsidó van. Gürtler Dénes ezután hatalmas törté­nelmi anyagot vonultatott fel annak iga­zolására, hogy már az egyiptomi fáraók hozták meg az első zsidótörvényt, ismer tette a római birodalomban, Mohamed birodalmában, majd a középkori Spa­nyolországban hozott törvényeket, utalt az angol törvényekre, az olaszországi, franciaországi, németországi törvényes intézkedésekre, amelyek sokszor kegyet­len és szigorú módon üldözték ki orszá­guk területéről a zsidóságot. Ezután rátért a magyar történelem pél­dáira, ismertette az Árpádházi királyok intézkedéseit, Végigment Mária Terézia, II. József rendeletéin s megállapította hogy II. József óta elképesztően felduz­zadt a zsidók száma. Akkoriban het­venötezer volt a számuk, amely 1914-ig közel egymillióra emelkedett. Még szembetűnőbb a zsidóság óriási tér hódítá'sa a szabadpályá.kon és a szabad kereskedelemben. Vállalatoknál 51 száza­lék, kereskedelmi alkalmazottaknál 40 százalék, földbirtoknál 25 százalék, ügy­védeknél 52 százalék, orvosoknál 38 szá­zalék. gyógyszerészeknél 27 százalék, hír­lapíróknál 35 százalék, mérnököknél 31 százalék a zsidók száma, ugyanekkor az összlakosságnak csupán hat százalékát teszik ki. Ezután arról számolt be, hogy a zsi­dóság hogyan viselkedett a Felvi­déken. — Mi, felvidéki keresztény magyarok —- mondotta — semmi másért nem küz­döttünk a Felvidéken, csak azért, hogy megkapjuk egyelőre azokat a jogainkat, amelyek százalékos arányban minket megillettek. Húsz éves keserves küzde­lem után sem kaptuk meg, és kérdem, hogyha a zsidóság Magyarország terü­letén megkapja az őt megillető százalék- arányt, hol van itt az igazságtalanság és a kegyetlenkedés. A felvidéki tapasz­talatok alapján, minden gyűlölet, szemé­lyeskedés és harag távol áll tőlem, ami­kor azt mondom, hogy a Felvidéken a zsidóság a legrosszabbul, szekundával vizsgázott le magyarságáról. A Felv ide ken körülbelül kétszaznegyvenezer zsidó van, és ebből csak hat és fél százalék vallotta magát magyarnak. Fábián Béla: Csehországot is beszá­mítja1? Gürtler Dénes: Ez nem Csehország, ez tisztán Szlovcnszkó és Ruszinszkó szám­adataira vonatkozik és az ottani válasz­tási törvény értelmében több mint száz­ezer volt a zsidó szavazók száma. Azt kell mondanom, igaza, volt Jaross miniszter árnak, mikor Érsekújváron azt mondotta, hogy ujjain meg tudná számlálni azokat a zsidókat, akik minket tá­mogattak, mert egy százalék sem szavazott ránk, magyarokra. Ahol zsidó lista, szociál­demokrata, agrár-cseh, iparospárti lista volt, mind odaszavaztak, esak a magya-i rokra nem. Ez tény, ez statisztika. Cseh­szlovákiában is beigazolódott a zsidó orientálódás igazsága, bebizonyosodott az, hogy a zsidó Németországban német­nek, Angliában angolnak, Olaszország­ban olasznak, Franciaországban franciá­nak mondja magát és sajnos Cseh-Szlo- vákiában a zsidók cseh-szlovákoknak, vagy zsidóknak vallották magukat, csak nem magyarnak. Amikor Trianon után a legnagyobb szükség lett volna a magyarságnak a zsidókra is, a zsidóság elhagyott minket és teljesen hátat fordított nekünk. Fábián Béla: Ez nem áll. (Zaj.) Gürtler Dénes: Nagyon kevés a kivé­tel. A kivételeket név szerint ismerjük, fel vannak jegyezve, kategorizálva, sta­tisztika van róluk. ezeket a zsidókat a javaslat 22-ilr szakasza értelmében mi, felvidékiek meg is fogjuk védeni, mert hűségesen kitaríottak mellettünk. A többi zsidó azonban ne kívánja azt, hogy mi felvidékiek, akik szenvedtünk mi.attuk, védelmezzük itt okét a Házban. Füssy Kálmán: Massaryknak szobrot akartak emelni. A cseh-szlovák nemzetvédelmi alap Gürtler Dénes: Míg mi, keresztény magyarok, elmondhatjuk azt, hogy a Fel-, vidéken „italunk a könnyünk és kenye­rünk a keserűség és a bánat volt“, ugyan­akkor a zsidóságot átorientálódása foly­tán Cseh-Szlovákia minden előnyben ré­szesítette. Ezek a megállapítások világo­san mutatják a zsidóság felvidéki törté­netét és hogy miként viselkedtek. A bizottságban arra hivatkoztak egye­sek, hogy tragédia lesz ebből a zsidótör­vényből. Hát nem volt az tragédia a Fel­vidéken, amikor a kuruc Kassán, Rákóczi városában és a koronázó városban, Pozsonyban éppen a zsidóság működése követ­keztében húsz százalék alá estünk és így teljesen elnémult itt a hivatalok­ban a magyar szó. Nem • tragédia volt-e az, amikor az utolsó percekben mozgósí­tott a cseh-szlovák állam? Ki ellen moz­gósított? Talán Hitler ellen, a nyolcvan­ötmilliós, hatalmas német nép ellen? Csonkamagyarország ellen mozgósított. Azt mondták a mozgósított tisztek ott a határon, hogy nem állunk meg, csak Bu­dapesten és akkor száz és százmilliókat adott a felvi déki zsidóság a eseh-szlovák nemzet- védelmi alapra. Fábián Béla: Nem igaz. Füssy Kálmán: Be van bizonyítva. Fábián Béla: Gyűjtöttek az ipartestü letek, a kereskedelmi kamarák. Elnök figyelmezteti Fábiánt, hogy maradjon csendben. Festetics Domonkos gróf: Miért ez az izgalom? Megai Meissner Károly: Ügyig utol­jára beszél, miért ne beszéljen. (Zaj.) Gürtler Dénes: Ajánlom Fábián kép­viselőtársam figyelmébe, hogy mivel Cseh-Szlovákiában pénzért mindent meg lehet kapni, menjen oda a statisztikai hi­vatalba és pénzért megkapja a pontos adatokat, hogy hogyan viselkedett a zsi­dóság. Igazságos, méltányos és helyes, hogy a keresztény Magyar őrs zában, ahol a zsidó­ság hatszázalékot tesz ki, hogy a kilenc­vennégy százalék igazi keresztény ma­gyarság vigye a vezérszerepet a közélet minden terén. — Mi keresztény szellemet hoztunk a Felvidékről és amikor még fennállott a Felvidéken az erősen védett határ, mi akkor sem voltunk corpus seperatum

Next

/
Thumbnails
Contents