Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-24 / 45. szám

^____________„ ________________ TEItPTDFlKT», 1939 FEBKUAK 24. FENTEK ton, szemben a magyar elet minden ré­szét mind szűkebbre szorító és elnyomó cseh-szlovák kormányzat és politika nemzeti irányával. Ez volt a mi kezde­ményezésünk és számtalan más kezdemé­nyezés. is lehetett és volt a magyarság soraiban, Európa és más világrészek te­rületén is, amelyből az új magyar köz­vélemény kialakult és amely közel áll az úgynevezett felvidéki szellemhez. Különböző utakon haladt előre ez az eszme, míg végül minden ellenállás­sal szemben mégis győzelmet aratott, és megmaradt magyarnak. Feltámadt a cseh-szlovák elnyomatás 20 éve alatt köztünk, magyarok között is a testvér­harc, megharcoltuk, megverekedtük, végre mégis egyesültünk. — Most, amikor idejöttünk hozzátok, testvérek, akkor különös és talán mások által, nehezen érthető gondolatok ural­kodnak rajtunk. Amikor az első magyar katbna át­lépte a trianoni határt, szemünkbe könnyet csalt ennek a katonának ke­mény lépése. Húszesztendei küzdelem után a győze­lembe és jövőbe vetett bit feszítette a mellünketyde gond borult a homlokunkra, hogy mi legyen ezután. A magyar élei megjavításáért Szent-lyány József: Ránéztünk a ma­gyar életre cs a 20 éves harc után úgy éreztük, hogy mindent oda kell adnunk, a magyar élet megjavítására, amikor el­jutottunk a magunk házába az alkotás, az építés vágya a többi magyar testvér­rel való összeolvadás vágya, a lázas munkakészség támadt bennünk. Üj magyar gondolkodást hoztunk. Van egy régi magyar gondolkodás és van egy új magyar gondolkodás. E kettőnek küzdelme folyik minde­nütt. Az a gondolat, hogy új magyar létet for­málni a feladatunk a miniszterelnök úr expozéjában is legélénkebben, a legerő­sebben kifejezésre jutott. Itt megtaláltuk fegyvertársainkat az új magyar gondolkodásiban élőket s megtaláltuk a régi magyar gondolkodás erősségeit, amint harcbanálltak egymás­sal. Természetes, hogy az új magyar gon­dolkodás mellé csatlakoztunk, ellenben nem hagyagoltuk el azt a feladatunkat, hogy a magyar életet, a magyar tör­vényhozást és a magyar parlamentáris' munkát a törvényhozás tagjainak össze­hangolásával is segítjük. Azok mellé áll­tunk, akik új Magyarországot emleget­nek, de önmagukban nem elég erősek a forradalmi jellegű reformok keresztül­vitelére és megoldására, a keresztény er­kölcsön alapuló társadalmi és politikai életre, a nemzeti eszme szellemében való tájvédelemre, a szociális gondoskodás maradéktalan megvalósítására, a nemze tiségi kérdés. komoly megoldására és a magasabbroíííd^agyar swHpini és fizi­kai élet megvalósítására. Ezek az irány­elvek vezetnek bennünket. . . •■ Azt hisszük, hogy ezt a programot a magyar életben, azon a magyar ha­misítatlan talajon, amelyen állunk meg fogjuk valósítani zet egységének megbontásához. (Helyes­lés és taps.) Mi erre semmi körülmények között nem vagyunk hajlandók. Hogy mégis van különállás, ennek két oka van. Az egyik az az ezernyi probléma, amely a visszaszerzett terület lakóit minden­nap kemény megpróbáltatások elé ál­lítja. Ezt meg kell oldani. S a másik oka az időleges különállásnak az őrt- állás azon, hogy a magyar újjáépítés és az új Magyarország el ne sikkadjon a politika útvesztőjében. (Helyeslés és taps, a szónokot számosán üdvözlik.) A vita többi szónoka Ezután Mikecz Ödön szólalt fel és a fajvédő politika lényegét, valamint az antiszemitizmus negatív szempontjait fejtegette. A nemzet közéletének áthan­golását sürgette, amely belső ösztönzést ad minden értékes érőnek tényleges nemzeti összefogásra. Peyer Károly szocialista azt hangoz­tatta, hogy &z előző kormánnyal szemben is bizalmatlan volt a párt s esen az ál láspontján most sem változtat. Ezután a Dohány-utcai bombamerényletről beszélt. Némethy Vilmos teljes bizalmát nyilvánította a Te­leki-kormány iránt. Sigray Antal gróf szintén teljes meg­nyugvással fogadja Teleki kormányala­kítását és azt fejtegette, hogy a legfon tosabb reform a hadsereg felszerelése. Ezután a zsidókérdéssel kapcsolatban a gazdasági helyzettel foglalkozott, leszö­gezte, hogy pártonkívüliségénél fogva a kritika jogát fogja gyakorolni a kor­mánnyal szemben. Rassay Károly kijelentette, hogy nincs bizalommal a miniszterelnök és kor mánya iránt, bár bizonyos reménysége­ket fűz a miniszterelnök politikájához. Az a véleménye, hogy a zsidó javaslatot vissza kell küldeni a bizottságba, mert szerinte a parlament nem kapott felha­talmazást a nemzettől arra, hogy az al­kotmányt érintő ilyen kérdésben dönt­sön. Hubay Kálmán azt fejtegette, hogy nincs bizalommal a miniszterelnök iránt. Egyébként a Dohány-utcai bombame­rényletről beszólt Vázsonyi János a zsidó ja vaslatot tette szóvá, Meizler Károly és ifj, Balogh István szólaltak még fel a miniszter- elnök programjához. Ezzel a vita végétért és az elnök indít­ványára elhatározták, hogy holnap, pén­teken délelőtt tíz órakor megkezdik a zsidójavaslat tárgyalását. A külföldi sajtó Teleki Pál gróf programjáról Az egész világsajtó részletesen ismer­teti Teleki Pál gróf magyar miniszter­’0*» -■ jMjjr*?:- - -a— Elnöknek a képviselőházbáú -elmondott programbeszédét. Megállapítható, hogy . yFi $ % ;■ ■■ vjr* mindenütt a legnagyobb elismerés és rokonszenv hajlóján emlékeznek . meg Magyarország új miniszterelnökének programjáról. Róma: Teleki gróf beszéde a magyar politika folytonosságát biztosítja és ebben a magyar alkotmány és a ma­gyar életformák bármelyike sem akadá­lyozhatja azt, hogy az új Magyarország, az új magyar élet megszülessék. Nem vagyunk hajlandók elismerni azt, hagy bizonyos előítéletek vagy bizonyos programok megküvesíthessék a magyar élet kifejlődését. Minden körülmények között meg kell valósítani azokat a mai reformokat, amelyeket az alkotmányos­ság fejlődése, és a kor is megkövetel. Nem lehet többé eltitkolni azt, hogy első­sorban a mi belső kérdéseinknek kell tisztázódnia és megoldódnia és nem is­merünk el semmiféle indokot, amely e belső élet újravaló megszervezésének akadályául szolgál, vagy azt halogatja. Ha szabad a kritika bonckése alá venni az elmúlt húsz esztendő magyar politi­káját, akkor meg kell állapítani, hogy nagyon sok belső kérdés nem volt meg­oldható azért, vagy amazért, a külpoli­tikai helyzet miatt, a gazdasági helyzet miatt, vagy a pénzügyi bajok miatt. Bi­zonyos idő óta azonban mindinkább azt tapasztaljuk, hogy a komoly és radiká­lis gondolkozásnak megfelelő reformok megvalósításút és az igazi magyar nép­közösség létrehozását csak mestersége­sen elővett kifogások akadályozzák. Róma, február 23. Az olasz lapok első oldalon részletes kivonatban közlik Teleki Pál gróf miniszterelnök program­beszédét, A Messaggero szerint Teleki Pál gróf beszéde a magyar politika folytonosságát bizonyítja. A lap budapesti tudósításának élén közli az új miniszterelnök ama kijelentését, amely szerint Mussolini és Hitler örökri beírta nevét a. magyar történelembe. A Popolo di Roma a beszédnek külö­nösen azt a mondatát emeli ki, amely szerint Magyarország külpolitikája tovább­ra is a rónia—berlini tengelyre tá­maszkodik. A Resto del Carlino szerdai vezéreik* London: kében rámutat arra, hogy egyes francia lapok Imrédy Béla miniszterelnök távo­zását úgy akarták feltüntetni, mintha az a magyar közvéleménynek a bécsi döntőbírói ítélettel és az olasz barátság­gal szemben való lázadását és a francia barátsághoz való „visszatérést“ jelentené. Teleki Pál miniszterelnöknek a Dú­céhoz intézett táviratát oly meleg rokonszenv hatja át Olaszország és az olasz politika irányelvei iránt, hogy minden további megjegyzés fe­lesleges volna. A magyar népnek rendkívül fejlett po­litikai érzéke van és sok-sok évtizednek kell elmúlnia, míg elfelejti Trianont és azt a hatalmat, amely annak legfőbb elő­készítője volt. A miniszterelnök főtörekvése a nemzet igazságos követelmé­nyeinek békés érvényesítése Egyszer végre meg kell mondanunk, hogy nekünk rendeznünk kell a ma­gunk belső életét ezen a népi alapon, az egységes, nagy magyar nép aka­rata és kívánsága szerint. Amiről még beszélni akarok, az corpus separatum kérdése, amit sokszor vernek a fejünkhöz, mintha legalább is a nem­zet ellenségei volnánk, mintha megbon­tanánk a nemzet egységét azzal, hogy bizonyos különállást kívánunk. Mi a legerélyesebben visszautasítjuk ezeket a vádakat és a legerélyeseb- ben követeljük azoknak a jogoknak az elismerését, amelyek bennünket megilletnek és a legnagyobb mérték­ben helytelenítjük, hogy a corpus se­paratum állapota valóságosan is hosszú ideig tartson. Magyar emberek vagyunk és lelkiisme­retünk nyugalmát nem áldozzuk fel azért, hogy újabb hasadást okozzunk en­nek a nemzetnek testében. (Helyeslés és taps.) Egészen természetes, hogy un so-; Lasern fogjuk odaadni magunkat a nem­London, február 23. A Times budapesti levelezője hosszasan ismerteti Teleki Pál gróf miniszterelnök parlamenti beszédét, kiemelve, hogy a Ház minden oldalról a legteljesebb mértékben helyeselte az új miniszterelnök fejtegetéseit, aki az ösz- szes társadalmi osztályok hazafias érzé­sére apellált s mindenkit felhívott, hogy vessenek véget a politikai egyenetlenkedésnek és vállaljanak felelősséget a közös ügyért. Tanítói szellemben (budapesti egyetemi tanár) hangoztatta, hogy saját feladata a nemzet tanítása és felvilágosítása és szükség esetén még a pálcát is használ­nia kell, amit az egyik szpnok Chamber­lain esernyőjéhez hasonlított. Kiemeli továbbá a tudósítás, hogy a miniszterelnök határozottan hang­súlyozta ragaszkodását a parlamenti intézményekhez; ígérte, hogy elődje reformpolitikáját folytatja, de nem volt hajlandó káprázatos ígéreteket tenni. Végül külön fejezetben ismerteti a tu­dósítás a beszéd külpolitikai vonatkozá­sait, kiemelve a szomszédokhoz intézett harátságos és békülékeny hangú kitéte­leket. A Daily Telegraph ugyancsak hosszú budapesti tudósításban foglalkozik Te­leki Pál gróf miniszterelnök beszédével, kiemelve azt, hogy m miniszterelnök főtörekvése a nem­zet igazságos követeléseinek békés úton való érvényesítése lesz; a lap kiemeli a lengyel-magyar barátság meleg hangsúlyozását és a Jugoszlávia-^, val és Romániával szemben használt bá-1 rátságos kifejezéseket. Valamennyi tudósító közli a római berlini tengelyre, valamint a zsidótör­vényre s a földbirtokreformjavaslatra vonatkozó kijelentéseket. Berlini lap a magyar kormány­nyilatkozatról Berlin, február 23. A Berliner Börsen- Zeitung bosszú tudósításokban közli , Teleki Pál gróf miniszterelnök szerdai kormánynyilatkozatát A lap kiemeli a miniszterelnöknek * a magyar bel- és külpolitika válto­zatlan irányáról, valamint az utódállamokról, illetőleg a, kisebbségi politikáról mondott szavait. Párisi vélemény a magyar külpolitikáról Páris, február 23. Teleki Pál gróf szer­dai beszédét ismerteti az Action Fran- caise és a Figaro. Mindkét lap kiemeli a külpolitikai kérdésekre vonatkozó kije­lentéseket. Magyarország külpolitikája szorosan összefügg a tengely külpolitikájával — állapítja meg a Figaro. Mindkét lap kiemeli a magyar-lengyel jóviszonyra, valamint Magyarország és a szomszédos államok viszonyára vonatkozó részeket. Genfi lap a magyar külpolitikáról Genf, február 23. A Der Bund „imrédy bukása után“ cím alatt budapesti tudó­sítója tollából vezércikket közöl, amely­ben Teleki Pál gróf miniszterelnökről á következőket írja: Teleki mint tudós és mint politikus egyaránt elismerten egyike a leg­tisztábban látó férfiaknak , v. és a magyar iwlitikal élet'elitjéhez tar­tozik. Nagy előny, hogy a páriáméul és' a felsőház bizalmát egyaránt bírja. A magyar külpolitikát á kormányválság • semmiben sem érinti. Az a terigelyálla- moknak Középeurópábaii való hatalmi túlsúlya felfogásán épül fel, amint azt Csáky tartalmas expozéjában kifejtette. Velük kapcsolatban folytatja Magyarország a szomszéd- államokkal való megértés politika iát, amelynek előfeltételéül egyedül a má-' gyár kisebbségek jobb bánásmódját szabja. Chamberlain könyvet írt a békéről London, február 23. A Hutchinson könyvkiadó ri. hat héten belül kiadja Neville Chamberlain miniszterelnök új művét „A békét keresve“ (In Search of: Peacer) cím alatt. A könyv tartalmának lényegét azok a beszédek alkotják, ame­lyeket a miniszterelnök a béke ügyéről mondott. A beszédekhez a miniszterelúök utasításai alapján Arthur Bryant ismert közíró magy >zó jegyzeteket írt. A közel 80.000 szavas mű az első kimerítő és- hite­les tolmácsolása Chamberlain béke-elgon­dolásának és békepolitikájának. Megjele- sét na:.y érdeklődéssel várják. A németországi zsidók­nak be keli szolgáltatniok értéktárgyaikat Berlin, február 23. A zsidók vagyo­nának bejelentéséről szóló rendelettel kapcsolatban a birodalmi törvénytárban közzétett rendelet előírja, hogy minden német állampolgárságú zsidó -és állam- polgárság nélküli zsidó a rendelet életbe­léptetése utáni két héten belül szolgál­tassa be aranyból, ezüstből és platinából készült értéktárgyait, valamint ékszereit és gyöngyeit. Az értéktárgyak beszolgáltatása kár- talanitás ellenében történik, A rendelet, közzététele napján lépett életbe.

Next

/
Thumbnails
Contents