Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-12 / 59. szám
fir MA KEPESMELLÉKIET Ára. 20 fillér II. évfolyam 59. szám. Budapest, 1939 március 12. Vasárnap tAÍGkRHffiMD Előfizetés, ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. kerület, József-körút 5, szám Telefon: 144-400 O Telefon: 144-400 Prágában új szlovák kormány alakul nso az előtérben - Szíván nem tagadta el a miniszterelnökséget -csendőrök és Hiinka-gárdísták újabb harca: 3 halon, több sebesült Hitler asszehiuta a titkos tanácsot a szlovákiai o toltatok agytken • • ■' *< i j Jugoszlávia és kisebbségei (sp) — Már Sztojadinovics miniszterelnöksége alatt nyilvánvaló volt, hogy Jugoszlávia komoly kísérletet tesz külső és belső helyzetének megszilárdítására s főleg tisztázására. Pál ré- gensherceg valóságos angol értelemben vett államfő, aki szerényen a háttérben maradva • egyetlen feladatot ismer: kiegyensúlyozni, békíteni, erős, de igazságos kézzel szolgálni az ország közvetlen érdekeit, s nem tűrni egyetlen csoport, vagy irány túlzásait sem. Sztojadinovics bukása után az új miniszterelnök elődjénél is hathatósabban folytatta a régens politikáját, s igyekezett megtisztítani az utolsó salakdara- boktól is. Két vonatkozásban politikája határozottabb, mint Sztojadinovicsé volt. Míg az előd nem foglalkozott komolyan a horvát kérdéssel, amit elhanyagolható mennyiségnek tartott, az utód a belpolitikában nem ismer égetőbb kérdést, mint a horvát probléma igazságos megoldását. Ez az egyik különbség. A másik az, hogy Cvetkovics bizonyos mértékben nagyobb súlyt helyez a jugoszláv külpolitika teljes függetlenségének megóvására, mint elődje, s ha főcélja ugyan az, hogy mindenkivel, főleg szomszédaival a legteljesebb barátságot építse ki (ebben nem különbözik Sztojádinovicstól), mégsem kívánja lekötni országát egyetlen európai vezérirányzathoz sem, s igyekszik gazdasági és politikai kapcsolatait mindenfelé kiépíteni. Cincár-Markovics, az új belgrádi külügyminiszter első expozéjában részletesen elemezte e politikát, amelynek előterébe a béke megőrzését helyezte. Jugoszlávia ma kétségtelenül a Balkán legfüggetlenebb állama, amely mindenfelé posszi'bilis, mindenütt rokonszenves és biztosítani tudja gazdasági prosperitását is. örömünkre szolgál, hogy a jugoszláv külügyminiszter beszédében meleg és szívélyes szavaikkal emlékezett meg Magyarországról. Egyetlen jugoszláv miniszter sem beszélt még így, s e tényből joggal arra következtethetünk, hogy a két-három évvel ezelőtt megkezdett, ju- goszláv-magyar közeledés örvendetesen halad előre, s az új belgrádi kormány legalább annyira a szívén viseli e közeledés fejlődését, mint elődje tette. Horthy Miklós kormányzó 1926-os mohácsi beszédének szelleme lebeg a két állam között, s 1934 félreértései sem tudták eloszlatni a két népnek egymás felé vezető jóindulatát. De mielőtt véglegessé és megpecsételté válnék e jóviszony, el kell tüntetni az utolsó gátló akadályokat is. Ebből a szempontból rendkívül érdekes és megszívlelendő az a beszéd, amit Fodor Gellért, a szkup- stina egyetlen magyar tagja mondott él szombaton, s amelyben egyrészt hálával és elismeréssel adózik az új belgrádi kormány közeledési szellemének, másrészt rámutat a kisebbség kívánságaira is, s azokra a problémákra, amik ezen a téren megoldásra várnak. Mi felvidékiek természetszerűen feszült figyelemmel kisérjük még ma is az Erdélyben és Jugoszláviában élő magyar kisebbségek sorsát s jól esik megtudni, hogy a jugoszláviai magyarok sem él-. Pozsony, március 11. Ä szombati nap nagy politikai meglepetéssel kezdődött: a prágai kormány által eltávolított Tiso volt miniszterelnök belekapcsol lódott a kibontakozásra irányuló tanácskozásokba. Most már minden jel arra mutatott, hogy kompromisszumos megoldás készül s olyan között, amelyekben a leszakadás utáni első évtizedben éltek, s amelyek bizony rosszabbak voltak, bizonyos tekintetben, mint a mi szlovákiai viszonyaink. Ma a jugoszláviai magyar kisebbség is hallatja hangját és reménykedve várhatja sorsának jobbrafordulását. Fodor Gellért elsősorban arra mutatott rá, hogy a jugoszláv belpolitikában nemcsak horvát kérdés létezik, hanem ott yan a bácskai probléma is. Ha az új kormány eltökélt szándéka, hogy az előbbit a kölcsönös jóakarat és a belgrádi engedékenység jegyében megoldja, ugyanilyen tiszta és önzetlen szándékkal kell hozzányúlnia a másik országrész kényes kérdéseihez is, ha tényleg egyszer s mindenkorra ki akarja küszöbölni Délszlávia belső feszültségeit, s így megelégedett, boldog országot, külső-belső egyensúlyi helyzetet teremteni. Az a terület, amely a jugoszláv határtól lefelé húzódik a Duna—Tisza közében egész a Duna ka- nyairulatáig és a .Tisza torkolatáig, szlovák kormány alakul, amelyet úgy a prágai központi kormány, mint a szlovák néppárt többsége támogatni fog. Az új kormány összetételét az éjszakai tanácskozások során már meg is állapították s azt hiszik, hogy Hacha köztársasági elnök most már rövidesen kinevezi az új minisztereket. Az általános benyomás az volt, hogy a válság szünőfélben van. nek többé ama rettenetes körülmények majd tovább terjed a Tisza—Maros szögében a román határig, s délen a versed, dunai vidékekig, népraj zilag kétségtelenül egyike Európa legérdekesebb területeinek. Északi részében széles sávban csaknem tisztán magyarok laknak, délebbre (s keleten átterjedve a mai Romániába is, Temesvár vidékére, egész a krassói hegyekig) valóságos népkonglomerátummá alakul át, ahol magyarok, svábok, szászok, lota- ringiai franciák, szerbek, horvátok, bu- nyevácok, vendek, románok, szlovákok, cigányok, zsidók laknak a legtarkább összevisszaságban, de mindenesetre úgy, hogy á magyarok és a németek együtt a lakosságnak mintegy 70—80 százalékát alkotják. E nópmozaiknak Jugoszláviára eső részében jóval több mint egymillió ember lakik, köztük félmillió magyar és csaknem ugyanannyi német. A jugoszláv belpolitika becsületes rendezésénél a bácskai és bánsági probléma megoldása csaknem ugyanolyan szeregai tanácskozások során kialakult szlovák miniszterlista, egyik jelöltjével, Zdanov- val, majd a többi kiszemelt miniszterrel is és tanácskozásokat kezdett velük a helyzet további alakulása ügyében. A hajnali órákban állítólag teljes megegyezés jött létre a tárgyaló felek között és Sidor államminiszter elküldte Prágába az új kormány kinevezésére irányuló javaslatot, amelyet a reggeli órákban Hacha elnök elé terjesztettek. A vidéki városokból és falvakból még nem érkeztek megbízható jelentések a pénteki nap lefolyásáról, általában véve azonban azt hiszik, hogy sehol sem került sor komolyabb zavargásokra. Mindössze Malackából jelentenek nagyobb lövöldözést. Körmöcbányáról érkező jelentés szerint az ottani cseh katonaság a pozsonyi események hírére pénteken összeszedte a körmöci bányák és állami raktárak minden arany- és ezüstkészletét, és ismeretlen helyre szállította. A koradélelőtti órák csendben és nyugalomban teltek el Pozsonyban. A helyzetet pet játszik, mint a horvát kérdés, — s erre mutatott rá beszédében Fodor Gellért, magyar képviselő. A jugoszláviai magyar kisebbség első és legközvetlenebb kívánsága az, hogy kisebbségi jogait ugyanúgy, s ugyanolyan mértékben rendezzék, mint a jugoszláviai németek jogaival teszik. A második kívánság az északjugoszláviai egész tarka nyelvterület sorsának egységes rendezése olymódon, hogy e vegyes lakosságú terület jellege kidombo- ríttassék. Csak ha ez megtörténik, ha a horvát és a bácskai belső probléma eltűnik a világból, akkor válik végleg tehermentessé Jugoszlávia viszonya a szomszédaival és kezdődhet meg az a közeledési korszak, amit a dunai népek annyira vágynak. S akkor építhető ki az a biztos barátságokon alapuló jugoszláv külpolitikai függetlenség is, amely egyetlen irányban sem követel behódo- lást, hanem az államok békés és szívélyes egymás mellé rendelésével őrzi meg az ország rangját és szuverénitását. fi mérsékelt irányzat lutatt túlsúlytól... Amióta a szlovák kormány prágai képviselője, Sidor államminiszter éjfél után tartott rádióbeszédében bejelentette, hogy az alakulóban lévő új szlovák kormány a zsolnai egyezményben lefektetett alkotmány alapján fog működni, a hangulat lényegese: megnyugodott Pozsonyban s az utcai tüntetések is alább hagytak. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy kompromisszumos megoldás van készülőben. Amikor azután reggel közismertté vált, hogy az éjszakai tanácskozásokban már Tiso volt miniszterelnök is résztvett, mindenki ^uüta, hogy a mérsékelt irányzat jutott túlsúlyba és Szlovákia egyelőre nem fog elszakadni Csehországtól. A döntő fordulatot, egyes ellenőrizhetetlen hírek szerint, az a körülmény hozta meg, hogy Tiso volt miniszterelnök, aki pénteken — mint ismeretes — jegyzéket küldött Hitler kancellárnak, vagy egvál- talán nem kapott választ erre a jegyzékére, vagy pedig olyan értesülések birtokába jutott, amelyek szerint a berlini válasz nem bátorítja fel a szlovák szepara- tistákat akciójuk folytatására. Tény, hogy Tiso éjfél után érintkezésbe lépett a prá-
