Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-15 / 61. szám
12 telvideKi •ÄgVaRHIRME 1939 MÁRCIUS 15, SZERDA Átvették a magyar hatóságok képviselői a Magyarországhoz visszacsatolt abauii községeket Kassa, március H. A határmegállapító bizottság döntése alapján Magyarországhoz visszacsatolt abauji községeket kedden délben vették át a magyar katonai és polgári hatóságok. Délben a Szepsi és Jászó közötti országúton Heténypuszta közelében történt meg a jelenlegi demarkációs vonal átlépése. A magyar királyi honvédség képviseletében vitéz Murányi Mátyás alezredes, a 28. határ-vadászzászlóalj parancsnoka vette át a területet a cseh-szlovák katonai közegektől, a magyar közigazgatás nevében pedig Szentimrey Pál alispán és Sternegg Géza báró főszolgabíró vette át Jászó, Jászó- mindszent és Rudnok községeket. Ájfalucs- ka átvételénél a magyar hatóságok képviseletében Fáy Barna, a csornai járás főszolgabírója intézkedett és Aranyidát és Rékát Kátra Kálmán dr., a kaseai járás főszolgabírója vette át. Nagy lelkesedéssel fogadta a felszabadult községek lakossága a magvar honvédeket Kassa, március H. (Tudósítónk, telefonjelentése.) Kedden délután 11 és 12 óra között történt Jászó megszállása. 12 óra 10 perckor haladt át a honvédség elővédje a volt magyar csehszlovák határon. Az elővédet Murányi Mátyás alezredes zászlóaljparancsnok vezette, a kerékpáros zászlóaljat motoros katonaság, kerékpárzászlóalj, majd csendőrség követte. Jászó község határában történt meg az ünnepies üdvözlés. Kassáról résztvett a bevonuláson az Egyesült Magyar Párt egész vezetősége, élén Pajor Miklós dr. országgyűlési képviselővel, Tost Barna prelátus plébános pártelnök felsőházi taggal, Borbiró Ferenc dr.-ral, Kassa város főispánjával, Tost László kassai pol- gámesterrel, Buczkó Emil dr. premontrei kanonok főgimnáziumi igazgatóval. Az egész jászóvári prépostság, a préposttal az élén megjelent a fogadtatáson. Az ünnepélyes fogadtatásnál Tóth Juliska jászói lány kenyeret, sót és kulcsot adott át vitéz Szentimrei Pál alispánnak. Ezután Manczos plébános magasszárnya- lású beszéddel üdvözölte a bevonuló honvédség parancsnokát, vitéz Heszlényi vezérkari ezredest. A jászói magyar lányok pártában álltak sorfalat és Manczos plébános üdözlő beszéde után Borsodé, Sándor, az Egyesült Párt elnöke, majd Ma- cza Ödön, a keresztény szocialista szak- szervezet elnöke mondta az üdvözlő beszédet Utánuk ifj. Eiben Imre a jászóvári ifjúság nevében, Hijovszky Böske, a leányegyesület nevében mondott üdvözlő beszédet. Az üdvözléseket vitéz Heszlényi vezérkari ezredes köszönte meg szép beszédben, mondván, hogy a magyar honvédség boldogan és büszkén lépett e területre, de az igazi boldogság csak akkor fog elkövetkezni, amikor helyreáll az ezeréves Magyarország. Reméljük, hogy a legközelebbi jövőben további lépéseket tehetünk e cél megvalósításáért. Az üdvözlések után a katonaság díszfelvonulása és a környékbeli diszbandériumok felvonulása következett. Ugyancsak ma délben 12 órakor vonult be a honvédség Rudnok községbe, ahova Balogh István hadnagy vezette a honvédség bevonuló osztagait. Demkó Jakab községi bíró és Misák Pál plébános mondott üdvözlő beszédet, majd két gyermek szavalt. Ezután a templomba vonultak, ahol ünnepélyt tartottak, s ennek végeztével elénekelték a Himnuszt. A délutáni órákban történt a bevonulás Jászómindszent községbe, amely négy kilométernyire fekszik Jászótól. Jászómindszent lakossága hallatlan lelkesedéssel fogadta a magyar honvédséget. Bevonulás Magvarád községbe Ipolyság, március 14. A magyar honvédség csapatai ma vonultak be a hontmegyei Magyarád községbe, amely a határ rendezése során Magyarországhoz került. A község határában Suhay látván községi bíró üdvözölte honvédeinket. Meghatottságtól I remegő hangon üdvözölte a rég nem látott | A máskor néptelen Pestszenterzsébet utcái kedden délben feketéllettek az emberektől. Megindult a város. Az ember- áradat a temető felé hönxpölygött. Három órára az élők teljesen ellepték a halottak uradalmát. Három órakor helyezték ugyanis nyugalomra Kiss Ernő főhadnagyot, Munkács egyik hősét. A ravatalt a halottasház előtt a szabadban állitották fel s a koporsót négyszögben állták körül a bajtársak. Kiss Ernő, élt harminc évet. Ezt betűzhették könnybelábadó szemmel a gyásztisztesség résztvevői, majd a tekintetek a piros-fehér-zöld selyemszalagok tömegei között keresték meg a kegyelet lerovóinak nevét. Az egyik szalagon ennyi volt olvasható: Mami. A hős főhadnagy édesanyja a koporsó jobb oldalán állott, családja tagjai között. Könnyei már kiapadtak s a magyar nagyasszonyok szilárdságával és méltóságával viselte dicsőséges gyászát. Egymásután járultak hozzá a nagyszámú küldöttséggel megjelent tisztikar tagjai, hogy kifejezzék részvétüket, az elsők között Bartha Károly szkv. táborszernagy, hadügyminiszter, majd Jány Gusztáv budapesti hadtestparancsnok. Küldöttségileg képviseltette magát a két Ludovika Akadémia, melyek egész magyar katonákat, s elpanaszolta beszédében, hogy bár a község lakossága szín tiszta magyar volt, húsz év óta nem volt magyar iskolája a községinek. Megható jelenetek játszódtak le az ünnepélyes átvétel során, mert a Szlovákiának jutott Szántó község majdnem egész lakossága kivonult, hogy szemlélője legyen az eseménynek. Elmondották a szántóiak, hogy csak a telepeseken múlt, hogy ez a község is nem kerülhetett vissza Magyar- országhoz és megindult hangon ismételgették, hogy minden körülmények között hűségesek maradnak a magyar nemzeti érzésükhöz. A bevonulásnál jelen volt Sáska Dezső alispán ,és Gálfy Ernő főszolgabíró. tisztikara testületileg jelent meg. Leventék, díszszázadok merev vonala között egyszerű feketeségükben helyezkedtek el a Rongyosok, akik gyönyörű koszorújukat fehér kettős kereszttel díszítették. Körülöttük hullámzott, szinte végeláthatatla- nul a tengernyi nép. Három órakor pattogó vezényszavak jelezték, hogy megérkezett a kormányzó, aki személyes jelenlétével fejezte ki az egész nemzet tisztelgését a hős iránt A ravatal felé fordulva tisztelgett a kormányzó, majd fogadta a hadügyminiszter és hadtestparancsnok jelentkezését és fogadta a tisztikar tisztelgését. Alig tűntek el a magasbalendült fehérkeztyüs kezek, felhangzott a gyászének és fényes papi asszisztenciával megkezdődött a gyászszertartás. Egyre több szem vált könnyfátyolossá, egyre több torokból hangzott fel a sírás csuklása, amely végigterjedt a sokaságon, amikor Vozáry Aladár, Munkács városának képviselője a gyászszertartás befejezése után ékes, szárnyaló szavakkal rajzolta meg a hős Kiss Ernő főhadnagy lelki protréját. A beszéd után a kormányzó a ravatal mellé lépett és közvetlen, meleg szavakkal fejezte ki részvétét a gyászbaborult anyának és a családtagoknak, majd eltávozott. Ezután gyászmenetté alakult a tömeg. Hait honvéd vállára vette a koporsót és vitte, feszes dobbanóléptekkiel örök nyugvóhelyére, a magyar anyaföldbe, amelyért Munkácson ontotta vérét. A sírnál Pestszenterzsébet nevében a város polgármestere búcsúztatta, majd beszentelték a koporsót Eltemettél* Cristea Mir ont BuJcarest, március 14. Cristea Miron pátriárka hamvait ma délelőtt helyezték örök nyugalomra a patriarkátus kápolnájában. A szertartáson jelen voltak az állam legfőbb hatóságainak, a kormánynak és a diplomáciai testületnek a képviselői. Felvidékünk - honvédségünk! A Vitézi Rend Zrínyi-csoportja író- munkatársainak, katonai, politikai szakíróknak és a legjobb keresztény magyar újságírók egész gárdájának bevonásával gyönyörű, díszes kiállítású műben adja most ki a magyar Felvidék visszatérésének történetét Felvidékünk — honvédségünk! címmel jelenik meg a hatalmas munka, amely a felszabadító honvéd- csapatok bevonulásának, a történelmi nagy napok eseményeinek megörökítése mellett felvázolja a magyar honvédség egész történetét és szerepét a nemzet életében. A vitézi rend főkapitányának, Magyar- ország kormányzójának színes arcképe díszíti a gyöyörű munka első oldalát, azután vitéz Rátz Jenő volt honvédelmi miniszter előszava, majd Jaross Andor felvidéki miniszter ajánlása következik. Ezzel megindul a beszámoló a történelmi események sorozatáról, a közelmúlt hónapok válságairól, küzdelmeiről, a megpróbáltatásokról, a kétségekről, végül a magyar igazság csodálatos, vértelen győzelméről. Megkapóan nagyvonalú, hatalmas perspektívákat megnyitó a? elgondolás, amely egységes egésszé, hiteles történelmi dokumentummá és egyúttal lélegzetelállítóan izgalmas olvasmánnyá teszi ezt a könyvet. Egy-egy rövid fejezet felvázolja a magyar Felvidék helyzetét a húszesztendős cseh elnyomás alatt, azután a világ- .pci’jJ'kai helyzetet, amely az események kiindulópontja volt: Ausztria csatlakozását a német birodalomhoz, a cseh válság kiélesedését,' a hazugságból, ámításból összetákolt Cs.eh Szlová.kia ösz- szeroppanását- Megelevenedik az olvasóban a komáromi tárgyalások, az utána következő diplomáciai küzdelem minden izgalma, azután a már szinte elviselhetetlen feszültség, amely a bécsi döntőbíróság összeillését és Ítéletének kihirdetését megelőzte. Végül következik a fel- szabadulás: a magyar honvéddandárok felvonlása az északi határra, a trianoni határsorompó leomlása, egymillió magyar visszatérése a sokat szenvedett nemzethez. Megható és feljegyzésre érdemes gesztus, hogy a vitézi rend Z r i n y i-csoportja minden megvásárolt példányért ajándékba ad egy albumot a leszerelő honvédeknek, akik a Felvidék felszabadulásában részt vettek, valamint a szegénysorsú vitézeknek, hogy a magyar katonaszellemet ébren tartsa és ápolja. Egy életre szóló emléket ad ezzel á Z r i n y i-csoport a honvédeknek, vitézeknek, amelyet évtizedek elmúltával is felvillandó tekintettel,, felderülő arccal fognak nézegetni. A vitézi rend Z r i n y i-csoportjának megbízásából a legnagyobb keresztény sajtóvállalat, a Stádium rt. készítette el a müvet, a magyar nyomdai technikának igazi remekét. A szövegrészeket kilencvenhat oldal mélynyomású kép és számos térkép illusztrálja- Az anyag összeválogatása olyan, hogy valóban hiánytalan képet ad se eseményekről technikai kiállítása pedig valóban a legjobb, a legmodernebb. A Felvidékünk — honvédségünk! minden tekintetben méltó a nagy napokhoz, amelyekről beszámol, kiadásáért hála és elismerés illeti meg a vitézi rend Zrinyi- csoportját és a Sfáditm-saitóvállala-- tot, mert erre a munkára valóban szükség volt. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ XIL Pius pápa a koronázás után Urbi et orbi áldást ad MM A kormányzó elkísérte utolsó útjára Kiss Ernő főhadnagyot, a munkácsi STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT., BUDAPEST, VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ
