Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-05 / 29. szám
1939 FEBRUÁR á. VASÁRNAP TEMJIWtfKT • 21 KIADTÁK AZ AVIATIKA NAGY DÍJÁT HOWARD HUGHES a repülő milliomos, aki 3 nap, 19 óra, 14 perc és 10 másodperc alatt körüirepülte a (ö'det Hegemlékezés az óceánrepülés és repülés hőseiről és vértanúiról földkörüli Már évek óta mirtden esztendőben január közepe táján dönt a legkiválóbb amerikai aviatikusokból álló zsűri a világ jelenlegi legnagyobb repülési díjának sorsáról. Ezt a díjat amerikai milliomosok tűzték ki annak a pilótának jutalmazására, aki az előző usztendö legnagyobb aviatikái teljesítményt érte el. Ez a díj nemcsak irigylésreméltó erkölcsi sikert jelent, de jelentős összeget is tesz ki. Természetes tehát, hogy mindkét okból pilóták százai pályáznak arra, hogy az év legnagyobb aviatikái teljesítményének produkálásával kiérdemeljék a milliomosok által kitűzött jutalmat. Jelentékeny mértékben sarkalta tehát a pilótákat ez a díj s így, a dollármilliomosok, akik azt kitűzték, értékes iszolgálatot tettek a repülés fejlődésének. Nehány nappal ezelőtt ismét ítélt az amerikai aviatikusok zsűrije: egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a nagydíjat Howard Hughes érdemli. Ez az alig harminc esztendős fiatalember olyan sikert ért el, amely valóban fontos állomása a légi utazások történetének: 1938 július 14-én a „New-York World’s Fair 1939“ névre keresztelt repülőgépével példátlan világrekordot állított fel — három nap, tizenkilenc óra, tizennégy perc és tie másodperc alatt körüirepülte a földet Ütja sirán nem kevesebb, mint tizenhét világrekordot döntött meg. Ezért a teljesítményért kapta, a díjat e ami azzal együtt jár, a Nemzetközi Aeroszövetség aranyérmét és az „1938 első pilótája“ címet. Érdekes megemlíteni, hogy Howard Hughes személyében az amerikai milliomosok Altai kitűzött díjat ezúttal — amerikai milliomos kapta. Anyagilag tehát alig jelent neki valamit ez a díj, de bizonyos, hogy annál nagyobb örömmel tölti el Howard Hughest az aranyérem és a díszes cím. Mert ez a repülő milliomos mindig csak rekordokra és dicsőségre szomjazott. Ha mérlegelni akarjuk hatalmas teljesítményét, eszünkbe jut Jules Verne álma Fogg Phileasról, aki — nyolcvan nap alatt utazta körül a földet De eszünkbe jut sok más is: az amerikai repülő milliomos elődei, az aviatika úttörői, az óceánrepülés és a földkörüli repülés hősei és mártírjai, azok a pilóták és pilótauők, akik a legutóbbi évtizedekben állítottak fel világrekordokat, vagy áldozták életüket egy-egy hatalmas teljesítményért Howard Hughes kitüntetése időszerűvé teszi, hogy visszapillantást vessünk ezeknek az elődöknek sikereire és marti- ri urnára. Az óceánrepülő kísérletek kora Már közvetlenül a háború után felmerült az Atlanti-óceán átrepüléséneh gondolata. Az 1919-től 1930-ig terjedő korszakot nevezhetjük ebhői a szempontból a kísérletek korszakának. Erre az időszakra esnek a kezdősikerek, a legtragikusabb hősi halálesetek és erre az időszakra esik Lindbergh diadalmas teljesítménye is. 1019-től 1930-ig összesen harminchat repülőgépen kísérelték meg wz Atlanti ■ óceán átrepiilését. A repülés eme hőskorának talán első figyelemreméltó teljesítménye az angol Alcock kapitány és úti társa, Brown nevéhez fűződik. Ez a két pilóta 1919 májusában Üj-Fundland és az Azori szigetek között átrepülte az Óceánt. Mondanunk sem kell, hogy ez még csak részletmegoldás volt. Egy hónappal később Alcock kapitány még egy sikeres óceánrepülést hajtott végre: 16 óra alatt repült Írországból Új-Fundlandba. Az európai és amerikai kontinenst ezzel a légi úttal nem sikerült áthidalnia. Mindazonáltal az angol sikapitány teljesítményével megnyerte Daily Mail 10.000 fontos díját. Ezután hosszú ideig nem koronázta kér az óceánrepülés megkísérlőinek útját. Üjabb erőteljes ösztönzést adott az óceánrepülés fanatikusainak Orteig amerikai milliomos alapítványa. Orteig 1927-ben 25 000 dolláros díjat fűzött ki annok számára, aki először teszi meg repülőgéppel leszállás nélkül az utat akár New-York és Párizs, akár pedig Párizs és New-York között. Amerikában és Franciaországban egyaránt megindult a neves pilóták lázas készül ődtese az óceán repülő útra. Az egész világsajtó nagy cikkekben foglalkozott azzal, hogy az Egyesült Államok két neves aviatikusai Miss America nevű repülőgépével már útrakészen áll, hogy megkísérelje elnyerni egyrészt az első teljes óceánátrepiilés die,»őségét, másrészt pedig Orteig 25.000 dolláros díját Már-már útrakészen álltak az amerikaiak, amikor a „Miss America“ egyik szárnyát tűzvész pusztította el és a nagy utazás terve meghiúsult. Az első mártírok: Nungesser és Coli Csaknem útrakészen állott azonban már ekkor az Oiseau Blanc, a Fehér Madár, két francia pilóta: Nungesser és Coli repülőgépe. Nungesser és Coli háborúban edzett többszörösen sebesült pilóták voltak. 1927 májusában, többszöri halogatás után, Nungesser és Coli útnak akart indulni, annak ellenére, hogy a párizsi meteorológiai intézet többízben ó^ta őket attól, hogy a kitűzött időpontban kíséreljék meg az Atlanti óceán át- repülését. A meteorológusok szerint ugyanis az időjárási viszonyok igen kedvezőtlenek voltak az útra. A francia pilóták azonban megkapták azt a hírt, hogy az Óceán túlsó felén teljes gőzzel készülődik a hatalmas díj és a nem kisebb dicsőség elérésére az amerikai Lindbergh. Mindenáron meg akarták szerezni hazájuknak a két kontinens légi áthidalásának dicsőségét, de a pénzre is nagy szükségük volt, mert a hitelezők szorongatták őket. Ezeknek a hitelezőknek nem csekély szerepük volt abban, hogy Nungesser és Coli a szakértők tanácsai ellenére is május 8-án reggel útrakeltek. A hitelezők szorongatásának a civilizáció szempontjából a múlt században jelentős eredménye volt, hogy Balzac-ot regények írására kényszerítette, \ta Fehér Madár pilótái esetében azonban nem dicsőséges eredményre, hanem tragédiára vezetett az intervenció: az „Oiseau Blanc“ eltűnt az Óceán fölött és azóta nem látta emberi szem Nungesser és Colt holttestét sem. Hiába várta őket vissza a lelkes francia nép és főleg Nungesser özvegy édesanyja. A Fehér Madár két pilótájával együtt útközben valahol a tengerbe zuhant. Nungesser és Coli volt az óceánrepülés két első mártírja. után este teljes épségben PArisba érkezem. A start uem sikerült tökéletesen. A Spirit of Si. Louis háromszor emelkedett a levegőbe, amíg végre el tudott indulni. Egy ideig öt repülőgép kísérte Lindberghet, köztük Byrd kapitányé, aki ekkor már ugyancsak készült az óceáni útra. Lindbergh gépe az akkori eredményekhez mérten óriási sebességgel száguldott: óránként 175 kilométert tett meg, amikor eltűnt az amerikai kontinens felett. .Egymásután érkeztek rádió jelentések azokról a hajókról, amelyék látták Lindbergh gépét. Az amerikai kapitány másnap délután elérte az ír partokat, átrepült Anglia felett és este 10 óra 22 perckor megérkezett a lebourgeti repülőtérre. Harmincnégy óra alatt tette meg az utat Ncw-Yorktól Párisig. Megnyerte a díjat és övé lett a dicsőség: elsőnek repült leszállás nélkül az amerikai szárazföldről az európaira. Amikor kiszállt a Spirit of St. Louis« bóí, ezzel az azóta legendássá vált mondattal lépett a várakozó ünneplők középr pontjában álló amerikai nagykövet elé: — I am Lindbergh. És azután megkérdezte. — Ügy-e, Le Bourgetben vagyokf Másnap Párisbau Lindbergh első útja Nungesser özvegy édesanyjához vezetett. Az óceán repülés diadalmas hőse az óceánrepülés tragikus hősének emléke előtt áldozott. Ezzel a látogatásával Lindbergh bebizonyította, hogy nem „sofőrtípus“, nőm ridegszívű sportbajnok. És később bebizonyította azt is, hogy aktív harcosa a civilizációnak. Nem pihent meg babérain, hanem mindig dolgozott és dolgozik ma is. A legutóbbi években végzett munkája kevésbé sportszerű, de nem kisebb jelentőségű, mint az óceánrepülés. Talán annak a 6zörnyü csapásnak hatása alatt menekült ebhez a csendes tudományos munkához, amely őt kisfia tragikus módon való elvesztésével érte. ' Lindbergh komoly és értékes stúdiumokat folytat a Nobel-díjas fiziológussal, Carrel professzorral együtt a szív-átültetés nagy problémájának megoldására. Endresz és Magyar világrekordja Lindbergh úttörő teljesítménye után különböző vonalakon többen repülték át az Atlanti-óceánt. Ezek közt szerepel Chamberlain és Lewin, valamint a magyar Endresz és Magyar, akik 1931-ben a „Justice for Hungary“-n állították fel az óceánrepülés új világrekordját. Egy évvel később Endresz György is a repülés mártírjává lett: Róma fölött lezuhant gépével. Nevezetes rekordteljesítmény volt a francia Codos és Rossi-é is: ők 1933 augusztusában 9000 kilométeres óeeánre- pülést hajtottak végre 55 óra és 30 perc alatt. Nem ócéánrcpülési rekord, de hasonló hősi teljesítménye az aviatikának az, ami egy afrikai nő: Miss Amy Johnson nevéhez fűződik: ez a pilótanö Lympné- ből Oroszországon, Szibérián keresztül a Tokióig vezető 11.000 kilométeres utat két kényszerleszállással 10 nap alatt tette meg. Az első nő, aki az Atlanti-óceánt átrepülte, Amelie Ear hart volt. Első volt Amelie Earhart abban is, hogy hidro- plánnal repülte át az Atlanti-óceánt. Ez a bátor aviatikusnő több világrekord felállítása után a múlt év tavaszán még nagyobb célt tűzött maga elé: körül akarta repülni a földet. Több alkalommal kudarc érte, de nem riadt vissza. Újra és újra megkísérelte a hatalmas teljesítmény végrehajtását. 1937 júniusában az Atlanti-óceán déli részén repült át. Már 33.000 kilométert tett meg és már csak 11.000 kilométernyi út volt hátra, amikor katasztrófa érte gépét. A tenger fölött, vagy a tengerben valahol eltűnt Amelie Earhart. Számos mentőakciót indítottak érdekében, de ezek egytől-egyig eredménytelenül végződtek. Az aviatikának ezt a hősnőjét éppen az elmúlt napokban nyilvánították holttá. Az első világkörüli repülés egyébként három amerikai pilóta három repülőgépének sikerült 1924-ben. Wade, Nelson és Smith tették meg a földkörüli utat a Seattle, Dutch-Harbour, Tokió, Saigon, Kalkutta, Párís, Írország vonalon. A félszemű indián-ivadék légi kalandjai A földkörüli repülésnek legkiválóbb . —Szibéria—Alaska-New York utat. Cse- rekordere Howard Hughes-ig az ugyan- | kóly eltérésekkel ezen az útvonalon reLindbergh 34 ára alatt átrepüli az óceánt Nungessen és Coli tragédiája idején Amerikában nomosak Lindbergh készülődött az óceánrepülésre, hanem két másik pilóta: Chamberlain és Berthaud is. Lindbergh azonban megelőzte őket: május 20-án déli 1 órakor egyedül startolt „Spirit of St. Louis“ nevű repülőgépén. Előző este barátaival vacsorázott és nyugodtan mondotta: — Biztos vennék abbém, kenu kohtapcsak mártírhalált halt Wiley Post volt. « Wiley Post oklahomabeli indián-ivadék volt. Egy földműves fia, akiből már ifjúkorában nevezetes angol pilóta lett. Egy repülőbaleset alkalmával elvesztette félszemét és ezért ezer dollár kártérítést kapott. Ebből az ezer dollárból régi- típusú repülőgépet vásárolt és — önállósította magát. Ócska gépével bebizonyította, hogy félszemű pilóta is lehet kitűnő pilóta, sőt az Egyesült Államok egyik legkitűnőbb pilótája. Saját tervei szerint javítgatta, tökéletesítette gépét, amellyel egyik világrekordot állította fel a másik után. Mint pilóta ismerkedett meg Wiley Post egy milliomos amerikai olajkirály- lyal, Hall-al. Ez a Hall mecénása lett a becsvágyó fiatal pilótának. A milliomos tette lehetővé számára, hogy világkörüli légi útra induljon. 1931-ben egy másik pilótával, az ugyancsak amerikai Gaty-xal, a Hall pénzéből épített repülőgépen 17 nap alatt — ezzel hallatlan világrekordot állítva fel — megtette a New York—Berlin—Moszkva ptilt most Howard Hughes is. Két évvel később, 1933 július 15-én, újabb földkörüli légi útra indult Wiley delmes kalandokon, esett át földkörüli légi lítja során. Egy alkalommal ködben volt kénytelen kényszerleszállást végezni és akkor csaknem életét vesztette. Ettől a veszedelmes úttól fogva üldözte a bal- szerencséje Wiley Post-ot. Csaknem minden légi íitján valami életveszélyes véletlennel kellett megküzdenie. Gyengébb idegzetű pilótát ezek a sorozatos veszélyek elriasztottak volna a nagyobb teljesítményektől, de az indiánok vakmerő ivadéka minden alkalommal újra és újra kísértette a szerencsét. 1933. év végén lezuhant és súlyosan megsérült. Hosszú hónapok múlva gyógyult csak meg, de még mindig nem volt hajlandó lemondani a kockázatos vállalkozásokról. 1935 augusztusában beteljesedett végzete. Az Északi sark vidékére akart repülni, de gépe lezuhant és ő valamint kísérője, Will Rogers is vértanújává lett az avia* tikának. Hughes három szenvedélye meglehetősen változatos Az óeeánrepülés és a földkörüli repülés legifjabb hőse, Howard Hughes, azzal a szándékkal indult el útjára, bogy meg- döntse egyrészt Lindbergh óceánrepülési világrekordját, másrészt pedig Wiley Post földkörüli rekordját. A maga elé tűzött feladatot pompásan teljesítette: 16 óra alatt tette meg a New York— Párizs utat, amelynek berepüléséhez Lindberghnek 33 órára volt szüksége. A ffcldkörüli repülés rekordját, amelyet Wiley Post állított fel, körülbelül négy nappal szárnyalta túl. Kétségtelenül megérdemelte a nagydíjat, amit most neki juttattak. A múlt év júliusában repülte körül a földet, szenzációs rekordidő alatt. Útjáról ekkor részletes beszámolót közölt az egész világsajtó. Érdemes azonban néhány mondattal vázolni a föld- körfili repülés legújabb bajnokának alakját és eddigi pályafutását. Howard Hughes kétségtelenül kevésbé vonzó, kevésbé heroikus figura, kevésbé tudatos munkása a civilizációnak, mint például Lindbergh. Mindössze harmincesztendős. Az apja sokszoros milliomos olajmágnás volt, akárcsak Wiley Post mecénása. Tizennyoleéves korában vesztette el apját. Ekkor rámaradt a sokmilliós örökség. Az olajhoz nem túlságosan értett, a hatalmas üzem amúgyis már magától ment, úgy hogy Hughesnek alig volt más gondja, mint hogy költse a pénzét Tipikus amerikai fiatalember volt, akit tulajdonképpen csak három dolog érdekelt igazán: az ökölvívósport, az tavin- tika és a nők. A nők közül ^icdig különösen — a filmszinésznők. Beleszeretett Jean Harlof-bn. A sztár kedvéért Hollywoodba költözött és ott
