Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
m» MÁRCIUS 1. SZERDA tlwidlHI •J'fe.CtelR-HIRME 3 A Felvidéken a zsidóság szekundával vizsgázott le a magyarságából Gürtler Dénes felvidéki képviselő beszéde a zsidóvitában — Makray Lajos, Eckhardt Tibor és Rajniss Ferenc felszólalása Tizenkilenc interpelláció a szerdai ülésen A képviselőház kedden folytatta a zsidó- javaslat általános vitáját, amelynek a mai ülésen négy szónoka volt: Makray Lajos kereszténypárti, Gürtler Dénes felvidéki, Eckhardt' Tibor kisgazda és Raj- niss Ferenc kormánypárti képviselő. A vita széles mederben indult meg, s előreláthatóan mélyen benyúlik március hónapba a befejezése. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy közel másfélszáz módosítást nyújtottak be az egyes szakaszokhoz, melyekét a részletes vita során fognak szavazással elfogadni, vagy elvetni. Nagy figyelemmel kísérte a Ház Gürtler Dénes beszédét, aki alapos felkészültséggel hozott a Ház elé történelmi példákat a zsidókérdésben, majd pedig a felvidéki zsidóság szereplését ismertette, bőséges statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a felvidéki zsidóság magyarságból szekundára vizsgázott. Gürtler Dénes beszédét zajosan megtapsolták. Holnap, szerdán tovább folytatják a zsidójavaslat vitáját, tekintettel arra, hogy tizenkilenc interpellációt jegyeztek be, már déli tizenkét órakor áttérnek az interpellációk meghallgatására. A holnapi ülés várhatóan a késő délutáni órákig fog eltartani. . A keddi ülésről itt számolunk be: „Igenis van zsidókérdés“ . • •festenek.. a m.ac$at káikiSficmyok jói 4ud~ jók, Vjjtqy a&QhcKkávépc+6ék éia Kne typ Ma&fakdve winden Szene maqyatr termék magyar gyártmány. Wasivútya ezután Cs bizahmmafl Szinyei Merse Jenő házelnök tíz órakor nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy Rátz Kálmán hozzá intézett levélben mentelmi jogának megsértését jelentette be, a bejelentést a mentelmi bizottsághoz teszik át. Ezután folytatták a zsidójavaslat vitáját. Vitéz iMakray Lajos kereszténypárti képviselő volt az első szónok, aki bejelentette, hogy a törvényjavaslat megszavazása nem pártkérdés, s ezért csak saját felfogását fogja elmondani. Nehéz helyzetben érzi magát, mert ez a törvény- javaslat, akikre vonatkozik, azokra az élet-halálkérdést jelenti. Nem fajjal, vagy népcsoporttal áll szemben, hanem emberrel, azzal az emberrel, aki végigszenvedi ezt a javaslatot. Maximumra fokozott lelkiismeretre és felelősségérzetre van -szükség és le kell hántanunk a gyűlölet érzését magunkról. A javaslat nem azért készül, hogy büntessen és megtoroljon, hanem hogy a magyar keresztény társadalmat megmentse és emelje. Nem szabad gyűlölettel kezelni a kérdést, mert abból igazság nem származhat. Elvi magasságokból kell a kérdést nézni és még a népszerűséget is elhárítani, mert nem ez a fontos, hanem az igazság. A tézis az, hogy igenis van zsidókérdés, amely fölött a magyarság érdekében nem térhetünk napirendre. A kérdés megoldatlansága olyan veszedelmeket rejt magában, melyeknek következményeit elsősorban a zsidóság fogja elszenvedni. A kérdés oka abban az antitézisben van, amely a zsidó és keresztény szellem, etikai érzés és felfogás között jelentkezik, hogy a zsidóság a maga elzárkozottságában a keresztény társadalomban idegen test. Ez a generális ok, vannak ezenkívül speciális okok is, például amilyen az is, hogy a zsidóság fékezbetetlen és fegyelmezetlen mohósággal vetette rá magát a közgazdasági pályára, ennek következtében az egyensúly megbomlott ezen a területen és ez az egyensúly akar most a fizika örök törvényei szerint újra helyreállani. A zsidókérdést, mint hogy van, meg kell oldani. A párt, amelyhez tartozik, elvileg egyetért a javaslattal, nem tartja szerencsésnek azonban a javaslat konstrukcióját, mert téves alapról indul ki. Ha a honpolgárságot vette volna alapul, akkor nem komplikálta volna a kérdést, a kereszténységgel és a faji kérdéssel. Minthogy a javaslat olyan szempontokból indul ki, melyek mélyen belenyúlnak a keresztény alapigazságokba, foglalkozni kell vele a keresztény hitelvi álláspont szemszögéből. Az egyik a kereszte-ég kérdése, a másik a fajiság kérdésé, amit tisztázni kell. A javaslat disztingvál keresziseg és keresztség közölt, mert egyik esetben elfogadja, mint az asszimiláció jelét, a másik esetben nem fogadja el. Határt szab a keresztség kegyelmi hatásának, emberi értékkel méri le ezt. ami egy elvet sért, mert vallás és teológiai dolgokat csak vallási tprvé.nyekkel lehet elbírálni és nem ál Járni törvényekkel. A fajiság szempont jából nem fogadja el a fajoknak olyan felosztását, amelynek alapján vannak magasabbrendű és alacsonyabbrendű fajok. A lélek primátusát és misztériumát vallja és fogadja el. A fajnak, a nemzetnek összefogó éltető eleme a lélek. Áll ez elsősorban a magyar nemzetre, mert nincs még egy olyan nemzet, amely annyira a lélek nemzete volna, mint a magyar. Földesi Gyula: Más nemzeteket is szeretett és szívébe fogadott. Vitéz Makray Lajos lelkiismeretbeli kötelességének tartja, hogy síkra szálljon azok érdekében, akik már nem tartoznak a zsidó hitfelekezetkez, akiket a törvény mégis annak deklarál. A maga részéről bele menne abba a megoldásba is, hogy a jövőre akadályozzák meg a vegyes házasságot. Végül a hadiárvák kérdését említette meg s utalt XI. Pius pápa utolsó szavaira: béke, béke, s úgy véli, hogy ebben a szellemben kell a kérdést megoldani. Abban a reményben, hogy a kereszténypárt módosításait a kormány elfogadja, a javaslatot megszavazza. (Helyeslés és tapsi) Güriler Dénes beszéde Gürtler Dénes felvidéki képviselő a következő szónok, a Ház általános érdeklődése közben kezdte meg beszédét. Bevezetőül utalt Prohászka püspöknek felfogására, aki azt mondta: magyar, ne gyűlöld önmagadat, és ne ölj testvér senkit se, ne öld a zsidót se, de még kevésbé öld meg önmagadat. Jól ismeri a vidéket és megállapítja, hogy az országban a zsidóprobléma megoldása feltétlenül szükséges, fontos, sürgős és nélkülözhetetlen, xkki ott volt Komáromban, ái Egyesült Párt kongresszusán, az jól tudja, hogy harmincezer ember szívéből spontán hang zott el a kiáltás: el innen a zsidókkal, mert tőnkbe teszik a keresztény Magyar- országot. Ezért sürgős és szükséges a zsidókérdés törvénnyel való megoldása, mert e nélkül a nép elkeseredése fogja megoldani a kérdést. Minthogy mindenki elitéli az erőszakoskodást, éppen ezért szükséges, hogy mindezt a törvény meghozatalával megakadályozzuk, mert a zsidótörvény nem egyéb, mint a nép elkeseredésének levezetése és a népítélet megakadályozása. Rupert Rezső: A népnek semmi köze hozzáLeel-össy Árpád: Dehogy nem. Gürtler Dénes: Mi hamarább tudnánk megegyezni képviselőtársam, mint ahogy a nép és önök megegyeznének. A zsidókérdés ma már világkérdés. Nehéz megoldani, mert állandóan azon vitatkoznak, hogy a zsidóság vájjon vallás, vagy faj. A maga részéről leszögezi, hogy a zsidóság önálló vallás is és önálló faj is. A kommunizmus után láttuk, hogy amikor baj volt, ezerszámra tértek át a zsidók a keresztény vallásra és amikor minden lecsillapodott, akkor kezdtek visszaszivárogni a zsidó vallásba. Fábián Béla: Honnan tetszik ezt tudni? Gürtler Dénes: A tényekből. (Helyes- lés.) Az elnök figyelmezteti Fábián Bélát, hogy ne zavarja a szónokot és vegye tekintetbe, hogy Gürtler Dénes első ízben szólal fel. Gürtler Dénes ezután a zsidóság faji összetartozandóságáról szólott, megállapítva, hogy a zsidóság a legrégibb fajok egyike, amely előtt két út van, ha zsidó akar maradni a cionizmus, a másik út asszimiláció. Asszimiláció tekintetében elsősorban a lelki asszimilációt ismeri el, fajilag azonban nehéz a zsidót asszimilálni, mert fajilag annyira erős, hogy a nála gyengébb fajt abszorbeálja, felemészti, megszünteti. Bégi igazság, hogy ahol a zsidóság letelepedett, ott nemcsak élni akar, hanem uralkodni. Ezért van zsidókérdés és lesz mindaddig, amíg zsidó van. Gürtler Dénes ezután hatalmas történelmi anyagot vonultatott fel annak igazolására, hogy már az egyiptomi fáraók hozták meg az első zsidótörvényt, ismer tette a római birodalomban, Mohamed birodalmában, majd a középkori Spanyolországban hozott törvényeket, utalt az angol törvényekre, az olaszországi, franciaországi, németországi törvényes intézkedésekre, amelyek sokszor kegyetlen és szigorú módon üldözték ki országuk területéről a zsidóságot. Ezután rátért a magyar történelem példáira, ismertette az Árpádházi királyok intézkedéseit, Végigment Mária Terézia, II. József rendeletéin s megállapította hogy II. József óta elképesztően felduzzadt a zsidók száma. Akkoriban hetvenötezer volt a számuk, amely 1914-ig közel egymillióra emelkedett. Még szembetűnőbb a zsidóság óriási tér hódítá'sa a szabadpályá.kon és a szabad kereskedelemben. Vállalatoknál 51 százalék, kereskedelmi alkalmazottaknál 40 százalék, földbirtoknál 25 százalék, ügyvédeknél 52 százalék, orvosoknál 38 százalék. gyógyszerészeknél 27 százalék, hírlapíróknál 35 százalék, mérnököknél 31 százalék a zsidók száma, ugyanekkor az összlakosságnak csupán hat százalékát teszik ki. Ezután arról számolt be, hogy a zsidóság hogyan viselkedett a Felvidéken. — Mi, felvidéki keresztény magyarok —- mondotta — semmi másért nem küzdöttünk a Felvidéken, csak azért, hogy megkapjuk egyelőre azokat a jogainkat, amelyek százalékos arányban minket megillettek. Húsz éves keserves küzdelem után sem kaptuk meg, és kérdem, hogyha a zsidóság Magyarország területén megkapja az őt megillető százalék- arányt, hol van itt az igazságtalanság és a kegyetlenkedés. A felvidéki tapasztalatok alapján, minden gyűlölet, személyeskedés és harag távol áll tőlem, amikor azt mondom, hogy a Felvidéken a zsidóság a legrosszabbul, szekundával vizsgázott le magyarságáról. A Felv ide ken körülbelül kétszaznegyvenezer zsidó van, és ebből csak hat és fél százalék vallotta magát magyarnak. Fábián Béla: Csehországot is beszámítja1? Gürtler Dénes: Ez nem Csehország, ez tisztán Szlovcnszkó és Ruszinszkó számadataira vonatkozik és az ottani választási törvény értelmében több mint százezer volt a zsidó szavazók száma. Azt kell mondanom, igaza, volt Jaross miniszter árnak, mikor Érsekújváron azt mondotta, hogy ujjain meg tudná számlálni azokat a zsidókat, akik minket támogattak, mert egy százalék sem szavazott ránk, magyarokra. Ahol zsidó lista, szociáldemokrata, agrár-cseh, iparospárti lista volt, mind odaszavaztak, esak a magya-i rokra nem. Ez tény, ez statisztika. Csehszlovákiában is beigazolódott a zsidó orientálódás igazsága, bebizonyosodott az, hogy a zsidó Németországban németnek, Angliában angolnak, Olaszországban olasznak, Franciaországban franciának mondja magát és sajnos Cseh-Szlo- vákiában a zsidók cseh-szlovákoknak, vagy zsidóknak vallották magukat, csak nem magyarnak. Amikor Trianon után a legnagyobb szükség lett volna a magyarságnak a zsidókra is, a zsidóság elhagyott minket és teljesen hátat fordított nekünk. Fábián Béla: Ez nem áll. (Zaj.) Gürtler Dénes: Nagyon kevés a kivétel. A kivételeket név szerint ismerjük, fel vannak jegyezve, kategorizálva, statisztika van róluk. ezeket a zsidókat a javaslat 22-ilr szakasza értelmében mi, felvidékiek meg is fogjuk védeni, mert hűségesen kitaríottak mellettünk. A többi zsidó azonban ne kívánja azt, hogy mi felvidékiek, akik szenvedtünk mi.attuk, védelmezzük itt okét a Házban. Füssy Kálmán: Massaryknak szobrot akartak emelni. A cseh-szlovák nemzetvédelmi alap Gürtler Dénes: Míg mi, keresztény magyarok, elmondhatjuk azt, hogy a Fel-, vidéken „italunk a könnyünk és kenyerünk a keserűség és a bánat volt“, ugyanakkor a zsidóságot átorientálódása folytán Cseh-Szlovákia minden előnyben részesítette. Ezek a megállapítások világosan mutatják a zsidóság felvidéki történetét és hogy miként viselkedtek. A bizottságban arra hivatkoztak egyesek, hogy tragédia lesz ebből a zsidótörvényből. Hát nem volt az tragédia a Felvidéken, amikor a kuruc Kassán, Rákóczi városában és a koronázó városban, Pozsonyban éppen a zsidóság működése következtében húsz százalék alá estünk és így teljesen elnémult itt a hivatalokban a magyar szó. Nem • tragédia volt-e az, amikor az utolsó percekben mozgósított a cseh-szlovák állam? Ki ellen mozgósított? Talán Hitler ellen, a nyolcvanötmilliós, hatalmas német nép ellen? Csonkamagyarország ellen mozgósított. Azt mondták a mozgósított tisztek ott a határon, hogy nem állunk meg, csak Budapesten és akkor száz és százmilliókat adott a felvi déki zsidóság a eseh-szlovák nemzet- védelmi alapra. Fábián Béla: Nem igaz. Füssy Kálmán: Be van bizonyítva. Fábián Béla: Gyűjtöttek az ipartestü letek, a kereskedelmi kamarák. Elnök figyelmezteti Fábiánt, hogy maradjon csendben. Festetics Domonkos gróf: Miért ez az izgalom? Megai Meissner Károly: Ügyig utoljára beszél, miért ne beszéljen. (Zaj.) Gürtler Dénes: Ajánlom Fábián képviselőtársam figyelmébe, hogy mivel Cseh-Szlovákiában pénzért mindent meg lehet kapni, menjen oda a statisztikai hivatalba és pénzért megkapja a pontos adatokat, hogy hogyan viselkedett a zsidóság. Igazságos, méltányos és helyes, hogy a keresztény Magyar őrs zában, ahol a zsidóság hatszázalékot tesz ki, hogy a kilencvennégy százalék igazi keresztény magyarság vigye a vezérszerepet a közélet minden terén. — Mi keresztény szellemet hoztunk a Felvidékről és amikor még fennállott a Felvidéken az erősen védett határ, mi akkor sem voltunk corpus seperatum