Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-07 / 30. szám

Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség V, Honvéd-utca 10. Tel.: 125-350 Kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-körút 5. sz Telefon, kiadóhivatal és hirdetési osztály 1-444-00 Békét kér a spanyol köztársasági kormány Az angol és francia kormány meg akarja akadályozni a fovábbi felesleges vérontást — Megkezdődött a kafalóniai köztársasági hadsereg fegyverletétele A reformmozgalom egy hónapja Pontosan egy hónapja annak, hogy vitéz lmrédy Béla vízkereszt napján kibontotta egy új magyar nemzeti áramlatnak, a „Magyar Élet Mozga­lomnak“ zászlaját. Egy hónap rend-, kivül rövid idő egy mozgalom életé­ben, amely egy egész ország minden öntudatos lakosát föl akarja rázni ed­digi aléltságáhól és közönyéből és új reményt csepegtet belé, a nemzeti föl- emelkedés új reményét, új reformokat hirdet: lelki reformot, mely a keresz­tény erkölcs diadalát jelenti a politi­kában és gazdasági reformot, amely földet, munkát és érvényesülést igér minden dolgozni akaró magyar kéznek és agynak, szociális reformot, amely az ország szociális szellemű építését jelenti a népi egység és szociális igaz­ságosság jegyében. Nem volt még 1848 óta olyan szellemi és politikai mozgalom Magyarországon, amely en­nél mélyebb, áthatóbb. egyetemesebb reformprogram lett volna ennél, mert ez a program nem egyesekhez, nem a kiválasztottakhoz szól, hanem minden egyes magyar emberhez, a legkisebb­hez éppen úgy, mint a leghatalma­sabbhoz, mindenkihez, az egész néphez, ez a program a nép programja. A ma­gyar nép nemzeti programja. Egy hónapja csak, hogy a kibontott zászlót elindították szerte az ország­ban, hogy pártkülönbség nélkül, sőt a pártokra való tekintet nélkül alá ja gyülekezhessek mindenki, aki egy kor­szerűen szociális népi Magyarországot akar, de ez a rövid egy hónap a maga hallatlan eredményeivel azt tanúsítja, hogy itt példátlan nagy történelmi mozgató erők példátlan méretű tábort kovácsolnak össze, olyan tábort, amely több a pártnál, több minden pártnál, mert egyetemesebb világszemlélet kö­zéppontjába tudja helyezni a nemzetet, mint ahogy az osztályérdekeket és klikkérdekeket szolgáló pártok szoktak tenni, ez a mozgalom úgy terjed, mint a vallások szoktak: egy új politikai etikát hirdet, a magyar nemzeti meg­újhodás etikáját, a magyar nép föl­emelésének új hitét. Megváltó optimizmust a magyar nemzeti erők jövőjében, népi önbizal­mat, bátor kiállást a nemzet erőgyara­podását akadályozó nemzetrontó ele­mek és klikkjeik ellen, harcot a ma­gyar élet önző parazitái ellen, akik akár mint anonim egyesek, akár mint intrikáló pártklikkek, akár mint a nemzetietlen nagytőkések, vagy önös feudálisok érdekfrontja, akár mint osztályharcot szító nemzetietlen inter­nacionalista intrikusok jelentkeznek a gazdasági és politikai hatalmukkal Szabotálják a nemzeti megújhodás és népi fölemelkedés új reformjait. A ma­gyar politikai jóakarat és önzetlenség harcosai sorakoznak föl itt egységes táborba, a politikai rosszakarót és ön­zés csáklyás hatalmai: a liberalizmus és szabadkőművesség, a zsidó pénztőke és a magyar feudalizmus csodálatos internacionáléja ellen. A magyar kö­zösségi szellem a magyar individualis­ták önössége ellen. Nem csoda, ha a népi egységet és Összefogást hirdető mozgalom sikere égy hónap alatt odáig jutott, hogy ma már nemcsak azok a százezrek, akik Paris, február 6. Az Epoque úgy tudja, hogy köztársasági spanyol rész­ről arra kérték a brit kormányt, tegyen a köztársasági spanyol kormány nevé­ben békejavaslatokat Franco tábornok­nak- A lap szerint ezzel a ténnyel függ össze a párisi brit nagykövet látogatása Bonnet külügyminiszternél. A köztársa­sági spanyol kormány állítólag még „fel­tételeket“ is szabott, ugyanis biztosítéko­kat követelt Spanyolország önállóságáért, népszavazást a jöveudő kormányformá­ról és biztosítékokat arra nézve, hogy nem alkalmaznak megtorlásokat a poli­tikai ellenfelekkel szemben. A Daily Mail és a News Chronicle perpignani jelentései szerint Negrin megbízta Del Vayót, hogy közölje az an­sa ját fülükkel hallották lmrédy, Ja- ross, Rátz és Hóman igehirdetését, bíznak az eljövendő diadalmas szociá­lis népi Magyarországban, hanem azok a milliók is, akik csak hallomásból tudnak az új mozgalomról és annak vezéreiről s ezeknek a millióknak a lelkében nem annyira a mozgalmi jel­szavak és nem programtótelek ragad­tak meg, hanem egy csoda virágzott ki: a hit. A jobb magyar jövőbe ve­tett hit. És a hittel együtt megacélo- zódott a milliók szívében a jobb jövő­ért való küzdés akarata, mert a mil­liók hisznek a győzelemben. A mil­liók kivirágzott új hite ellen hiába ágálnak a klubokban sziporkázó politi­kai intrikusok: az ő szavuk különvéle­mény a magyar nép millióinak véle­ményével szemben, az ő szavuk nem a milliók szava. Próbáljanak kiállani egységbontó különvéleményükkel a nép elé! Hiába öltöztetik különvéle­ményüket a legszebb történelmi remi­niszcenciákba. Az egyik Kossuth füg­getlenségi mozgalmának erkölcsi tőké­jét szeretné ma kamatoztatni, a másik az ezeréves alkotmány raegváltoztat- hatatlanságának tételével próbálná el­gáncsolni a reformokat, a harmadik Széchenyit állítja oda a konzervativiz­mus eszményképéül. Pedig ez mind anakronizmus. Anakronizmus az ezer­éves alkotmány módosíthatatlanságá- nak tana, mert hiszen Kossuth és Szé­chenyi, sőt maga Szent István is éppen azért olyan nagy eszményünk, mert az ezerévesnél is idősebb ősi alkot­mány legnagyobb módosításai fűződ­nek nevükhöz. Mert az alkotmány leg­nagyobb reformátorai voltak. Ha pél­dául Széchenyi, az egy század előtti goi kormánnyal a feltételeket, amelyek mellett a spanyol köztársaságiak hajlan­dók volnának a békére. Del Vdyo már érintkezésbe is lépett Perpignanbau az angol ügyvivővel és a francia követtel. A spanyolországi helyzettel kapcsolat­ban hétfőn jóléríesült londoni helyről többi között ezeket közölték: A hét vége óta gyors fejlődés állapít­ható meg a spanyolországi helyzetben. A londoni kormány szoros érintkezésben áll a francia kormánnyal. A két kor­mány azon fáradozik, hogy megakadá­lyozza a további felesleges vérontást. Magától értetődik, hogy mind a két kor­mány rendelkezésre áll, ha erre lehető­séget adnának. Ebből a célból érintke­nagy reformer ma élne, egész biztosan most is a nép érdekét szolgáló refor­mokért harcolna s nem mondaná, hogy a szabadság eszméjének egész a szaba­dosságig, másszóval a liberalizmusig való elfajzása ellen nem szabad sem­mit tenni, nem szabad semmi reformot hozni. Széchenyi biztosan különbséget tenne a szabadság fogalma körül, ha a zsidó nagytőke és egyes potentátok, avagy ha a milliók szabadságáról volna szó. lmrédy mozgalma valóban nem jelenti sem a zsidó pénztőke, sem a félzsidó ipari mammutvállalatok, sem a százezerholdasok gazdasági ter­jeszkedésének még nagyobb szabadsá­gát, ellenben jelenti a magyar kisembe­reknek, a magyar népnek nagyobb gazdasági szabadságát. Ez a reform talán fájhat a liberális szabadság ha­szonélvezőinek, a részvényeseknek és a díszgój. igazgatósági tagokna.k, de ne fáj a magyar nép millióinak. Ellen­kezőleg. A magyar egység egyhónapos moz­galma csupán diadalokra tekint visz- sza, de mi, felvidékiek, természetesnek találjuk ezt az előnyomulást. Tanúi és részesei voltunk két évvel hasonló áramlatnak, persze valamivel kisebb méretek közt. Éppen két évvel ezelőtt született meg egy hónap alatt a mi fel­vidéki egységünk. 1936 január 8-án bontották ki a Magyar Nemzeti Párt vezérei az egység zászlaját úgy, hogy a nép előtt, a nyilvánosság előtt föl­szólították a testvérpártot a teljes ösz- szeolvadásra. Az Országos Keresztény­szocialista Párt igen zárt és szabato­san körvonalazott keresztény világ­nézeti programjával túlságosan eggyé nőtt s ezért kezdetben idegenkedett az zésbe léptek mind a Franco-kormánnyal, mind a köztársasági kormánnyal, amely­nek jelenlegi tartózkodási helyét egye­lőre nem lehet megállapítani. A helyzet azonban óráról-órára változik, különösen azért, mert a köztársasági kormány ke­belén belül az együttműködés látszólag megszűnt, A nyilvánvalóan most megindított angol-francia közvetítő kísérletekkel kapcsolatban megtagadnak minden fel­világosítást. Kijelentik, hogy számolni kell azzal a lehetőséggel. . hogy Franco egyelőre elutasítja a köztársasági spa­nyol kormány fegyverszüneti ajánlatát. Perpignani sajtótáviratok szerint Al­varez del Vajo spanyol külügyminiszter, valamint a francia és angol nagykövet egyesülés tervétől. Egyesek mozgal­mat indítottak az egység ellen. De egy hónap alatt, február 5-ére már tisztázódott, hogy a keresztény szocia­lista testvérpárt vezetősége, bár hatá­rozatában még ekkor is szigorúan ra­gaszkodott a párt nevéhez és program­jához, már nem utasíthatta el az egy­séget, mert a közvélemény, a nép, a saját választói is az egységet akarták. És júniusban éppen azok örvendtek a legőszintébben a magyar egységnek, akik kezdetben idegenkedtek tőle. Csak igen kevés volt a destruktív lelkek száma. Nos, a két év előtti felvidéki példa csak egyet bizonyít: azt, hogy a milliók szívében a szociális népi program és a nemzeti egység eszméje elemi erővel tör ki, ha megvan a nép hite a vezérek önzetlenségében. És most Magyarországon megvan ez a föl- tétlen hit lmrédy s alvezérei: Jaross, Hóman és Bátz iránt. Számunkra elég az a tény, hogy az új összefogást ugyanaz a Jaross hirdeti, aki két év­vel ezelőtt megteremthette a Felvidék valamennyi jóakaraté és fegyelmezett magyar politikusával a mi egységün­ket. És ma is vagy hiúságukban kel­lőképpen nem legyezett ifjak, vagy a mai kor iramából lemaradt időszerűt­len öregek, avagy csak egyszerűen destruktív és fegyelmezetlen szelle­mek állnak útjába, A magyar egység azonban — éppen az elriasztó nyepoz- volim-gáncsoskodások hatása alatt —• csak annál jobban halad. Egvesek azt hiszik, hogy a demokrácia az, ha bárki bármit akarhat, pedig a demokrácia, az, amit a nép többsége, a. milliók akarnak. És itt a milliók akaratáról van szó.

Next

/
Thumbnails
Contents