Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-10 / 57. szám
Előfizetési ár évente 36^— P, félévre 18— P, negyedévre 8.— pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. kerület, József-körút 5. szám Telefon: 144-400 O Telefon; 144-400 R. uozáry Riaifáp a kárpátaljai zsidákárdásrűi ás a Dunamedence szentistuánl poiiUkáláról Gürtler Dénes erélyesen visszautasította egy szocialista képviselő támadásét Kis ország gondjai (síp) — Aránylag kis állam Belgium, de egyrészt geopolitikai helyzete, másrészt kényes nemzetiségi összetétele annyira fontossá teszi Európában, hogy évszázadok óta Belgiumért és Belgium jogelődjéért, Flandriáért tört ki a legtöbb háború a kontinensen. Talán a világháború is, mert ki tudja, beavatkozott volna Anglia, ha a német csapatok nem vonulnak be meglepetésszerűen a semlegesnek nyilvánított Belgiumba? Nagy-Britannia évszázadok óta Flandriát tekintette biztonsága zálogának, s nem engedte, hogy kontinentális nagyhatalom megvesse lábát az angol partokkal szemben fekvő kényes területen, s innen veszélyeztesse a „splendid isolation”-t. Legelőször a spanyol világhatalommal gyűlt meg a baja Flandria miatt s a hosszú, elkeseredett harc Fülöp armadájának megsemmisü-. lésével, angol győzelemmel, a brit tengeri és gyarmati hatalom megszületésével végződött. Azután a francia előnyomulás likvidálására került sor, é ez a még elkeseredettebb küzdelem, mely XIV. Lajostól Napoleon bukásáig tartott, ismét csak angol előnnyel végződött. Megalakult az önálló németalföldi királyság, majd száz év előtt Belgium elvált Hollandiától és független, gazdag és boldog kis országként élt kiegyensúlyozottan Anglia és Franciaország között. Amikor egy harmadik európai hatalmasság, Vilmos császár Németországa, megkísérelte, hogy Belgiumot tengeri hegemóniája kiindulópontjává tegye, ismét szemben találta magát Angliával, s a brittek újra megvédtek Belgium függetlenségét. A háború után az ország visszanyerte egyensúlyi és kiegyensúlyozó semleges helyzetét a három nagyhatalom, Anglia, Franciaország és Németország között, s újra boldog nyugalomban élhetne, ha a külső nehézségek leküzdése után nem léptek volna föl eddig ismeretlen méretű belső nehézségek és nem taszították volna krizisből-krizisbe az országot. A belső bajok kétirányuak: egyrészt gazdaságiak, másrészt nemzetiségi jellegűek. Belgium hallatlanul gazdag ország lett a múlt században, a világ ipari föllendülésének idejében és I. Lipót nagyszerű pénzügyi zsenijének gyámolításában, mert népének szorgalma és hagyományos flamand józansága, földjének szén és ércgazdasága, kikötőinek pompás fekvése, mely már a középkorban a kontinens északi kereskedelmi gócaivá tette Gentet és B rügyét, a királyok szerencsés gyarmati politikája tartós jólétet varázsolt az országba. A háború után a* régi áldás, az ipari termelés intenzitása és a nép magas életstandardja, átokká változott, mert a kis ország a szomszédos hatalmak autarkiává fejlődése után nem kapott többé piacot, maga pedig — Kongo ellenére — túl kicsiny volt, hogy hiper- trófiába jutott iparával önálló autar- kiát fejlesszen ki. Belgium egyetlen, hatalmas gyár üzem, csupa munkás, mérnök, hivatalnok és kereskedő, csupa termelő, akihez nem tartozik elég fogyasztó, nem tartozik önálló piac, mint az autark nagyhatalmaknál, például a domíniumokkal rendelkező 400 milliós angol impér hunnál, — a határokon túlra eladni pedig manapság lehetetlen, ha pénzért kívánunk eladni, s nem a Ä képviselőháznak csütörtökön igen élénk, érdekes és változatos ülése volt. Az ülés elején Komis Gyula ismertette a mo3t megalakult ellenzéki párt programját, majd utána, még a napirend előtt Gürtler Dénes személyes kérdésben utasította vissza igen határozottan Peyer Károly szocialista képviselőnek egy k'özbeszólását, amelyben tulajdonképpen az egész felvidéki képviselői gárdát megbántotta. A zsidójavaslat vitájában nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták R. Vozáry Aladárnak beszédét, melyben a kárpátaljai cserekereskedelem alapján. Belgium pedig nem cserélhet, mert aránylag csekély számú lakóságának távolról sincs annyi gabonára, húsra, s más cserecikkre szüksége, mint amennyi értéket fejlett ipara termelni és exportálni kíván. A nehéz helyzet évről-évre nyomasztóbb lesz, benne van a piacnélküli kis iparállam egész tragédiája, amely egyre veszélyesebb politikai válságokban csattan ki. Belgium a másutt keletkezett autarkiák áldozata lett, s a megoldhatatlan gazdasági probléma idővel könnyen bajba sodorhatja az ország állami létjogosultságát is. A válságok második csoportja a nemzetiségi kérdés köré tömörül. Ez a gond német örökség, a világháborús négy év maradványa. Wallónokat és flamandokat, az ország francia (4 millió) és germán (5 millió) lakosságát akkor fertőzték meg a nemzetiségi kérdés bacilusával, s a betegség egyre tart, különösen azóta, amióta a fla- mandok számszerűen erősödnek s a csökkenő arányú franciák megrettenve védik régi, a többségi időből származó kedvezményeiket. Második és Harmadik Lipót rendkívül kíméletes és ügyes, sőt átmenetileg szerencsés kézzel igyekezett rendezni a kétnyelvű ország nemzetiségi problémáit, de végleges megoldást és megnyugvást nem tudott teremteni. A flamandok elértek mindent, amit óhajtottak, s a genti egyetem ügyének rendezése óta nincs nemzetiségi követelésük. Újabban azonban már politikai követelésekkel lépnek elő s többségükre hivatkozva, irányítani óhajtják Belgium világnézeti politikáját és külpolitikáját, ezen a téren pedig germánságuk előbuggyan s más nézeteket hirdet, mint a wallónok, akik szazsidóság helyzetével, ezen túlmenően pedig több általános felvidéki, problémával és magyar nemzeti problémával foglalkozott. Igen nagy sikere volt a beszédnek, mely után elhalmozták szerencsekivánatokkal Vozáry Aladárt. A vitát holnap, pénteken folytatják és mivel nyolcórás ülések tartására nyújtottak be a csütörtöki ülésen indítványt, ezt a holnapi ülés elején megszavazzák, tehát már a holnapi, pénteki ülés délelőtt tiz órától este hat óráig tart. A Ház folyosója igen élénk volt, s ez albadabb és latinabb magatartást helyeznek szembe a flamandok nehezebb, németebb, megkötéseket kívánó felfogásával. Belgium esetében kibontakozik minden nemzetiségi állam végső tragédiája, amely egyébként kisebb és gyorsabb módon Cseh-Szlovákia fejlődését is jellemezte. Olyan államban, ahol két hozzávetőlegesen egyforma erejű külön nemzetiségű front létezik, az elnyomottak (Belgiumban a flamandok, Csehszlovákiában a német—magyar—szlovák—ruszin tömb) mindenekelőtt teljes nemzeti egyenrangúságáért küzd az államon belül. Néha már ez a feszültség szétrobbantja az államot, néha a kisebb jogúak elérik az egyenjogosítást, mint Belgiumban, s az ember azt hinné, ezzel az ügy elintéztetett. Korántsem. Ha a két nemzetiség kibékült és egyenrangú lett, másfajta nehézségek szoktak fölmerülni. A két nemzetiségben a hosszú küzdelem folyamán rendszerint két különböző belső magatartás, sejtmag, politikai és világnézeti felfogás kristályosodik ki, s ilyenkor ez ütközik össze. Mindkettő vezetni kíván, s azt akarja, hogy az ország arra a politikai és világnézeti útra lépjen, amit ő tart célravezetőnek. A másik tiltakozik. így torkol a kiegyensúlyozott nemzetiségi politika a világnézetek ellentétének politikájába, egyszerűen azért, mert minden egymással küzdő faj és nemzetiség idővel más-más módszert, magatartást, szokást, felfogást alakít ki. Hiába egyezett volna meg például Cseh-Szlovákiában a németség a csehekkel a nemzetiségi jogok teljes paritása alapján, újabb ellentéteket szított volna (s Henlein magatartásán már ‘látszott is), hogy a csehek a demokrákalommal is a választás lehetőségeit és időpontját mérlegelték. A folyosón Rassay Károly aláírásokat gyűjtött arra, hogy harminc képviselő a zsidójavaslat általános vitája végén névszerinti szavazást kér. A mai ülésről itt számolunk be. az digs Darányi Kálmán házelnök tíz órakor [ nyitotta meg az ülést. Meizler Károly mentelmi bizottság határozata értelmében megkövette a Házat. ciát kivánták, a németek a totalitást, Prága népfront külpolitikát, Karlsbad a tengelyhez való csatlakozást. Ugyanez történt Belgiumban a wallónok és a flamandok között a nemzetiségi kibékülés után. A franciák túlnyomó többségben a demokrácia és az angol—francia demokratikus blokk mellett foglalnak állást, önálló, latinos Belgiumot kívánnak, liberális gazdasági rendszert, a materiális krízisnek a demokratikus elvek alapján történő megoldását. A flamandok közelebb állnak a német rendszerhez, főleg a gazdaságpolitikában. A kötött gazdálkodás hívei, a külpolitikában pedig nem bánnák, ha Hollandiához csatlakozhatnának és megszületne a 14 milliós új németalföldi flamand állam, talán Németországgal együttműködve, s elkergetve azt a „bűnös és korrupt” liberális brüsszeli rendszert, amelyet az ország tönkretételével vádol meg. A krízis tart. Jelenleg arra vezetett, hogy sem Spaak, sem Soudan, sem Pierlot nem tudott kormányt alakítani, s a király egy szemrehányó hangú levélben kénytelen volt az 1936-ban választott parlamentet feloszlatni, s április 2-re új választásokat kiírni. A válságot, amely gazdasági és nemzetiségi, aligha sikerül tartósan megoldani, mert a válság krónikus és előbb-utóbb ismét ki fog törni. Mi lesz a vége ennek a fejlődésnek? Megalakul-e a nagy flamand állam, a wallónok Franciaországhoz csatlakoznak s eltűrheti-e Anglia az új flandriai erőeltolódást, megoldható-e a kisipari ország gazdasági problémája s megbirkózik-e Belgium az autarkia nélküli országok új autar- kiás világirányzattal — olyan nrcblé- mák ezek, amikre csak a jövő adhat feleletet.
