Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-12 / 59. szám

1939 MÁRCIUS 12. VASÁRNAP TOSIDEXI A.ö^ARHIRIAE Indulattal és bizalommal hozzátok jövök. Az államtitkár ezután még e^vszer meg­köszönte az üdvözlést és felkérte Bárczy államtitkárt, hogy mutassa be a tisztvise­lői karnak azokat a tagjait, akiket eddig még nem volt módjában megismerni. Vay László báró búcsúja a miniszterelnökség tisztviselőitől A miniszterelnökség és a Központi Sta­tisztikai Hivatal tisztviselői kara szomba­ton délelőtt 10 órakor búcsúzott el Vay László báró m. kir. titkos tanácsostól, a miniszterelnökség távozó politikai államtit­kárától. A tisztviselői kar nevében Bárcziházi Bárczy István m. kir. titkos tanácsos, ál­lamtitkár először üdvözölte Vay László bá­rót titkos tanácsossá történt kinevezése alkalmából, rámutatva arra, hogy ez a ki­tüntetés a haza érdekében szerzett érde­meiért jutott osztályrészül. Visszapillan­tást vetett ezután Vay László báró közéleti és politikai pályafutására és hangoztatta, hogy azon az őrhelyen, amelyre most Vay László báró került, nagyfontosságú és fe­lelősségteljes feladat vár reá. Végül a tiszt­viselői kar nevében búcsúzott el. Vay László báró válaszbeszédében a többi között a következőket mondotta: — Erről a helyről, ahol az utóbbi hóna­pok során a miniszterelnök úr közvetlen munkatársaként volt alkalmam munkál­kodhatni, nemzeti életünk nagy problémái és a magyar nép millióinak egzisztenciá­lis kérdései indulnak el a megvalósí­tás útján. Ez igen felelősségteljes és nehéz munka elé állítja nemcsak azokat, akik ebben az épü­letben vezetésre és irányításra vannak hi­vatva, hanem a miniszterelnökség tisztvi­selői karát is, akik mindenkor nap-nap mellett kifogástalanul teljesítették és tel­jesítik a maguk nehéz feladatait. Én úgy érzem, hogy áz utolsó hónapok a feltornyo­suló problémák tekintetében talán igen ne­héz idők voltak és éppen ezért ezek az idők olyan munkát vontak maguk után, ame­lyek során mindenkinek, aki ebben az épü­letben dolgozott, nem sok ideje volt, hogy saját magával, saját személyével és saját családjával törődjék, hanem oda kellett ad­nia teljes munkakészségét és munkabí­rását. — Én magam működésem során minden­kor azt tekintettem feladatómnak, hogy mindegyes munkámmal egy-egy parányi kis tégladarabot rakjak le annak a hatal­mas épületnek falazatába, amelyet keresz­tény Magyarországnak nevezünk. Bízom benne és úgy érzem, hogy ha ennek a mun­kának jegyében mi keresztény magyarok mennél többen és mennél jobban össze tu­dunk fogni és megérteni ennek a munká­nak a jelentőségét, úgy ez az épület igen rövid időn belül igen magasra fog emel­kedni. Vay László báró ezután egyenkint kezet fogott a megjelent tisztviselőkkel és elbú­csúzott tőlük. Családi drámák és halálos tragédiák sorozata a szélhámos jósok miatt Budapest valaha a kávéházak városa volt. Ma már rövidesen a jósok és gra­fológusok városa lesz belőle — hacsak a hatóságok idejében nem ismerik fel a helyzetet és véget nem vetnek a tudomá­nyos álarc mögött bujkáló saélhámoshad- járatnak, amely nemcsak a hiszékeny kö­zönség erszénye, hanem a becsapott em­berek idegei ellen is irányul és tragédiák sorozatát idézi elő. Napról-napra bukkannak fel hirdeté­sek, amelyekben „grafológusok”, „asz­trálpszichológusok”, „pszichoanaliti- kusok”, csodaszemű emberek” és más tudósok kínálják fel szolgálataikat és reklámozzák magukat, cőt nemcsak hirdetésekkel operáinak, ha­nem röpcédulákat is osztogatnak. Ezek­nek nagy része minden előképzettség nél­kül osztogat tanácsokat „lélekelemzési” alapon és valósággal diszkreditálja a pszihoanalitika és grafológia hivatott művelőit, akik felháborodva beszélnek ar­ról, hogy milyen drámákat okozott már az áltudósok működése. Halál, záros határidőn belül Leggyakrabban az történik, hogy félté­keny asszonyoknak adott jóslatok családi életeket dúlnak fel, de még súlyosabb ese­tek is fordultak elő. Megdöbbenéssel emlegetik egy keres­kedő esetét, akit a szó szoros értelmében halálba kergetet egy ostoba jóslat. A ke­reskedő hirdetést olvasott, amelyben egy „asztrológus” csalhatatlan tanácsokat és jövendőbe látást ígért. Elment hozzá. Az álasztrológus alaposan el is látta taná- csakkal, végül pedig figyelmeztette, hogy a lá­togatástól számított harmadik esz­tendőben, január másodikára nagyon vigyázzon.-— Ez lesz az Ön életének kritikus napja — mondotta — erre nagyon ügyel­jen. A csillagok ugyanis azt mutatják, hogy az Ön életvonalában ezen a napon - törés ígérkezik, hirtelen halál fenyegeti, de ha túléli a napot, akkor az élete to­vábbi sora nagyszerű lesz. A kereskedő ettől a naptól kezdve egyre idegesebb lett. Eélt a január máso- ciikától. Két esztendő alatt annyira erőt vett rajta a félelem, hogy szívidegességet kapott. Bizalmas barátainak folyton panaszkodott, úgy érzi, közeledik a vég. Hiába igyekeztek kibeszélni fejé­ből a gondolatot, amint inkább köze­ledett a végzetes dátum, annál jobban fokozódott az idegessége. Végül de­cember közepén hirtelen rosszul lett és szívrohamot kapott, amely meg­ölte. Majdnem halállal végződött egy gra- fológizálás is. Egy budapesti nagyválla­lat igazgatója bizalmi állásra fiatal tiszt­viselőt keresett. Hirdetés alapján többen is jelentkeztek, kézzel írt ajánlattal. Az igazgató kiválasztott egyet a pályázók közül és levélben értesítette, hogy más­nap délben jelentkezzem személyes bemu­tatkozásra. A pályázó, aki álIásméLküli diplomás tanár, boldogan készült a be­mutatkozásra, amely azzal kecsegtette, hogy végre kenyérkeresethez jut. A sor­sának jobbrafordulását azonban keresz­tezte egy álgrafológus. Az igazgató ugyanis a bemutatkozás előtti napon este egy budai vendéglőben vacsorázott, ahová beállított egy vándor-grafológus és pengős honoráriumért pontos jellem­rajzot kínálgatott. A fiatal diplomás ajánlata az igazgató zsebében volt. Kíváncsiságból átadta a levelet elem­zésre. A grafológus néhány percnyi vizsgálódás után kihirdette az ítéletet és ráírta a levél hátlapjára: „Nem ajánlóm, megbízhatatlan, bűnözésre hajlamos ember.” Az igazgató meghökkent, meggondolta a dolgot és másnap, amikor a fiatal ta­nár bemutatkozásra jelentkezett, nem is került az igazgató elé. A titkárnő fo­gadta és visszaadta iratait azzal, hogy az állást már betöltötték. Az okmányok közé '•érült a levele is. az iratait, megtalálta a pályázatra írt Mikor a fiatalember otthon átnézte jellemrajzot. Annyira elkeserítette a dolog, hogy meg­mérgezte magát. Szerencsére azonban megmentették az életnek. Felépülése után elmesélte volt tanárjának, hogy mi tör­tént vele. A professzor véletlenül ismerte az igazgatót, fölkereste és pontos infor­mációt adott róla. Végül nagynehezen mégis minden jóra fordult: a fiatal tanár megkapta az állást. Veszedelmes lelki tanácsok Panaszos levél alapján a rendőrség ép­pen mostanában letartóztatott _ csal as miatt egy álasztrológust, aki valösagos nagyüzemét tartott fenn, kliensei bank­számlára fizették be a díjakat és mikor letartóztatták, tízezer pengő volt á folyószámlán. A rendőrség el is járna a szélhámosok ellen, de nehéz a munkája, mert alig akad feljelentő. Szégyelik magukat az emberek. Most azonban szigorú hadjárat indult el­lenük a rendőrségen. Akire rábiz'onyul a csalás, azt letartóztatják, a jósok és ku- ruzslólc ellen pedig közveszélyes piunka- kerülés címén indul eljárás és toloncházba kerülnek. A készülő akcióval kapcsolatban beszél­tünk egy írásszakértővel, aki ezt mon­dotta : — A kávéházi és szállodai grafológusok kilencven százalékának ténykedése kimenti a közönséges jóslás és kuruzslás krité­riumát. Már azért is kívánatosnak tarta­nám ennek a szakmának legszigorúbb meg- rendszabályozását, mert a veszedelmesen szaporodó pszicho- grafológusok, amint legújabban magu­kat hirdetik, nagyhangú és félreve­zető reklámmal különösen a vidéki városokban grasszálnak és a kisembe­rek pénzén érvényesülnek olyan trük­kökkel és veszedelmes lelld tanácsok­kal, amelyekhez a grafológiának semmi köze sincsen. A tudományos grafológia nem jósol, hanem a modern lélektannak egyik igen értékes megfigyelő eszköze, amelynek sok­szor a bírósági Írásszakértők is komoly hasznát veszik. Érdekes szakértői vélemény Beszéltünk egy egyetemi magántanár törvényszéki elmeszakértővel is, aki az alábbi, érdekes véleményt adta:-i Semmi íeáetre sem helyes,; Hogy min­dennemű kuruzslók, jövendőmond’ók, gra­fológusok és hasonlók, járják Végig estén­ként a kávéházakat, vagy pedig rendelnek szegényes külvárosi lakásukon. Mégis kü­lönbséget kell tennünk aszerint, hogy mi­lyen szakmáról van szó. Legártalmasabb­nak a kuruzslókat tartom, akik orvosi tu­dás nélkül gyógyítanak akár testi, akár lelki betegeket. A kuruzslást a törvény bünteti, tiltja és jó volna, ha minden kuruzslót va­laki feljelentené és ezzel kényszerítené arra, hogy káros működését abba­hagyja. A jövendőmondás tudtommal nincs eltilva, de ellene nehéz is vé­dekezni. Minden iskolázott ember tudja, hogy jósolni nem lehet, legfeljebb emberismeret alapján kitalálni a jövendőt. Ha a gyermekek iskolakötelezett­ségét, mint most már történik, szigorúbban hajtják végre, a kártyavető cigányasszo­nyok lassanként elfogják veszíteni közön­ségüket. A jósok azonban olyan működést fejtenek ki, mely ma már nem mégy cso­daszámba és ez a múltnak és a jelennek, valamint az ember jellemének felismerése. Ez egyrészt emberismereten és kitűnő meg­figyelésen, másrészt gondolatolvasáson és tisztánlátáson, távolbalátáson alapul. Ha nem is tudjuk ma még ezeknek a rejtélyes okkult jelenségeknek tudományos magya­rázatát adni, azért el kell ismernünk, hogy egyes embereknek vannak ilyen külön­leges képességeik. Senki sem tiltja ezek­nek, hogy okkult 'képességeiket embertár­saik javára fordítsák, de ha megengedjük, hogy ez kereseti forrás legyen, akkor az ilyen mé­diumok túlnyomó része abba a kísér­tésbe esik, hogy sablonos válaszokat adjon és akkor is mondjon valamit, ha okkult megérzése cserbenhagyja: szóval ez legtöbbször csak az emberek megtévesztésére vezet. — Egészen más tekintet alá esnek a grafalógusok — folytatta informátorunk. — A grafológia ma már komoly tudomány és teljesen helyes, hogy egy többórai, sőt többnapi munkán alapuló grafológiái jel­lemrajzot meg kell fizetni. Hogy vannak grafológusok, akik a kávéházak asztalait végigjárva, filléreikért adnak rövid és felü­letes véleményt, ez Szomorú dolog, mely a tudomány lejáratásához vezet. Mégis ez a tevékenység véleményem szerint nem bün­tethető. Általában mindezek a félig tudomá­nyos, vagy még gyakrabban áltudo­mányos tevékenységek inkább árta­nak, mint használnak. De leküzdésükre sóikkal kevésbé tartom alkalmasnak a rendőrséget, és a büntetőn törvénykönyvet, mint inkább a nép fel­világosítását. Jó volna, ha már az -elemi iskola öt vagy hatodik osz­tályában, továbbá a polgári és közép­iskolákban ezek a csodás dolgok szó- bakertilnének, például olvasmányok keretében., a népművelési bizottságok is tarthatná­nak erről előadást. A kitűnő professzor szakvéleményébe® csak kevés hozzátenni való akad. Legfel­jebb annyi, hogy a felvilágosító munkát nem ártana kiterjeszteni egynémely jó, polgári szalonra is. Mingyárt rosszabbul mernie g szélhámosoknak... Ssztalin békés (fúrókat penget Moszkva, március 11. (Német Távirati Iroda.) A kommunista párt XVIII. kon­gresszusán Sztálin nagy beszédet mondott, amelyben többi között kijelentette, hogy a kapitalista államokban gazdasági válság dühöng, míg a Szovjetunió nem ismeri eze­ket a bajokat. Ezután a nemzetközi helyzet kiéleződéséről beszélt, amely a háború utáni szerződéses rendszer összeomlásához veze­tett. Egy új háború kezdődött, amely Sang_ hájból és Kantonból kiindulva Abesszínián, keresztül f' braltárig t-rjedt és ötszázmillió embert érintett. Japán, Olaszország és Németország., amelyek a háború utáni osztozkodásból ki­maradtak vagy éppen károsodtak, most szö­vetséget alkottak. A nem támadó szándékú államok tétlenül nézik ennek a szövetségnek: terjeszkedését. Sztálin szerint ez nem a gyengeség jele, hanem ezek az államok belső forradalomtól tartanak, ezért nem akarnak háborúba bonyolódni. Nagy hiba ezenkívül, hogy feladták a kol­lektivizmus eszméjét’és a meg nem táma­dási politikára tértek át. Megemlékezett ezután az angol és fran­cia sajtónak arról a magatartásáról, amely az ukrán kérdéssel kapcsolatban el akarta hitetni, hogy Németország Kérpátorosz, országon keresetül meg akarja támadni Szovjet-Ukrajn**. Űgylátszik, ezzel Németország ellen akart'k inge­relni Oroszországot, hogy megmér­gezzék a légkört és Németországot háborúba keverjék. En­nek pedig semmi alapja nem volt; Szovjet- Ukrujnának Kárpátoroszországgál való egyesítéséről beszélni nevetséges. , Kijelentette továbbá,. hogy tekintettel a feszült helyzetre . Szovjetoroszoroszág ap Utóbbi évek során megerősítette hadsere­gét és haditengerészetét, de mindig tanúi jelét adta békeakaratár.ak is. Szovjetorosz- ország külpolitikai vonalvezetését négy pontban foglalta össze: 1. Szovjetoroszország mindenkor a béke ügyét akarja szolgálni és ki akarja építeni gazdasági kapcsolatait valamennyi ország­gal, amennyiben azok nem sértik meg Oroszország érdekeit. 2. Minden szomszédjával jó viszonyt akar teremteni, amennyiben azok nem veszé­lyeztetik a Szovjetunió területi épségét. 3. A Szovjetunió támogatja mindazokat a nemzeteket, amelyek támadás áldozataivá válnak és nemzetük függetlenségéért har­colnak. 4. A Szovjetunió nem fél a „támadók” fenyegetéseitől és minden ütésre kétszer olyan erős ütéssel fog válaszolni. Somorja nagyközség^ elöljáróságától. 229/9—1939. / f HIRDETMÉNY Somqrja nagyközség elájárósága közhír:-, teszi, hogy Somorja nag község határába: mint eg / 2427 kaf. jholtlny területen gyako rolhat. vadászati! jógi az 1939 február 1-tö kezdöc ö tíz évre, iWö február 1-ig terjedi időre Somom nagyközség tanácstermébe: !0í napjának délután 2 óra lói nyilvános árverésen bérbe 1939 i íárcius kor n egta adatik Bán ,t Kiki|l Egy zői ind Somo 100'y pengő teendő le. 300', pengő. ii feltételek a somorjai iegtudhatófe, 1939 március i-őii 'egy omorja nagyközség elöljárósága.

Next

/
Thumbnails
Contents