Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-21 / 42. szám
4 1939 FEBRUAR 21. KEDD aláásták, sőt részben megsemmisítették. Ezek a zsidók és a szabadkőmű- * vesek. A zsidókérdés nemzeti, szociális és gaz- | dasági kérdés és ezért, ezen a három te- rhleten kell elsősorban1 megoldani. A makacs Benes és az összeomlás A Venkov vezércikke az ó,i Cseh-Szlovákiának a Német Birodalomhoz való viszonyával foglalkozik és rámutat a múltnak ama hibáira, amelyeknek nem szabad ■megismétlődniük." Benes külpolitikája — írja a láp — ugyanakkor, amikor- el akarta hitetni a világgal, hogy Európa legelső államférfiúi tehetsége, a tévedések láncolata volt csupán Benes még 1938 elején is arról igyekezétt meggyőzni egyik miniszterét, hogy Hitler hatalma rövidesen összeomlik. Benes még Ausztria bekebelezése után is inakacskodutt és hallani sem akart a revízióról, mert az egyértelmű lett volna hibáinak beismerésével és megfosztotta volna őt a sajátmagának adományozott dicsfénytől. Volt idő, amikor Németország maga nyújtott kezet a megegyezéshez, de a benesi görögtűztől elvakult nemzet helyeselt, amikor a kéznyujtást nem fogadták el. Májusban még magas lovon ültünk —1 írja a lap — és büszkén hangoztattuk, . hogy Dávid megállította útjában Góliáthol. Még akkor sem látta senki, hogy nyugati demokráciák Cseh-Szlovákia kedvéért nem fognak háborúba menni. Mindennek vége természetesen az összeomlás lett, ezzel azonban nemcsak Benes elgondolása és politikája omlott össze, hanem a romok maguk alá temették az első köztársaságot is. Szlovák—lengyel tárgyalások Rózsahegy, február 20. Szlovákia és Lengyelország képviselői vasárnap Rózsahegyen megvitatták a két nemzet közötti gazdasági, kulturális és turisztikai kapcsolatok kimélyítésének lehetőségeit. A nemhivatalos megbeszélések eredményeinek alapján a két nemzet kormányai •elé javaslatokat terjesztenek s ezek szolgálnak majd alapul a további együttműködésre. A tárgyalásokon Sidor Károly' miniszter is résztvett. Prága elhatározta, hogy letöri a huszti ukrán irányzatot Varsó, február 20. Jólért^ült lengyel körökben Prágából érkező hírek alapján úgy tudják, hogy a cseh központi kormány elhatározta a huszti ukrán irányzat végleges letörését. Ennek a szándéknak első lépéseként Prága megtagadta a kárpát-ukrán kormány költségvetéséhez szükséges hozzájárulást, noha a Volosin-kor- mány már hetek óta súlyos pénzhiányban szenved. Különösen nagy felháborodást keltett Prágában, hogy Valósin miniszterelnök' az Erdőskárpátokban levő postatakarékbetéteket — közel másfél millió koronát — kölesönképpen lefoglalta. A prágai kormány emiatt nyomban megtiltotta a postatakarékpénztáruak, hogy bármiféle összeget utalványozzon a Tolosin-kohniánynák. Volosin miniszterelnök azzal okolja meg a szokatlan kölósönvételt, hogy az ösz- szegre a vasutasfizetések folyósítása végett volt szüksége, mert ellenkező esetben megbénult volna a vasúti forgalom az egész Kárpátalján. Volosin különben szorult helyzetében elrendelte általános „nemzeti adó“ kivetését, amely kötelező lenne nemcsak az Erdős-Kárpátokban, hanem a világ valamennyi ukránjára nézve is. Prehála tábornok ezzel kapcsolatban olyan bizalmas utasítást kapott Prágától, hogy ennek az J^JszeíJésát. minden oezMizzel akáuMÍVhz»átu^gleííái,-r pátalja területén. Jflikőr tű rt Lt a miiéi (öímiiz Páris, február 20. A milói Vénusz, az ókori szobrászat egyik légszebb ránk maradt remeke, újra foglalkoztatja a régészeket. Eddig Ugyanis úgy tudták, hogy a párisi Louvre gyűjteményének ez a büszkesége akkor sérült meg és vesztette el karjait, amikor egy francia hajó matrózai és egy külföldi kereskedő em herei összeverekedtek miatta. A gyö Tiyörű márványszobrot egy paraszt ta lálta meg szántás közben 1820-ban Milo szigetén, amely akkor még Törökország- hoz tartozott. D'Urville francia tengerészkadét figyelmeztette a szobor nagy értékére az akkori konstantinápolyi fran eia követet és így került a nagy értékű lelet a párisi múzeumba. A kadét le is írta a szobor megtalálásának történetét, most azonban kiderült, hogy ez a leírás nem hiteles. Váratlanul előkerültek ugyanis Voutier tengerésztiszt rajzai és feljegyzései, aki akkoriban hajójával éppen Milo szigetén állomásozott és a szobor kiemelésénél jelen volt s azt lé is rajzolta. Ezen az alapon kétségtelenül megállapították« hogy a szobornak maiakkor is hiányzott mindkét karja, amikor ráakadtak. Nagyarányú közmunkákkal szüntetik meg az érsekujvárj - munkanélküliséget Kitűnő eredményekkel dolgozik Pozsony—Nyitra vármegye szociálpolitikája Érsekújvár, február 18. A polgári köz- igazgatás életbelépését követő szociális munka hatalmas lendülettel indult meg két hónap előtt Újvárban. Úttörő kezdeményezést jelentett ez, mert a magyar életforma átültetése ezen a téren merőben ellentétes a volt rezsim munkanélküli segélynyújtási rendszerével. A bel ügyi kormányzat azonnal elküldötte a Felvidékre elméleti és gyakorlati felké szültségű szociálpolitikai fiatal szakembereit, akik minden téren a jól bevall magyar rendszer, a magyar norma heve zetósével az elesettek, a munkanélküliek ■érdekében rövid idő alatt eredményes munkát végeztek, nagyrészt megoldották a munkanélküli kérdést és irányt szab tak a jövőt építő munkának is. Érsekújváron az átszervezés nagy munkájút Leyer László dr., Győr város tanácsnoka végezte, aki két hónap leforgása alatt beszervezte, megindította, gyakorlati irányba állította a kérdés meg oldását célzó munkálatokat éts a jövő terveit reális alapokra fektetve, hosszabb időre biztosította a város -és Pozsony— Nyitra közigazgatásilag egyelőre egye sített vármegyék szociálpolitikáját. Fő elv: irányított közmunka Érsekújvár mezőgazdasági város, a munkanélküliek -legnagyobb része- is mezőgazdasági munkás, ámbár a városban a Bata-féle bőrgyár 800 munkást foglalkoztatott és a lengyár a dohánybeváltó, is sok munkást szívott fel, bár idegenből hozott munkásokat is igyekeztek az említett üzemekben elhelyezni. Az eszi mezőgazdasági , munkálatok elmara- (láfia a msnkéflök nagauészéimk hosszúi itetrafti W tetfe Illetővé az,’ alkalpji miwik^sokualy a téli hónapokra való részbeni ’goWosködást Önmagukról. Ily körülmények között a munkanélküliek nagy száma máról-holnapra következett be s ezért ennek a kérdésnek a megoldása vált égetővé. Ezen kérdés leküzdésének > . ,. Bigámiáért és sikkasztásért elítéltek egy magántisztviselőt A királyi ügyészség sikkasztás és kettős házasság bűntette címén vádiratot adott ki Osvald Kálmán volt textilgyári tisztviselő ellen. A vádirat szerint 1935 szeptemberében a VI. kerületi anya- könyvvezető előtt házasságot kötött Molnár Terézzel, jóllehet a Sándor Katalinnal kötött előző házassága még ér vényben volt. Ezenkívül Molnár Teréztői kapott 2209 pengőt a saját céljaira használta fél. A bünte'tőlöfvényszék Héthelyi tanácsa előtt ma megtartott tárgyaláson a vádlott tagadta bűnösségét. Védekezésében azt adta elő, hogy Sándor Katalinnal 1923 júniusában házasságot kötött, -házaséletük azonban nem 'volt boldog. Öt egy alkalommal bűncselekmények elkövetéséért háromévi fegyházra ítélték el. és amikor a fegyházból kiszabadult, el akart válni Sándor Katalintól, aki azonban erről hallani sem akart. Közben megismerkedett Molnár Terézzel, akit megszeretett és kijelentette, hogy ő már elvált ember; ez igaz is volt annyiban, hogy legelső házasságát, amelyet Rideg Terézzel kötött a Sándor Katalinnal való házasságkötése előtt, — valóban jogerő sen felbontotta a törvényszék. A sikkasztási váddal kapcsolatban Ös-, vald úgy védekezett, hogy amikor 1935 szeptemberében Molnár Terézt feleségül vette, elhatározta, hogy gépésznek képezi ki miigát, mert így könnyebben tud állást találni. Erre a. célra kapta, u pénzt, erre a" célra költötte is el, tehát semmiféle bűncselekményt nem követett el. A törvényszék kihallgatta a beidézett tanukat, majd a perbeszédek elhangzása után bűnösnek mondotta ki Ős vald Kálmánt / a vádszerinti bűncselekményekben és ezért kétévi börtönre ítélte el. egyetlen módja az irányított közmunka-akció, amely terv- és célszerűen nyújt lehetőséget a munkára, a köz javát szolgálja és bizonyos keretek' között állandó. Elsősor ban tehát a földmunkálatok megindító savai gondoskodás történt a mezőgazda- sági munkanélküli munkások foglalkoz tatásáról. Az elmúlt év december hó végén indult még az akció, mely a munkásokat akkordbér mellett napi 2.70 pengőért, napszámbér mellett napi 2 pengőért foglalkoztatta. A napszámbérben való munkába állítás.-csak abban az esetben, vált szükségessé, amikor akkord munkára kilátás nincs avagy a munkás csökkent munkaképességű. . Racionalizált munkabeosztás Érsekújvár varos népjóléti ügyosztályán a munkanélküli kérdés feldolgozását Czelhoff.er Ferenc vezetésével tíz szellemi szükségmunkás végezte és végzi. Az összeíráskor 1500 munkanélküli családfő jelentkezett, akik közül a legveszélyezettebb tsaládok családfői jutottak elsősorban munkához és így a család léte -biztosítva van. Sajnos, az összes jelentkezett munkanélkülit egyszerre nem lehetett és nem lehet foglalkoztatni, nem oszthatók ba állandó munkába, hanem hetenként 309 munkanélküli dolgozik s így minden munkanélkülire havonta egy munkahét esik. Szeniélyes jelentkezés, környezettanulmányozás, családtagok száma határozzák még az arra rászorulók hosszabb foglalkoztatását. A népjóléti ügyosztály állandó össze-' köttetásben áll a különböző vállalatokkal és ipari üzemekkel, hová szükség esetén csak a népjóléti ügyosztály közvetítésével- utalhatók be a munkások. A téli hónapokban családonként 50 kg szenet juttatnak a munkanélküli családoknak, míg betegség, vagy más szűkös helyzet esetén készpénzsegéllyel támogatják az arra rászorulókat, ezen előlegként kapott segélyt munkával adja vissza a segélyezett. A munkanélküliek gyermekei, 550 gyennek élvezik a napi tízórai akció áldásait, amely két del kakaóból és 15 dkg kenyérből áll. A gyermekgondozás más formában is megoldásra jutott, amennyiben a városi szegényház épületében napközi otthonban a munkanélküli csa-' ládok 3—5 éves gyermekei egész napra teljes ellátást kapnak. S amíg az egész gyermekgondozási kérdést a zöldkeresztes mozgalom kézbeveszi, két állástalan tanítónő kezébe van letéve ezen gyermekek foglalkoztatása, gondozása, lelki nevelése. * Á magyar norma Érsekújváron Érsekújváron 300 elaggott muukakep- teleu szegény van, akik koldulással ház- ról-házra járással, sokszor az idegenek, zaklatásával tengetik és tengették életüket. A népjóléti .ügyosztály kezdeményezésére megalakult a szegényügyi bizottság, amelynek tagjai az egyházak vezetői, a társadalmi egyesületek, valamint a hatóságok képviselői. A magyar norma bevezetésével a koldulás kérdése megszűnik, amennyiben a város költségvetésében részben gondoskodik az elaggott «aegényex ellátásáról és lakágáról, rész- bet; ' jpeitigv a: Ügyi' b te pftség -tag j ai a város lakosságának-havi adományával fedezi, a kiadásokat. A szegényházban 48 elaggott gondozása, privát helyeken 300 munkaképtelen szegény ellátása és lakása nyer így megoldást s ezt a munkát két ferences nővér az elaggottak felkeresésével és gondozása,ul végzi. Jóllehet a szociálpolitika, a belügyminisztérium, mint legfőbb hatósági szerv hatáskörébe tartozik, mégis a költségeket a vitéz Imrédy Béláné vezetése alatt működő Magyar a magyarcrt-akció fedezi, amelynek érsekújvári képviselője Tomory Viola dr. szociális előadó, a szegények és elaggottak melegszívű pártfogója. A vármegye egész területén az összes járásokban a fenti elvek szerint indult meg a munkanélküli kérdés megoldását, célzó törekvés. A közmunkák megindításával nagyrészt sikerült is, így a sellyei járásban a munkanélküliség kérdése megszűnt, mivel az állam részéről a folyamszabályozási munkálatok máris megindultak. Súlyos a helyzet a szenei járásban; a munkások innen Pozsonyba jártak, ahol a különböző gyárakban, iparvállalatoknál rendszeres munkaalkalmaztatásuk volt. Pozsony elszakadása miatt ez a lakosság került a legkritikusabb helyzetbe, mert természe- fes munkalchetőségi helyétől elesett. Magában a szenei járásban mintegy 4000 munkanélküli van é,s szorul támogatásra, gondozásra. Magában a megyében az összeíráskor 13.000 olt a : munkanélküliek száma. E/. a szám azonban tetemesen lecsökkent a közmunkák és alkalmi munkaadások beállításával. Érsekújváron és a megye minden részén nagy lendülettel megy a Leyer László dr. által megindított szociális akció, amelyet a város és a megye minden embere nagy szeretettel karolt fel, hogy az új helyzetben szabadon, a jövőbe- néző remenyteljes szemmel kapcsolód iák be minden magyar a nemzetépítő nagy munkába. A beszervezést és az akció megindítását végző Leyer László dr. azzal a biztos tudattal hagyja el kéthónapos munkájának színhelyét, hogy eltűntek az utcán ácsorgó munkanélküliek nagy csoportjai és a munkához jutott erős kezekben, minden alföldszéli magyar szívében a nemzetépítés nagy ritmusa lüktet. ;
