Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-04 / 28. szám

193t» FEBRUAR 4. SZOMBAT tumbu .J^a<^R-mtaxT> A honvédelmi Javaslat a felsőházban József királyi herceg nagy beszéde a honvéd­ségről — Szombaton délelőtt folytatják a honvé­delmi vitát Kolosváry-Borcsa Mihály: Harcolt, elöíí állunk. ___ A gyömrői kerület lelkesen ünnepelte új képviselőjét " A felsőház pénteken általános nagy érdeklődés közben kezdte meg a hon­védelmi javaslat tárgyalását. Széchenyi Bertalan gróf nyitotta meg az ülést és javaslatára a honvédelmi ja­vallat tárgyalására kimondották a sür­gősséget. József királyi herceg volt a vita első szónoka, aki beszéde elején hangoztatta, hogy azok a nemzetek lesznek a világ­történelem tanúsága szerint mindig a helyzet urai, amelyeknek kiválóan fel­szerelt hadseregük van. Az egész világ állig felfegyverkezve áll. Nekünk is vannak nagy érde­keink és ezeréves szempontjaink, melyeknek védelmére hazánk min­den fiának glédába kell állnia. Trianon összeomlófélben van s régi szi­lárd meggyőződésem — mondotta —, amelyért évtizedek óta harcoltam: az ön­álló magyar hadsereg, amelybe belevihet- jük a magyar népiélek minden kincsét, lelkesedését és törhetetlen erejét. (He­lyeslés.) A jól felszerelt hadsereg az or­szág biztonságának és függetlenségének feltétlen megóvásul jelenti. Nekünk leg­nagyobb kincsünk, a hadseregnek legnagyobb kincse az emberi élet. Úgy vődhetjük meg ezt a kincset legjob­ban, ha minden szükséges harci eszköz­zel íelszereljük hadseregünket. Az igazi nemzeti egység, ha a nemzet minden fia hazánk sértetlenségének és függetlensé­gének védelmében egybeforr. József királyi herceg azután a tör­vényjavaslatról szólott és megállapította, hogy a javaslat kitűnő. Honvédségünk tökéletessé tételére minden lehetőséget kihasznál és úgy van felépítve, hogy a honvédség feladatának minden kö­rülmény között -legjobban megfelel­hessen. Behatóan foglalkozott a légoltalom kér­désével, felhívta az ország közvélemé­nyét, a magyar társadalmat, hogy lépje­nek be a légoltalmi ligába és támogas­sák nehéz feladatában. Beszédét így fe­jezte be: Ebben az ünnepélyes pillanat­ban, amidőn-az önálló magyar hadsereg felállításával évszázados vágyunk telje­sült, hitet teszek, hogy a hőslelkű magyar honvédség apái nyomdokába lép és létrehozza az önálló, öncélú, független, szabad szentistváni Magyarországot. A javaslatot örömmel elfogadom. (Zajos Ritka alkalom! 50-90% engedménnyel vásárolhat február 10-ig jó könyveket az irodalom minden ágából. Ma küldesse meg címére díjmentesen vonatkozó könyvjegyzékeket! Megrendeléseket míg a készlet tart, után­véttel vagy az összeg előzetes beutalása ellenében intézünk el Miután a készlet rohamosan fogy, ajánlatos Itöbb könyvet rendelni, hogy legalább részben tehessünk eleget a megbízásoknak Megrendeléseket a beérkezés sorrendjében intézünk el Pfeifer Ferdinand (Ze'dler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5 Xetafon: 18-57-30. 18-74,00, éljenzés és taps, József királyi herceget számosán üdvözölték, köztük Bartha Ká­roly honvédelmi miniszter.) Juhász Andor azt fejtegette, hogy a legközelebbi háború az ország össznépes­ségének háborúja lesz egy másik ország összlakossága ellen. Ezért nemcsak a hadseregre, hanem az egész nép szellemi és fizikai ere­jére is szükség lesz. Bizonyos aggodalmai vannak az egyéves önkéntesség eltörlése és a javaslatnak a nőkre vonatkozó rendelkezései miatt. A legnagyobb elismeréssel szólott a hon­védelmi miniszter működéséről s abban a reményében szavazta meg a javasla tot, hogy az abban foglaltakat sohasem fogják önző politikai célok érdekében felhasználni. (Helyeslés.) Apponyi Károly gróf azt fejtegette, hogy a világ bizalmatlanságának csal­hatatlan jele az évről-évre fokozódó nagyszabású fegyverkezés. Nekünk minden áldozatot meg kell hoznunk a honvédség érdekében, nehogy beteljesüljön rajtunk a mondás: jaj a legyőzüttnek! Meleg elismeréssel szólott a honvédelmi miniszterről, a hon­védvezérkar munkájáról és azt az óhaj fását, fejezte ki, hogy a honvédelem a legtökéletesebb megvalósulás útjára lép­jen. A javaslatot elfogadta. Simon Elemér arról szólott, hogy a haza megmentésére Magyarország mint egv ember áll síkra. Beszélt a katona- orvosok hatalmas nívóemelkedéséről s örömmel állapi tóttá meg, hogy közöttük sok a hírneves szakember és az egye­temi magántanár. Biztosak lehetünk benne, hogy ez a kiváló orvosi kar a drága emberanyag megmentésére min­dent elkövet háború esetéin. Mint a Vörös Kereszt elnöke a Vörös Kereszt intézmény további fejlesztését hangsú lyozta. A javaslatot elfogadta. . Miemayer László sajnálja, hogy Ma­gyarországon még nem vezették be a fél éves kötelező munkaszolgálatot, amely nagyban elősegíti a katonai szellem ki fejlődését is. Behatóan foglalkozott a esapatiszti nevelés irányelveivel. A ja vaslatot elfogadta. Koiossváry Mihály kifejtette, hogy az emberek béke után vágyakoznak, ugyan­akkor az államok a hadsereg'fejlesztésé­ről készítenek törvényeket. Mindenki érzi, hogy békét kell teremteni Európa ban, de olyan békét, amely a feltámasztott igazság békéje, a történelmi jogok békéje, a megélhetés alapjait képező gazdasági szükségessé­gek békéje és a visszaállítandó ezeréves igazságos határok békéje. Mégis kényte lenek vagyunk elfogadni azt az elvet, hogy ha békét akarunk, fel kell készülni a háborúra. A javaslatot fenntartás nél­kül elfogadja, mert abban a kárpát me­dencében és a Dunavölgyébcn a magyar nemzetre hárult történelmi vezető hiva­tás biztosítását látja. Bárezy Gábor rámutatott arra, hogy csak jól felszerelt hadsereg biztosíthat az országnak erőt kifelé és befelé egy­aránt. A tisztikar szelleméről beszélt, amelynek felül kell emelkedni minden pártpolitikán. Teljesen megnyugtatja őt a honvédelmi miniszternek ebben a kér­désben tett nyilatkozata. A tűzharcos törvény végrehajtását sürgeti és helyes­nek tartatul a hadmentességi adó beveze­tését, mert ebből a vitézségi érmek pót­díját is fizetni lehet. Meskő Zoltán tábornok-orvos azt han­goztatta, hogy ez a törvény a magyar nemzet élniakarásának a törvénye. Meg­emlékezett az .elmúlt év őszén történt katonai eseményekről, a Felvidék kato­nai megszállásáról, továbbá a munkácsi határincidensről, amelyért — szerinte — a magyar nemzetnek meg kell kapnia az elégtételt. A magyar honvédség minden egyes alkalommal hősiesen viselkedett és büszkék vagyunk a honvédség min­den katonájára és tisztikarára. 5 A leventeintézmény fontosságát hangoz­tatta és a nemzet légvédelmének jelentő­ségére mutatott rá. A javaslatot elfo­gadta. A honvédelmi vitát szombaton délelőtt ló órakor folytatja a Felsőház. Gyömrő, február 3. Vitéz Kolosváry- Borcsa Mihály miniszteri tanácsos, a mi­niszterelnökség sajtóosztályának veze­tője, csütörtökön Gyömrőre, kerületébe - látogatott el, amelynek közönsége nagy­szabású ebéd keretében ünnepelte meg a választás eredményét. Vitéz Kolosváry- Borcsa Mihályt, aki felesége kíséretében érkezett Gyömrőre, igen nagy melegség­gel és lelkesedéssel fogadta a kerület kö­zönsége. A fogadtatás után társasebéd volt vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály or­szággyűlési képviselő tiszteletére. Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály felszó­lalásában megköszönte a kerület vá­lasztópolgárainak az iránta tanúsított bi­zalmat. A gyömrői választókerület állás- foglalásával elsőnek tett tanúbizonyságot az egész országban a vitéz Imrédy Béla mi­niszterelnök által meghirdetett re­formprogram, az új magyar élet pro­gramja mellett. Utalt a biharnagybajomi választásra, amely szintén azt bizonyítja, hogy a fő­város közvetlen hatáskörében fekvő kö­vületben épúgy megértették az új ma­gyar élet gondolatát, mint a keleti vége­ken fekvő községben. Hangoztatta, hogy a választói bizalmá­ból merített erőt és lelki megacélosodást. mint többletet felajánlja annak a nagy célkitűzésnek szolgálatára, amelyért ed­dig is dolgozott és amit röviden magyar tájvédelemnek lehet nevezni. Ez a ma gyár fajvédelem jelenti egyrészt a kér: telhetetlen kiállást minden idegen törek véssél szemben, amely veszélyezteti a magyar faj lelkiségét, társadalmi vagy gazdasági boldogulását. Mint igazi faj­védő — mondotta — bárminő tetszetős hu­manitárius jelszavakon túl legelsősorban felebarátaimat kell oltalmaznom s e ki fejezés helyes értelmezése az, ha elsősorban azt tekintem felebarátom­nak, aki legközelebb áll hozzám, tehát magyar testvéreimet. Ebben a harcban nem akarunk letiporni vagy kiirtani seukit, de vissza akarjuk vívni jogtalanul elrabolt vagy csellel el- orzott ősi jussunkat. De a tájvédelemnek van egy még fontosabb pozitív formája is. Ez a forma az, amikor felkeressük a magyar községeket s kutatjuk, mik azok a teendők, amelyekkel a falusi szegény ember sorsán javíthatunk. Ez a tájvéde­lem előírja azt, hogy törődjünk a ma gyár anyákkal, a magyar falvak gyer­mekeivel, nézzük meg, vájjon van-e a faluban jó ivóvíz, rendes iskola s van-e A büntetőtörvényszék árdrágitási ügyekei foglalkozó tanácsa pénteken tár­gyalta Berecz Ágoston, a Berecz-féle hentesárugyár kft. tulajdonosának, vala­mint a Margit-körúti fiókot vezető unokafivére: Berecz Ferenc árdrágítás» bűnügyét. A vád szerint 1938 szeptember 24-én, a Margit-körúti fiókban a zsír ki­lóját, amelyért legfeljebb 192 fillért kér hettek volna, két pengőért árusították. Berecz Ágoston azzal védekezett, hogy nem követett eí árdrágítást. Elmondta, hogy más ügyekben volt azon a napon elfoglalva, nem is ért rá elmenni a fiókba és csak később, amikor beidézték, az ármegállapító bizottsághoz, hozták tu­domására. hogy a fióküzletben két pen goért adták a zsírt. Véleménye szerint valószínűleg valamelyik segéd túl­buzgóságból állapította meg ilyen mértékben a zsír árát. Utalt egyébként ai’ra is, hogy a vállalat öt fiókjában nagyon kevés zsírt mérnek ki s nem is foglalkoznak rend­szeresen zsíreladással. Berecz Ferenc ugyancsak ártatlanságát hangoztatta. Védekezése szerint a vád­szerinti napon a vásárlók megrohanták az üzletet zsírért, a segédek kérdezték, hogy milyen arban adhatják, mire azt válaszolta: mód arra, hogy a szegény ember fia, ha tehetséges, tudjon előrehaladni az élet­ben. — Erre a fajvédelmi kötelezettségre — folytatta vitéz Kolosváry-Borcsa Mi­hály —, elhív bennünket a magyar szár­mazás, elhív az a program, amelyet hit­tel és akarattal vallunk. S kötelessé­gemnek tartom, hogy mint e fajvédő tö­rekvések első áldott emlékű prófétájá­nak, halóporaiban is, megemlítsem Göm­bös Gyula nevét. Ez a fajvédelmi munka az, amelyet gyakorlati felkészültséggel, nagy lelkiismeretességgel, végtelen mun­kabírással és vezéri rátermettséggel visz a megvalósulás felé vitéz Im­rédy Béla miniszterelnök. E két elhivatott férfiú szellemében kívá­nom követni azt a parancsot, amelynek célja: ősi magyar földön új magyar éle­tet! Olyan életért haróolunk, amely a kisembereknek is megadja a nagyobb kenyeret, a tisztességes ruházkodást, a rendes megélhetést és megadja a földet azoknak, akik azt verejtékükkel művelni és vérükkel védelmezni tudják. — Ebben a munkában számítunk mind­azoknak a társadalmi osztályoknak tá­mogatására, amelyekkel olyan meleg kapcsolatot találtunk, mert zord és zi- mankós idők várnak még reánk. Harcok előtt állunk, mert irgalmatlan, kés­hegyig menő támadás indult meg vitéz Imrédy Béla és tábora elten. A két ha­talmas reformtörvény megakadályozá­sára és elgáncsolásúra felvonullak mind­azok az erők, amelyek a mai állapotok­kal meg vannak elégedve és nem tud­nak elképzelni más világot, mint amely­nek eredménye a trianoni katasztrófa lett. E harcnak kellős közepében állunk de küzdünk tovább, rendületlenül, ha ez a harc már nem is a mi nemzedé­künk boldogulásának elősegítéséért, ha­nem az ifjúságért, az új generációért, a magyar gyermekekért, a magyar jöven­dőért folyik. Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály be­szédét gyakran szakította félbe taps. s beszéde végeztével hosszantartó lelkes ünneplésben részesítették a választók kénviselőjüket. Több más felszólalás után Tors Tibor országgyűlési képviselő, mint ügyvezető alelnök, a NÉP elnöksége nevében meg­köszönte a választókerület polgárságá­nak. amiért oly nagy fölénnyel vitte diadalra a párt zászlaját. kérdezzék meg a szomszéd üzletek­ben, mi a zsír napiára és kérjenek ők is annyit. Hangoztatta, hogy jóhiszemű volt és csak néhány kiló­ról volt szó. A törvényszék lefolytatta a bizonyító eljárást, majd Berecz Ágostont felmen­tette az ellene emelt vád alól, Berecz Fe­rencet azonban bűnösnek mondotta ki árdrágító visszaélés vétségében és ezért egyhónapi fogházbüntetésre ítélte. Az indokolás szerint megállapítást nyert, hogy a hentesüzletben Berecz Ferenc uta­sítására adták a zsírt két pengőért. Be­recz Ágoston felmentése jogerős, unoka­fivére terhére a vádhatóság súlyosbítás miatt jelentett be fellebbezést, de meg­fellebbezte az ítéletet Berecz Ferenc és védője is. Felvidéki Magyar mrlajt emel SZERKESZTŐSÉG: V„ HONVÉD-UTCA 10. TELEFON: 125-330 KIADÓHIVATAL: Vili, József-körút 5. Telefon: 144-400 —■ .....................rima wmi h m . Isfrdrágitás miatt egyhónapi fogházat kapott egy budapesti hentes

Next

/
Thumbnails
Contents