Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-15 / 61. szám

1939 MÁRCIUS 15, SZERDA “FELVIDÉKI JHM&ARHIRLAB 5 58 A kormányzó fogadta a magyar- országi ruszinszkóiak küldöttségét A kormányzó úr őf Öméltósága ma délben fogadta a magyarországi ruszinszkóiak szervezetének 13 tagú küldöttségét. Sztojka Sándor munkácsi görögkatolikus püspök lelkes szavakkal tolmácsolta a ruszinszkóiak hódolatát. A kormányzó közvetlen meleg szavakkal válaszolt, majd elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. A küldöttségben a püspökön kívül résztvett Demkó Mihály volt tartománygyűlési képviselő, Marina Gyula dr. teológiai rektor. Illés József dr. egyetemi tanár, Moryay Zsigmond nyugal­mazott főispán, Davidovics András ügyve­zető főtitkár, Földesy Gyula országgyűlési képviselő, Ortutay Jenő főesperes, ország- gyűlési képviselő, Iváncsó Antal dr. tör­vényszéki jegyző, Bacsinszky Sándor dr. lelkész, Hladonik István papnövendéki kar­nagy, Kaminszky József dr. főlevéltárnok. Ruszin küldöttség a miniszterelnöknél Kedden' délben a magyarországi ruszinok küldöttsége felkereste Teleki Pál gróf mi­niszterelnököt, hogy a ruszinok , készségé­ről és tiszteletéről biztosítsa. A küldöttségben resztvettek: Sztojka Sándor ungvári görögkatolikus püspök, lUés József egyetemi tanár országgyűlési képviselő, Ortutay Jenő főesperes képvi­selő, Földesi Gyula képviselő, Demkó Mi­hály volt tartománygyűlési képviselő, Ma­rina Gyula szemináriumi vicerektor, Ba­csinszky Sándor lelkész, Hladonih István karnagy, Iváncsó Antal törvényszéki jegyző, Kaminszky József, a Ruszin Nem­zeti Tanács elnöke, Morvay Zsigmond nyu­galmazott főispán, Davidovics András, a magyarországi ruszinszkóiak szervezeté­nek főtitkára, Hajovics Péter gyáros. illés József, az egyesület elnöke üdvö­zölte először a miniszterelnököt és kérte, hogy továbbra is tartsa meg a kormány a ruszin népet jóakaraté gondoskodásában. Sztojka Sándor püspök a Magyarország határai közé most visszatért ruszinok üd­vözletét tolmácsolta, kifejezést adott annak az örömének, amely a ruszinok egyrészének a magyar hazába való visszatérésekor el­tölti. Tele! Pál gróf miniszterelnök hálás kö­szönetét mondott a jóleső üdvözlésért. Han­goztatta, hogy ő és a kormány mindig a legteljesebb jóakarattal volt és lesz a ru­szin nép minden jogos kívánsága iránt, annak a ruszin népnek, amelynek tagjai mindenkor hű fiai voltak a magyar hazá­nak. Rákóczi népe önrendelkezést kér! A magyarországi ruszinszkóiak szerve­zete mélyen megrendülve értesült azokról az atrocitásokról, amelyek elszakított vé­reinket érték. A ruszinok az emberiséghez és az emberek igazságérzetéhez fellebbez­nek, mert a ruszin népnek soha semmi köze nem volt sem a csehekhez, sem az ukrá­nokhoz, mindig békességben és barátság­ban éltek a magyarokkal és így, akarnak élni továbbra is. önrendelkezési jogot kér­nek a népes sorsát intéző hatalmasságok­tól, hogy hitet tehessenek a nemzetek színe előtt arról, hogy a ruszin nép Ma- gyarországhop akar tatozni, Rákóczi hű népének az az óhajtása: vissza az egész ruszin földet Magyarországhoz. Hivatalos közlemény a behívásokr A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kif. honvédség jelenlegi fejlesz­tési ütemével, valamint a visszacsatolt felvidéki terület lakosságának katonai célokra való igénybevételével kapcsolat­ban folyamatba tett szervezési munkála­tok befejezést nyertek. A munkálatok sze­mélyi kérdéseinek felülvizsgálása szüksé­gessé teszi azonban, hogy a szokásos évi, valamint a fegyvergyakorlatokkal kapcso­latos behívásoktól eltérőleg olyan rendel­kezések adassanak ki, amelyek alapján számolni lehet azzal, hogy egyes alaku­latokhoz a rendestől eltérő behívások fog­nak eszközöltetni. Ezek összege azonban az egész ország területére vonatkoztatva csupán néhány ezer főt fog kitenni. Kiterjesztették az amnesztia rendeletet a Szlovákiától ma vissza- csatolt területre A Magyar Távirati Iroda jelenti: A belügyminiszter rendeletet adott ki a magyar és cseh szlovák h«tár megálla­pítása folyamányaként visszacsatolandó területek lakosaira a magyar—cseh-szlo rák amnesztia-megállapodás kiterjeszté­séről. A rendelet értelmében a magyar és a cseh-szlovák kormány között megállapo­dás jött létre abban a tekintetben is, hogy az 1938 december 23-án megkötött megállapodás rendelkezéseit annak a terü­letnek lakosaira is kiterjesztik, amelyet a Dunától az Ungig terjedő határszakasz végleges megállapítása folytán március 11-én birtokba vesznek. EhhezXítépgst a belügyminiszter felhívja az alispánokat, utasítsák az érdekelt községekre illetékes elsőfokú rendőrhatóságok vezetőit, hogy az átveendő községekben a fennálló poli­tikai feszültséggel vagy határrendezéssel kapcsolatos és az átadás napjáig elköve­tett cselekmények miatt az ottani lako­sokkal szemben se közigazgatási, se rend­őri eljárást ne tegyenek folyamatba. A belügyminiszter nagy súlyt, helyez arra, hogy az idekerülő lakosság személy- és vagyonbiz'onságát az alsófokú hatóságok és a közbiztonsági szervek a legkisebb bántódástól is megóvják és velük szemben minden ügyükben előzékeny és barátságos magatartást tanúsítsanak. Elmaradtak a bécsi Anschluss- ünnepségek Bécs, március 11. A eseh-szlovákiaí esemé­nyele miatt elmaradtak az Anschluss első év­fordulója alkalmából tervezett: hétfői bécsi ünnepségek. Program szerint a nemzeti szo­cialista párt valamennyi alakulatának dísz­felvonuláson kellett volna résztvennie a Rin­gen, a csehországi németellenes tüntetések miatt azonban Bürckel ausztriai kormánybiz­tos úgy intézkedett, hogy a felvonulást nem tartják meg. A hétfői nap egyébként hivatalos állam- ünnep volt egész Ausztriában s a lapok sem jelentek meg, úgyhogy az újságolvasó közön­ség csak kedden reggel értesült a hétfői nap eseményeinek részleteiről. Valamennyi bécsi lap keddreggeli kiadása óriásbetűs elmekkel számol be a cseh-szlovák probléma újabb ki­éleződéséről. Érdekes tBrieneimi leietek es űl emlék­művek a Felvidéken Somoskőújfalun a Karancshegy oldalából eredő Margitforrást a honvédségnek a Fel­vidékre való bevonulása emlékére kőágyba építik és a bevonulás adatait tartalmazó márvány táblával látják el. Felszabadulási emléktáblát helyeznek el a Somoskő várrom egyik épségben maradt falán is. Alcsut község protestáns társadalma a templom fennállásának félszázados fordulója alkalmával emlékművel örökíti meg a türelmi rendelet kiadásának 150 éves fordulóját. Az emlékművel az alcsutiak a magyarság vallási, társadalmi és politikai megértésének szép je­léül szánják és költségeit országos gyűjtéssel igyekeznie biztosítani. A fiileki várromnak a község és az ottani zománcgyár közös költségén járhatóvá • tett bejárati részén márványtáblát helyeznek el és azon feltüntetik mindazon történelmi és irodalmi adatokat, amelyek Fülek várának Rv ismét itt az alkalma Ezer meg ezer ember nyert már a m.kir„ oszlálysorsjálékon Ma majdnem mindenki vesz osztály-sors­jegyet, mert kis összeggel nagy vagyont nyerhet készpénzben. Április 4-én kezdődik az új sorsjáték, nagyon ajánlatos, hogy ren­deljen vagy vegyen egy sorsjegyet, mert akkor reménye biztosan lesz. Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 700.000 Jutalom ég nyeremény készpénzben: J 400.000 70.000 2X40.000 SOO.Ojj^ 30.1*00 1 yrf'/t.Qjlti J 3^ X1 n.oOíT pefgy" összesen t® millió Rely «»szeget készpénSüN^n^azonnal S8.Ó0Ó sorsjegy közül 447T r biztosan kisorsolnak, tehát & sors^ jegyek íele nyer. Ar, I. osztályú sorsjegyek hivatalos ára: fc fél-8 14 pengő Negyed Nyolcad 7 3 Iá pengő pengő az összes főárusítóknál, hol a gondos kezelés és titoktartás .biztosítva van. Mindenkinek és minden egye* sorsjegynek egyenlő a nyerési esélye! A szerencse változó és for- banrió — de azt is keresni keli! dicsőséges múltjához fűződnek. Az emléktán-* lát nyáron leplezik le. Szakályon avar temetőre bukkantak és ’ íj sírokban ékszereket, köcsögöket és ételmarad- ványokat találtait. A leletet beszállították al szekszárdi múzeumba. Rimaszombaton a Várhegyen 15 mázsi súlyú vörösmárvány kriptafedelet ástak ki éá a bevésett gótbatűs. felirat szerint itt volt a Äut/ioW-nemzotseg családi nyugvóhelye. Németországban kivégeztek négy hazaárulót Berlin, március H. A néptörvényszék sajtószolgálatának jelentése szerint kedden a következő kivégzések történlek: Kivégezték a 37 éves Gottwald Györgyöt Boroszlóból, akit a néptörvényszék 1938 október 25-én hazaárulás miatt halálra és állandó becsületvesztésre ítélt; Hommes Mártont, akit a néptörvényszék 1938 december 6-án hazaárulás miatt ha­lálra és állandó becsületvesztésre ítélt; a , 32 éves Hőfer Hansot, akit a néptör­vényszék 1938 december 16-án ugyancsak: hazaárulás miatt halálra és állandó becsű-' letveezlésre ítélt és Kasper Pétert, akit a nép törvényszék felségárulás szándéka és hazaárulás miatt halálra, valamint a polgári jogainak elvesz­tésére ítélt. Az elítéltek külföldi hírszerző szolgála­tok megbízásából Németország ellen dol­goztak és a ném^t véderő elleni cselekmé­nyekkel hazaárulást követtek el. Magyarország februári kedelmi mérlege millió pengő aktívummal zárult Magyarország külkereskedelmi forgalma az : 1939. év február havában: A M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint február hónapban a behoza­tal értéke 39Á millió pengő volt (1938. év február hónapjában 32.1 millió pengő), a ki­vitel értéke pedig 19.6 (43.2) millió pengőt tett, az e havi külkereskedelmi mérleg tehát 10.2 (11.1) millió pengős aktívummal zárult. Az 1939. év első két hónapjában behozata­lunk értéke 78.S (59.7) millió' pengőt, kivite­lünk értéke 'pedig 99.7 (86.6) millió pengőt tett. A külkereskedelmi mérleg az 1938. év január és február hónapjainak 26.9 millió pengős aktívumával szemben az 1939. év megfelelő időszakában 20.9 millió pengős ki­viteli többletet mulat. Az 1939. óv első két hónapjában a behoza­talban az előző év megfelelő időszakához ké­pest nagy mértékben emelkedett a vörösréz, a nyers- és ócskavas, a fűrészelt, fa, a koksz | és a rizs forgalma, viszont nagyobb csökkr- ] nőst mutat a vaséra, tűzifa és a nyersbőr bt- I hozatala. í Kiviteli cikkeink közül nagy mértékben emelkedett a forgalom búzából a németországi (471.817 q), az olaszországi (597.356 q), ser­tésből a németbirodalmi (63.840 darab) és a lóhere- és lucernamagból a németországi (25.106 q) kivitel fokozódása folytán. Nagyobb csökkenést mutat a tengeri, a rozs, a szarvas- marha és a sin autó kivitele. SZERKESZTŐSÉI ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VIII , Józsim KÖRÉT TELEFONSZÁM: 144-400

Next

/
Thumbnails
Contents