Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-25 / 46. szám

^ _____________________________________TOSTPflg AfifevRHTRtaB ________________________na febeimb s. szombat ———————^^—■—m 5zmHÁz-Kör^vKaunjRA. A kultuszminiszter ünnepélyes keretek között átadta a Corvin-kitüntetéseket Magyarország történelmi hivatása Farkas Gyula professzor előadása Berlinben Berlin, február 24. Farkas Gyula dr., a berlini egyetem magyar intézetének igaz­gatója „Magyarország történelmi hiva­tása“ címmel előadást tartott a berlini néptani társaság előadássorozatában. Farkas professzor részletesen ismertette Magyarország történelmi fejlődését az őshazától napjainkig. Hangoztatta, hogy egyedül a magyar népnek sikerült a szenitistváni eszmén alapuló országot te­remtenie és fenntartania a Dunameden- cében. Az előadó ezután a zsidókérdéssel fog­lalkozott. Magyarországon 1814-ben 240.000, 1871-ben 541.000, 1914-ben pedig már majdnem 1 millió zsidó élt A világhábo­rút követő forradalmak után ébredt a magyarság annak tudatára, hogy meg kell szabadítania az országot a túlnyomó zsidó befolyástól. Gömbös Gyula indította meg a harcot a zsidók ellen, aki egyút­tal Magyarország külpolitikai irány­vonalát is kijelölte és az ő elképzelésében született meg a berlin—római tengely, amely ma is alappillére Magyarország kül- és belpolitikájának. A Duna — fe­jezte be előadását Farkas professzor —, amely keresztülfolyik Németországon és Magyarországon, több miint jelképe a két nép egymásrautaltságának: a Duna magyar-német sorsközösséget jelent. ii— Angol tanulmány a kisebbségek szenvedéseiről London, február 24. A genfi központi kisebbségi iroda londoni titkársága Nem­zeti kisebbségek (National Minorities) eímű angolnyelvű kiadványában hívja fel az angol közvélemény figyelmét az Európában élő negyvenmillió főnyi nem­zeti kisebbségek szenvedéseire, a statisz­tikai adatok és gyakorlati példák töme­géivel bizonyítva a volt osztrák-magyar monarchia utódállamaiban élő kisebbsé­gek elnyomatását. A mű intő példaként utal Cseh-Szlovákia esetére, amely ve­gyes összetételénél fogva összekötő ka­pocs lehetett volna szomszédai között, ha kielégíti kisebbségeit, de Benes és bará­téi inkább a rendőri erőszakra és kémek hálózatára, nem pedig a polgárok meg­elégedettségére akarták az állam bizton­ságát alapítani. London utcáit ki lehetne kövezni a cseh kormány ellen a népszö­vetséghez intézett panaszokkal, de a nép- szövetség mindig bizalmat szavazott Prá­gának „megértő kisebbségi politikája el­ismeréséül“ és ezzel még jobban biztatta a cseheket a kisebbségi jogok lábbal tip rására. Így lett a népszövetség azoknak a magasztos elveknek a temetője, ame­lyek védelmére teremtették és ezért kel­lett a csehszlovák kártyavárnak össze- omlani. Most jelent meg a Vitézi Rend Zrínyi Csoport kiadásában 1 VITÉZ NAGY-MEGYERI NAGY KAROLY ny. altábornagy: A MAGYARSÁG FEGYVERBEN A magyar vitézség és a magyar katona története a világháborúban. *254 oldal, 31 térképvázlat — A had színterek magyar vonatkozású esemé­nyei időrendi sorrendben. At esemé­nyekhez fűzött példák drámai erővel illusztrálják a magyar katona törzs­erényeit, melyek páratlan képességek­kel felruházva, páratlanul álló hősi példákra képesítik a magyar fajt Ezt • könyvet el kell olvasni minden­kinek! A világháború magyar hősei­nek éppen úgy, mint azoknak, akikre a jövőben vár a kötelességteljesités feladata. A nemzetnevelés, ifjúságunk új, faji értékeinket megbecsülő és termelő ér­tékké változtató nevelésének nyújt ez a könyv történelmi példákra épült szi­lárd alapot ÁRA: P4.­MEGRENDELHETŐ: STÁDIUM KÖNYVKIADÓ VALLALAT- nát, Budapest VI., Rőzsa-utca lit ssám. Hóman Bálint vallás- és közoktatás- ügyi miniszter pénteken délelőtt ünnepé­lyes keretek közt adta át a magyar Cor- vin-láncot Melich János tudományegye­temi és Hültl Dezső műegyetemi tanár­nak, a magyar Corvin-koszorút vitéz Aba-Novák Vilmos festőművésznek, P. Gulácsy Irén írónőnek és Mécs László premontrei kanonok, költőnek s a kitün­tetetteknek szerencsekívánatait fejezte ki. Az ünnepséget követő vacsorán felol­vasták Serédi Jusztinián hercegprímás­nak Mátyás királyról szóló beszédét, amelyben Mátyást mint jogászt méltatta. — Mátyás törvényei — szólt többi kö­zött a megállapítás —, nevezetesen a VI. decretum, leginkább az igazságszolgálta­tást szabályozzák. Mátyás korában még a fejlett joggal rendelkező egyházban is néhány vonatkozó írott (tételes) törvé­nyen kívül inkább csak a particularis jogszokások szerint igazodott az igazság­szolgáltatás. Mátyás VI. decretumával szinte úttörő munkát végez: újjászervezi a királyi törvényszékeket és a megyei bí­róságokat, megállapítja ezek hatáskörét és körvonalazza a perrendtartást. Ennek keretében biztosítja a fellebbezést, egfes Budapest, február 24. A Buda-hegy- I vidéki Luther-Szövetség legutóbbi kultúr- I délutánján Krisch Jenő, szfőv. felső- I keresk. isk. igazgató, a Szepesei Szövet­ség ügyvezető elnöke színvonalas elő­adást tartott a világhírű késmárki ősi ev. fatemplomról. A szépséges Cipszer- föld régi kuruc városában, a művészi márványszobrokkal zsúfolt késmárki te­mető mellett emelkedik a híres fatemp­lom, amely az ellenreformáció idején, 1717-ben tetőtől-talpig fából készült, mert abban az időben a protestánsok kőből nem építhettek. Két vállalkozó szellemű késmárki ember, Vitális Pál és Michaeli- des János bejárták egész Európát, hogy adományokat gyűjtsenek a felépítésre. Az első adományozó Károly svéd király volt. Nürnbergből ajándékként egy díszes, ügyeket egészen a királyig lehet, vagy kell vinni. De a király sem akadályoz­hatja meg a per menetét, sőt az ország szokásai szerint fennálló törvényszékek­nél biztosítja és meg is követeli. Védi a bírák szmélyét és becsületét, megállapítja azok eskü-szövegét. Kimondja a törvény- tlötti egyenlőségei: az igazságszolgálta­tás mindenkinek egyforma mértékkel mér. Hangoztatja az egyéni felelősséget, vagyis, hogy az erkölcsileg beszámítható cselekedeteiért mindenki maga felelős, tehát például a fiút atyjának bűntetteiért és viszont sem személyében, sem birto­kaira vagy egyéb dolgaira nézve elma­rasztalni nem szabad, ezért az egyház ré­széről sem büntethető például az a földes­úr, kinek parasztjai vagy jobbágyai nem fizették meg a dézsmát, kivéve, ha ennek maga a földesúr az oka. Mennyi méltány­talanság szűnnék meg most is, ha a tulaj­donoson nem hajtanák be az adót, mikor a bérlő azt le nem rójja, kivált ba a bérlőt nem is a tulajdonos választotta ki. Végül Mátyás király biztosítja a bíró­előtti vallomások szabadságát is. Ezért jogilag érvénytelennek tekinti az olyan vallomást, melyet valaki saját akarata ellen tett a bíró előtt. ma is meglévő csillárt hoztak haza. A rengeteg fát és deszkát legnagyobbrészt landoki Luzinsky báró adományozta. A fatemplom kb. 5000 frt-ba került. Híres építői Müttermann és Lerch János vol­tak. A puszta földre lerakott hatalmas öreg fatemplom még 221 eszlmdő múl­tán is féltve őrzött kincse a Cipszerföld hűséges fiainak. Krisch Jenő igazgató rendkívül vonzó előadásában részletesen ismertette a fatemplom művészi belsejét is, a kedves fametszeteket, a bárok stíl­ben épült nagy oltárt és szószéket, a Kálváriát ábrázoló gyönyörű szobor csoportozatot, az aranyozott korintbusi oszlopfőket és az 1690-ből való kercoJelő kutat. Az illusztris előadót meleg szere­tettel ünnepelte a kultúrdélután szép számú közönsége. (*) Hangverseny Beregszászon. A Ma­gyar Kultúregyesület Beregszásza i, február 25-én, a kereskedők székbúzab: í hangversenyt rendez. A hangversenyen szerepel az ungvári székesegyházi Vtr-> hovina férfiénekkar is. A megnyitó be­szédet Ortutay Jenő városbíró, ország- gyűlési képviselő, görög katolikus espe­res mondja. Február 28-án a beregme- gyei kaszinóban Narancsik Imre mu-i zealyi református tiszteletes tart elő­adást a Felvidék szelleméről. Márciusi 4-én a magyar nőegylet rendez kultúr- előadást. Március 15-én a kultúregyt - sülét műsoros estet rendez a beregszászi gimnázium Petőfi-önképzőkörével egye­temben. (•) Színielőadés Berzctekörösön. Rozsnyói tudósítónk jelenti: A berzétekőrösi SzMK.13 fiók műkedvelői ismét jólsikerült szinelőadá- - sál gyarapították a kultúrtiáz alapot. Szímo került Borka Mihola dr.: Aranylánc c. énekej népszínműve. Az előadást a szomszéd fal vak SzMKE-tagjai is nagy számmal élvezték. A fiók a tiszta jövedelemből igen szép összeget csatol a kul tárház-alaphoz. í*) Jól sikerült az újvári Magyar Báb A farsangvégi hagyományos újvári Ma­gyar Bál az idén is nagy sikerrel zajlott le. Az Arany Oroszlán nagyterme zsúfo­lásig megtelt az újvári magyar társada • lom minden rétegével. A rövid műsort ifj. Ölvedi János bevezetője nyitotta meg. A fiatal, tehetséges sajtó-referens a fel­vidéki lelkiség mibenlétét fejtegette, amelyet maradéktalanul a nemzet, az or­szágépítés nagy munkájába állítani kí­ván minden felvidéki magyar. Az önzet­lenség, a munkavállalás, az áldozatos lé­lek az építés pillérei, míg a magyar jö­vőt a falvakban ringó bölcsők biztosít­ják. A viharos tetszéssel fogadott beve­zető beszéd után, a megtépett és most megnagyobbodott ország szavalatokkal színesített hangulatos előképei, majd a Vasasok Dalegyesületénck énekszáma egészítette ki a műsort. Az újvári Ma­gyar Bálon megjelent Jaross Andor tárcanélküli miniszter feleségével, akiket az újvári magyarok osztatlan szeretettel üdvözöltek. (*) Felkay fővárosi tanácsnok előadást tart a kassai rádióban. A kassai rádió­igazgatóság felkérésére és meghívására Felkay Ferenc dr., székesfővárosi tanács­nok február 25-én, szombaton délután 5 óra 10 perckor „Mit tett a székesfőváros a Rákóczi-kultusz érdekében“ címmel nagy érdeklődéssel várt előadást tart a kassai mikrofon előtt. (*) Az Érsekujvári Katii. Nőegylct farsang, záró teaestje. Az érsekujvári Levente Otthon kedves, meghitt magyar társaság találkozó- helye volt farsang utolsó napján. Az újvári Kath. Nöegylet tartotta „pántlikás fánk“ jeli­gés teaestjét. A felvidéki és az Újvárba ke­rült anyaországi magyar testvéreknek ez alka­lom volt az első fesztelen találkozója. Közvet­lenség, meleg hangulat, jó kedv jellemezték a kitűnően sikerült magyaros találkozót, ahot egymást szerető magyar lelkek kapcsolódtak össze. A jól sikerült teaest Szirányi Györgynó elnöknő érdeme, aki a teaestnek fáradhatatlan háziasszonya volt. (*) Bál a Magyar Házak javára. Magyarsók- Szelöce római katolikus, református és köz­ségi tanítósága az Egyesült Magyar Párt ke­retében magyar bált rendezett a még megszál­lott Felvidék Magyar Házai javára. A tanító­ság Latics Gyula erdész, főrendező fáradhatat­lan munkásságával karöltve, Magyarsók- Szelőcc közönségének lelkes áldozatkészsége folytán a kimagasló erkölcsi siker mellett, je­lentős anyagi eredményt ért el és a bál tiszta jövedelmét, 366 pengő 71 fillért az illetékes helyre juttatta. Amikor a Felvidék magyar tanítósága kultúrmunkásságával ilyen köve­tendő példát állít, hisszük és meg vagyunk győződve, hogy nincs messze az idő, hogy a még megszállott Felvidék legkisebb magyar kisebbséget számláló falujában is felépül a Magyar Ház, a magyar kultúra mentsvára és a magyar élniakarás törhetetlen jelképe. ! MOST JELENT MEG ! Kerecsényi Antal elvidéki író E A SARÁT, MEG A KOMÉDIÁS e. könyve Rendelje meg azonnal kiadóhivatalunknál Ara diszkóiéiban 6.— pangó. ■■■' I Magyat műkedvelő előadást rendeztek a visszatért szlovákok Kassa, február 24. (Szerkesztőségünk­től.) A közeli Garbócbogdány községben, amelynek lakossága több mint felerész­ben szlovák anyanyelvű, a szlovák ifjú­ság magyar szinielőadást rendezett a visszacsatolás örömére. A „Gyimesi vad- -virág“-ot, Géczy örökszép színművét mu­tatták be nagy sikerrel a szlovák leányok és ifjak, akik szlovák iskolába jártak a cseh megszállás alatt, de nem felejtettek el magyarul és bizonyságot akartak tenni arról, hogy a magyar nemzet kultúrá­jához vonzódnak igaz szívvel. (Elképzel­hetetlen lett volna az elmúlt húsz év alatt, hogy cseh színdarabot játszanak i/ (*) ölvedi László-emlékest. A Buda­pesti Magyar-Albán Bizottság most ün­nepelte fennállásának tizedik évfordu­lóját. A bizottságot 1929-ben alapította ölvedi László dr., a korán elhunyt fel­vidéki író. Az elsők között volt ő, akik felismerték, hogy a Trianon utáni Ma­gyarország, különösen társadalmi úton, egyéni és baráti kapcsolatok révén nyerhet értékes összeköttetéseket kül­földön. Ö alapította a Magyar—Bolgár Bizottságot is, amely a múlt évben un­ta űked velői előadásban.) Az előadás igen nagy sikerrel járt, mert nemcsak a szlovák, dé a magyar lakosság színe-java is végignézte a szlo­vák ifjúság szép ünnepségét, amelyen az Egyesült Magyar Párt is küldöttségileg képviseltette magát. A termet zsúfolásig megtöltő közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a kitűnő előadást, amelyet Szönyei Béla és Szönyei István tanítók rendeztek. A szereplők közül kü­lönösen jók voltak: Szabó Jolán, Szokolyi Ilona, Kaduk Jolán, Hrabovszky István, Kaduk István, Szabó Jenő, Szabó György és Makó László. nepelte tízéves fennállását. Az Albán- Bizottság akkor alakult meg, amikor /. Zog albán király magához ragadta a főhatalmat. Ölvedi felismerése azóta értékes bizonyítékokat eredményezett, Albániában ma magyar asszony a ki­rályné, s a magyar kapcsolatok napról- napra erősödnek. A bizottság úgy ün­nepli tízéves fennállását, hogy alapító­jának emlékezetére február 28-án a Ma­gyar Nemzeti Szövetségben este hat órakor ÖZredi-emlékestet rendez. Művészi előadás a világhírű késmárki ősi fatemplomról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents