Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-12 / 59. szám
1939 MÁRCIUS 12. VASÁRNAP TOSIDEXI A.ö^ARHIRIAE Indulattal és bizalommal hozzátok jövök. Az államtitkár ezután még e^vszer megköszönte az üdvözlést és felkérte Bárczy államtitkárt, hogy mutassa be a tisztviselői karnak azokat a tagjait, akiket eddig még nem volt módjában megismerni. Vay László báró búcsúja a miniszterelnökség tisztviselőitől A miniszterelnökség és a Központi Statisztikai Hivatal tisztviselői kara szombaton délelőtt 10 órakor búcsúzott el Vay László báró m. kir. titkos tanácsostól, a miniszterelnökség távozó politikai államtitkárától. A tisztviselői kar nevében Bárcziházi Bárczy István m. kir. titkos tanácsos, államtitkár először üdvözölte Vay László bárót titkos tanácsossá történt kinevezése alkalmából, rámutatva arra, hogy ez a kitüntetés a haza érdekében szerzett érdemeiért jutott osztályrészül. Visszapillantást vetett ezután Vay László báró közéleti és politikai pályafutására és hangoztatta, hogy azon az őrhelyen, amelyre most Vay László báró került, nagyfontosságú és felelősségteljes feladat vár reá. Végül a tisztviselői kar nevében búcsúzott el. Vay László báró válaszbeszédében a többi között a következőket mondotta: — Erről a helyről, ahol az utóbbi hónapok során a miniszterelnök úr közvetlen munkatársaként volt alkalmam munkálkodhatni, nemzeti életünk nagy problémái és a magyar nép millióinak egzisztenciális kérdései indulnak el a megvalósítás útján. Ez igen felelősségteljes és nehéz munka elé állítja nemcsak azokat, akik ebben az épületben vezetésre és irányításra vannak hivatva, hanem a miniszterelnökség tisztviselői karát is, akik mindenkor nap-nap mellett kifogástalanul teljesítették és teljesítik a maguk nehéz feladatait. Én úgy érzem, hogy áz utolsó hónapok a feltornyosuló problémák tekintetében talán igen nehéz idők voltak és éppen ezért ezek az idők olyan munkát vontak maguk után, amelyek során mindenkinek, aki ebben az épületben dolgozott, nem sok ideje volt, hogy saját magával, saját személyével és saját családjával törődjék, hanem oda kellett adnia teljes munkakészségét és munkabírását. — Én magam működésem során mindenkor azt tekintettem feladatómnak, hogy mindegyes munkámmal egy-egy parányi kis tégladarabot rakjak le annak a hatalmas épületnek falazatába, amelyet keresztény Magyarországnak nevezünk. Bízom benne és úgy érzem, hogy ha ennek a munkának jegyében mi keresztény magyarok mennél többen és mennél jobban össze tudunk fogni és megérteni ennek a munkának a jelentőségét, úgy ez az épület igen rövid időn belül igen magasra fog emelkedni. Vay László báró ezután egyenkint kezet fogott a megjelent tisztviselőkkel és elbúcsúzott tőlük. Családi drámák és halálos tragédiák sorozata a szélhámos jósok miatt Budapest valaha a kávéházak városa volt. Ma már rövidesen a jósok és grafológusok városa lesz belőle — hacsak a hatóságok idejében nem ismerik fel a helyzetet és véget nem vetnek a tudományos álarc mögött bujkáló saélhámoshad- járatnak, amely nemcsak a hiszékeny közönség erszénye, hanem a becsapott emberek idegei ellen is irányul és tragédiák sorozatát idézi elő. Napról-napra bukkannak fel hirdetések, amelyekben „grafológusok”, „asztrálpszichológusok”, „pszichoanaliti- kusok”, csodaszemű emberek” és más tudósok kínálják fel szolgálataikat és reklámozzák magukat, cőt nemcsak hirdetésekkel operáinak, hanem röpcédulákat is osztogatnak. Ezeknek nagy része minden előképzettség nélkül osztogat tanácsokat „lélekelemzési” alapon és valósággal diszkreditálja a pszihoanalitika és grafológia hivatott művelőit, akik felháborodva beszélnek arról, hogy milyen drámákat okozott már az áltudósok működése. Halál, záros határidőn belül Leggyakrabban az történik, hogy féltékeny asszonyoknak adott jóslatok családi életeket dúlnak fel, de még súlyosabb esetek is fordultak elő. Megdöbbenéssel emlegetik egy kereskedő esetét, akit a szó szoros értelmében halálba kergetet egy ostoba jóslat. A kereskedő hirdetést olvasott, amelyben egy „asztrológus” csalhatatlan tanácsokat és jövendőbe látást ígért. Elment hozzá. Az álasztrológus alaposan el is látta taná- csakkal, végül pedig figyelmeztette, hogy a látogatástól számított harmadik esztendőben, január másodikára nagyon vigyázzon.-— Ez lesz az Ön életének kritikus napja — mondotta — erre nagyon ügyeljen. A csillagok ugyanis azt mutatják, hogy az Ön életvonalában ezen a napon - törés ígérkezik, hirtelen halál fenyegeti, de ha túléli a napot, akkor az élete további sora nagyszerű lesz. A kereskedő ettől a naptól kezdve egyre idegesebb lett. Eélt a január máso- ciikától. Két esztendő alatt annyira erőt vett rajta a félelem, hogy szívidegességet kapott. Bizalmas barátainak folyton panaszkodott, úgy érzi, közeledik a vég. Hiába igyekeztek kibeszélni fejéből a gondolatot, amint inkább közeledett a végzetes dátum, annál jobban fokozódott az idegessége. Végül december közepén hirtelen rosszul lett és szívrohamot kapott, amely megölte. Majdnem halállal végződött egy gra- fológizálás is. Egy budapesti nagyvállalat igazgatója bizalmi állásra fiatal tisztviselőt keresett. Hirdetés alapján többen is jelentkeztek, kézzel írt ajánlattal. Az igazgató kiválasztott egyet a pályázók közül és levélben értesítette, hogy másnap délben jelentkezzem személyes bemutatkozásra. A pályázó, aki álIásméLküli diplomás tanár, boldogan készült a bemutatkozásra, amely azzal kecsegtette, hogy végre kenyérkeresethez jut. A sorsának jobbrafordulását azonban keresztezte egy álgrafológus. Az igazgató ugyanis a bemutatkozás előtti napon este egy budai vendéglőben vacsorázott, ahová beállított egy vándor-grafológus és pengős honoráriumért pontos jellemrajzot kínálgatott. A fiatal diplomás ajánlata az igazgató zsebében volt. Kíváncsiságból átadta a levelet elemzésre. A grafológus néhány percnyi vizsgálódás után kihirdette az ítéletet és ráírta a levél hátlapjára: „Nem ajánlóm, megbízhatatlan, bűnözésre hajlamos ember.” Az igazgató meghökkent, meggondolta a dolgot és másnap, amikor a fiatal tanár bemutatkozásra jelentkezett, nem is került az igazgató elé. A titkárnő fogadta és visszaadta iratait azzal, hogy az állást már betöltötték. Az okmányok közé '•érült a levele is. az iratait, megtalálta a pályázatra írt Mikor a fiatalember otthon átnézte jellemrajzot. Annyira elkeserítette a dolog, hogy megmérgezte magát. Szerencsére azonban megmentették az életnek. Felépülése után elmesélte volt tanárjának, hogy mi történt vele. A professzor véletlenül ismerte az igazgatót, fölkereste és pontos információt adott róla. Végül nagynehezen mégis minden jóra fordult: a fiatal tanár megkapta az állást. Veszedelmes lelki tanácsok Panaszos levél alapján a rendőrség éppen mostanában letartóztatott _ csal as miatt egy álasztrológust, aki valösagos nagyüzemét tartott fenn, kliensei bankszámlára fizették be a díjakat és mikor letartóztatták, tízezer pengő volt á folyószámlán. A rendőrség el is járna a szélhámosok ellen, de nehéz a munkája, mert alig akad feljelentő. Szégyelik magukat az emberek. Most azonban szigorú hadjárat indult ellenük a rendőrségen. Akire rábiz'onyul a csalás, azt letartóztatják, a jósok és ku- ruzslólc ellen pedig közveszélyes piunka- kerülés címén indul eljárás és toloncházba kerülnek. A készülő akcióval kapcsolatban beszéltünk egy írásszakértővel, aki ezt mondotta : — A kávéházi és szállodai grafológusok kilencven százalékának ténykedése kimenti a közönséges jóslás és kuruzslás kritériumát. Már azért is kívánatosnak tartanám ennek a szakmának legszigorúbb meg- rendszabályozását, mert a veszedelmesen szaporodó pszicho- grafológusok, amint legújabban magukat hirdetik, nagyhangú és félrevezető reklámmal különösen a vidéki városokban grasszálnak és a kisemberek pénzén érvényesülnek olyan trükkökkel és veszedelmes lelld tanácsokkal, amelyekhez a grafológiának semmi köze sincsen. A tudományos grafológia nem jósol, hanem a modern lélektannak egyik igen értékes megfigyelő eszköze, amelynek sokszor a bírósági Írásszakértők is komoly hasznát veszik. Érdekes szakértői vélemény Beszéltünk egy egyetemi magántanár törvényszéki elmeszakértővel is, aki az alábbi, érdekes véleményt adta:-i Semmi íeáetre sem helyes,; Hogy mindennemű kuruzslók, jövendőmond’ók, grafológusok és hasonlók, járják Végig esténként a kávéházakat, vagy pedig rendelnek szegényes külvárosi lakásukon. Mégis különbséget kell tennünk aszerint, hogy milyen szakmáról van szó. Legártalmasabbnak a kuruzslókat tartom, akik orvosi tudás nélkül gyógyítanak akár testi, akár lelki betegeket. A kuruzslást a törvény bünteti, tiltja és jó volna, ha minden kuruzslót valaki feljelentené és ezzel kényszerítené arra, hogy káros működését abbahagyja. A jövendőmondás tudtommal nincs eltilva, de ellene nehéz is védekezni. Minden iskolázott ember tudja, hogy jósolni nem lehet, legfeljebb emberismeret alapján kitalálni a jövendőt. Ha a gyermekek iskolakötelezettségét, mint most már történik, szigorúbban hajtják végre, a kártyavető cigányasszonyok lassanként elfogják veszíteni közönségüket. A jósok azonban olyan működést fejtenek ki, mely ma már nem mégy csodaszámba és ez a múltnak és a jelennek, valamint az ember jellemének felismerése. Ez egyrészt emberismereten és kitűnő megfigyelésen, másrészt gondolatolvasáson és tisztánlátáson, távolbalátáson alapul. Ha nem is tudjuk ma még ezeknek a rejtélyes okkult jelenségeknek tudományos magyarázatát adni, azért el kell ismernünk, hogy egyes embereknek vannak ilyen különleges képességeik. Senki sem tiltja ezeknek, hogy okkult 'képességeiket embertársaik javára fordítsák, de ha megengedjük, hogy ez kereseti forrás legyen, akkor az ilyen médiumok túlnyomó része abba a kísértésbe esik, hogy sablonos válaszokat adjon és akkor is mondjon valamit, ha okkult megérzése cserbenhagyja: szóval ez legtöbbször csak az emberek megtévesztésére vezet. — Egészen más tekintet alá esnek a grafalógusok — folytatta informátorunk. — A grafológia ma már komoly tudomány és teljesen helyes, hogy egy többórai, sőt többnapi munkán alapuló grafológiái jellemrajzot meg kell fizetni. Hogy vannak grafológusok, akik a kávéházak asztalait végigjárva, filléreikért adnak rövid és felületes véleményt, ez Szomorú dolog, mely a tudomány lejáratásához vezet. Mégis ez a tevékenység véleményem szerint nem büntethető. Általában mindezek a félig tudományos, vagy még gyakrabban áltudományos tevékenységek inkább ártanak, mint használnak. De leküzdésükre sóikkal kevésbé tartom alkalmasnak a rendőrséget, és a büntetőn törvénykönyvet, mint inkább a nép felvilágosítását. Jó volna, ha már az -elemi iskola öt vagy hatodik osztályában, továbbá a polgári és középiskolákban ezek a csodás dolgok szó- bakertilnének, például olvasmányok keretében., a népművelési bizottságok is tarthatnának erről előadást. A kitűnő professzor szakvéleményébe® csak kevés hozzátenni való akad. Legfeljebb annyi, hogy a felvilágosító munkát nem ártana kiterjeszteni egynémely jó, polgári szalonra is. Mingyárt rosszabbul mernie g szélhámosoknak... Ssztalin békés (fúrókat penget Moszkva, március 11. (Német Távirati Iroda.) A kommunista párt XVIII. kongresszusán Sztálin nagy beszédet mondott, amelyben többi között kijelentette, hogy a kapitalista államokban gazdasági válság dühöng, míg a Szovjetunió nem ismeri ezeket a bajokat. Ezután a nemzetközi helyzet kiéleződéséről beszélt, amely a háború utáni szerződéses rendszer összeomlásához vezetett. Egy új háború kezdődött, amely Sang_ hájból és Kantonból kiindulva Abesszínián, keresztül f' braltárig t-rjedt és ötszázmillió embert érintett. Japán, Olaszország és Németország., amelyek a háború utáni osztozkodásból kimaradtak vagy éppen károsodtak, most szövetséget alkottak. A nem támadó szándékú államok tétlenül nézik ennek a szövetségnek: terjeszkedését. Sztálin szerint ez nem a gyengeség jele, hanem ezek az államok belső forradalomtól tartanak, ezért nem akarnak háborúba bonyolódni. Nagy hiba ezenkívül, hogy feladták a kollektivizmus eszméjét’és a meg nem támadási politikára tértek át. Megemlékezett ezután az angol és francia sajtónak arról a magatartásáról, amely az ukrán kérdéssel kapcsolatban el akarta hitetni, hogy Németország Kérpátorosz, országon keresetül meg akarja támadni Szovjet-Ukrajn**. Űgylátszik, ezzel Németország ellen akart'k ingerelni Oroszországot, hogy megmérgezzék a légkört és Németországot háborúba keverjék. Ennek pedig semmi alapja nem volt; Szovjet- Ukrujnának Kárpátoroszországgál való egyesítéséről beszélni nevetséges. , Kijelentette továbbá,. hogy tekintettel a feszült helyzetre . Szovjetoroszoroszág ap Utóbbi évek során megerősítette hadseregét és haditengerészetét, de mindig tanúi jelét adta békeakaratár.ak is. Szovjetorosz- ország külpolitikai vonalvezetését négy pontban foglalta össze: 1. Szovjetoroszország mindenkor a béke ügyét akarja szolgálni és ki akarja építeni gazdasági kapcsolatait valamennyi országgal, amennyiben azok nem sértik meg Oroszország érdekeit. 2. Minden szomszédjával jó viszonyt akar teremteni, amennyiben azok nem veszélyeztetik a Szovjetunió területi épségét. 3. A Szovjetunió támogatja mindazokat a nemzeteket, amelyek támadás áldozataivá válnak és nemzetük függetlenségéért harcolnak. 4. A Szovjetunió nem fél a „támadók” fenyegetéseitől és minden ütésre kétszer olyan erős ütéssel fog válaszolni. Somorja nagyközség^ elöljáróságától. 229/9—1939. / f HIRDETMÉNY Somqrja nagyközség elájárósága közhír:-, teszi, hogy Somorja nag község határába: mint eg / 2427 kaf. jholtlny területen gyako rolhat. vadászati! jógi az 1939 február 1-tö kezdöc ö tíz évre, iWö február 1-ig terjedi időre Somom nagyközség tanácstermébe: !0í napjának délután 2 óra lói nyilvános árverésen bérbe 1939 i íárcius kor n egta adatik Bán ,t Kiki|l Egy zői ind Somo 100'y pengő teendő le. 300', pengő. ii feltételek a somorjai iegtudhatófe, 1939 március i-őii 'egy omorja nagyközség elöljárósága.
