Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-22 / 43. szám

Í939 FEBRUÁR 22. SZERDA felvidéki • jWaöVaRH IRME 3 Munkában az Egyesült Magyar Párt: Jaross Undor és miniszterek mondanak beszédet a iosonci nagygyűlésen sha^tót, ha egyszer DMtfiolTkapMk. A Darmo! ize kitűai éa fájd^íbm nélkül hat i* ^gyfrmekeúl^ a felvidéki magyar szellem, amely .megtartónk volt húsz esztendeig s amelyet mi ez ősi varasban minden­kor Rákóczi szellemének neveztünk., nem múlik el, hanem megtartó erőnk les/, a lövőben is. Február 25-én lesz a losonci gyűlés — Lelkesen fogadta Kassa népe Révay István gróf ügyvezető elnököt — Füssy Kálmán képviselői beszámolói Csilizkö'zben Losonc« február 21. A felvidéki Egye­sült Magyar Párt február 19-én készült megrendezni nagyszabású politikai gyű­lését Losoncon, azonban ezt a közbejött kormányválság miatt elhalasztották. A vezetőség most úgy határozott, hogy a gyűlést február 25-én, szombaton meg­Kassa/ (Szerkesztőségünkből.) Az Egyesült Magyar Párt kassai vezető­sége hétfőn délután 3 órakor ülést tar­tott, amelynek rendkívüli jelentőséget adott az a körülmény, hogy annak kere­tében mutatkozott be a keleti körzetnek Révay István gróf új minőségében, mint a párt orsz. ügyvezető elnöke. Ugyan­csak ekkor mutatkozott be az új orsz. pártigazgató, Rozinsky László. A párt új ügyvezető elnökének és igazgatójá- jának fölszúlalását és programadását egyhangú lelkesedéssel fogadták a kas­sai pártvezetőség teljes számban egybe­gyűlt tagjai. Elsőnek Tost Barna prelátue-plébáöos, felsőházi tag, a párt kassai szervezeté­nek elnöke üdvözölte meleg -szavakkal a vendégeket, röviden méltatva hévay István grófnak a kisebbségi magyarság érdekében eddi*- kifejtett értékes mun­kásságát. Ezután Révay István gróf emelkedett szólásra. Nem idegenként Kifejtette azután az új orsz. elnök, hogy bár eddig nem szerepelt á pol.tikai pályán, mégis reméli, hogy megelége­désre fogja- hivatását betölteni, mert hiszen a politikai munkája a modern fel- mogás szerint elsősorban a szervezésben Most feSent meg a Vitézi Rend Zrínyi Csoport kiadásában I VITÉZ NAGY-MEGYERI NAGY KAROLY ny. altábornagy: A MAGYARSÁG FEGYVERBEN A magyar vitézség és a magyar katona története a világháborí ban. 254 oldal, 31 térképvázlat — A had­színterek magyar vonatkozású esemé­nyei időrendi sorrendben. A- esemé­nyekhez fűzött példák drámai erővel illusztrálják a magyar katoua törzs­erényeit, melyek páratlan képessegek­kel felruházva, páratlanul álló hősi példákra képesítik a magyar fajt. Ezt könyvet el kell olvasni minden­kinek! A világháború magyar hősei­nek-éppen úgy, mint azoknak, akikre a jövőben vár a kötelességtel jt sités feladata. , A nemzetnevelés, ifjúságunk új, faji értékeinket megbecsülő és termelő ér­tékké változtató nevelésének nyujt ez a könyv történelmi példákra épült szi­lárd alapot. ÁRA: P 4.” MEGRENDELHETŐ: STÁDIUM KÖNYVKIADÓ VÁLLA LAT- nál, Budapest, VI., Rózsa-utca 111. raám. tartják. A gyűlésen megjelenik és beszé­det mond J a r o s s Andor felvidéki és Runder Antal iparügyi és kereskede­lemügyi miniszter, akiknek politikai és gazdasági jelentőségű megnyilatkozásait nagy érdeklődéssel várja a nógrádi ma­gyarság. 1 ahol sokszor fordult • meg a magyar sport szervezésének, majd a SzEMKE szervezésének munkájában. Uj hivatá­sában, amelyre a komáromi pártkon­gresszuson kapott megbízást, a fiatal­ság minden erejével, szorgalmával és dinamikájával fogja szolgálni az ügyet, amelyre még igen nagy feladatok vár­nak. Üdvözli Tost Barna elnököt abból az alkalomból, hogy a felsőház örökös tagjává nevezték ki és tolmácsolja Jaross Andor miniszter, pártvezér legmelegebb üdvözletét, aki ígéri, hogy legközelebb személyesen fog Kassán beszámolót tartani. Ugyan­csak meleg üdvözletét tolmácsolja Esterházy János, grófnak, aki e na­pon szintén Kassára szándékozott jönni, de ebben más fontos elfoglaltsága meg­akadályozta. Jaross és Esterházy ne­veinek említését a 'lelkesedés hatalmas viharával fogadta a hallgatóság. rejlik. A párt hivatása nem zárult le a Felvidék egy részének felszabadulásával. A megújhodási folyamat, amely ma az anyaországban végbemegy, teljes mértékben találkozik a most felszaba­dult magyarságnak a kisebbségi sors­ban kialakult törekvéseiért. A húszéves tapasztalatban kiforrt ma­gyar egység és szociális ideológia nagy mértékben szolgálatára lehet az anya­ország új reformmozgalmának. A fel­vidéki szellem nem közhely, — be kell bizonyítanunk, hogy életes valóság. Ká­ron} adottságot hoz magával a húszéves . szenvedésben megedzett felvidéki ma- • gyarság: megtanulta a szenvedésben az istenfélelmet, a korszerűség radikalizmu­sát és a szociális gondolkodást. Leomlot­tak a válaszfalak a magyarság társa­dalmi osztályai között,és hússá és vérré vált bennünk az a szellem, amely most annyira szüksé­ges és aktuális az anyaországban is. A komáromi kongresszuson megállapítot­ták az új intenzív pártmunka irányelveit és a nyugati kerületben már meg is in­dult a szervezési munka az új program szerint Azért jött Kassára, úgymond, hogy itt is megállapodás történjék a szervezési munka módozataira nézve. Kéri, hogy a program megállapításában tanáccsal ék a kívánságok közlésével legyének segítségére a kassai pártvezető ség tagjai. Vármegyei pártszervezetek A nagy ovációval fogadott beszéd után Rozinsky László orsz. pártigazgató ismer­tette a pártszervezési munka új kereteit és feladatait. A pártszervezet a magyar közigazgatási rendszerhez idomul, terü­leti beosztásban a megyerendszerhez. Az eddigi járási szervezetek megmaradnak, azok azonban nem kerületi szervezetekbe, mint eddig, hanem vármegyei szerveze­tekbe tömörülnek. A vármegyei szerve­zet élén a vármegyei főtitkár az egyes járásokban pedig párttitkárök fognak működni. Kezdetben nem lesz minden járásban külön párttitkár, de. a cél az, hogy a szervezet erősödésével minden járási szervezetnek meglegyen a maga titkára. A párttitkárok feladata részben köny- nyebb, részben nehezebb lesz a jövőben. Könnyebb azért, mert a közigazgatási hatóságok nem fogják megnehezíteni munkájukat, mint a cseh uralom alatt, nehezebb azért, mert a magyarság egyéb pártjaival kell felvenni a harcot, hogy a felvidéki egységet eredményesen megőrizzék. Sikerrel csak. ott lehet ezt az egységet megtartani, ahol a helyi szervezetek tag jai és Önkéntes munkásai támogatják munkájában a párt funkcionáriusát. Arra kell törekedni, hogy a kipróbált vezérekben való bizalmat ne rendíthessék meg újonnan jött is­meretlenek a maguk hangzatos jel­szavaival. A part politikai vezetősége mindig any- nyi súlyt fog képviselni az országos kor­mányzatban. amennyit a pártszervezetek egyesógess összetartása, juttat neki. Rákóczi szelleme Ezután Resatkó Endre párt vezetőségi tag a kereskedelmi és iparkamara kine­vezései ügyében szólalt fel, Helyei Gyula az iparos és kereskedő szakosztály elnöke pedig azt kifogásolta, hogy a szakosztály tagjai nem részesülnek kellőképpen a közmunkákban. Wirth Gyula pártigaz­gató megnyugtató felvilágosításokat adott ez ügyben, ugyanúgy Buchner Béla is. majd Pajor Miklós dr. országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Pajor Mik­lós dr., aki a húszéves cseh elnyomatás alatt különösen Kassa magyar iparos- és ke rés k e&ő társadalmának kiáltó sérelmeit igyekezett orvcsoltatni a prágai parla­mentben s akit Kassa magyar társadalma ma is az ipari és kereskedelmi kérdések nagyvonalú szakértőjének tart, beszédé­nek első részében kitért az iparosok és kereskedők jelenlegi panaszaira és szin­tén megnyugtató felvilágosítást adott. Megható és közvetlen szavakkal üdvö­zölte a párt új ügyvezető elnökét Kassa város választó polgársága nevében s ki­jelentette, hogy Dunaszerdahely, február 21. (Tudósí­tónk jelenti) A csilizközi községek köz­pontjában, Bálonyön nagysikerű gyűlést rendezett az Egyesült Magyar Párt. A gyűlés vezérszónoka Füssy Kálmán or- szággy. képviselő volt, aki a reggeli vo­nattal érkezett meg Varecha József köz­ponti munkás titkár kíséretében a nagy­megyeri állomásra, ahol Méhes Rudolf járási titkár fogadta őket a, környéki magyarság kiküldötteivel együtt. Dél­előtt istentiszteleten vettek részt, utána a szövetkezetbe vonultak. Oly hatalmas tö­meg gyűlt össze, hogy a • népgyűlést a szövetkezet udvarán kellett megtartani. Bohjis Rezső balonyi plébános megnyi-. tója után, a csallóközi nép kedvelt kép­viselője. Füssy Kálmán kezdte meg be­számolóját. Meggyőző szavakkal buzdí­totta további kitartásra a csiliizközi.ma­gyarságot a nemzeti újjáalakítás munká­jához, amelyben a visszatért Felvidék Jaross Andor miniszter, pártvezér irányítása mel . Ha a párt, új elnöke valamikor ,is mun­kájában komoly és elszánt támogatókat, kíván tudni maga mögött, úgy-'jöjjön el. Kassára, amely város épen olyan törhe­tetlen és gerinces hűséggel-Jog mögötte állni, mint állott elődje, Esterházy János gróf mögött. A felejthetetlen^ vezér nem. egyszer hangoztatta: JEfa erődítés kell, eljövünk Kassára.“ . . A munkásság csatlakozása Ványay István a kassai keresztény magyar munkásság nevében üdvözölte az új elnököt és biztosította úgy őt, mint a pártot az eddigi harcokban megedzett magyar munkásság törhetetlen ragaszko­dásáról és bizalmától. Konkrét kérése­ket terjesztett elő az alapszabályok jóvá­hagyása és munkaalkalmak teremtése ügyében, kérve, hogy erkölcsi és — amennyire lehet — anyagi támoga.tássa.1 fűzzék szorossá a viszonyt, amely eddig is fennállott & magyarság különböző tár sadalmi rétegei között Papor Miklós ár. képviselő újabb fel­szólalásában nagy elisméréssel adózott a munkásság eddigi magatartása irgnt és ismertette többszörös " közbenjárásának eredményeit, amelyek szerint kilátás vau arra, hogy több száz állástalan kérvé­nyezőt sikerül rövidesen elhelyezni köz­hivatalokban. . ' Lengyel József a kassai Katolikus Legényegylet nevében, üdvözölte meleg szavakban az új elnököt, aki külön fel­szólalásban reflektált Ványay István és Lengyel József szavaira. Hangsúlyozta , Révay gróf elnök, hogy a pártmunka eélja ezentúl is a tár­sadalmi osztályok közötti igaz ma­gyar testvériség - kiépítése lesz és ezért őszinte örömmel fogadja a: munkásság hűséges csatlakozását. Ugyanilyen-örömmel nyugtázza a Kato­likus Legényegylet kiküldöttének üdvözlő szavait, megismételvén; hogy az Egyesült Párt célja nemcsak politikai cél, bánéin elsősorban minden magyar erő össze­fogása kulturális és társadalmi téren is, egy nagy nemzeti mozgalom létre­hozása. Kertész Gyula indítványára elhatároz­ták, hogy a magyar ügyért húsz- éven át folytatott kitartó es eredményes munkás­ságért jegyzőkönyvben Örökítik meg a következő pártvezetőségi tagok érdemeit: Tosf Barna, Münster Tivadar. Pajor Miklós dr„ Tost László, Kútra Kálmán dr.. Grusetzky Ferenc, Wirt-h Gyula, Palyó Mihály, Cselényi István. Fejes János. Böhm Ferenc, Listyák Jenő, Brsrtha Béla. Ványai Tstván, Dacsinszky Adolf dr.. Szludinka Gyula dr.. Tarezal Gusztáv. Kerekes János. Fedor György, Slöszök Jenő, Piláf h József dr. A pártvezetőségi gyűlést a s/.ükebb pártelnökség konferenciája követte. lett a legnagyobb örömmel és akarat­tal kíván közreműködni. Füssy Kálmán ismertette a parlament elé kerülő zsidótörvény és földreform ja­vaslatait, amelyeknek az a célja, hogy \ égre boldogabb, igazságosabb magyar nemzeti népi élet alakulhasson ki. A nép­gyűlés hallgatói többízben megéljenezték Fiissy Kálmán képviselőt. Varecha József központi niünkástitkár a magyar mun kästest vérekkel való Ősz- szefogás szükségét hangoztatta. Milos Rezső titkár bejelenti, hogy ezentúl (Jsi- lizköz hét községe pártpolitikailag külön körzetet alkot. Megválasztották a kör­zet új vezetőségét: Csilizközi körzeti el­nök Bohuss Rezső plébános, Balony. Al- elnökök: Koczán Mór reU lelkész, Rad- vány és Német Tmre munkás, Balony. Választmányi tagok: Dúsa Vidor ás Ha­lász Antal, Balony, ifj. Sebő József,. Csi- liznyárad, Babits Imre munkás, nyárad,- Bartalos Mihály, -Saap, Macska Mihály; munkás, Saap, Hölgye . Jápe*. Lelkes örömmel fogadták Kassán gróf Révay Istvánt, az Egyesült Magyar Párt új ügyvezető elnökét jött — úgymond —, Kassa ősi városába, A felvidéki szellem életes valóság Csilizköz népe egységesen sorakozik fel az Egyesült Magyar Párt táborában

Next

/
Thumbnails
Contents