Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-14 / 60. szám

12 TEIsVIDEta AfifojtHIWAE Ä képviselőház hétfőn nyolc órás ülés keretében folytatta a zsidójavaslat álta­lános vitáját. Az ülés gyorsított tempó­ban tárgyalta a javaslatot, tíz szónok yett részt a vitában, amely a hétfői ülésen be is fejeződött. Minthogy a tanácsko­zásra szánt idő letelt, a szavazást elhalasz­tották a legközelebbi ülésre, amely az elnök indítványa ezerint csütörtökön dél­előtt tizenegy órákor kezdődik. A közbe­eső két nap ugyanis a március 15-iki ün­nepségek miatt esik ki a vitából, hogy a vidéki képviselők részt vehessenek kerü­leteikben a márciusi nemzeti ünnepeken. Az ellenzék úgy tervezte, hogy névsze­rinti szavazást kér az általános vita vé­gén, azonban ettől a tervétől elállt, mert a szükséges negyven aláírást nem tudta megszerezni. Igaz ugyan, hogy nem ellen­zéki pártokból szívesen aláírták volna a névszerinti szavazást kérő ívet, az ellen­zék egy része azonban elállott az indít­ványtól. A csütörtöki ülést tehát első­sorban a javaslat feletti szavazást, majd a részletes vita megkezdését hozza. Ez tekintve arra, hogy több mint másfél­száz módosítást terjesztettek be, hosz- szabb ideig fog tartani. A csütörtöki ülésen személyes kérdés­ben felszólal Holota János is, aki vá­laszol a szocialistáknak arra a megjegy­zésére, hogy Benes elnöktől fényképet fo­gadott el. Csütörtökön délelőtt féltizenegy órakor a Magyar Élet Pártja értekezletet tart a képviselőházban. Utána, tizenegy órakor, a Ház ülésére kerül sor. Folytatják a zsidófauaslaf vitáját A képviselőház hétfői ülését délelőtt tíz órakor nyitotta meg Darányi Kálmán elnök. Bejelentette, hogy XII. Pius pápa megkoronázása alkalmából a budavári ko­ronázó templomban tartott ünnepélyes szentmisén a Ház képviseltette magát. Be­jelentette azt is, hogy PacelU bíboros pá­pává történt megválasztása után, felke­reste a budapesti pápai nunciust és fel­kérte, hogy juttassa kifejezésre őszentsé- gének a képviselőház hódolatteljes üdvöz­lését és szerencsekivánatait. A zsidótörvény folytatólagos vitájában az első felszólaló Cseh-Szombathy László volt. Hangoztatta, hogy mindaz, amit el­mond, az ő egyéni véleménye és nem a független kisgazdapárt hivatalos állás­pontja. Hangoztatta, hogy a zsidókérdés kiélezése körül súlyos felelősség terheli a megelőző kormányokat, mert nem akadá­lyozták meg a zsidók bevándorlását. Az első zsidótörvény nem tudott meg­nyugvást kelteni és ezért vált szük­ségessé a második törvény előterjesz­tése. Hiba volt, hogy a második törvényjavaslat letárgyalását hosszú ideig függőben tar­tották s így a legnagyobb bizonytalanság­ban hagyták az országot. Szót emelt a tűzharcosok érdekében és kérte, hogy a ja­vaslat a hazafias érdemek megbecsülésénél messze határig menjen. A tűzharcosoknak minden téren teljes egyenjogúságot kíván és a hadirokkantaknak, a hadiözvegyeknek és a hadiárváknak is olyan elbánást kell nyújtani, amilyent megérdemelnek. Bródy Ernő hosszú, kétórás beszédben szállott síkra a javaslat ellen. Hivatkozott a zsidóknak a szabadságharc idején tanú­sított áldozatkészségére. Hubay Kálmán igazoltnak) látja azt a régebbi állásfoglalását, hogy az első zsidó- törvénynél túl magasnak tartotta a zsidók számára javasolt húsz százalékos arány­számot. Hangoztatta hogy a zsidóság faj. Buchinger Manó: Önnek is zsidó képe van. A munkácsi rsndörstayitány- sag 1906. éui jelentése Hubay Kálmán: Ha ilyen rendes turáni képe volna a zsidóknak, mint nekem, ak­kor a zsidókérdés nem volna ilyen akut. Megérti a szánalmat a zsidóság iránt, mert tragikus faj ez, hiszen az Isten meg­vonta tőlük azt, hogy önálló nemzetként éljenek. Idézi Mózest, aki azt írta, hogy az Isten városokat ad a zsidóknak, ame­lyeket nem ők építettek, élelmet, amit nem ők termes: tettek. Ez a forrása a zsidók élősdi termé­szetének és annak, hogy irtóznak a testi munkától. Ez az oka annak is, hogy Magyarországon ezer év óta annyiszor kellett törvényt hozni a zsidókérdés megoldására. Felolvasta a munkácsi rendőrkapitányság- nalc egy 1906. évi jelentését, a határszéli bevándorlásról, amely közli, hogy az ot­tani gazdag zsidók bankbetéteket helyeztek el olyan beszivárgó zsidók számára, akik lakhatási engedélyeket kértek a hatósá­goktól. Elmondja a jelentés, hogy a beván­dorolt galíciai zsidóság szervezte és segí­tette elő az ott élő magyarok Amerikába való kivándorlását. Utal a rendőrkapitány­ság jelentése arra is, hogy a galíciai be­vándorló zsidók az őslakosság gazdasági helyzetét aláássák azzal, hogy kíméletlenül törekszenek a gyors vagyonszerzésre. Ra­dikális megoldást követelt, nehogy újabb komplikációk keletkezzenek a törvényjavas­lat enyhe rendelkezései miatt. Reisinger Ferenc élénk ellentmondások­tól kísérten azt fejtegette, hogy az ország­ban egyetlen társadalmi és gazdasági réteg sem kivánja a zsidókérdés ilyen megoldá­sát. Élesen támadta a köztisztviselői kart, amelyet politikailag a legkevésbé képzett­nek miősít. Felmutat egy ruszin műked­velő előadást hirdető színlapot, amelyen minden szereplő magyar, bár nevüket ru­szin nyelven nyomtatták. Magyarországon sok az idegen nemzetiség, hiba tehát száz­ezreket kitagadni a nemzet közösségéből. Payr Hugó a kivándorlók statisztiká­ját ismertette, amiből az derül ki. hogy a kivándorlóiknak csupán 28 százaléka volt magyar, a többi nemzetiségi és zsidó. Sze­rinte helytelen tehát azt mondani, hogy a zsidó beszivárgás kényszerítette kivándor­lásra a magyar nép tömegeit. Aggodalmai vannak a gazdasági nehézségek miatt, melyek a zsidótörvény nyomán jelentkez­nek. Beszéde végén azt hangoztatta, re­méli, hogy az álalános vitát névszerinti szavazással fogják lezárni. „Szükség uan a magyarság védelmére" Ifj. Balogh István azt fejtegette, hogy a nemzeti szocialista mozgalom a zsidó­kérdést, mint a magyar népnek és pa­rasztságnak problémáját fogja fel, mert a magyar népet a zsidó kapitalista tőke kiuzsorázza. Példákat hozott fel a zsidó- jíivaslat kapcsán Debrecen város politi­kai és gazdasági életéből és a javaslatot elfogadta. Sulyok Dezső megállapította, hogy a javaslat benyújtása óta sok bajt okozott, főleg a gazdasági életben. Elismeri, hogy a magyar közvélemény sürgeti a kérdés megoldását és hogy a kormány nem vállalhatja a felelős­séget, a megoldás elől nem térhet ki, mert az olyan hangulati hullámzást idézne elő, melynek következményei ki­számíthatatlanok. Szükség van a ma­gyarság védelmére, hogy a népet erejében megtartsuk, de ennek pozitív fajvédelem­nek kell lennie. A törvény negatív fajvé­delmet jelent és tévutakon futnak azok, akik a fajteóriát hirdetik. Azon múlik a kérdés, hogy akar-e valaki magyar lenni, vagy sem. A javaslatot nem fogadta eL Befejeződött az általános vita Propper Sándor azt vitatta, hogy ennek a képviselőháznak nincs joga ilyen fontos javaslatot letárgyalni és új választásra van szükség. Beszéde közben a szocialista képviselők ismét a fel­vidéki képviselők felé kiáltoznak, amire nagy zaj támadt. Az elnök Malasits Gézát rendrautiasította, Propper Sándort pedig felszólította, hogy maradjon a tárgynál. Propper Sándor további beszéde során Madrid, március 13. A MiajOda ormány csapatai még mindig nem tudták teljesen bir­tokukba venni Madrid városát. A kommunis­ták többhelyütt még tartják állásaikat s így a külvárosokban tanúsítanak elkeseredett el­lenállást. Madrid éhínség előtt áll. A napok óta tartó harcok, amelyek Miaja tá­bornok csapatai és a kommunisták között folynak, azzal a következménnyel jártak, hogy a főváros teljesen el van zárva a köz- társasági kikötőktől. Ennek következménye­képpen Madridban kénytelenek voltak a leg­végső szükség esetére „vas tartaléknak” ne­vezett lisztkészletet felhasználni. Hétfőn reg­gel a madridi lakosság már nem juthatott hozzá ahhoz a kenyéradagjához sem, ame-. lyet az utóbbi hetekben állandóan csökken­tettek. A Madridból hétfőn érkezett jelentések azt mutatják, hogy a spanyol köztársasági fővárosban most már Miaja táboimok az úr. A tábornok csapatainak végleg sikerült a fő- v árost birtokukba keríteniük. Ellenállás most már sehol sem mutatkozik s csupán elvétve kerül sor lövöldözésre. A kommunista felkelés két vezetője, Bar- celo és Bueno ezredes, az első, illetve a má­sodik központi hadtest vezetője, feltétel nélkül megadta magát. Az utóbbi napok folyamán szedett túszokat is szabadonbocsátotta. 1939 MÁRCIUS 14, KEDD —————g újból összetűzés támadt a szocialisták éa a felvidéki képviselők között, amelynek során az elnök Mikolay Józsefet és Buchin* ger Manót rendre utasította. Andaházi-Kasnya Béla hivatkozott Vo. záry Aladár felvidéki képviselő beszédére, aki elismerte a felvidéki zsidóság egy ré­szének hazafias magatartását. Azt is mondotta, hogy minden erővel küzdeni kí­ván, hogy a felvidéki tűzharcosok jogait megvédelmezze. A javaslatot nem fo­gadta el. jósolta. Névsort olvasott fel arról, Farkas István a javaslat káros hatását hogy nyugalmazott főtisztviselők újabban milyen iparvállalatok igazgatóságaiban he­lyezkedtek el, ugyanakkor azonban az ifjú­ság elhelyezkedéséről semmit sem hallani. Az elnök ezután megkérdezte, hogy var.-e szónok a zsidójavaslat vitájában, mi­után felszólalására senki sem jelentkezett, az általános vitát bezárta. A képviselőház csütörtökön délelőtt 11 órakor tartja leg­közelebbi ülését és megkezdi a zsidójavas­lat részletes tárgyalását. Eddig még meg nem erősített hír szerint a kommunisták hatalmukba kerítették Car ta­gén át. Ribbentrop és sróf Csáky István távirdtváltasa Ribbentrop német birodalmi külügymi­niszter a következő táviratot intézte Csáky István gróf külügyminiszterhez: őszinte sajnálkozással értesültem Nagyméltóságod megbetegedéséről. A legszivélyesebb jókívánságaimat fejezem ki Nagyméltóságod mielőbbi teljes fel- gyógyulásához. Ribbentrop A táviratra Csáky István gróf a követ­kező sürgönnyel válaszolt: Ribbentrop Joachim német birodalmi külügyminiszter úrnak, Berlin. Nagyméltóságod szívélyes jókívánsá­gai igaz örömmel töltöttek el. Kérem fogadja bensőségésen átérzett köszöne­téin kifejezését. Csáky István gróf Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ (léget ért a zsldéiauasiat általános ultäla, csütörtökén szavaznak a képulselöházban Hz ellenzék nem kér névszerinti szavazási Tíz szánok a hátfűi vitákén - csatárukon féltizenegykor MÉR értekezlet a Házkan, tizenegy érakor kezdődik a Ház mese Holota János a csütörtöki üiásen válaszol a szocialistáknak Beik külügyminiszter kijelentette, hogy Lengyel- ország támogatja Magyar- ország ruszinföldi követeléseit London, március IS. A Daily Telegraph és a Daily Herald közli Beck ezredes, len­gyel külügyminiszter legújabb nyilatkozatát, amely szerint Lengyelország támogatja Magyarország ruszinföldi követeléseit. A Daily Herald hozzáteszi, hogy Lengyel- ország azért pártolja a közös lengyel-magyar határt, mert meg van győződve arról, hogy erre szükség van a szilárd állapotok és a maradandó béke fenntartása érdekében. Ezért pártolja a lengyel kormány azt a magyar álláspontot, hogy Cseih-Szlovákia leg­keletibb tartománya, amelyet gazdasági szá­laik fűznek Magyarországihoz, a Magyaror­szággal való egyecülés útján boldogulni leg­jobban. BJM Éhínség fenyegeti Madridot A köztársasági fővárost megtír z"í- tották a lázadóktól, de Cartagenát állítólag hatalmukba kerítették a kommunisták STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT., BUDAPEST, VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYÖRY ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents