Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-21 / 42. szám

ÄGfeiRHnasß 1939 FEBRUAR 2Í. KEDD Anglia és Franciaország gyarmatvédelmi tervét akar kidolgozni Pdris, febrkár ÜO. A Le Figaro londoni tudósítója szerint- a francia kormány a zavaros nemzetközi helyzetre hivat­kozva azt javasolta az angol kormány­nak, hogy a két nagyhatalom nagyve­zérkarai között az eddiginél behatóbb, részletesebb és gyakorlatiasabb eszme­cserék induljanak meg. A két vezérkar főleg azokat a kér­déseket vitatná meg, amelyek a francia és angol gyarmatbirodalom ' biztonságának megóvásával függe­nek össze. Mivel a két nagyhata­lom tengerentúli birtokai sokhelyen közvetlenül szomszédosak egymással, francia részről azt hiszik, hogy cél­szerű volna közös védelmi terveket kidolgozni. A francia és angol vezérkar között ed­dig is* elég rendszeres érintkezés állott ugyan fenn, de az eszmecserék többnyire csak általános keretek között mozogtak, A francia indítványt a legutóbbi londoni államtanácson megvitatták s az angol kormány élénk helyeslés­sel fogadta azt az eszmét, hogy a két vezérkar haladéktalanul te­gye közös vizsgálat tárgyává a kelet­ázsiai és földközitengeri francia-angol katonai együttműködésre vonatkozó ter­veket. Az angol-francia szakértői tárgyalások eredménye Lönó.on, február 20. Beavatott politi­kai körök véleménye szerint a szomba­ton lezárult angol—francia katonai szak­értői tanácskozásnak alapját az a francia óhaj képezte, hogy háború esetére Anglia expediciós hadsereget küldjön Franciaországba. A francia kormány az utóbbi időben eb­ben az irányban bizonyos nyomást fej­tett ki az angol kormányra. Francia részről szerették volna, ha az angol kormány kijelenti, hogy Francia- ország számíthat Anglia erős és azonnali katonai támogatására. Az angol kor­mány kebelén belül azonban ebben a kérdésben két egymással élesen szem­benálló felfogás uralkodik. Ügy hírlik, hogy Chamberlain szűkebb köre nem tartja észszerűnek, hogy Anglia a francia kormány által kívánt lépést megtegye. A legközelebbi időben azonban az angol kormány kénytelen lesz ebben a kérdés­ben állást foglalni, már csak azért is, mert a munkáspárt az alsóházban fel akarja vetni az egész ügyet és ebben az esetben a kormánynak nyilatkoznia kell. Gafencu március 4-én Varsóba érkezik Varsó, február 20. A lapok úgy tud­ják, hogy Gafeneu román külügyminisz­ter március 4-én Varsóba érkezik. Bonnet bizalmasának nagyfontosságú tárgyalásai Rómában Paris, február 20. A sajtót élénken fog­lalkoztatja • Ba udaiji »j.* £ra íjtc.ia* római utazása. A lápok: égy részé kétség­telennek tartja, hogy Baudouin, aki Bonnet külügyminiszter meghitt, barátja, a' francia kormány megbízásából félhiva­talos - tárgyalásokat folytatott? az olasz fővárosban. Az Ordre megállapítja, hogy :a Quai d'Orsay nevet cáfolta meg hivatalosan, a Baudouin küldetésére vonatkozó sajtó­híreket. Baudouin az Ordre szerint. a francia- olasz ellentétek rendezésére vonatkozó tervet közölt Ciano gróf olasz külügy­miniszterrel. Ez a terv az alábbi négy pontból áll: 1. A franeia kormány azon lesz, hogy Olaszország megszerezhesse a Szuezi- csatorna részvényeinek egy részét. Ilyen módon a vállalat igazgatóságá­ban néhány fasiszta személyiség is he­lyet kaphatna. 2. Franciaország az etiópiai vasút- . , társaság részvényeinek egy. részét át­engedné Olaszországnak s így módot nyújtana arra, hogy a vállalat igaz­gatóságában Olaszország az olasz terü­leten áthaladó vonalszakasz hosszával arányos képviseletet kapjon... 3. Franciaország Dzsibutiban szabad zónát, esetleg nemzetközi kikötőt léte­sít. 4. A tuniszi olasz alattvalók jogi ked­vezményeinek érvényét semminő idő­határhoz sem kötik. ‘ Valószínű továbbá — írja a lap —, hogy Baudouin és Ciano gróf megbeszélésén Tibesti kérdését is érintették, noha erre- vonatkozóan megbízható értesülések nin­csenek. Ezekkel a megbeszélésekkel kapcsolat­ban áll — írja az Ordre — De Brion gróf berlini látogatása. De Brion gróf azért utazott Berlinbe, hogy Ribbentrop német külügyminiszterrel ismertesse az Olasz­országnak felajánlott engedményeket. Megkezdődnek a német-angol gazdasági tárgyalások Berlin, február 20. Német politikai kö­rökben nagy várakozással tekintenek a legközelebb meginduló német-angol gaz­dasági tárgyalások elé. Általános a véle­mény, hogy ezek a tárgyalások • igen messzemenőek lesznek és túlhaladják majd a gazdasági kereteket, már csak azért "is, mert egy széleskörű gazdasági egyezménynek már egymagában is poli­tikai kihatásai vannak. A néhány nap múlva meginduló tár* gyalások legfontosabb célja a ver­seny kiküszöbölése, a két állam egyes iparágai között létrejövő meg­állapodásokkal. A tárgyalások tulajdonképen már ked­den indulnak meg, amikor Berlinbe ér­kezik Ashton-Gwatkín,' a Foreign Office gazdasági osztályának vezetője. Mint em­lékezetes, Gwatkinnak nagy szerepe volt Runciman lord prágai tárgyalásai során és már akkoriban is elsősorban gazdasági tanácsadója volt az angol kormány meg­bízottjának. Gwatkin előkészíti azokat a szelesebb körű tárgyalásokat, amelyek e hó végén indulnak majd meg a birodalmi gyáripar vezetői és a Federation of Bri­tish Industry ideérkező kiküldöttei kö­zött. Mindezek a megbeszélések csak magán- jellegűek lesznek és márciusban hivatalos folytatása lesz az előkészítő tárgyalásoknak, amikor Berlinbe érkezik Oliver Stanley, an­gol kereskedelmi miniszter. A mi­niszter látogatását megelőzően még a birodalmi fővárosba várják Hud­son angol külkereskedelmi államtit­kárt is­Német politikai körökben hangoztatják, hogy a küszöbönálló német-angol gazda­sági tárgyalások tulajdonképen Hitler Adolf legutóbbi .birodalmi gyűlési beszé­dének folyományai. Ebben a beszédében a vezérkancellár komoly hangon utalt arra, hogy Németországnak fokozottabb mértékben kell exportálnia és abban az esetben, ha a német kivitel fokozása tekintetében nem jönnek létre megegyezések, úgy Németor­szágnak az exportháború valamilyen eszközéhez kell nyúlnia. A esseni Nationalzeitung, Göring tá­bornagy miniszterelnök lapja, vasárnapi számában ezekkel a kérdésekkel kapcso­latban a következőket írja: — Angliában meg lehetnek győződve afelől, hogy Németország csak üdvö­zölné Angliával való gazdasági kap­csolatainak javulását és Angliába irányuló exportjának fokozását. Németország éppen ezért érdeklődéssel várja a német-angol ipari kiküldöttek találkozását és a német kormány teljes mértékben támogatja majd a Németor­szágba érkező angol kormánymegbízottak fáradozásait. Három orosz-SengyeS gazdasági egyezmény Moszkva, február 20. A Lengyelországi Szovjet-Oroszbrszák között több hó« napja folyó tárgyalások eredményekép­pen vasárnap este három egyezményt ír­tak alá, amelyekkel rendezték a két állam gazdasági kapcsolatait. A három egyezmény a következő keres­kedelmi szerződés, árucsere egyezmény és cleari i íg-egy ezniény. Ez az első lengyel-szóvjetofosz gazda­sági egyezmény a legtöbb kedvezmény záradéka alapján, amely az árucserével kapcsolatos egész sor rendelkezést ölel fel és a tengeri szállítmányozás kérdését is rendezi. A lengyel küldöttség Vasárnap éjfélkor visszatér Varsóba, Hudson angol külkereskedelmi államtitkár Észak-Európába utazik es Loudon, február 20. Chamberlain miniszterelnök hétfőn bejelentette az alsó- házban, hogy Hudson külkereskedelmi államtitkár márciusban hosszabb észak­európai útra indul, amelynek során lá­togatást tesz az összes skandináv és balti államokban. Útjának végső állomása Moszkva lesz. A miniszterelnök bejelentése politikai körökben nagy feltűnést keltett, mert megerősíteni látszik azokat a híresztelé­seket, hogy Anglia — legalább is gazda­sági téren — közeledést keres Szovjet- oroszországhoz. Halifax lord külügymi­niszter a konzervatívpárt külügyi bizott­sága előtt tartott multheti bizalmas ex­pozéjában — mint ismeretes — szintén olyan kijelentéseket tett, hogy Angliá­nak minden kínálkozó segítséget ki kell használnia, bármilyen oldalról jöjjön is: A londoni lapok mór akkor azt írták, hogy Halifax lord elsősorban Szovjet- Oroszországra célzott. Az alsóházban Noel Baker munkás­párti képviselő felvilágosítást kért a mi­niszterelnöktől, a német és a eseh-szlo. vak kormány megegyezéséről, amely ál­lítólag átvonulási jogot ad a német csa­patoknak a cseh-szíovák területen há­ború idején. Kérdezte, hogyan fér ez össze Cseh-Szlovákía semlegességével. Bntler külügyi államtitkár így felelt: Lord Halifax mindeddig nem kapott részletes felvilágosítást ebben az ügy­ben. Noel-Baker és.Garro Jones (munkás­párti) ismételt pótkérdéseire közölte Butler államtitkár, hogy az angol kor­mány kért ugyan felvilágosítást, do mindeddig nem kapott. Kész Cseh-Szlo- vákiához újabb kérdést intézni. Hétfőn délután egyébként megkezdő- dött az alsóházban a két napra tervezett nagy fegyvcrk<W* si vita. A vitát Sir John Simon pénzügjnniniszter nagy beszéde nyitotta meg, amelyben részletesen meg­indokolta, miért van szükség a fegyver­kezési hitelek ilyen nagyarányú feleme­lésére. Megalakultak a „Magyarországi Ruszinszkóiak Szervezetének" ungvári és munkácsi kirendeltségei Annak a nagyarányú tevékenységnek, amelyet a Magyarországi Ruszinszkóiak Szervezete elindulása óta kifejtett, ter­mészetes fejlődési állomása volt az ung­vári és munkácsi kirendeltségek felál­lítása. A szervezet működése jó hatást keltett a csonka hazában élő ruszinsz­kóiak között, de még inkább a felsza­badított területen. Pénzsegélyekkel ée természetbeni adományokkal sietett a kiiildözüttek támogatására és tekintélyes szántó munkanélkülit juttatott fogial- koztatáshoz. Mivel azonban az áldatlan határok okozta állapotok miatt ilyen természetű feladatai súlyosbodtak, szűk­Olcsó társasutazások ”'K Amerikába a newyorki világkiállításra I. SZ. UT JULIUS 6 III. SZ. UT JULIUS 14 II. SZ. UT JULIUS 13 IV. SZ. UT SZEPT. 4 Oda-visszaufazás és 6 napos ellátás Newyorkba: 1.084.« P Kirándulási lehetőségek Amerika nagyobb városaiba és Kanadába Részletes és kimerítő prospektusért forduljon: FELVIDÉKI MAGyAR HÍRLAP utazási irodája VIII., József-körut 5. T. 14-44-00 ségessé vált a határvárosokban a szer­vezet fiókjainak felállítása. Ungváron február 17-én alakult meg a kirendeltség dr. Szlojka Sándor görög­katolikus püspök díszvédnöksége mellett dr. Ilniczky Sándor nagyprépost és dr. Kaminszky József védnökségével. El­nökké dr. Szulincsák László gimnáziumi igazgatót választották meg, társelnök dr. Martin Gyula theológiai tanár, tit­kár dr. Ivóneső Antal lett. Munkácson Denikó Mihály védnök­sége inellett plnökké választották Jacz- kovicli tsíván közjegyzőt, titkárrá Tichy János hittanári és pénztárossá Brusszó Péter járásbirót. Mindkét helyen a szervezet főtitkára Davidovics András ismertette az egye­sület célkitűzéseit és történetét és a szépszámú közönség nägy lelkesedéssel mondotta ki csatlakozását a központi szervezethez. A munkácsi gyűlés közönsége magáévá tette a szervezet titkárának, Dóry Bélá­nak „Munkács gyümölcs város“ megvaló­sításának tervét és ezzel kapcsolatban felhívással fordult a Vezetőség az érde­kelt gazdákhoz és szőlősgazdákhoz. Öngyilkos lett egy orvos özvegye A budapesti Nürnberg utca 36. számú ház harmadik emeletéről hétfőn este le­vetette magát és szörnyethalt dr. Huszár Dezsőné, egy körorvos hatvanhároméves Özvegye. Búcsúlevelet nem hagyott hátra az idős úriasszony, aki fiával és leányá­val élt együtt. Hozzátartozói szerint az utóbbi időben igen lehangoltun visel­kedett és lehetséges, hogy pillanatnyi elmezavarában követte el tettét. Holt­testét a törvényszéki bonctani intézetbe szállították. «

Next

/
Thumbnails
Contents