Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-25 / 46. szám

8 TEIíVJDETKT 1939 FEBRUAR 25. SZÓMRA* C.'íSfi Hogyan készül a katolikus a pápaválasztásra? Február 19-ike, az elmúlt vasárnap óta, amikor az elhunyt pápáért rendelt 9 napos hivátalos egyházi gyász letelt, az egész világ minden katolikus templo­mában naponta könyörögnek a hívek az új pápa szerencsés megválasztásáért. A megyéspüspökök rendelkezése szerint most már a megválasztó pápáért (Pro eligendo Sutnrno Pontifice) előírt szent­misét mutatják be és naponta ezért kö­nyörögnek minden szentmisében. A pápaválasztás megkezdésének nap­ján a püspöki székesegyházakban ünne­pélyes énekes szentmisét mutatnak be a Szentiélekről (Missa de Spiritu Sanete), viszont a konklave tartama alatt vasár- és ünnepnapokon a délutáni istentiszte­let alkalmával a nyilvános ímádásra ki­tett Öltáriszentség előtt a papság a hí­vekkel együtt imádkozza a szentolvasót az új pápa szerencsés megválasztásáért. Mihelyt pedig Rómából megérkezik a hiteles hír az új pápa megválasztásáról, negyedórán át megszólaltatják az összes templomok harangjait. A megválasztást követő vasárnapon a püspöki székesegy­házakban és az összes plébániatemplomok­ban ünnepélyes hálaadó istentiszteletek tartandók, melyekre az összes helyi ható­ságok épp úgy meghívandók, mint az el­hunyt pápáért mondott hivatalos re­kviemre. A hálaadó szentmise végén a Te Deumot éneklik. Ettől a naptól kezdve pedig a mindennapi szentmisék kánonjá­ban már az új pápa nevét kell a miséző papnak említenie. Ir forradalmárok felgyújtottak egy angol hadianyaggyárat London, február 2i. A glamorgani gróf­ságban fekvő bridgendi Royal Ordon­nance hadianyaggyárban rejtélyes tűz pusztított, amelyet a hatóságok feltevése szerint ir köztársasági forradalmárok gyújtogatása idézte elő. jA>tűz a déli órákban tört ki, de csak akkor vették észre, amikor a lángok már ji%sggés& főépületre átcsaptak. A rendőr­ség rögtön lezárta a gyár egész környé­két, hogy kinyomozza a gyujtogatókat. A főépületet már nem sikerült megmen­teni s az igazgatósági irodákban őrzőit titkos hadianyaggyártási tervek is a lán­gok martalékául estek. A rendőrség kétségtelennek-tartja, hogy gyújtogatás történt. A Royal Ordonnance gyárat alig két évvel ezelőtt építették a nagy fegyverkezési program kidolgozá­sává 1 egyidejűleg. A bridgendi gyár hadianyaggyártmányait a woolwichi központi arzenál kapta. 3 tulajdono 1 mozigép — 8 hónap Sebők Zoltán dr. büntetőtörvényszéki egyesbíró ma tárgyalta Halmos József gépipari kereskedő csalási és sikkasztási bűnügyét. A kir. üg5részség vádja szerint 1937 októberében a Mozgóképüzemi R. T.- íől átvett eladás céljából egy 1900 pengős vetítőgépet, a tulajdonjog fenntartású val. Halmos a gépet eladta Pál Ferenc sop- ronbánfalvi mozgóképengedélyesnek, de a pénzből 688 pengőt magának tartott meg, ami miatt a részvénytársaság bűn­vádi feljelentést tett ellene. Később ugyanezt a gépet megvételre kínálta György Lászlónak, a Triosz kémiai és technikai vállalat tulajdonosának és erre u célra 1200 pengőt át is vett tőle. Györgv későn tudta meg, hogy Halmos a gép fe­lett már nem rendelkezik és ezért ő is bűnvádi útra terelte az ügyet, A vádlott nem ismerte be bűnösségét. Az első váddal kapcsolatban azt adta elő, hogy a vetítőgépet megvásárolta a Mozgóképüzemi R. 7’.-tói és így joga-volt továbbadni és a vételárat' megtartani. A György László-féle panaszra nézve azzal érvelt, bogy kölcsönkérte az 1200 pengőt és csak formaság volt az a meg­állapodás, amely szerint a gépre adta György a pénzt. Hivatkozott arra, hogy György ismerte a Mozgóképüzemi R. T.- gal kötött szerződést is. A törvényszék a bizonyító eljárás után csalás bűntettében mondotta ki bűnösnek Halmos Józsefet és nyolchónapi börtönbüntetésre ítélte, a sikkasztás vádja alól azonban felmen tette. Az indokolás szerint megtévesztette György Lászlót, mert nem mondta meg neki, hogy a gépet már másnak eladta. Az ítélet ellen Berzsenyi Géza dr. királyi ügyész fellebbezést jelentett be. A hadvíseltség egymagában nem enyhítő körülmény Két vidéki orvos, Naschitz Tibor dr. és Deutsch György dr. ellen magzatelhajtás bűn­tette címén bűnvádi eljárás indult és a szé­kesfehérvári törvényszék a bizonyítási eljárás adatai alapján mindkét orvost bűnösnek nyit Vúnitotta és Naschitz Tibor dr.-t másfélévi, Deutsch György dr.-t nyolchónapi börtönre ítélte cl. A törvényszék enyhítő körülményként tudta fee a vádlottak javára, hogy hadviseltek. Fel­lebbezés folytán a budapesti királyi ítélőtábla Kállay Miklós dr. tanácselnök vezetésével az elsőbíróság ítéletét megváltoztatta és Naschitz dr. büntetését nyolchónapi, Deutsch dr. bün­tetését pedig hathónapi börtönre mérsékelte. A táblai ítélet indokolása szerint egymagá­ban az a tény, hogy valaki háborús katonai szolgálatot teljesített, nem olyan nyomatékos enyhítő körülmény, amely a vádlott javára rö- videbb tartamú büntetés kiszabását indokolná. De a fennforgó esetben az egyéb perbeli ada­tokon túl igen nyomatékos enyhítő körülmény­nek kellett venni azt, hogy Naschitz dr a vi- világháborúban vitézül és hősiesen viselkedett, négyszer sebesült meg. Az ilyen embernél — mondja a tábla ítélete — a kisebb büntetés hatása is súlyosabb s ezért a büntetés mértékét le kellett szállítani és enyhébb büntetést sza­bott ki a fellebbezési bíróságnál annál is in­kább, mert a vádlottak nős, családos emberek és bűntettei! előéletnek.. A légvédelem következtében elsőrendű közszükségleti cikk lett — a klórmész Érdekes árdrágítást bűnpört tárgyalt ma a magyar királyi Kúria Bolla Ár­pád dr. tanácselnök vezetésével. Az ügy vádlottja Auspitz József debre­ceni festékkercskedő, akit az ügyészség azért vádolt meg árdrágító visszaélés vétségével, mert 1938 szeptember havá­ban, tehát a legnagyobb légvédelmi ké­szültség idején a klórmész kilóját 80 fil­lérért árusította, holott annak az ára 50—58 fillér között mozgott. A debreceni törvényszék bűnösnek mon­dotta ki a vádlottat s ezért egyhónapi fogházra, ötven pengő pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés-büntetésből az előzetes letartóztatással az uszorabíróság tizenöt napot kitöltöttnek vett, A beje- letett semmisségi panaszok folytán ke­rült az ügy a Kúria elé, ahol a védő azon az alapon kérte védencének föl­mentését, mert árdrágítást a törvény szerint csak közszükségleti cikkel lehet elkövetni, márpedig a klórmeszet ilyen árunak minősíteni semmiképp sem lehet. Ezzel szemben Kéler Béla dr. kir. ko- ronaügyészhelyettes hivatkozott a légvé­delmi rendeletekre, amelyek kötelezőéit előírják, hogy a légoltalmi berendezések­nél okvetlenül kéznél kell tartani klór­meszet. Maga ez a tény, figyelemmel arra, hogy a vádlott ezt az árucikket a legnagyobb légvédelmi készültség idején drágította meg oly mértékben, hogy an­nak eladásával jogtalanul nyerészkedett, elkövette a terhére rótt bűncselekményt, amelynek a jelentősége sokkal súlyosabb, tehát a kiszabandó büntetés szigorítását indítványozta. A Kúria magáévá tette a korona- ügyészhelyettes álláspontját s az uzsora bíróság ítéletét megsemmisítette, Auspitz József büntetését kéthónapi fogházra, száz pengő pénzbüntetésre súlyosbította, kiszabott ezenfelül háromévi mellékbün­tetést és arra kötelezte a vádlottat, hogy az ítéletet három hónapon keresztül az üzletében látható helyen kifüggesztve tartsa. A budapesti építőmesterek az építkezések sürgős megindítását kérik A Budapesti Építőmesterek Iparlcstü- lete és a Magyar Építőmestereg Egyesü­letének elnökségei küldöttségileg keres­ték fel Szendy Károly polgármestert, akit felkértek arra, hogy a főváros tör­vényhatósága az építkezések megindítá­sának kérdését sürgősen tűzze napirendre s a kormánynál rendkívüli intézkedések megtételét szorgalmazza. Az emlékirat három csoportba sorozza a szükséges teendőket. Mindenek előtt az átalakítási és tata­rozás i adókedvezmények azonnali meg­hosszabbítását kéri, amit- a kormány 14 évi gyakorlat után máról holnapra meg­szüntetett. Az átalakítási adókedvezmények meg­hosszabbítása elsősorban az építőipari kisegzisztenciák érdekében álló volna, mert e munkákat kis tőkével és üzemi felszereléssel lehetett végezni. Jelentős építési tevékenységet biztosi tana az óvóhelyek létesítése. A múlt év­ben lezajlott háborús veszély megmu­tatta, hogy Budapest egymiliónyi lakos­sága teljesen ki vau szolgáltatva az el­lenség légitámadásának. Úgy a közön­ségnek, mint a hadvezelöségrek is rend­kívül fontos érdekei fűződnek az óvó­helyek megépítéséhez, mert a lakosság pánikja a hadsereg érintetlenségét a legkomolyabban veszélyezteti. Az óvó­helyek létesítése és támogatása ügyében az Építőmesterek Ipartestülete már a múlt év folyamán részletes előterjesz­tést intézett a kormányhoz. Az óvóhelyek létesítése nemzeti érde­két és feladatot szolgál, de a háztulajdo­nosok ezek költségeit előteremteni és vi­selni. nem tudják, mert Magyarországon és főként a fővárosban a háztulajdon további terheket nem bír el, ezért állami és egyéb közületi támogatást kell az óvó­helyek építése részére biztosítani. A harmadik csoportban az új építke­zések támogatásával foglalkozik az em­lékirat, amely kimutatja, hogy új laká­sok építésére múlhatatlanul szükség van, mert Budapesten maris lakásínség mu­tatkozik. A 280.000 lakásból az 1933. évi 12.097 üres lakással szemben mindössze 4097 lakás van üresen, ami a lakásoknak csupán 1.4 százalékát teszi ki. Egészséges lakás- viszonyok mellett 2.5—3 százalék üres la­kásra van szükség. Ilyen körülmények között a lakásbérek drágulása fog bekö­vetkezni, ami a városi polgárságot igen súlyosan fogja terhelni. Uj építkezésekre kilátás nincs, mert Budapesten ezidő- szerint csak egyes szűk területekre van fokozott adómentesség, ez is lejár az év végén. Az új építkezések érdekében az adóked­vezmények felemelését, az engedélyi el­járás megkönnyítését, a szoba-konyhás, úgynevezett félkomfortos lakások foko­zottabb adókedvezményben részesítését, a bankintézetek részére záloglevelek és hosszúlejáratú hitelek kibocsátásának le­hetőségét, 5—10 éves törlesztésű építési váltók leszámítolását, az OTI és MABI tartaléktőkéinek építési célokra bocsátá­sát, építési célokat szolgáló belső kölcsö­nök kibocsátását, az átírási illetékek 1—2 éven belül gazdát cserélő házakra elenge­dését kérte az érdekeltség, Szendy Károly polgármester rendkí­vüli érdeklődéssel hallgatta a küldött­ség előterjesztését, s a maga részről is megállapította, hogy Budapesten az építési tevékenység csaknem teljesen megszűnt és rendkívüli intézkedésekre* van szükség. Ö maga is tárgyalt már az illetékes kormánykörökkel, azonban a tárgyalások kevés eredménnyel bíztat­nak. Bár a polgármester teljes megér­tést tanúsított, a szakma mégis úgy ta­lálja, hogy az építőipari érdekeltsógne'' önmagának kell kezébe vennie sorsa irá­nyítását. ■ i mihi ■iiwiwíl. ''^anniiiiwn*1 «n. Frontharcos vezetők a miniszterelnöknél Pénteken délben - Frontharcos Szövet ■ség képviseletében vitéz Takách-Tölvay József gróf, vitéz Tóth András dr., vitéz Martsekényi Imre országgyűlési kép­viselők és Kertész Elemér országos ügy­vezető alelnök kihallgatáson jelentek meg a miniszterelnöknél, hogy mint az új kor­mány elnökét a frontharcos tábor nevé­ben üdvözöljék. Az üdvözlés után a frontharcos veze­tők közel egyórás kihallgatáson ismer­tették Teleki Pál gróf miniszterelnökkel a Szövetség országos és helyi szervezetei­nek és egyéb aktuális problémáinak kér­déseit, valamint a Szövetség legközelebbi részletes munkatervét. Előterjesztésük kapcsán behatóan tá­jékoztatták a miniszterelnököt a tárgya­lás alatt lévő zsidótörvénynek a front- harsosokat érintő rendelkezéseit illetőleg kialakult különböző véleményekről. Teleki Pál gróf miniszterelnök, aki maga is, mint huszártiszt küzdötte vé­gig a világháborút, megköszönte a baj­társi tábor üdvözlését és az előterjesztet­tek megbízatása után őszinte bajtársi együttérzéséről biztosította a fronthar­cos vezetőket és rajtuk keresztül a front­harcos tábort. 200 millió márka többletbevételre számít Németország Berlin, február 21. A Berliner Börscn- zcitung jelentése szerint, a tőzsdén nem kel­tett nagyobb meglepetést a jövedelem adó­tételek felemelésének híre, érdekelt gazdasági körökben már régóta számoltak azzal, hogy a dolgok ilyen irányban fognak fejlődni s leg­feljebb az adóemelések közzétételének idő­pontja érte váratlanul a tőzsdét. A lap úgy számítja, hogy a folyó évben a felemelt adók körülbelül kétszáz millió márkás bevételi többletet jelentenek az államnak, inig a jövő évben, amikor a felemelt adók már az egész vonalon érvényesülnek, 300—400 milliós többletre lehet számítani. Azokat a híresz­teléseket, hogy az adóemelést általánosítják és a társulati adót még külön is felemelik, cáfolják. Ugyanígy alaptalannak mondják ■ azokat a híreket is. hogy a pénzügyi kormány I ált aláírói vagyonváltságot vett tervbe.

Next

/
Thumbnails
Contents