Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-04 / 28. szám
TTT<tm»rVT. nak is nagybátyja, Darányi Ignác, az országnak tizenkét éven át volt földművelésügyi minisztere, magyarosított nevű lett volna. Bemutatta ezután a kecskeméti református egyház hiteles anyakönyvi adatokon alapuló leszármazási tábláját, mely szerint Darányi Kálmán apja és az ő édesanyja tiszta magyar vérből származnak. Ezután folytatták a zsidójavaslat altalános vitáját. A tútofdaB törekvése Szalay László a jövő nemzedék megerősödése szempontjából, fontos pillérnek tartja a javaslatot. Történelmi adatokkal igazolta, hogy már nyolcszázötven éve folyik a zsidókérdés törvényes szabályozása. Tévedés az, hogy a zsidók már a honfoglaló magyarokkal jöttek be az országba. A túloldal világosan elárulja azt a törekvést, hogy a javaslatnak sötét, pesszimisztikus gazdasági hátteret fessen. Ez semmivel sem indokolható. Kétségtelen, hogy minden átmenet bizonyos zökkenőt okozhat és hogy áldozatok nélkül soha sémi sem teremtődhetett volna az országban, ő és pártja azonban megbízik a miniszterelnök páratlan pénzügyi és gazdasági felkészültségében. Meggyőződése, hogy a miniszterelnök az ország érdekében csak olyan javaslatokat és reformokat hoz, amelyeket meg is tud a nemzet létérdekeinek kockáztatása nélkül valósítani. A továbbiakban azt fejtegette, hogy a második zsidótörvényt ki kell egészíteni a részvényjog reformjával, továbbá a magánjog, a váltó- és kereskedelmi jog reformjával. Nem ellenezné, ha bizonyos kivételezés történék azokkal, akik az ellen- forradalomban kitüntették magukat, akik átlagon felüli szép háborús teljesítményre hivatkoznak, vagy akik a megszállott területen tanúsítottak a nemzet érdekében kiváló magatartást. Sigray Antal gróf veszedelmesnek tartja, ha a jogegyenlőség elvét a javaslattal áttörjük. Magyarországnak, mint kicsiny országnak a reformpolitikát a gazdasági erőviszonyokhoz és az ország teljesítőképességéhez kell álkalüiáziiiá-’ A javaslat hátrányosan fog hatni és a nemzeti jövedelmet nem emeli,'hanem csökkenti. Szükségesnek tartja maga is a zsidó- törvényt, amely lehetetlenné teszi a galíciai söpredék bevándorlását, de tiltakozik az ellen, hogy megbélyegezzék a zsidóságnak azt a részét, amely a magyar élétbe bekapcsolódott és így termelő és hasznos munkát végzett. Hértelendy Miklós elfogadta a javaslatot, de nem szeretné, ha a zsidóság OO Európa legötletesebb, legjobb és legfrissebb rejtvényuj ságja Egész heti kitűnő szórakozás! rejtvény verseny, pazar díjazás. Értékes heti jutalmak! Megjelenik minden pénteken! Szerkesztőség és kiadóhivatal: —Söpört, IX, ÜUői-út tt Mb mint külön népcsoport jutna közjogi sze~ rephez. Ez nem szolgálja a javaslat cél-; ját, mert több képviseletet jeleni az eddiginél- Szívesen elfogadja a frontharcos enyhítéseket. Az elnök ezután az általános vitát lezárta és rövid szünetet rendelt él. Szünet után általános és nagy érdeklődés közepette Imrédy Béla miniszterelnök válaszolt a felszólalásokra. Imrédy miniszterelnök beszéde Szünet után az elnök jelentette, hogy a miniszterelnök kiván szólani. Imrédy Béla miniszterelnök mindenekelőtt arra a-z ellenvetésre válaszolt, amely kifogásolta, hogy nem terjesztette be a kormány a módosításokat. Tökéletesen alkotmányos felfogás az, amelyet a kormány követ. Azt állították, hogy az előző kormány részéről elhangzott volna az a kijelentés, hogy túllici tálast nem tűr. Darányi Kálmánnak ez a kijelentés« azt jelentette, hogy pártjának tagjait felszólította arra, hogy a javaslat intézkedésein túlmenő intézkedéseket ne proponáljanak, ragaszkod janak a javaslat kereteihez. Ez pártfegyelmi kérdés volt és nem tartalmazott semmiféle kötelezettséget a jövőre nézve. Kijelentette a miniszterelnök, hogy 1938 tavasza óta nagy események történtek, amelyek indokolttá teszik bizonyos kérdésekben állásfoglalásainak revízióját, esetleg megváltoztatását. Maga a törvényjavaslat indokolása is rámutat ezekre a szempontokra. Ismertette á miniszterelnök a környező államoknak a zsidókérdésben tett intézkedéseit, továbbá rámutatott arra a hisztériás lelkiállapotra., amely Uz elmúlt év szeptemberében és októberében éppen a lakosságnak ama rétegében mutatkozott, amelyet a javaslat érint. A harmadik szempont, amely felmerült, az, hogy a Felvidék egy részének visszacsatolása következtében igen erős zsidó gócpontok kerültek vissza hozzánk. A miniszterelnök ezután ismertette azokat a főbb kérdéseket, amelyeken a javaslat felépült és amelyek körül a vita is kialakult. Kijelentette a miniszterelnök, hogy sem a .zsidóság körének, meghatározása tekintetében, sem a gazdasági, szellemi. v agy politikai akaratb.efolyaeplás tek in tetőben elfoglalt álláspontján nem hajlandó változtatni, illetve csak olyan változtatásokat fogad el, amelyek az alapelveket nem érintik. Rámutatott arra, hogy az igazs ág-ügy miniszter részletesen elő fogja terjeszteni azokat a módosításokat, amelyek a javaslat egyes szakaszainál felmerültek. Szólott ezután a zsidóság gazdasági befolyásának visszaszorításáról, ismertette a törvényjavaslat alapelveit, amelyeken lényeges változtatás nem történik. Megemlftette, hogy amennyiben a részletes tárgyalás során egy-két módosítás, vagy kívánság fel fog merülni, azokat szívesen honorálja, amennyiben bizonyos szögietek lecsiszolására, vagy hiányok kitöltésére irányulnak. Szólott ezután az úgynevezett közjogi szakaszról, amelyet odamódosítanak, hogy azok a zsidók, melyeknek felmenői 1867 óta Magyarország területén laknak, szavazati jogukat ugyanúgy gyakorolhatják, mint a nem zsidók. A miniszterelnök ezután azzal a kérdéssel foglalkozott, amit a vitában sokan felvetettek, hogy a javaslatnak súlyos gazdasági kihatása lesz. Az első zsidótörvény végrehajtása most folyik, mégis az ország gazdasági élete megy tovább a maga ütemében, sőt az ország a nyári és az őszi hónapok folyamán igen nagy gazdasági erőkifejtésre volt képes. A javaslat kizárólag azt célozza, hogy az a tőke, amely Magyarországon van, keresztény irányítás alatt működjék. Nem azért dolgoztam éveken át gazdasági téren, hogy tartalék nélkül álljunk olyan esetekben, amikor szükség lehet ezekre a tartalékokra Ezeket a tartlóko- kat igen szépen összegyűjtöttük és az első zsidótörvény fennállásakor létező helyzettel szemben ■ sen\núféle. lényeges változás nincsen, ezek a tartalékok rendelkezésre állanak s azt hiszem, hogy megfontolt gazdaságpolitikával mindazokat a hátrányokat, amelyek ebből a javaslatból előállhatnak, leküzdhetjük. (Helyeslés.) A miniszterelnök behatóan foglalkozott ezután azokkal az alapvető gazdasági és pénzügyi szempontokkal, amelyek az említett gazdaságpolitikához tartoznak gs lpmgsúlyozta, Uogy úgy ebben,. éppen J*gy műit egyéb kérdésekben is,' a reformok útján' ján. a nehézségek., ellenére Ls mert van a magyar' társadalomnak égy nagy rétege, amelynek lelkében él a fejlődésnek és a haladásnak vágya. Egyébként az a véleménye, hogy a zsidókérdés megoldásával nem oldódik meg Magyarország minden gazdasági és egyéb problémája, ez csupán egy kő az épületben. Végül hangsúlyozta, hogy a javaslat benyújtásával nem az volt a kormány célja, hogy meghasonlást idéz-; zen elő a nemzet lelkében, hanem éppen az, hogy egy olyan kérdést vezessen el, amely meghasonlást idézett elő a lelkekben. Kéri a javaslat elfogadását. (Hosszantartó taps és éljenzés.) Az igazságügyminiszter beterjeszti a módosításokat Tusnádi Nagy András igazságügymi- niszter ezután a következő módosításokat terjesztette elő: Az eddigi első paragrafus helyett új első paragrafus: A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga, vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülei közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita felekezet tagja, vagy a törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt, úgyszintén a felsoroltaknak a törvény hatálybalépése Után született ivadékai. Nem lehet zsidónak tekinteni azt, akinek szülői közül csak az egyik, vagy nagyszülei közül legfeljebb kettő volt az izraelita hitfelekezet tagja, ha az 1938. évi január 1- napja előtt kötött házasságból származik, és ha 1. mindkét szülője már a házasságkötéskor valamely keresztény hitfelekezet tagja volt és azontúl is keresztény hitfe- lekezet tagja maradt, vagy 2. szülői házasságuk megkötése előtt a törvényben meghatározott módon megegyeztek abban, hogy gyermekeik valamennyien a keresztény szülő vallását kövessék és a házasság megkötésekor az izraelita. vallású, szülő az 1938. évi január hó 1, napja, előtt valamely keresztény Miféléké zétre tért ál és azontúl is keresztény hitfelekezet tagja maradt, vagy 3. élete hetedik évének betöltése előtt valamelyik keresztény hitfelekezet tagjává azért lett, mert ezt megelőzően, de legkésőbb az 1938 január hó 1 napja előtt. izraelita vallású szülője valamely keresztény hit,felekesetre tért át és azontúl is mind ő, mind szülője, keresztény hitfelekezet tagja, maradt. Nem lehet zsidónak tekinteni azt, aki a jelen törvény értelmében zsidónak nem tekintendő személlyel az 1938. évi január hó 1 napja előtt kötött házasságot, ha a szülői közül csak az egyik, vagy nagyszülői közül legfeljebb kettő tagja, vagy volt tagja az izraelita hitfelekezet- nek, ő maga pedig- nem tagja és nem is volt tagja az izraelita hitfelekezetnek. Az első, második és a harmadik bekezdés rendelkezéseit a házasságon kívüli gyermekié is megfelelően alkalmazni kell. Második, harmadik és negyedik bekezdés rendelkezései az ott felsoroltak ivadékaira is kiterjednek, nem terjednek ki azonban ezek a rendelkezések az említett bekezdésekben megjelölt arra a személyre, aki a jelen törvény hatálybalépése után a jelen paragrafus értelmében zsidónak tekintendő személlyel köt házasságot. Uj második paragrafus: Amennyiben a jelen törvény máskép nem rendelkezik, rendelkezéseit nem lehet alkalmazni: ................ 1. Olyan tűzharcosra, aki a sebesii-. lést érem viselésére jogosult és az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásért legalább egy ízben kitüntetésben részesült. . t2. Arra, akit az 1911-18. évi háborúban ezüst vagy arany vitézség! éremmel tüo1939 FEBRUÁR 4. SZOMBAT —Ili» !■■!! li— ■ IUI I—— tettek ki vagy aki az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért más kitüntetésben legalább két ízben részesült. 3. Arra, akit az 1914—18. évi háborúban a kardokkal ékesített harmadosztályú vaskoroua renddel tüntettek ki, vagy alá ennél magasabb és ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetésben részesült. 4. Arra, aki legalább ötvenszázalékban hadirokkant, ' 5. Arra, aki az 1914—18. évi háborúban hősi halált halt személy özvegye. 6. Arra, aki az 1918—19. évi forradalmak idején az ezek ellen irányuló nemzeti mozgalmakban résztvett, ha ezzel életét kockáztatta, vagy emiatt szabadságvesztést szenvedett, úgyszintén annak özvegyére és gyermekeire, aki ilyen tevékenysége miatt életét vesztette. 7. A belső titkos tanácsosokra, a magyar királyi titkos tanácsosokra, továbbá arra, aki a jelen törvény hatálybalépésekor valamely tudományegyetem, vagy a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyilvános rendes tanára volt. A jelen paragrafusban megállapított mentesség a mentesített személy ivadékaira nem terjed ki. Az alkotmányjogi módosítások Uj ötödik paragrafus: Zsidó nem lehet választás alapja tagja az országgyűlés felsőházának, kim véve az izraelita hitfelekezet képviselőiére hivatott lelkészeket. Zsidónak csak akkor van országgyűlési, törvényhatósági és községi választó« joga és zsidót csak akkor lehet országgyűlési képviselőnek, törvényhatósági bizottsági és községi képviselőtestületi tagnak megválasztani, ha a törvényben! meghatározott egyéb előfeltételeken felül magyar hatóság részéről kiállított okirattal igazolja azt is, hogy szülei, vagy — ha szülei az 1867 december hó 31. napja utáu születtek, ezek felmenői — 1867. évi december hó 31. napja óta állandóan Magyarország területén laktak. Zsidó csak választás, továbbá, a vallás« felekezetek képviselete jogcímén lehet a törvényhatósági bizottság, illetőleg . a községi képviselőtestület tagja. Zsidót a törvényhatósági és a községi legfőbb adófizetők névjegyzékébe nem lehet felvenni. Az, akit az országgyűlési képviselő- választók névjegyzékébe felvettek, ha őt' a jelen törvény értelmében zsidónak kell tekinteni, köteles ezt bejelenteni. Zsidó csak akkor gyakorolhatja választójogát, ha ezt a jogosultságát a második bekezdés értelmében igazolta. Egyébként a zsidók választójogára vonatkozó részletes szabályokat a minisztérium rendeletben állapítja meg. Az eddigi hetedik paragrafus után vJ paragrafusként új szöveget kell beiktatni. Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók száma az egyetem, vagy a főiskola illető karára felvett összes első évfolyamú hallgatók számának hat százalékát ne haladja még. Ez a rendelkezés nem terjed ki az egyetemek hittudományi karának és a hit- tudományi főiskoláknak a hallgatóira- Az igazságügyminiszter beszéde után az egyesített bizottság, nagy többsége a zsidójavaslatot általánosságban megsza* vazta. | A bizottság hétfőn folytatja tanácskozásait a részletes vitábanHat új erdélyi miniszter a román kormányban Bukarest, február 3. Az új kormányt; a román közvélemény nagy megelégedéssel fogadta. A kormányátalakítás hírét a lapok külön kiadásokban közölték. A sajtó igen fontosnak mondja, hogy a kormány továbbra is Cristen Miron pátriárka vezetése alatt marad. Az új kormánynak a minisztereinö^öa kívül Calinescu helyettes miniszterelnök a legkiemelkedőbb személyisége, aki a két legfonjosabb tárcát, belügy- és a nemzetvédelmi tárcát tartja kezében. Politikai körökben hangsúlyozzák, hogy Cristea Miron pátriárkán kívül még hat új miniszter képviseli Erdélyt az új kormányban. Kiemelik azt is, hogy a miniszterek jórészt fiatal emberek, akiktől sokat lehet várni az ország új ütemben való egységes újjáépítése terén.
