Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-25 / 46. szám

6 TETOIDE» --MafiVARHIJUtAE J939 FEBRUÁR 25. SZOMBAT A küliöldi sajtó Teleki Pál gróf kormányprogramjáról Általános elismerés az új magyar kormány iránt előtt, lehetővé kell tenni, a zsidóság, amely ki akar vándorolni, ezzel a lehető­séggel éljen. Ezt a problémát a leghumá: nusabb, legemberségesebb módon kell megoldani s a leghumánusabb megoldás kétségtelenül az voLna, hogy az a törzs­beli zsidóság vándoroljon ki, amely a leg­kevésbé alkalmazkodik a viszonyokhoz. A különvélemény szónoka Ruperí Rezső, mint a különvélemény benyújtója, következett ezután szólásra és mindjárt beszéde elején egyórás meg­hosszabbítást kért, amit a Ház megadott. Ä vita első szónoka Krúdy Ferenc volt, aki a javaslatnak főleg gazdasági vonat­hozásaival foglalkozott és válaszolt arra feltevésre, hogy a javaslat gazdasági krízist fog maga után vonni s ennek ered- ményeképen társadalmi kirobbanások lesznek. Ezután a zsidókapitalizmus keresztmet­szetét rajzolta meg és kifejtette, hogy a háború óta a bankérdekeltségek száma az iparban rendkívül megnövekedett, s azt lehet mondani, hogy az ipari érdekeltsé­gek kilencvenszázaléka bankok kezén vannak, vagyis a fejlődés a kartelképző- dés jegyében folyt le. Kimutatta, hogy a hitelétől meg fosz­tott vállalatokat belekényszerítettéi a részvénytársasági formába, s miután megszerezték a részvénytöbbséget, a mun­kásokat szélnek eresztették. Különösen a vidéki vállalatok estek így áldozatul a bankokráciának. Az ipari vállalatok a bankok kezében nem egyebek, mint adó behajtó instrumentumok. Ezután a ke­reskedelmi életben mutatkozó anomá liúkra mutatott rá, amelyek valóságos privilegizált láncolás tüneteit mutatják a bankok befolyása révén. Szólott a döm- pingexport kérdéséről és a valutapoliti­kai kérdésekről, megállapítva, hogy a magyar monopolkapitalizmusnak túlsá gosan parazita jellege van, amely ször­nyű súllyal nehezedik politikai és gazda­sági életünkre három évtized óta. Ezután az árharmónia kérdését vizsgálta meg, úgy az ipari, mint a mezőgazdasági te­rületen, rámutatott a mezőgazdasági munkásság szomorú helyzetére. A gyár vállalatok és a fogyasztók közt egész se­reg láncoló vállalat van beiktatva, me­lyek mind hozzájárulnak a gazdasági helyzet befolyásolásához. Megállapította, hogy az első zsidótörvényt háromszáz vállalat közül csupán egyetlen igyeke­zett végrehajtani, ez is csak azért, mrt felszámolásban volt, a többi egyöntetűen szabotálta a magyar törvény rendelke­zéseit. Kifejtette, hogy a javaslat a múlt év­vel szemben az első lényeges lépés a jog­egyenlőség helyreállításához. Egyúttal az első komoly defenzív lépés is a ma­gyar faj érdekében. Arról beszélt ezután, Sanghaj, február 24. A japán kormány bizalmas értesüléseket kapott, amelyek szerint a Sanghajban, Nankiugban és más kínai városokban dühöngő japánelle- nes terrort maga Csangkájsek tábor­nagy, a kínai központi kormány el­nöke és a kínai hadsereg főparancs­noka irányítja. Az utóbbi hetekben több mint száz ja­pánbarát kínai politikust és magasrangú hivatalnokot gyilkoltak meg kínai terro listák a japán megszállás alatt álló kü lönböző kínai városokban, így elsősorban Sanghajban, ahol már hetek óta nem múlt el egyetlen nap sem politikai gyil kosság nélkül. A japánok most elfogtak egy magas­rangú kínai tisztet, aki bevallotta, hogy a terrorcselekményeket egy kiképzett ló vészkülönítmény követi el, amely Csang- kájsek tábornagy személyes irányítása alatt áll. Ebbe a különítménybe a kínai hadsereg legjobb lövészeit osztják be s alapos kiképzés után a japán megszállás alatt álló városokba küldik őket, hogy nyugtalanítsák a japánokat és bosszút álljanak a japanbarát kínai politikuso kon. A japán kormány az adott körül­mények között el van tökélve arra, hogy Beszédében azt fejtegette, hogy csodál­kozik azon, hogy a kormány átvette ezt a javaslatot elődjétől. Hosszasan foglal­kozott a zsidóság elleni vádakkal, majd azt fejtegette, vannak egyes keresztény lapok, amelyek nem különböznek a régi idők forradalmi lapjaitól. (Zaj és ellent­mondás a jobboldalon.) Ezután a javaslat gazdasági kihatásairól szólott, majd azt a véleményét fejtette ki, hogy a törvény több mint egymillió embert érint és ki­rekeszt a magyarságból. Az elnök Rupert Rezsőt beszéde végén a keresztény sajtóról tett kijelentése miatt utólag rendreutasítja, mire Rupert félre­értett szavait helyreigazította. hogy a polgári radikalizmus, a szociál­demokrácia és a kommunizmus szörnyű merényletet követtek el a nemzet ellen a történelem folyamán. Elmondta, hogy a zsidóság száma 1840-ben 241 ezer volt, 1914-ben pedig meghaladta az egymilliót. Tévedésünk az volt velük szemben, hogy a magyarul való beszédet összetévesztet­tük a nemzetiséggel és a belső lelket a külsővel. Kimutatta, hogy kétfajta tí­pusa van a hazai zsidóságnak, egyik, amely valóban magyarrá vált és részt- vett aktív hazafias munkában, a másik pedig, amely nem tudott semmiképpen asszimilálódni. Hivatkozott Bethlen Ist­vánra, aki banktörvényt akart a zsidó anomáliák ellen hozni és Vass Józsefre, aki szintén a gazdasági rendcsinálás szükségességét hangoztatta. Szólott a forradalmi zsidóságról, amely gyűlölkö­déssel fordult a magyarság ellen. Végül ajánlotta a zsidóság vezetőinek, hogy jöjjenek egymás megértésének nyílt és őszinte levegőjére, ahol meg lehet ta­lálná a formákat és eszközöket a jövőben nemzeti célok eléréséhez, amely mindkét fél javára válik. Ugyanezt üzeni annak a politikai generációnak is, amely leki- osinyli és lekritizálja a mai nemzedéket, amely erre a megértésre törekszik. Ne fe­lejtse el a zsidóság, hogy vagy kigyó­gyul hibáiból a magyar nép és akkor visszatér régi jobbik énje, azok az eré­nyei, amelyek ezer esztendőn keresztül megtartották, vagy erőt vesz rajta nya­valyája és hitvánnyá lesz a jövő életre, de akkor kegyetlenül elpusztul és abba a nagy temetőbe kerül, ahol annyi régi nagy nemzet fejfája sötétül. Csakhogy akkor is nem a magyar, hanem egy ide­gen, egy más népfaj lesz úrrá a Duna medencéjében, amely mm a keleti lovas- nép lovagiasságával, hanem brutalitással fogja ezt a kérdést megoldani. (Zajos he­lyeslés és taps, a szónokot számosán üd- vözlik.) Az elnök ezután a vitát félbeszakította és javaslatára elhatározták, hogy ked­den délelőtt tíz órakor folytatják a zsidó törvény vitáját. Az ülés végén Matolcsy Mátyás szemé­lyes kérdésben igazította helyre egyik délutáni lapban megjelent közbeszólását ha kell, a nemzetközi negyedeket is megszállja és maga gondoskodik a terrorcselekmények megakadályozá­sáról. A sangháji nemzetközi negyedben min den órában várják a japán csapatok be­vonulását. A világsajtót továbbra is élénken fog­lalkoztatja Teleki Pál gróf magyar mi­niszterelnök és az új magyar kormány programja. A külföldi lapok hangsú­lyozzák, hogy a magyar bel- és külpoli­tika változatlan maradt és Teleki gróf korm'nya fenntartotta az Imrédy-kox- mány reformprogramját. Ismét közöljük néhány jelentős kül­földi lap érdekes véleményét Teleki Pál gróf programbeszédéről, amelyről nagy elismeréssel emlékezett meg az egész világsajtó. Róma elismerése Róma, február 24. A Stefani-iroda is­merteti a Pester Lloyd cikkét Teleki Pál gróf miniszterelnök külpolitikájáról. A cikk nyomán különösen a következőket emeli ki: Magyarország olyan barát, akire mindig lehet számítani. A jelenkor és a történelem minden ese­ménye megerősíti ezt a kijelentést. Ma­gyarország ma is hű marad politikájá­hoz, amely bizalomteljes barátsággal köti Olaszországhoz és Németországhoz. Berlin a magyar belpolitikai helyzetről Berlin, február 24. A Berliner Börsen­zeitung szerint a magyar belpolitikai helyzet lényegesen megtisztult azáltal, hogy a kisgazdapárt s a Sztranya.vszky által vezetett disszidensek is bejelentették a kormány támogatását. Az ellenzék megváltozott magatar­tása valószínűleg arra vezethető vissza, hogy Imrédy Béla bukásával nem érték el a kívánt eredményt s belátták, hogy negatív politikájuk to­vábbfolytatásával elmulasztanak minden részvételt a kibontakozásban. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy a kormány továbbfolytatja propa­gandáját az egész országban a Ma­gyar Élet Pártja érdekében, hogy előkészítse a talajt az új választá­sokhoz. Mind erősebb ugyanis az a felfogás, hogy a zsidótörvény megszavazása után fel­oszlatják a parlamentet és április elején új választásokat tartanak. Páris — a magyar külpolitikáról Páris, február 23. A Temps részletes budapesti jelentésben ismerteti Teleki Pál gróf miniszterelnök szerdai képviselő- házi beszédét. A miniszterelnök kijelen­téseit nyilvánvalóan valamennyi párt, az ellenzéki pártok is, megelégedéssel fo­gadták — írja a tudósítás. Teleki Pál gróf körültekintéssel nyilatkozott a zsidótörvényről, majd pedig a földreformról Szólva han­goztatta, hogy a föld igazságosabb elosztására szükség van, de az új törvény alkalmazásánál nagy óvatossággal kell eljárni. A lap kiemeli Teleki Pál gróf minisz­terelnök beszédének külpolitikai részét. A magyar külpolitika — mondotta a miniszterelnök — elsősorban a berlin-római tengelyre, a békének erre a fontos tényezőjére táma"zkodik. A kommunistaellenes egyezményhez való csatlakozással Magyarország mintegy ki akarta fejezni, hogy egyetért Német­ország és Olaszország béketörekvéseivel. A Temps idézi továbbá Teleki Pál gróf beszédének Magyarország és a szomszé­dos államok viszonyára vonatkozó részeit. Magyarország hajlandó valamennyi szomszédjával új tárgyalásokat kez­deni, % mihelyt ezek az államok elérkezettnek vélik az időt a kisebbségi ellentétek ki­küszöbölésére. Végül a Temps kiemeli azt a mondatot, amely Magyarország és a nyugati hatalmak kulturális és gazda­sági kapcsolatainak kifejlesztésére vonat­kozik. A Journal des Débats rövidebben ismer­teti Teleki Pál gróf miniszterelnök ki jelentéseit és főleg a zsidókérdésre vonatkozó ré székét emeli ki a beszédből. A lap budapesti jelentésben beszámol arról is, hogy a Magyar Élet Mozgalom beolvadt a Nemzeti Egység Pártjába. A Petit Párisién vidéki kiadásai is röviden ismertetik Teleki Pál gróf mi­niszterelnök beszédét. Bulgária rokonszenve Szófia, február 24. Teleki Pál gróf mi­niszterelnök kormánynyilatkozatához fű­zött észrevételeihez a Mir című lap egye­bek között ezekét írja: Az utóbbi négy hónap alatt Magyarországon történt mi- niszterváliozások azt mutatják, hogy kü­lönösen az agrárkérdés komoly és ez még okozhat nehézségeket a kormánynak. A tervezett reform ugyanis nem csupán gazdasági vagy politikai kér­dés, hanem olyan természetű, amely körül összeütközésbe kerül sok olyan hagyomá­nyos tényező, amely nehezen nyugszik bele az említett reformba. Mégis a belpolitikai nézetek szétágazása nem lehet visszahatással a külpolitikára, amely továbbra is revizionista marad és a berlin-római tengelyre támaszkodik. A lap ezután hozzáteszi, hogy a magyar kormánynak ezt az aktív politikáját a baráti Bulgária nagy rokonszenvvel figyeli, mert a két országot nem csupán a hagyo­mányos vérségi kötelékek fűzik egymás­hoz, hanem sok közös érdek is, nemkülön­ben az, hogy mind a kettő Középeurópa és a Dunavölgy igazságosabb elrendezé­sére törekszik. Bukarest a dunamedencel klengeszfelődésről Bukarest, február 24. Teleki Pál ma­gyar miniszterelnök parlamenti program- beszedővel a péntek reggeli román lapok közül a 'Timpul, a külügyminiszter lapja, első oldalon foglalkozik. A Timpul a kö­vetkezőket írja: Teleki gróf programbeszéde megvi­lágította a magyar külpolitika alap­vető elveit a realizmusról cs arról tett taunsagot, hogy Magyar- ország is meg akarja valósítani a Duua- medeneében a kiengesztelődóst. A ma­gyar kormányéinak beszédében kitért a bukaresti és a belgrádi kormány politi­kájára is. A magyar parlamentben el­hangzott beszédet válasznak lehet minősíteni a jugo­szláv és a ror.án külügyminiszter beszédeire. Megállapítjuk — írja a Timpul —, hogy ez a válasz megengedi annak az akció­nak a folytatását, amelynek célja meg­teremteni a jószomszédi viszonyt és a ki- engesztelődést a Dunamedoncében. A ro­mán közvélemény Teleki programbeszó- dét megelégedéssel fogadta és már ebben egy lépést lát előre a kiengesztelődéa megvalósítása felé. AZ IGAZI VADASZ ÖRÖME! AZ IGAZI VAD ASZ ÖRÖME! Kezdi vásárhelyi <■ _ _ -J| JEL jl című gyakorlati BEN KO PÁL: áSw VE vs® sÜ? SS ‘81 & vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepí­tését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modern fegyvereket, a különböző államok fegyvertipusait. Leírja a ható­sági fegyvervizsgálat, belövés, puskavásár láa, célző-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és töl­ténykészítés részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztika kimerítő ism ertetésével együtt. Végül a lövés művé­szete, a vadász felszerelése, a hajtő, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadászatrendezés, vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. ismertetése után tartalmazza a vadásztörvényt és az idevonatkozó rendeleteket is. Ara díszkötésben 10 pengő Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételéé küldés 9f> fillérrel drágítja a könyvet PleSier Ferd'nátnci (ÁKeicSSer Teslvéreíi) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossulh Lajos-uíca 5. Telefon: 18-57-30,18-74-00. Krúdy Ferenc beszéde Csangkájsek lövészkü lön ítmény e követi el a sangháji terrorcselekményeket Japán arra készül, hogy bevonuljon a nemzetközi negyedbe

Next

/
Thumbnails
Contents