Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-08 / 31. szám
FEBRÜÁR 8. SZERDA TEwiDEía ■^fa.oiaRHnaiÄß 5 „Önök már nem divat...“ Nem is mondta ilyen helyesen. Tulajdonképpen így mondta: „önök már nem divatok!“ Egy illető szólott így, akivel vonaton találkoztunk, Győr és Hegyeshalom között, a meleg s fony- ■nyasztó gőzfűtésben ülvén, s a Felvidékről beszélgetvén. Mi, három felvidéki, még benne voltunk a lendületben, a húszéves szokás szerint problémáinkat vitattuk, a múltat boncolgattuk s a jövő lehetőségeket terítettük szét, mint valami aranyhímes takarót, amely alá az egész új magyar életet vonni lehet majd, — ő tikkadtan ült, a rohanó vonat ablakából kibámult a messzi füzesek felé, ahol sort állanaka dunamenti fák s átpillognak a ködben úszó Csallóköz felé. Fáradtan legyintett, mint aki mindenen túl van s félig komoly meggyőződéssel, félig mosoly- gó$ ingerkedéssel szólt: „Önök már nem divatok.“ Ezen a problémán is túl vagyunk nemsokára, — mondta unottan, — a felvidéki problémán, úgy tűnik, önök fáradhatatlanul nyüzsögnek s kissé fontosabbnak tartják magukat, mint amilyenek. Igen, még divat Kassa és Komárom, divat a pozsonyi s nyitrai magyarok problémája, aminthogy divat volt a falukutatók könyve, Huizinga, Ortega y Gasset s a többiek, akiknek •nagyrészt csak a nevüket ismerik, divat a humanizmus és a különféle nyilak s keresztek. Látja, még nyilas- kereszteseink is többfelé szakadoznak állandóan, mindegyik a maga képére formálja ezt a „divatot“, ne várja tehát, hogy a sokat hangoztatott „felvidéki szellem“ is nem lesz számunkra múló divat. Persze, Önökön múlik, hogy ne enyésszen el ez a szellem a különféle divatok jövésében-menésében, hanem ez egyszer állandó maradjon, mert szükségünk van rá tulajdonképpen. De mi e divatokat s mozgalmakat hamar megemésztjük, mintha állandóan szükségünk volna valamely izgalomra, lelki táplálékra, már évtizedek, avagy talán évszázadok óta. Igen, hiszen tudom, hogy a két ország magyarságának novemberi találkozását nyomon követi az alaposabb megismerniakarás, a mély eb bretekintés őszinte szándéka, de, az Istenért, ne múljanak ki a divattal, ne legyenek csak egy téli intermezzo a magyar életben, jöjjenek s frissítsenek s ami szép s kitűnő volt önöknél, adják át nekünk, aminthogy mi is szeretnénk a régi szépségekből önöknek juttatni. Nem, ne is akarjanak divat lenni, nem felemelő szerep ez, nem méltó a visszatért Felvidékhez s nem méltó hozzánk sem... A vonat, mint mondani szokták, egykedvűen robogott a hó nélküli, olvadt téli tájon át s párás ablakait megtörölve a messzi Csallóköz félé tekintettünk s a barsi tájak felé, aztán el, mesz- szire, ahol az abauji hegyek s az ungi dombok emelkednek. Ott, ahol a paraszt most lámpafénynél pesti újságot olvas, ahol a kisiparos kalapácsa nyelét markolja meg, ahol a „felvidéki ember“ ír, él, olvas, szórakozik, vagy tűnődik, persze, mert nem sejti, nem is tudja, hogy ő most még divat, de már kopik róla a máz, érdekessége veszít fényéből, exotikumának máza pereg s így megy ki lassankint, óvatosan, gyanútlanul, észrevétlenül a divatból, (szv) MOST JELENT MEG! Kerecsényi Antal felvidéki író A BARÁT, MEG A KOMÉDIÁS c. könyve Rendelje meg azonnal kiadóhivatalunknál. Ara dinkötitben 6.— pengő. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy az összeférhetetlenségi törvényjavaslatot a közeljövőben benyújtják A felsőház letárgyalta a keresethalmozasi javaslatot Több bizottsági módosítást szavaztak meg Széchenyi Bertalan gróf elnök kedden délelőtt tíz órakor nyitotta meg a felsőház ülését és az elnöki előterjesztések során megemlékezett Werner Adolf felsőházi tag zirci apát, titkos tanácsos el- hunytáról. Napirend szerint a keresethalmozasi törvényjavaslat vitája következett. Biró Zoltán kifogásolja, hogy a javaslat szerzett jogokat eért és nem vonatkozik minden érdekelt rétegre, csak a tisztviselőkre, ezenfelül a munkavállalás jogát korlátozza. A javaslatot mégis elfogadja, mert kiérzi belőle azt a szándékot, hogy a trianoni szerződés által teremtett súlyos társadalmi helyzetet megjavítsák. Wekerle Sándor szintén a szerzett jogok sérelmét látja a javaslatban, ezeket a szerzett jogokat pedig tiszteletben kell tartani. A nyugdíj szerzett jog, amelyért megszolgáltak. Sürgeti az összeférhetetlenségi törvényt, amely nem formailag, hanem etikai szempontból is a legszigorúbban szabályozza ezt a kérdést. Az önálló női kereset elvileg független attól, hogy milyen keresete van a férfinek, ezért nem szabad büntetni azt a nőt, aki nemcsak keres, hanem a családalapítás terhét is magára vette. Hozzon a kor many olyan törvényt, amely az állástalanok elhelyezését elősegítheti, azt mindenki lelkesedéssel megszavazza. A vitás eseteket a közigazgatási bíró ságra kell bízni. (Helyeslés és taps.) Papp József azt fejtegeti, hogy sehol sincs még egy olyan ország, ahol oly nagy nyugdíj teher sújtaná az államot, mint Magyarországot. Ha a nyugdíjas a magángazdaságban foglalkozást vállal, akkor vonják meg tőle a nyugdíjat erre az időre. Sürgette a köztisztviselők pragmatikáját 'és az - összeférhetetlenségi tör-, vényt. Mondják ki, hogy közpénztárból mindenki csak egy fizetést vehet fel és senki sem kaphat soha nagyobb jutta tást, mint a miniszterelnök. Zichy István gróf azt hangoztatta, hogy szigorúan meg kellene rostálni a tisztviselőket és ha kvalifikációjuk nem elégséges, el kell bocsátani őket. diplomást lehetne így elhelyezni. A általában megfelelnek a reájuk feladatoknak. A javaslatot nem fo§ el. Keszthelyi Gyula azt fejtegette, hogy elismerés jár a kormánynak a javaslatért. Elbocsátásokról végsőtökön ne a kormány, hanem a közigazgatási bíróság dönt. A fiatalságot nem lehet elzárni a családalapítás lehetőségétől, az élet joga a fiatalságot illeti meg, a szerzett jogoknál szentebbek a természet jogai. A felsőháznak meg kell értenie a fiatalságban rejlő erőt, a javaslatot elfogadja. (Helyeslés és taps.) Jankovich-Bésán József gróf a javaslatot igazságtalannak tartja, mert szerzett jogokat érint és egyeseket megfoszt a. munkához való joguktól és az állam ebben a javaslatban nem mér egyenlő mértékkel. A közigazgatási bírósághoz váló jogorvoslatot tartja helyesnek. Szerinte a törvény családi tragédiákat fog előidézni. Arra van szükség, hogy a középosztály megerősödjék és a szegényeket fel kell emelni. A javaslatot nem fogadja el. Hegedűs Lóránlnak szintén az a véleménye, hogy a javaslat családi trágediá- kat idézne elő, ha eredeti szövegében fogadnák el. Ezután a keresztény ifjak elhelyezéséről szólott és a szerzett jogok megtartását hangoztatta. Nem nyugdíjképességre, hanem életképességre kell az ifjúságot nevelni. A javaslatot csak módosítással fogadja el. Meskó Zoltán a magyar orvosok érdekében emel szót. Kifejtette, hogy a javaslat a-fiatalságról is gondoskodik és éppen őzért . . a felsőliáz nem helyezkedhet arra az álláspontra, hogy a javaslatot megakadályozza. Ezután egy magasrangú katonatiszt elleni támadást utasít vissza, mire az elnök figyelmezteti, hogy maradjon a tárgynál. Meskó Zoltán megállapítja, hogy csak vele szemben alkalmazzák így a házszabályt, tehát eláll a szótól. Egyébként a javaslatot elfogadta. Városunkba érkeznek! A snontecarioi csiílagtura diadalon»» DKW Á pénzügyminiszter beszéde Kemény i-Bchneller Lajos pénzügyminiszter válaszolt ezután a vita szónokainak. Kijelentette, hogy' á kérdés rendezését nem az irigység, hanem az egészséges magyar nép követeli és ennek a kérdésnek rendezésében nem akadályozza meg a kormányt az, hogy az az utca és a közvélemény is kívánja-e a kérdés rendezését. A kormán yzat hivatása az is, hogy megnyugvást szerezzen az országnak és az ország' nagy tömegeit izgató kérdések túlnyomó részét nyugvó pontra helyezze. Vidéken állandóan foglalkoznak ezzel a .problémával és szóvá teszik a mélióságos és kegyelmes tanítónőket. A javaslat csak a keresetek szabályozási részét foglalja magában, az ösz- szeférhetetlenségi részt nőm, de . az összeférhetetlenségi törvénj javaslatot a közeljövőben be fogja terjeszteni. Megállapítja a miniszter, hogy a javaslat eredeti szövege lényegéiben szigorúbb volt, de a képviselőház bizottságában és plénumában több ízben engedett az eredeti javaslat szigorúságából, hogy a javaslat semmi igazságtalanságot ne tartalmazzon. Mostani formájában a javaslat csak a legkirívóbb eseteket orvosolja, mert megengedhetetlen például, hogy egy magasállású állami tisztviselő felesége elegye más elől a kenyeret, amikor az a többletjövedelem plussztoa- lettet jelent, Ezután a miniszter azt fejtegette, hogy a javaslat mindén szociális szempontot figyelembe vesz és nem kapcsolja ki véglegesen a női munkaerőket. A pénzügy-miniszter beszéde atán a felsőház általánosságban elfogadta a törvényjavaslatot. A részletes vita * .... í.'t ■■■. . ' Ezután áttértek a törvényjavaslat részletes tárgyalására. A javaslat első, második, harmadik és negyedik szakaszánál Biró Zoltán nyújtott be módosítást, ezeket azonban a pénzügyminiszter felszólalása után a felsőház elvetette és a szakaszokat eredeti szövegezésben fogadta el. Az ötödik szakasz harmadik bekezdésénél a felsőház elfogadta a módosításként beszúrt mondatott a miniszter határozata ellen közigazgatási bírósághoz intézett panasznak vau helye. A nyolcadik szakasznál Reméuyi- Sehueller Lajos pénzügyminiszter szólalt fel, kijelentette, hogy nem fogadhatja el a felsőház pénzügyi bizottságának módosító javaslatát, amely kimondja, hogy végelbánás alá vonás ne vonatkozzék a törvény hatályba léptekor közszolgálatban álló nőkre, vagyis szer zett jogokat ne érintsen. Ez a törvény — mondotta a pénzügy- miniszter — csak a legkirívóbb eseteket szünteti meg. A vidék nyugalma megér annyit, hogy e szakasz elfogadásával azt megőrizzük. Kéri az eredeti szöveg ->1 fogadását. Radvánszkj Albert báró bejelentette, hogy tíznél több felsőházi tag névszerinti szavazást kér és ezért elrendeli a névszerinti szavazást. A szavazás lezárása után megállapították, hogy a nyolcadik szakasz második bekezdéséhez be nyújtott, bizottsági módosítást hetven- hároni felsőházi tag megszavazta, húszon egy pedig ellene szavazott. A nyolcadik szakasz harmadik bekezdését szintén a felsőházi bizottság módosító indítványára szavazták még, előzőfelvidéki bemutató körutat f«»*de* . 1939 február 6—tebr^fri8'ig jf , Budapest. Kpmó'om, Duna«erdahely icrsekujvái', U« Iparág, aÖfassagifcrmot, LÚfcpc, Rima- spoatbai, Ro/'fljfó, Kassa, Ungvór, Munkács, Beregszász, Nyíregyháza, Detjíécen, Budapest, kf autók -3 lief aloft több mint 10.000 km-$ teltek még''és a csilítagturo szoba yai szerint • van'pok még miitd\lep!ombiiva. Mindenki meggyőződhet arrSMsóaayr e n d e s séria gyártmányok és bárki kip'ÄbtUhalJä I 7DK(0 Indult — 1 dkw a célban 4-ik és 7-ilc helyen magyar vezetőkkel. najlafh ü. Budapest DRW és BMW vezérképviselet Vl>i Lehet-utca 2, — Telefon: 299—12© leg a> pénzügyminiszter bejelentette, hogy a módosításhoz hozzájárul. A javaslatot a módosításokhoz való hozzájárulás eéljából a képviselőháznak fogják visszaküldeni. Ezzel a törvényjavaslat részletes tárgyalása befejeződött és az ülés végén a felsői ház vita nélkül tudomásul vette a harminchármas országos bizottság múlt ev második félévéről szóló jelentését. Majd Radvánszky báró elnök kijelentette, hogy a legközelebbi ülés idejéről a felsőhás tagjait értesíteni fogja és ezzel az ülés háromnegyedliét órakor véget ért. Imrédy Béláné meglátosatta a Magyar a magyarért akciókomaromi szervezetét Komárom, február 6. Vasárnap délelőtt vitéz Imrédy Béláné, u miniszterelnök felesége Komáromba» érkezett és a vár- megyeházán tárgyalásokat folytatott a, szegényügyi, szociális, egészségügyi és társadalmi kérdésekről s az ezeknek ügykörébe tartozó intézményekről. A tár-x gyalásokon résztvett Bartal Iván főispán, Reviczky István dr, alispán, Fülöp Zsig- mond polgármester, Ralovics Ödön dr, tiszti főorvos, Boncz Nándor dr.. árva- széki elnök, Geöbel Károly dr. főszolgabíró és mások. • A megbeszélésen Fábry Mária szociális megbízott beszámolt a Magyar a magyarért akció komáromi munkásságáról és egyben előterjesztette javaslatait azokra a népjóléti és szociális intézményekre nézve, amelyeknek az akció által való támogatását szükségesnek tartja. így jelentést tett a tejakciónak, iparostanonc-otthon- uak, az iskolásgyermekek népkonyhájának, a városi szegényháznak, a városban felállítandó napközi otthonoknak megvalósítására vonatkozó terveiről és kérte a miniszterelnök feleségét, hogy mindezen intézményeknél az akeiót támogatni szíveskedjék. Ezeknek a kérdéseknek ismertetésénél Ralovics Ödön dr. tisztifőorvos szolgált szakszerű véleménnyel és Bartal Iván főispán', Reviczky István alispán. Fülöp Zsigmond polgármester és Boncz Nándor árvaszéki elnök nyújtottak közelebbi tájékoztatást a támogatásra vagy átalakításra szoruló intézményekre nézve. Tárgyalás alá került a Komáromban uralkodó nagy munkanélküliség kérdése is és ebben a főispán és a város polgár, mestere világították meg a helyzetet és ismertették a tervet és módozatokat, amelyek szerint Komáromban az illetékes minisztériumok jóindulatú támogatása mellett .a súlyos helyzetet meg lehetne oldani. Vitéz Imrédy Béláné mind a jelentéseket, mind a felvilágosításokat figyelemmel s jóindulattal hallgatta meg, ő maga, is tanácsadással és kezdeményezéssel vett részt a megbeszélésben, amely Komárom mai szociális helyzetet minden fázisában megvilágította. Délután vitéz Imrédy Béláné megtekintette a községi elemi iskola népkonyháját, a városi szegényházat, a várerődökben és a várfalak mellé épített proletár- lakásokat s a honvédelmi minisztériumiéi lebontásra kért 1. számú váTörődőt és a katonai kórház ósdi épületét is. Délután a Magyar a magyarért, akció járási kiküldötteinek jelentését hallgatta’Sieg % miniszterelnökne.
