Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-26 / 47. szám

2 ‘fiEWMta ÄG^ÄRHIRliAfi 1939 FEBRUÁR 26. VASÁRNAP ezen ágazatok tisztviselői karának mun­katársa láttam, tanultam és megszívlel­tem, amit földrajzi helyzetünkből, tör­ténelmünkből, nyelvünknek kincseiből tanultam, szóval mindazt, amit mint ma­gyar, magyar lelkektől kaptam, azt kell ma mind. lelkemben összefogni és meg­valósítani törekedni. „Kereszténnyé akarjuk tenni gondolkozásában is az országot“ — Nem felejtettem el ezekből semmit és a magas felelős állásoktól távol, köze­lebb az emberekhez, többet tauúltain az elmúlt húsz év alatt, mint itt, ahol már kevesebb idő van a tanulásra, mert csele­kedni kell. Nem . felejtettem el semmit, megtanultam kevés szóból érteni, szemek­ből is olvasni. Mindén magyar ember egyforma kö­sd áll szívemhez .és szeretettel és megértéssel vagyok eltelve hazánk­nak magyarérzésű, de idegenajkú állampolgáraival szemben is. Nemzetiségi járás sZOlgabírája voltam. Megértem mindenkinek baját, nincs Ma­gyarország lakosságának az a rétege, kor, vallás, nemzetiség és foglalkozás szerinti csoportja, melyben személyes barátaim ne. tennének. Szeretném min­denkinek kívánságát teljesíteni, minden­kit jólétben, megelégedettségben látni és nem rajtam fog múlni, ha ez lassan megy es nem Imijük gyorsan elérni. — Hiszem, baráti szavam visszhangra fog találni és bizalom lesz a válasz. És ezért nemcsak barátságos, de amint min­denkor szokás volt századokon , át, és illő magyar embertől piagyar emberhez, ko­moly szavam is vau a nemzethez. — A világ mai ,ne}iéz és mozgalmas időiben nehéz mindent áttekinteni; az életnek minden kérdése összeszövődik az egész életünkkel, mindenkinek élete min-' d erdeiével. Azért ültetnek valakit ide az egész magyar élet első munkásául, hogy összefogjon mindent, amit az orszá gon belül s a határokon túl látni le­het és meglátni kell. Elég sok foglalkozást űztem, elég sokféle munkahelyen állottam, hogy tudjam, hogy ugyanaz az ember, is, ha nem itten áll, mennyivel kevesébhet lát meg abból, amit egy ország vezetésénél látni kell. — Á magyar nép politikus pép. Ösei.nk onnan hozták keletről ezt a készséget, ahol a politikai készség először fejlődött ki a puszták jószágot tartó szabad, lovas népeinél. Őrizzük ezt a készséget, de gya­koroljuk magyar módra, Sokat gondol­kozva, keveset beszélve. Túlsókat politizál és beszél ma min­denki és túlkeveset gondolkozik. Nem magyar erény ez- Azért mond­tam hallgatóimnak. felejtsék el, hogy a rádiónál ülnek és gondolják, hogy Rákoson vagyunk. Komoly sző kell komoly időben. A nemzetnek életereje, amely a‘világhá­borúból és Trianonból feltámasztotta a magyar lelket, sokat akar, sokat vállal. Kereszténnyé akarjuk tenni nemcsak ne­vében, de gondolkodásában is ezt afe or­szágot; erőssé akarjuk tenni Szent István koronájának a földjét és földjének ere­jét; jól kifehve akarjuk tokjában tartani a magyar kardot; össze akarjuk újra for­rasztani az egymástól eltávolodott ma­gyar lelkeket s e haza minden fiának megszeretnek alapozni egyéni és családi boldogságát. Az első feladat hadseregünk teljes kifejlesztése — Húsz évé már, hogy megmondtam fcxfc, hogy egyszerre akarni mindent: ke­reszténnyé tisztulást, nemzeti megerősö­dést, országgyarapodást, erős hadsere­get, mindenkinek jólétét; sok a mai ne­héz időkben egy kicsiny országinak, ame­lyet világháborúban ellenfeleinek túl­ereje, de még sokkal inkább a forrada­lomba hajtők vétke és saját gyámolta­lansága a forradalmi romboló erőkkel szemben gazdaságilag tönkretett és lelki­leg megtépázott. Az ősi magyar erő és élniakarás odáig emelt már minket, hogy az ország általános gazdasági helyzete, a nemzetközi életben való erőnk és a kül­föld megbecsülése tekintetében gyara­podtunk. De a feladatok, amelyeket ez a nem­zedék magára vállalt, még mind előttünk vannak, nem oldhatók meg egyszerre. Közös józan meggondolt- sággal és egyéni áldozatos mérsék­lettel kell most a magyarnak tör- vénytiilnie önmaga felett és meg­állapítani feladatainak sorrendjét, mert mindent egyszerre nem lehet. Pénzt áldozni biztonságunkra, vagy egyéb anyagi hasznot közvetlenül nem hajtő célokra, és ugyanakkor pólétben dúskálni, áldozatot nem hozni az orszá­gért, de ugyanakkor mindent az állam­tól várni, ezt egyszerre nem lohet. — Elsőnek és legfontosabbnak látom feladataink közül hadseregünknek teljessé kifejleszté­sét. A honvédelmi törvény lelkes fogadtatása az országgyűlésen és az egész nemzet közvéleményében arról győz meg, hogy minden honfitársam így gondolkozik. "A magyar mindenkor szerette szeplőtle- nül fényesnek és élesnek látni a maga fegyverét, amellyel a maga jogát védte és az igazságot szolgálta. De ma, amikor ebben a tekintetben egy nagy erőfeszí­tést kell tennünk, miután a forradalom, a kommunizmus hadseregünket jóformán . megszüntették és a trianoni béke nem engedte kifejleszteni, amikor tehát ma erőfeszítést kell tennünk ebben a tekin­tetben, akkor tisztába kell. hogy legyen minden magyar ember, hogy ez pénzáldoza­tot és sok mindent magától való Magyar a Magyarért I Ez a minden magyart lelkesítő akció, a nemes ügy szolgálatában művészi kivitelű- a Felvidék térképével ellátott ■ cigarettadobozt hesott forgalomba, mely gyönyörű emléke lesz minden hazafias magyar embernek. Ennek a szép és hasznos, ajándéknak is különösen alkalmas ajándéktárgynak meg­vásárlásával a nemes, jótékony célt Is szolgáljuk, mert úgy jegyirodánk, vala­mint az összes eladással foglalkozók, az eladást haszon nélkül, teljesen önzetlenül végzik, ezért a teljes összeg a kitűzött Jótékony célt szolgálja. Egy doboz ára (külön védő­huzatban) 7.- pengi Kapható egyelőre a következő helyeken: Lapunk jegyirodájában: Vili,, József-körút 5. Pfeifer Ferdinánd-féle könyvkereskedésben: IV., Kossuth Lajos-utca 5- Az „Erka“ kötelékébe tartozó 140 fővárosi előkelő cég központi irodájában, IV., Eskü-út 6., Klotild-palota, valamint az „Efka1* összes megbizottaináL megvonásnak, követeléseink hát- rábbtolásának az áldozatát jelenti. De jelenti a magunk és a gyermekeink biztonságát, ha egyszer ez a hadsereg meg van és kötelességünk a mult és a jövő nemzedékeivel szemben. A magyarság oiagy feladatai — Ha ez meglesz, akkor következik gazdasági megerősödésünk megalapo­zása és ez ismét minden magyar ember­nek új kötelességet jelent: munkateljesí­tést, eleinte bizonyára kevesebb ellen­szolgáltatással, mint amennyit a munka talán megérdemel, de szívleljük meg; a munkateljesítmény egyrészét leg­alább a nemzet oltárára tesszük le és biztosítjuk gyermekeink jólétét. Az­után gondolhatunk társadalmi fel­adatainkra: egyiknek a másik iránti feladataira és az államnak felada­taira a társadalom mindén rétege sorsának megjavítására. Neveljük önmagunkat erre a feladatra, igyekezzünk meglátni a jogok helyett a kötelességeket és akkor kölcsönösen több jogot is fogunk egymásnak adhatni, mintha egymás jogainak a megnyirbálá­sával próbálunk társadalmi egyensúlyt teremteni. Azután és ezekkel kapcsolat­ban gondolnunk kell a nemzet nevelé­sére. .Az iskolákban és azon túl és utána. Néhányszor az országgyűlésen felszólal­tam, mindenkor azt kiáltották felém, hogy igen, az iskola, az ifjúságnak he­lyes nevelése nemzetvédelem — hogyha' rövid a kardunk, megtoldhassuk egy lé­péssel —, legény kell hozzá, igaz magyar, aki nemcsak úgy születik ap.iától-anyín­tól, de az iskola is így neveli tovább. Ej is pénzkérdés részben, mint sajnos, min* den: e világon pénzkérdés Is. Kevéfibbó gondterhes életet élő tanárok é.s tanítók olyan értékeket tudnak faragni gyerme­keinkből, amelyekért a nemzet hálás le­het a tanítóknak. — Súlyosak tehát a feladatok, ame­lyeket a nemzet vállalt és amelyek­kel való sáfárkodást és amelyek be osztását a törvényhozásra é* reánk bízta. A politika feladatai a törvényhozás té­nyezőinek: Kormányzó Urunknak és az általa kinevezett kormánynak, a tör­vényhozásnak és az. őket kiküldő állam­polgároknak szólnak. De a nemzőt néiör csak abból áll és nemcsak politikai a fel­adat. A magyar lelkiség ápolása és for­málása' szélesebbkörű. A magyar ‘élet egy nagy teljesség, amelyet ki-ki a maga helyén állva szolgálhat, de csak össze­fogva ápolhat. Nagy erőfeszítésre van szükség — Tegnap előtt bejelentettem, hogy a politikai síkon megalapítjuk a Magyar Élet Pártját. Társultak ezen elhatározás­hoz a Magyar Élet Mozgalom vezetői is, amely mozgalomnak kettős: politikai és társadalmi tartalma van. Az eszmék azonossága folytán a politikai tartalom egy s a személyi kapcsolat a vezetésben a mozgalom és a kormány mögött álló párt között fennállott. A politikai cél­kitűzés egysége akkor, amikor eszméket diadalra kell vinni, az erők egyesítését teszi szükségessé. — A politikai feladatokon túl a ma­gyar lelkiség ápolására és formálása társadalmi feladat. Néhány régi és kipróbált szerkezet szol­gálja ezt a munkát, olyanok, amelyek­nek gondolatvilága azonos vagy rokon a mi elgondolásunkkal s amelyeknek sok­jában magam is hosszú éveken át dolgoz­tam. Ezekhez társult és gyújtott tüzeket lelkekben a Magyar Élet Mozgalom is. Ennek és a rokonmozgalmaknak segítsé­gével ki fogjuk építeni az emberekről való gondoskodásunknak olyan formáit is, amelyek a valódi testvériességet a magyar érzésben, de főként a magyar munkában való teljes egybeforrást szol­gálják. Mert céltudatos társadalmi munkát kell végezni, az anyagi, egészségügyi se­gítést, azt, hogy a közigazgatás em­berséges legyen, hogy ne mint szám­mal foglalkozzunk emberekkel, ha­nem mindenkivel a saját életének mindig különböző körülményei sze­rint. Mindennek a feladata az állam kezében' van. De nem lehet ez az állami munka igazán tartalmas és nem lehet a politi­kai munka és politikai elhatározás sem biztos és céltudatos, ha nem .merítünk erőket a magyar társadalomnak széles, egymásért dolgozni akaró egyedeiből, csoportjaiból, különösen az ifjúságból, akikben ez az erő, ez a szándék, ez az ál­dozatos el kötelezés él. Ezt a társadalmi munkát kiépíteni igazán, nem állami feladat, de lehe­tetlen, hogy azok, akik élőén érzik felelősségük közepette nemzetünk testének minden baját és nemzeti fölemelkedésünk nehézségeit és re­ményeit egyaránt, ne lássák, ne érez­zék és ne istápolják és segítsék neiD- • ; zetünk vajúdását és fejlődését- társa­dalmi téren is, mint az országért ag­gódó, az országot megértő emberek. — így volt vele elődöm is, aki ilyen érzésektől indíttatva hívta életre a Ma­gyar Élet Mozgalmat. így vagyok vele én is, aki ilyen társadalmi mozgalmak­ban és ilyenekkel való együttműködés­ben éltem át az utolsó 18 vagy 20 eszten­dőt. — Nagy erőfeszítésre van szükség. Min­den emberre szükség van. B.zom, hogy hívó szavamat úgy a politikai, mint a tár­sadalmi munka terén mindenki megérti, megszívleli és akkor fenn fogjuk tartani a régi dicsőséget, gyarapítani fogjuk a régi erőt és boldoggá fogjuk tenni gyer­mekeink Magyarországát. A przemysli püspöki kúria utasítása a zsidók megkereszteléséről „A legnagyobb óvatosságot kell tanúsítani az izraelitákkal szemben“ Varsó, február 25. A przemysli püspöki kúria érdekes utasítást adott ld a plébá­niákhoz a zsidók megkeresztelése tár­gyában. Az utasítás a következőképen szól. Ismeretes, hogy a zsidó lakosság körében nagy mozgalom indult a meg- keresztelkedésre. A katolikus egyház őrömmel tárja' fel kapuit a. hívők számára, akik meggyőződésből keresik az utat az üdvözüléshez, A mostani helyzetben azonban a legna­gyobb óvatosságot kell tanúsítani az iz raelitákkal szemben, mert megokolt az a feltevés, hogy nem valamennyi izraeli­tát vezeti tiszta szándék — amit egyes példák is igazoltak. Éppen ezért óva int­jük a lelkészséget, hogy ne siessen az iz­raelitáknak a keresztséghez való bocsátá­sával és mielőtt ezt tenné, győződjék meg 1. a szándék tisztaságáról, 2. a krisztusi tanok alapos ismeretéről, 3. a megkeregztelkedőknek a katakume- nek lelki életének alapjain folytatott ; - 3 - • . ........< lelkigyakorlati készségéről. Különleges esetek kivételével tehát a megkeresztelkedőknek a keresztséghez való bocsátás előtt legalább hat hónapig kell igazolni jószándókukat. A megke* resztelkedőkről személyi könyvecskét kell vezetni, amelybe be kell jegyezni a káplán adatai alapján, hogyan viselkedett a jelölt az előkészítő időszak alatt és felhasználta-e az arra alkalmas sza-. mélyek — a lelkész, vagy nő; megkeres?- telkedők az apácák »->■ lelki segítségét. Csupán lelkiismeretes vizsgálat után és a fenti feltételek teljesítésével terjeszt­hetik elő a plébániák a püspöki kúria elé a megkeresztelendő szándékát és kér­hetnek engedélyt a megkereeztelés-re. A’ kérelemhez csatolni kell azokat az ada­tokat, amelyek bizonyítják, hogy meny­nyi ideig tartott az előkészítés, elegendő mértékben ismeri a meg ke résztél endő a katolikus tanokat és buzgalommal járulí a katolikus szertartásokhoí.

Next

/
Thumbnails
Contents