Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
im március í. szerda: _________________________TEwmttn /^KÖZGAZDASÁG £ További felügyelőket a felvidéki iparvállalatokhoz! Meg kell akadályozni a diószegi konzervgyár berendezésének Cseh-Szlovákiába való eladását Budapest, február 28. Annakidején., amikor az iparügyi minisztérium a felvidéki minisztériummal való egyetértésben, illetve annak javaslatára a felvidéki ipar- vállalatokhoz kirendelte a felügyelőket., hogy ellenőrizzék azok üzemvitelét abból a szempontból, hogy vájjon megfelel-e hz ország gazdasági érdekeinek, néhány, mindenben sérelmet kereső, akadékos kodó lapocska ezt az alkalmat arra használta fel, hogy burkoltan támadást intézzen az illetékesek ellen, en block vé dehnébe véve a felvidéki iparvállalatokat. Akkor nem tartottuk szükségesnek, hogy a különvéleménnyel érdemben foglalkozzunk, csupán annak a megállapí fására szorítkoztunk, hogy az említett intézkedés nagy fontossággal bír s azt a Felvidék lakossága megelégedéssel vette tudomásul, mert már egymagából ébből az intézkedésből is nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány súlyt helyez arra, hogy a Felvidék iparvállalatainak üzeme a visszacsatolt rész gazdasági érdekeinek szem előtt tartásával fenntar- tassék, annál is inkább, mivel a gazdasági szempontok mellett ez elsőrendű szociális és nem utolsó sorban nemzetpoli- Okai érdek. És nem közömbös az sem a Felvidék, sem pedig az egész megnagyobbodott ország keresztény társadalmának szempontjából, hogy a felvidéki iparvállalatok üzeme fenntartatik-e vagy sem, továbbá üzemvitelük összhangban van-e az ország gazdasági érdekeivel vagy sem. Most anélkül, hogy bármely, ezidő szerint még felügyelet nélkül lévő felvidéki vállalat tulajdonosát vagy vezetőjét megvádolni tenné szándékunkban, hívd- italosnak tartjuk az előbbi szempontokra való tekintettel, hogy mielőbb felügyelők neveztessenek ki azokhoz a felvidéki vállalatokhoz is, ahol ez még eddig nem történt meg. Hogy erre az intézkedésre mennyire szükség van, azt többek között az alábbi eset is beszédesen bizonyítja. Az illetékest a diószegi cukorgyárhoz kirendelt felügyelő révén szereztek tudó mást arról, hogy a vállalat a hozzátartozó konzervgyár berendezését, — amelynek főberendezését a dobozos zőldborsókonzerv készítésére szolgáló gépek képezik s amellett fel van szerelve elő f őzők a zán o kk al, öblítőkészülékekkel, vaknmnkészülékekkel, passz ír ózó gépek kel, főzőkatlanokkal, töltőgépekkel stb., Cseh-Szlovákiába akarja eladni. A visszacsatolt terület gazdasági élete szempontjából 1 a konzervgyári üzem fenntartása, amely berendezésével mindenféle zöldség és gyümölcs feldolgozására alkalmas, nemesak hogy kívánatos, de nagymértékben szükséges is, mert a visszacsatolt területen termesztett gyümölcs és zöldség friss állapotban nehezen értékesíthető, egyrészt azért, mert az északnyugati ha tár mentén fekvő terület elvesztette természetes piacát, Pozsonyt és az északii területeket, ahol a gyümölcstermelés korábban jól értékesíthető volt, másrészt pedig azért kívánatos az üzem fenntartása, mert a visszacsatolt Felvidék szóban forgó területén termő, különben kiváló minőségű zöldség és gyümölcs nem tadna versenyezni az anyaországbeli friss gyümölccsel és zöldséggel, tekintettel arra, hogy legalább 2—3 héttel későbben érik be, amikor már az árak meglehetősen letörtek. E szempontok mérlegelése ntán a Felvidék konzervgyári feldolgozás nélkül elképzelhetetlen, illetve pusztulásnak lenne kitéve az eddig egyébként jól jövedelmező gyümölcs- és zöldségtermelés. De e szempontokon túlmenően, figyelmen kívül hagyva a gyümölcs- és zöldségtermelők érdekeit, más körülmények ■is a konzervgyár üzemének fenntartása mellett szólnak. A helyzet ugyanis az, hogy a megmaradt Cseh-Szlovákiában jelenleg nincsenek számottevő, a belföldi szükségletet kielégítő gyümölcs- és zöldségkonzerv-gyárak és Cseh-Szlóvákiában nem maradt olyan terület, amelyen nagyobb mértékben folyna gyümölcs- és zöldségtermelés, s így egyelőre kilátás sincs arra, hogy ött a különben is tapasztalható vállalkozási kedv hiányában a közel jövőben számottevő konzervgyár létesítésére sor kerülne. Tekintetfel ezekre a körülményekre, számítani lehet azzal, hogy a magyar gyümölcs- és zöldségkonzervek számára fokozott elhelyezési lehetőség nyílik Cseh-Szlovákiában. Ezzel kapcsolatban rá kívánunk mutatni arra, amint azt már egyszer lapunk hasábjain leszögeztük, hogy a mezőgazdasági népességfölösleg elhelyezését, egzisztenciájának biztosítását a készülő agrárpolitikai reformokon felül éppen az ipari foglalkoztatási lehetőségek számának szaporításával véljük elérni és pedig nem annyira az idegen talajban gyökerező nagyipar, hanem a honi, talajban gyökerező, túlnyomórészt vagy teljes egészében belföldi nyersanyagokat feldolgozó mezőgazdasági ipar fejlesztésével, amely ipar tcrmclvényei nek elhelyezésére a körülöttünk fekvő és mezőgazdasági iparunkat kellően ki nem fejlesztett államokban még mindig tág terep nyílik. A fenti szempontok alapján bizton reméljük, hogy az illetékesek beható mér legelés© után nem járulnak hozzá a diószegi konzervgyárral kapcsolatos gazdasági, szociális és ncmzetpolitikai szempontokból kifogásolható „tranzakció“ lebonyolításához, mert annak káros hatása egyelőre belát hatatlan. (p. z.) (—) Szőlőmunkások betelepítését kérik a balatonmcnti községek. Az Alsódunán'túli Mezőgazdasági Kamara és a Balaton zalai oldalának községei értekezletet tartottak a vidéken f apasztaJható muiiíkáshiány ügyében. A községek ingyen házhelyeket ajánlottak fel betelepülő munkások részére, akik megfelelő munkaalkalmakat találhatnak. A Balatoni Szövetig mozgalmat indított szölőmunkások betelepítésére S ehhez megszerezte az illetékes minisztériumok elvi hozzájárulását is. Az akciót M Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara is támogatja. f—) A vagyonváltság búza ára. A pénzügyminiszter a mezőgazdasági ingatlanok vägyou- vál’tsága fejében fizetendő búza árát a föld- mlvelésügyi miniszterrel egyetértőleg, márciusra métermázsánként 20 pengőben állapította meg. (—) Biztosították Németországban a nyers- vasellátást. Berlinből jelentik: Az a feszültség, amely a múlt év őszén a vasellátás tekintetében a német belföldi piacon érezhető volt, most leküzdöttnek tekinthető. A nyers- vas-egyesület közlése szerint, februárban sikerült a belföldi fogyasztók nyersvassal való ellátását zavar nélkül lebonyolítani. (-■-) Az 1938. évi Nemzeti Beruházási Kölcsön szelvényeinek beváltása. Az 1938. évi XX. t.-c. 2. §-a alapján, 1938 július 15-i keltezéssel kibocsátott 1938. évi Nemzeti Beruházási Kölcsön kötvények 2J»Ö P, 12.50 P, 25 P és 250 P értékű féléves szelvényei 1939 március 1-től kezdődőié" minden levonás nélkül beváltásra kerülnek, a kölcsön kisorsolt kötvényeit pedig — az esetleg hiányzó szelvények értékének levonásával számított tőkeértékben — a sorsolást követő szeptember 1-étől kezdődőiig mindén ÍCVotíás nélkül ugyancsak beváltják. A szelvények, Valárairit a kisorsolt kötvények a szelvények hátlapján feltüntetett fizetési helyeken válthatók be. A szelvények, valamint a kisorsolt kötvények beváltása a bemutató félek részére a fizetési helyeknél költségmentesen történik. f—) Űj vámbemondóiirs. A m. kir. központi vámigazgatóság a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területen a Kassárót Tareavajkóc—Eperjes felé vezető úton „M. kir. Vámbemondóörs Kassa—Eperjesi-út“ elnevezéssel a kassai m. kir. fővámhivatal felügyelete alatt, m. kir. vámbemondóörsöt állított fel. A vámbemondóörs február 28-án kezdi meg működését. Szabályrendelet a baromfi húsvizsgálásáról Budapest, február 28. Megfelelő szabályozás hiányában eddig a baromfi rendszeres búsvizsgálata nem volt megvalósítható, úgy hogy a fogyasztásra alkalmatlan baromfi húsok fbr- galombahozataláa-al űzött visszaélésok egyre gyakrabban jelentkeztek és erre vonatkozóan a fogyasztóközönség köréből is számos panasz hangzott el. Eddig ezeket a visszaéléseket azért nem lehetett eredményesebben megakadályozni, mert a fogyasztásra alkalmatlan baromfi hús forga- lombahozatalával elkövetett kihágásokat nem lehetett elég súlyosan megtorolni. Éppen ezekre a körülményekre való tekintettel a földművelésügyi miniszter egyelőre csak Budapest székesfőváros területére nézve elrendelte, hogy a levágott baromfiak húsát forgaloinbahozatal előtt 1939. évi április 1-étől kezdve kötelezően állatorvosi vizsgálat stá kell vetni. A főváros most erre vonatkozólag megfelelő szabályrendeletet alkotott. A szabályrendelet- tervezet egyik fontosabb pontja, hogy a levágott állapotban közfogyasztásra forgalomba kerülő baromfinak a fővárosba való behozatalát a polgármester egyes vámbelépő állomásokra korlátozhatja. A közfogyasztásra levágott baromfi megvizsgálásáért húsvizsgálati díjat kell fizetni és pedig tyúk (csirke), jérce, tojó, kakas, kappan és gyöngytyúk) 4 fillér, kacsa után 6 fiHér és lúd (liba) és pulyka után 12 fillért. A vizsgálati díjat akkor is fizetni kell, ha a baromfiak húsát előzőleg májr más községben is megvizsgálták és lebélyegezték. (—■) A Mezőgazdasági Kiállítás csoportos látogatóinak elszállásolása. Az országos mező- gazdasági kiállítást minden évben tömegesen keresik fel vidékről és a szomszédos államokból tanulmányi csoportok. Ezeknek elszállásolása érdekében a rendezőbizottság ez évben is érintkezésbe lépett Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalával. Az Idegenforgalmi Hivatal készséggel vállalta a kiállítás látogatóinak pályaudvari kirendeltségei útján való fogadását és olcsó csoportos elszállásolását. Vidéki iskolák, gazdasági akadémiák, szakiskolák és tanfolyamok tanulóifjúságából álló csoportoknak elszállásolására diákszállókban van hely biztosítva. A diákszállókban igényelt helyek biztosítására vonatkozóan a bejelentéseket legkésőbb március 10-ig kell az Idegenforgalmi Hivatalnak megküldeni. A szállás a diákszállókban naponkint és személyenkiat 40 fillérbe kerül, ezenkívül személyenkiat a tartózkodás egész tartamára 60 fillér mosatási díj fizetendő. Na- gyobbszámü, felnőttekből álló csoportoknak szállásigényiiket legkésőbb március 1-ig kelt bejelenteniük az Idegenforgalmi: Hivatalnál (Budapest, V., Deák Ferenc-utca 2., interurbán telefon: 18-32-13), mert elhelyezésük csak az esetben biztosítható. A Magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Irodának a Keletipályaudvar melletti otthonában (Budapest, VIII., Fiumei-út 4.), ugyancsak kaphatnak csoportok és egyesek is éjjeli elszállásolásokat napi 1 pengőtől kezdve. Az Irodának az érkezést március 10-ig kell jelezni. Az így elhelyezett gazdnesoportok részére az Idegen- forgalmi Hivatal útján kedvezményes étkezési lehetőségekről is gondoskodott a kiállítás rendezősége. Akik lakásigényüket előzetesen be nem jelentették, az Idegenforgalmi Hivatal pályaudvari kirendeltségei útján nyerhetnek szállodákban vagy magánlakásokban elhelyezést. TŐZSDÉK, PIACOK A MAGI AK NEMZETI BANK AKFOLV AMA1 Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga. 57.30— 57.90, Cseh korona 7.50—11.80, Dán kor. 71.30— 72.10, Dinár 6.—7.50 (500 és 5000 din. címletek kivételével), USA dollar 340.30—344.30, Kanadai dollár 332—337, Francia frank 9.—9.20, Holland forint 181-.20—183.20, Lengyel zl. 60.—61.40, Leu 2.40- 3.45, Leva 3.—3.60, Líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), Német márka —Norvég kor. 80:30—81.20, Svájci frank 77.45 —78.35, Svéd korona 82.30—83.20. Külföldi kiűzetések: Amszterd. 181.60—183.20, Athén 3.025—3.065, Bclgrád 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.48—57.92, Bukarest 3.41— 3.44, Kopenhága 71.525—72.125, London 16.015—10:165, Madrid —, Milánó 17.66— 17.8864, Newyork 341.7«—344.30, Oslo 80.50-81.20, Paris 9:045—9.145, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.50—83:20, Varsó 64.20— 64,75, Zürich 77.675—78.375, Isztanbul 268-271. BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: BARÁTSÁGOS Élénk forgalom, barátságos irányzat jellemezte a mai értéktőzsdét, az árfolyamok javultak. Gschwindt 7.5, Kőszén 4, Izzó 2.5, Bauxit, Szegedi kender 2, Rima 1.65, Urilíányi, Tröszt, Cukor 1, Nasici 0.8, Ae.él 0.75, Salgó 0.60 pengővel javult. A szilárdkamatozású értékek piaca is barátságos volt. Zároárfölyainok: Nemzeti Bank 157.—, Hun- gária-malöm 18.75, Bauxit 192.—, Beoesini 11.—, Cefflentia 108.5, Kohó 19.25, Kőszén 296,—, Nagybátonyi 44.5, Salgö 29.6, Üríkányi 39.25, Fegyver 31.25, Ganz 15.1, Acél 21.—, Rima 68.25, Guttmann 6.—, Nasici 73.—, Duna-Száva 5.5, Levante 0.3, Nova 10.8, Tröszt 50.95, Déleukor 73.—, Georgia 18.5, Izzó 97.—, Dreher-Haggen- maeher 116.—, Gschwindt 692.5, Polgári sör 86.—, Krausz-szess 48.—, Gyapjúmosó 3J>, Magyar kender 10.—, Szegedi kender 42.—, Műtrágya 38.—, Gumi 47.75, Vasúti förg. 16.5, Telefon 8.75. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1938. évi ptjegy 100-, 191L évi főv. t% 15.25, 1914. évi főv. 4.3% 294.—, 1927. éri főv. 6% »5. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: EGYENETLEN Jelentéktelen forgalom, egyenetlen irányzaé í jellemezte a mai gabonatőzsde készárupiacát, A búza 10 fillérrel olcsóbbodott. — A határ-* időspiacon a májusi kukorica 4, a júliusi 1, a márciusi rozs 15, a májusi 11 fillérrel ' javult. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki, fejérmegyei 77 kg-os 20.25—20.35, 73 kg-os 20.45—20.55, 79 kg-os 20.65—20.75, 80 kg-os 20.75—20.85, felsőtiszai, duna-tiszaközi 77 kg-os 20.15—20.25, 78 kg-os 20.35—20.45, 79 kg-os 20.55 —20.65, 80 kg-os 20.65—20.75, dunántúli 77 kg-os 20.25—20.35, 78 kg-os 20.45—20.55, 79 kg-os 20.65 —20.75, 80 kg-os 20.75—20.85. Rozs: pestvidéki 13.80—13.90, más származású 13.90—14.10. Ta* karmányárpa: elsőrendű 16.00—16.30, közép« minőségű 15.75—16.00. Sörárpa: kiváló 18.75—< 19125, prima 18.00—18.50. Zab: elsőrendű 19.50 —19.65, középminőségű 19.40—19.50. Kukorica: tiszántúli 14.35—14.50. Őrlemények: korpa 12.90 —13.10, 8-as liszt 15.90—16.20. Kukorica: 150 mm Szolnokon át 14.30, 150 mm szatmári 14.50, 150 mm Szolnokon át 14.35, 150 mm Szolnokon át 14.40 budapesti paritásban. Zab: 150 mm 19.50 budapesti paritásban. Lóhere: 50 mm. minta szerint 98.— állomás, 20 mm fehérbár« cás 128.—, 5 mm fehórbárcás 132.—, 6 mm fehérbárcás 130.— Budapest, 3 mm fehérbárcás 138.— Tiszaujlak, 25 mm fehérbárcás 132.50 Kaposvár, 10 mm fehérbárcás 132.— Budapest, 4]A mm fehérbárcás 128.— Vasmegye, 5 mm minta szerint 95.—, 4 mm fehérbárcás 1937-es 122.— állomás, 25 mm fehérbárcás 128.—, 25 mm fehérbárcás 126.—, 90 mm minta szerint 88.— Budapest, 20 mm minta szerint 80.— Szombathely, 3 mm fehérbárcás 130.— Bpest* ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, február 28. (Zárlat.) Páris 11.65)4* London 20.62)4, New-York 439.6214, Brüsszel 73.95, Milánó 23.14, Amszterdam 233.65, Berlin 176.45, Stockholm 106.15, Oslo 103.60, Ko- penhága 92.05, Szófia 5.40. Prága 15.05, Varsó 83.10, Belgrad 10.—, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.37, Helsinki 9.09%, Buenos Ayres 101.50, Yokohama 120.50. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI A vásárcsarnokban ma a következő árakat (zárjelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: 128—180, leveshÚ6 128—160. Borjúhús: comb 260—320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—160, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 120—140, tarja, comb 160— 190, oldalas 128—172, zsírszalonna 150—152, ser- tósháj 150—160, sertészsír, budapesti 160—168. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 200—350, 1 kg (145 —150), csirke, rántanivaló 1 kg (180—220), kacsa, hízott 1 kg (155—160), pulyka, hízott 1 kg (160), Vágott: tyúk 1 kg (125—165), csirke, rántanivaló 1 kg (110—250), kacsa, hízott - kg (150-170), lúd, hízott 1 kg 140-190 (1^5—165). pulyka 1 kg (140—170). Tojás: Teátojus válogatott drb 9—10, kg 150—170, ládaáru (128— 145), kosáráru (140—145), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 135—150. Tejtermék: Tejföl (90— 92), teavaj, tömbben (290—310), pasztőrözött (320—33), sovány tehéntúró (60). Száraz- főzelék: Bab, fehér, aprószemű (32), nagyszemű (30—10), színes (34—40), borsó, hántolt, feles (26—40), lencse, hazai (26—62). Káposzta- félék: Fejeskáposzta, hazai (5—10), kelkáposzta (5—10), fejessaláta, melegágyi (4—30). Burgonya: Giilbaba (9.5—10), nyári rózsa (10—11). őszi rózsa (8—'9.2), kifli (18-22), Ella (7.8—8 2h Gyümölcs: Alma, ncmesfaj (45—140), közönséges válogatott (40—90). körte, nemesfaj (100 —140). Dé.llgyiimöles: Gesztenye, külföldi 100— 140 (88—100), narancs, sárgabélű 60—88 (56—66), vörösbólíí (68—100). mandarin 78—120 (72—96), citrom I-a (5—7), Tt-a (4—5). + SERTÉS VÁSÁR. A mai ferencvárosi ser- tésvásár összfolhajtása 747 darab, ebből angol hússertés 232 durab. Az irányzat változatlan. Árak: szedett sertés I. 90—92, II. 86—88, III. 74—82, öreg sertés 92—95, márkázott exportzsír 150 fillér kg-ként. + HÚSVÁSÁR. Vásári készlet: nagymartm 25 (elkelt 20)-, növendék 1 (1), borjú 481 (431), bárány 552 (552), lehúzott sertés 110 (90), sza- lonnás 367 (337), süldő 148 (118), malac 10 (10). rnarhazsiger 135 kg (135), sertészsiger 354 kg (354). A vásár lanyha volt. Arak: csontozni való 26—70, növendékhús 70, borjú bőrben I. 130—144, II. 120—134, bárány bőrben 00—80, sertés lehúzott 112—120, szalonnás sertés 106 —122, süldő 120—136, malac 200, rnarhazsiger 36, sertészsiger 80. + BORJŰVÁSÁR. A keddi ferencvárosi borjüvásárra 360 darab borjút hajtottak fel. A forgalom kissé megélénkült, a felhajtásra került jó minőségeket 86—90, továbbá 94 filléres áron vásárolták. + LISZTARAK. A budapesti lisztár jegyzőbizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.25—* 38.50; Ogg 36.25—37.50, Og 36.25—37.50, Of 36.25-» 37.50, 2gi 35.50—36.50, 2g 35.50-36.50, 2f 35.50— 36.56, 4-es 33.75—35.—, 5-ös 32—33.25, 6-os 28.25— 30.25, 7-es 20—22; rozsliszt: 0-ás 28.50 29.25, 01-es 25.75—26.50, 1-es 20.50—21.50, 2-es 18.50—20.-fr MAGPIAC. Köles fehér 18—22, vörös 17—18, egyéb 16.50—17, káposztarepce 25—25.25, tök- mag, nagyszemű 27—28, kissaemű 23—24, olaj, dohos 20—21f kék mák 110—115. borsó, Viktória, sterilizált 18—19, zöld (express), sterilizált 18— 19, lencse, nagyszemű, sterilizált 36—43, középszemű, sterilizált 22—27, kisszemü, sterilizált 20—22, fehér szokványbab, dunai 25.25—25.75, dunántúli 24.25—24.75, felsőmagyarországi 23— 24, lueemamag, nyers, artnkás 175—215, ólom- zárolt, fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 290—300, 20 q-nál több 280—290, lőheremag, nyers, aran- kás 80—100, ólomzárolt, fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 126—135, 20 q-nál több 125—130» bükköny, tavaszi 17—18.50, szöszös 34—36, esillag- fürt, fehér, lapos 11—11.50, szárított répaszelct ásó-».-*
