Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-07 / 30. szám

1939 FEBRUAR 7. KEDD 7 TEMWMflCl •J^Äß&ÄR-HIRIÄß Kegyeletteljes ünnepségen hódolt Szlovákia magyarsága Petrogalli Oszkár emlékének Bárczy Emil dr. mondott a sirbolt Besztercebánya, február 6. A szlo­vákiai Egyesült Magyar Párt beszterce­bányai szervezete Bárczy Emil dr. radvá- nyi földbirtokos, körzeti pártelnök kezde­ményezésére a Felvidék visszacsatolásá­val kapcsolatosan dr. Petrogalli Oszkár­nak, az egész volt Felvidék nagyérdemű magyar vezére elhalálozásának tizenne­gyedik évfordulóján a besztercebányai temetőben a magyar Kegyelet által emelt művészi sirbolt előtt emlékünnepélyt ren­dezett Besztercebánya és r ‘dóké magyar­ságának nagyszámú rész víziével. Az Egyesült Magyar Párt és a beszter­cebányai körzeti szervezetek hatalmas koszorúját Bárczy Emil dr. mint gróf Esterházy János országos pártelnök zó- lyomvármegyei hivatalos politikai he­lyettese szivbemarkoló emlékbeszéd kísé­retében helyezte el. Beszédében többek között a következőket mondotta: szivbemarkoló beszédet előtt — Tizennégy éve annak, hogy a Magyar Igazságért küzdő, vérző, nemes szíved örökre megszűnt dobogni. Hűséges ma­gyarjaid,’régi, kipróbált munkatársaid, kitartó eszmehordozóid eljöttünk ma ide, hogy az Egyesült Magyar Párt és annak besztercebányai szervezetei nevében lete­gyük kegyeletünk, hálánk, szeretetünk örökzöld koszorúját a magyar Kegyelet által emelt sírodra, éppen ma. — éppen mostan, mikor álmaid részleges megvaló­sulását már Magad is láthatod. — Álmodj békességgel továbbra is. És imádkozz, hogy álmaid maradék nélkül mielőbb valóra válhassanak! — Reménységünk, — hogy feltáma­dunk! — És most, bár néma ajakkal, de szi­vünkben annál bensőségesebben Imádhoz- zuk el a Magyarok szent Imádságát! — fejezte be emlékbcszédét Bárczy dr. ———— ...............­)en négy módosító indítványt terjeszt be. Megállapítja, hogy nincs ellentét a keresztény dogma és a' javaslat között. A Keresztény Pártnak az az álláspontja, hogy a jövőre akadályozzanak meg minden vegyes házasságot. Ezután benyújtotta a módosító javas­A vita további során Rupert Rezső, Kéthly Anna, Pinezits István, Farkas István és Knob Sándor szólalt fel, majd Tasnádi Nagy András igazságügyminisz­ter válaszolt a vita szónokainak. Az együttes bizottság ezután az első ■ ' ..........———B > I———— * — Szüllő Géza Széchenyi-emléhbeszéde a Nemzeti Kaszinóban latokat. Megszavazzák az előadó módosítását Cipőszakmában gyakorlattal bíró írásbeli részletes ajánlatok «Existencia» jeligére Haasenstein és Vogler r. t. hirdetöirodábs, V., Dorottya-utca 8. intézendők. paragrafust az előadó módosításával fogadta el. Elhatározták, hogy holnap, kedden, folytatják a részletes tárgyalást. Megkezdte a Ház bizott­sága a zsidó) avaslat részletes tárgyalását Élénk vita az első paragrafus korül — A kor­mány módosító javaslata az első paragrafusnál A képvl's'előliáz együttes bizottsága hét­főn délután Péchy László elnöklésével megkezdte a zsidójavaslat részletes tár­gyalását. A kormány részéről Tasnádi Nagy András igazságiigyminiszter, Vay László báró miniszterelnökségi és Antal István igazságügyi államtitkár vett részt az ülésen. A javaslat címét az együttes bizottság hozzászólás nélkül elfogadta. Ki tekintendő zsidónak ? Az első paragrafusnál Makkal János előadó módosítást javasolt, amely sze­rint a javaslat első paragrafusa a kö­vetkezőképpen szól: „A jelen törvény alkalmazása szem­pontjából zsidónak keli tekinteni azt, aki ő maga, vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek a nagyszü­lei közül legalább kettő a jelen tör­vény hatálybalépése előtt az izraelita Uitfelekezet tagja volt, úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatályba­lépése után született ivadékait. Nem lebet zsidónak tekinteni azt. akinek szülői közül csak az egyik, vagy nagyszülei közül legfeljebb kettő volt az izraelita hitfelekezet tagja, ha az 1938. évi január 1. napja előtt kötött házasságból származik, és ha 1. mindkét szülője már a házasság­kötéskor valamely keresztény hitfele­kezet tagja volt és azontúl is keresz­tény hitfelekezet tagja maradt, vagy 2. szülői házasságuk megkötése előtt a törvényben meghatározott módon megegyeztek abban, hogy gyermekeik valamennyien a keresztény szülő val­lását kövessék és a házasság megköté­sekor az izraelita vallásé szülő 1938 ja­nuár 1-e előtt.valamely keresztény hit- felekezetre tért át és azontúl is keresz­tény hitfelekezet tagja maradt, vagy 3. élete hetedik évének betöltése előtt valamely keresztény hitfelekezet tag­jává azért lett, mert azt megelőzően, de legkésőbb 1938 január 1. előtt, izrae­lita vallású szülője valamely keresz­tény hitfelekezetre tért át és azontúl is mind ő, mind szülője keresztény hitfelekezet tagja maradt Nem lehet zsidónak tekinteni azt aki a jelcu törvény értelmében zsidó­nak nem tekintendő személlyel 1938 január 1-e előtt kötött házasságot, ha a szülői közül csak az egyik, vagy nagy­szülői közül legfeljebb kettő tagja, vagy volt tagja az izraelita hitfeleke- zetnek, Az első, második és harmadik bekez­dés rendelkezéseit a házasságon kívüli gyermekre is megfelelően alkalmazni kell. A második, a harmadik és a negye­dik bekezdés rendelkezései az ott fel­soroltak ivadékaira is kiterjednek. Nem terjednek ki azonban ezek a ren­delkezések az említett bekezdésekben megjelölt arra a személyre, aki a je­len törvény hatálybalépése után a je­len paragrafus értelmében zsidónak tekintendő személlyel köt házasságot. Élénk vita az első szakasz körül Rassa.y Károly nem kíván módosítást benyújtani a szakaszhoz, mVrt az magá­ban foglaljn a Corpus Jnrisban még nem szerepelt új állásfoglalást, bevezeti a le­származást, a faj alapján való különbség­tételt. Ezzel szemben a teljes visszautasí­tás álláspontjára helyezkedik. Szerinte a szakasznak a kivételekre vonatkozó poutjai szövegezésükben abszurdumot produkálnak. Tasnádi Nagy András igazságügy- miniszter: — Tévedés! Meg fogom magyarázni. Rassay Károly kéri a miniszterelnö­köt, hogy gondolkozzék a szakasz felett, amelyet ne fogad el, hanem annak tör-, lését kéri. Apponyi György gróf kérdi a igazság­ügy minisztert, hogy mi lesz a vélelem a házasságon kívül született gyermekek nagy részénél, akik nem tudják hibátlan leszármazásukat, igazolni, mert apjukat hóm ismerik. Károlyi Viktor gróf felveti a gondo­latot, hogy ncm lehetne-e beiktatni a javaslatba a zsidó és nem zsidó között jövőben kötendő házasság lilái mazását. Tildy Zoltán szerint jobb volna őszin­tén belemenni a faji kategorizálásba. A következő módosítást ajánlja. „A jelen szakasz második és harmadik bekezdése alá eső személy, továbbá házas­társak és kereszténynek született gyerme­kek nem tekinthetők zsidóknak, ha vala­mely keresztény felckezet lelkétzi vagy egyházi eskühöz kötött világi tisztségéi töltik be." i Makray Lajos a Keresztény Párt nevé­Budapest, február 6. A Nemzeti Kaszinó vasárnap estp rendezte szokásos Széche- w3/i-vacsoráját, amelyen ezidén a serleg­beszédet Szüllő Géza titkos tanácsos, a felsőház tagja mondta. A vacsorán megjelentek vitéz nagy­bányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, József kir. herceg tábor­nagy, Montgomery amerikai követ, Teleki Pál gróf kultuszminiszter, Csáky István gróf külügyminiszter, Teleki Tibor gróf és Perényi Zsigmond báró koronaőrök, Széchenyi Bertalan gróf a Felsőház, Da­rányi Kálmán a Képviselőház elnöke, Radvánszky Albert báró, a Felsőház al- elnöke, Nemes János gróf, a Kaszinó elnöke, Montenuovo Nándor herceg, Fes­tetlek György herceg, Bethlen István gróf, Kánya Kálmán, Karolyi Gyula gróf, Zichy János gróf, Röder Vilmos, lcveldi vitéz Kozma Miklós, Scitovszky Tibor, Kállay Miklós, Purgly, Emil, Ra­kov szky Iván, Wekerle Sándor, bárczi- házi Bárczy István, Cray István, a Kabinetiroda főnöke. Ravasz László re formátus püspök, Mikes János gróf püs­pök, Vay László báró államtitkár. Bér- czelly Jenő államtitkár, Tahy László, Werth Henrik, a honvéd vezérkar főnöke, Beöthy László, Somssich László gróf, Jekelfalussy Zoltán volt fiumei kor­mányzó, Zselénszky Róbert gróf, Palla- vieini György őrgróf, fáji Fáy István, Az Országos Tisztviselői Betegsegé­lyezési Alap egyszerre 59 új orvosi állás betöltésére hirdet pályázatot, mégpedig öt kerületi főorvosi és 54 körzeti orvosi állásra. A kerületi főorvosi állások Bereg­szász, Kassa, Kecskemét, Komárom és Rimaszombat székhellyel kerültek ki­írásra. A körzeti orvosi állások a következő helyeken vannak: Budapest VII. kerület, Budafok, Ráckeve, Hajdúböszörmény, Érsekújvár, Nagysuráuy, Vágsellye, Galánta, Csuz, Komárom (három ál­lás), Ógyalla, Guta. Csallóköz-Ara- uyos, Nemesócsa, Nagymegyer, Du- naszerdahcly, Somorja, Párkány, Lé­va (2 állás), Nagysalló, Ipolyság, Lo­sonc (2 állás), Fülek. Rimaszombat (2 állás), Rozsnyó, Tornaija, Feled, Rimaszécs, Pelsőcz, Jolsva, Kassa (4 állás). Torna, Szepsi, Sátoraljaúj­hely, Ktrálybelmec, Ungvár (2 állás), Csap, Beregszász (2 állás), Munkács (2 állás), Báttyu, Mezőkászony, Vári és Tiszaújlak. A kerületi főorvosi állások betöltésénél csak az az orvos jöhet figyelembe, aki­nek legalább ötéves orvosi gyakorlata vau és igazolja, hogy a kerület egészség­ügyi szervezésére, irányítására, illetve n kerület ügymenetének vezetésére alkal­mas. A főorvos javadalmazása a kernle­Pestvármegye főispánja, Lamotte Ká­roly, a Pesti Magyar Kereskedelmi BanK vezérigazgatója és még sok más közéleti előkelőség, összesen 206-an. Sziillö Géza sei jogbeszédében idézte a kaszinó alapítójának, Széchenyi István­nak emlékét, rámutatva a legnagyobb magyarnak arra az igazságára, amely ma is megszívlelendő: a magyar nemzeti­ség a sokféle fajból összetett államban csak szellemi felsőbbségével tudja meg­őrizni szprcmációját. Meg kell szerezni a civilizáció minden kincsét, mert »nélkül esak sovány sas­ként ülhet az elszigetelt szikla kúpján a magyar. Nem a nemzetiségi politika eredményezte szétdarabolásunkat, mert akár a kiegyezés politikáját követtük, akár az erős amalganizálási politikát, egyre ment volna. Erős államot külön­böző nemzetiségekkel csak úgy lehet fenn­tartani, ha nemzeti társadalmat teremtünk. A haza az — fejtegette tovább ezután Szüllő Géza, — amiért élni és halni kell, amelynek minden tagja részese Szent István koronájának. A magyar minden­kor bölcs volt, s Széchenyi István, a Nemzeti Kaszinó megalapítója típusa volt annak a magyarnak, amire ma is törekedni kell. A vacsora résztvevői hosszú ideig lel­kesen ünnepelték beszéde elmondása után Szüllő Gézát. tébe tartozó igényjogosultak számával arányos és évi 1600 pengőnél kezdődik. A körzeti orvos köteles hétköznaponkiBt legalább egy órán ét az OTBA igény- jogosultak számára rendelőórát tartani. Javadalmazása a körzetébe tartozó igény- jogosultak számával arányos és évi 120 pengőtől 3900 pengőig terjed. Csakis az Orvosi Kamara tagjai pá­lyázhatnak, akiknek legalább hároméves orvosi gyakorlatuk van és kötelezik ma­gukat, hogy a körzetben lakást és ren­delőt tartanak. Február 28-ig nyújthatók be a pályázati kérvények a pénzügy­minisztérium III. főosztályához születési, erkölcsi, működési bizonyítvánnyal, or­vosi oklevéllel és életrajzzal felszerelve. Pályázat felvidéki orvosi állásra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents