Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-19 / 41. szám
12 fTIOTDOn -MaöfekRHIMAft 1939 FEBRUAR 19. YASARNAF A SzMKE munkája (*) A dunamocsl SzMKE újabb rendezése. Komáromból jelentik: A dunamocsi SzMKÉ- szervezet, amely nemrégiben Siittön szerepelt a János vitézzel, otthoni közönségének új színdarabbal kedveskedett farsangra: Erdélyi Mihály „Legyen úgy, mint régen volt“ című operettjét adta elő. Az előadás az előbbi ríagy sikerek jegyében zajlott le. Öt falu közönsége tapsolt a kitűnő mükedvelőgárdának. 'A „Legyen úgy, mint régen volt“ operettet március 5-én ismét előadják. (•) Mozgalmas kultúrélet folyik a gömöri SzMKÉ-körzetben. Rozsnyói tudósítónk jelenti: A SZMKE gömöri körzetének szervezetei ugyancsak kihasználják az évadot s egyre- másra rendezik színelőadásaikat, kultúrestéi- ket. Az erőteljesen megszervezett és kitűnően ■vezetett berzétekőrösi fiók műkedvelői ismét egy jólsikerült színelőadással gyarapították a kultúrbáz-alapot. Színre 'került Borka dr.— Mihola dr.: Aranylánc című éneke« népszínműve. — Berzétén ugyancsak színelőadásra készülnek a SzMKE-tagok, de az estet hazafias énekkari számokkal és szavalatokkal teszik ünnepélyesebbé. — JoTsván a cseh megszállás idején különösen nehéz körülmények között megalakult s igen lelkesen működő fiókban az alakulás harmadik évfordulóján társas összejövetelt rendeztek, mely minden tekintetben kiválóan sikerült. A fényes közönség magyar ruhákban jelent meg és pompás hangulatban szórakozott a kedves, családias jellegű örömünnepen. — K. H. Váralján létesült, legutóbb a gömöri körzet legújabb SzMKE fiókja a község lakosságának lelkes érdeklődése mellett, jelentékeny létszámmal, mely azóta is állandóan emelkedőben van. A gyűlést a központ megbízásából Tichy Kálmán körzeti titkár vezette. — Üj fiókok fognak létesülni legközelebb Gömörnánáson és Mikolcsányban, ahol az alakuló gyűlések egy napra, február 96-ra vannak kitűzve. E két fiókkal a SzMKE- teriiletek folytonossága kibővül Jolsva felé, ahol már erős szervezet működik. — Számos fiók ünnepélyesebb keretek között tartja meg évi rendes közgyűlését. (*) Előadások a komáromi Ref. Ifjúsági Egyesületben. Komáromból jelentik: A Ref. Ifjúsági Egyesület hétről-hétre ismeretterjesztő előadásokat rendez a református kollégiumban. Legutóbb Szombathy Viktor, a Felvidéki Magyar Kultúr Egyesület főtitkára s Baranyay József dr. városi könyvtáros, szerkesztő tartottak előadást ..Hogyan készül a hangosfilm?“ — illetve „A régi Csallóköz“ íjjmmel. Az előadásokat nagyszámú közönség hallgatta végig. . SPORT , Magyarország a nemzetközi főiskolai téli játékokon Trondheim, február IS. A vasárnap kezdődő VI. nemzetközi főiskolai téli játékokon 17 nemzet 236 nevezést adott le. A játékokat vasárnap Lillehammer ben a norvég trónörökös nyitja meg. A jégkorongtornán1 Magyarország, Lengyelország. Csehország, Svédország és Norvégia csapata vesz részt. A további műsor a következő: Lillehammer: hétfő: le- síklóverseny, kedd: 5X6 km-es staféta- futás a német, finn, svéd, lengyel és norvég csapat részvételével, szerda: műlesiklás. A játékok második részét Trond- heimben bonyolítják le még pedig csütörtökön és pénteken a gyorskorcsolyázóversenyeket, szombaton a 17 km-es futóversenyt és vasárnap a kétféle ugrószámot. Február 26-án fáklyásmenettel ér véget a főiskolások legnagyobb téli versenye. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Szlivka Andor, Alsópél. Magyar filmek ügyében forduljon a Hunnia filmgyár r. t. filmelhelyező irodájához: Budapest, VII., Er- zsébet-körút 8. Lassún József, Tornaija. Minden felvidéki nyugdíjügyben kérésével a Felvidéki Minisztérium jogi osztályát keresse fel: Bpest, V., Akadémia-utca 17. V. J. Rozsnyó. Üj iparigazolványt kell beszereznie. Intézze kérvényét az illetékes minisztériumhoz és 1939 március 15-ig nyújtsa he az elsőfokú iparhatóságon (főszolgabíró, polgármester). Okrnánybélyeg nem kell. D. P. Beregszász. Felvidéki védőnők részére most nyílt meg agy tanfolyam a szegedi Zöld- kereszt-intézetben. 20 felvidéki érettségizett leányt teljesen ingyen vesznek fel. A 28 évesnél nem idősebbek még most is jelentkezhetnek az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatóságánál: Bpest, IX., Gyáli-űt 4. H. I. Pozsony. Az Érsekújvár és Vidékednél Pár héttel ezelőtt szerkcsztőváhozás történt, a szerkesztőség élére Kovács Endre érsekújvári tanár, a tehetséges fiatal felvidéki író került. fí. K. Kassa. A magyar rádiózás reformok előtt áll. valószínűleg az előfizetési díjakat is leszállítják, szó van külön vidéki és városi díjak megállapításáról és kidolgozták az olcsó népvevő terveit is. Érdekes gondolatait juttassa el a Magyar Rádió és Telefonhírmondó Sít, igazgatóságához. Budapest. Sándor-u. 7. MODERN MES5ALIÍ1AK Egy új és egy régi férjgyiikossági kísérlet izgalmas regénye Páris, február. Ez a történet két szöszke gyerekkel kezdődik, akik künn : alun, Frettencourt- ban a jó nagymama iái sehogysem érzik otthonosan magukat. A hatéves kis üli már el is kéredz« tt a nagypapához, a falu másik végére és az ötéves kislány sokat sír az édes nama után. Akkor megvigasztalják, hogy a mama elutazott Beauvaisbe, hogy ápol a a szegény beteg papát. [ v Ez pedig csak amolyan féligazság ám A papa, a Lannoy-' luillére-i falusi fűszeres, valóban a beauvais-i kór- házban küzd a halál al, de a mama nincsen mellette, hej y ápolja, mert a mama a vizsgálati fogházban van, mert megmérg zte férjét. Figyelmébe ajánlom lélekbogarászok- nak azt a különleges körülményt, hogy a méregkeverés tipikusan falusi iparág. A nagyvárosi élet intenzitása és változatossága közepette nem jut ideje az embernek a mérgek mi luciózus adagolására- A városi embe : revolverrel öl gyorsan és biztosan, inkább börtönbe vándorol azután, de ] incsen türelme a mérgek lassú hatását Kivárni. Hanem a monoton, bölcselkedő falusi unalom a komplikáltabb emberöl si módszereknek kedvez. A bosszú eszi esték és magányos téli éjszakák táp] ilják a bosszúvá gyat és a gyűlöletet, i, z elégedetlen parasztasszony ül a- kanc aló mellett a sö- . t szobában, a tűzbe a ?z és szövögeti a gyilkos terveket. Nem kiét az adagolásnál; van ideje bőven lés jók az idegei: nem türelmetlenkedik. Ha azután, talán csak évek múlva, a hab 1 beáll, nem igen van mitől félnie. A kerorvos jön, alighogy ránéz a halottra és máris írja a bizonyítványt: , A hald', oka szívszélhií- dés.° A kocsi vár az a itó előtt — a ló izzad — az autó liütőj > könnyen kihűl a hóesésben. S így a történelmi „poudre de succession“ idillikus kies francia falvakban forgalomban va í ma is, ha patkányméreg is a neve i agy veronai. Brunetot úr rejtélyes betegségei Georgette Brunetot így adagolta férjének az álomporokat a I konyha-szögletében, hol borba, hol legesbe, két teljes isztenrfőn át Mert két éve, hogy először megbetegedett Brunetot. Nehéz bágyadtságok h pték meg, főleg étkezés után, gyak ran elájult az asztalnál, csakhamar ágynak is dőlt. Az orvos csak a fejét lázta: nem értette, hogy mi baja lehet. Az asszony odaadóan ápolta szegény férjét, közben gondozta a gyermekeket ellátta boltot is és töltögette a szomszéd béreseknek az olcsó vöröd>ort( merthogy italmérési engedélye is volt a kis fűszer- üzeletnek). Az egész falu tisztelte „ezt a dolgos asszonyt, aki feláldozta magát férjéért és gyermekeiért.* Aztán odafutott a nővér is Roucnból, Germaine Bru- Sót, hogy a nagybeteg bátyját ápolja Együtt okoskodott Brunt iotnéval esténként, hogy a férfiúnak vájjon mi baja is lehet. De aztán a nővére ottlétekor a. fűszeres lassan magához tért, a tavaszi napon már ki is sétált a kertbe: úgylátszott, hogy teljesen összeamdi magát és Germaine bízvást visszautazhatott Rouenba. Hanem őszre kelve, megint elővette ugyanaz a rejtelmes baja; egyre rosszabbul lett, az orvos már várta a halálát és a testvére megint oda kellett hogy jöjjön. Kiderül a bűntett És akkor történt. Váratlanul lépett a konyhába Germaine, épen mikor Bru- netotné valami fehér port hintett a férje beteglevesébe. — Egy kis só — mondta, — merthogy mindig panaszkodik szegény, hogy a le vese ízetlen. Hanem a szerető testvér már gyanút fogott. Elkapta a csészét: — Ne adjuk neki most a levest, várjuk be, hogy mit mond a doktor űr. — De hiszen a doktor ur ma nem is jön vizitbe — ellenkezett a feleség, aki nem könnyen adta fel a reményt. Hanem a doktor ur eljött. Maga Germaine kereste fel a levessel kezében. Az orvos felismerte abban a veronait. A házkutatás tiz üres veronálos skatulyát eredményezett. Brunetotné felháborodva tiltakozott az „aljas rágalom“ ellen és sehogysem tudta megmondani, hogy a veronálos dobozokat ki csempészhette hozzá bosszúból. Hanem a patikusok Formerie-ben, Daumale-ban, Cournay-en- Bray-ben felismerték, hogy Brunetotné vette tőlük a mérgeket receptre. Az asz- szonyt beszállították a fogházba haldokló férje mellől, akit a kórházba vittek. Georgette Brunetot még a fogházban is hosszú betekig tagadott. Mindaddig, amíg tanúk nem akadtak felfedni a gyilkosság okát. Szerelmes volt Georgette Brunetot egy fiatal vagyontalan gazdalegénybe. Azzal akarta elvétetni magát, ezért dolgozott a férje halálán két hosszú esztendeig. Mikor ráolvasták a bűnt és elébetartották titkos jegyesének vallomását, akkor megtört és megmondta az igazat. Jeanne Danilow szerelme Kriminallsták tudják, hogy minden mégoly embertelen bűntettnek is megvannak a hasonmásai. A Georgette Brunetot esete, aki teljes két esztendeig következetesen, szemenként vitte férjét a sírhoz közelebb, pendantja egy sokkal nagyobbszabásű bűnténynek, a nizzai Jeanne Danilow esetének, ki férjét a kilencvenes évek elején ugyanígy, évek lassú munkájúval, cseppenként mérgezte meg. Ez a Jeanne Danilow egy, a cár börtönéből megszökött orosz emigráns gyermeke, már fiatalon megismerkedett egy Weiss nevű olasz ex-edetű tiszttel, aki öngyilkossági kísérletet is követett el a nő miatt. Mikor később Wcisst Oránba az Ain-Fezza-i állomásra nevezték ki kapitánynak, magával vitte a nőt és gyermeküket. Oránban azután elvette feleségül Jeannet és ott született meg a második gyermekük is. Az elmaradhatatlan „harmadik“ 1889- ben lépett fel. Roques-nak hívták, mérnök volt a nyugatalgeri vasútnál és a férjnek is intim barátja, Az asszony és a mérnök négykezest zongoráztak, kro- ketteztek egymással naponta és szerették egymást. Hanem a férj hamarosan gyanút fogott. Az asszony megrendezte a nagy jelenetet, hogy, úgymond, ezt nem éli túl, öngyilkos lesz, már mérget is szerzett — és meg is mutatta férjének a méregüvegcsét. Mindazonáltal nem balt meg, ellenben a férje — állandóan betegeskedett attól fogva. Rosszul lett minden étkezés után, — hacsak házon kívül nem ebédelt. Az asszony állandóan ápolta, mint egy „jótékony angyal“. ítélethirdetés után öngyilkosság Mindig ő adta be neki az ételt és a gyógyszereket. Tán soha gyanúba nem fogta volna senki, ha egy bizonyos de Guerry nevű úr, ki kosztos volt Weiszék- nél, véletlenül el nem fogta volna Weiszné egy levelét, amit az asszony Roques-hoz írt. A mérnököt akkor már a spanyol vasutakhoz helyeztek volt át. Ez állt a levélben: „Meg fogom bánni óvatlanságoniat, hogy megírom neked, de hadd tudjad te is, hogy a borzalom 'minő óráit élem át és minő lidércnyomás fekszik rajiam! Férjem már negyednap fekszik. Elhasználtam a tartalékom legnagyobb részét és mégis egyre küzd még az élettel. Az életereje makacs és döbbenetes önfenntartási ösztöne lehet: soha nem issza ki a csészét fenékig. Félek. Félek, hogy nem lesz elég gyógyszerem, hogy végére jussak. Nem küldhetnél te? Postacsomagban, az ain-fezzai állomásra. Tegyél a csomagba négy pár cipőt a gyerekeknek és jól dugd el az üveget. Napról-napra soványodoin, nagyon rossz színben vagyok. Félek, hogy nem fogok tetszeni neked, mire viszontlátjuk egymást. Nem hinnéd, hogy mennyire ideges vagyok már. Imádlak.“ Guerry a levelet a Tlemtzen-i törvényszéknek adta át. Mme IV_cisz mindent tagadott. Még mikor az ügyész hirtelen orra alá tartotta az üveget, akkor is tudott uralkodni magán. Roques úr el akart venni feleségül, —«> mondta — azt akarta, hogy mérgezzem; meg a férjemet és én elhitettem vele4 hogy megteszem, mert féltem, hogy más- kép elhagy. Ez a vizsgálóbíró előtt történt. Az asszony engedélyt kért, hogy félremehessen és felhajtott a folyosón egy üveg szublimátot. Hathónapig feküdt a kórházban ein« bér télén kínok között. A sav szétmar [ 4 torkát és beleit. Mégis sikerült életbéli tftetani és férjét is visszaadta az örvösök gondja az életnek. Roques-ot Madridba i tartóztatják le, de nem állíthatták bíróság elé: főbclötte magát. Az asszony az aráni esküdtek elé került. Huszonnégy éY$s volt akkor. Kicsiny szőke asszony, véreiden fehér arcú; nagy kék szemei voltak. Férje teljesén kigyó- gyultan a tanúk padjából nézte. Ügyesen védte magát, mindent ráfogott Roquesra, akit úgy állított be, mini valami Svengálit, akinek védtelenül hatalmában volt. Az izgalom tetőpontra hágott, műkor a tárgyalást vezető bíró a férjet hívta fel tanúnak. — Soha meg nem bocsájtottam, soha meg nem bocsájtok neki! — mondta a férj és egy pillantást sem ve'tett az asz- szonyra. A nő görcsösen szájába tömte a zsebkendőjét. Az esküdtbíróság egyhangúan bűnösnek mondta ki a nőt, de elismerte az enyhítő körülményeket. Húsz esztendei kényszermunkára ítélték. Hanem a fogházban még azon az éjszakán megmérgezte magát sztriehninnel, amit a szájába tömött zsebkendőben tartott elrejtve az egész tárgyalás alatt. Azonnal meghalt. Benedek Károly. LeiaríósiíaiíúK a 'Dofpány-utcai bombamerénylet szereplőit A Dohány-utcai bombamerénylettel kapcsolatban a főkapitányság Kenyeres Jenő 40 éves gépkocsivezetőt, Szebényi Győző 19 éves műszerészt, Gombai Horváth János 20 éves kifutót, Madaras László 20 éves villanyszerelőt és egy fiatalkorút gyilkosság címén, valamint az 1924. évi XV. t.-c. 3. bekezdése alapján előzetes letartóztatásba helyezte. Az idézett törvénycikk azok ellen irányul, akik valamely bűntett, vagy. vétség véghezvitelét robbanóanyag, vagy robbantószer felhasználásával megkezdték. Ruszin munkások ajánlkozása mező- gazdasági munkára A világháború előtti békeévekben milyen kiváló mezőgazdasági munkásokat szolgáltatott az Alföld részére a rutbéu felvidék: Bereg, Ung, Ugocsa és Mára- maros vármegyék. Trianon elszakította a ruthén felvidéket Magyarországtól s ezzel megakasztotta ezt a mindkét fél érdekeinek megfelelő időszakos munkás- vándorlást. Persze ennek következtében koldusbotra juttatta azt a derék ruthén népet. A bécsi döntés következtében múlt év végén több ruthén lakosságú község szabadult fel a trianoni rabság alól s ezekbe a községekbe naponta szinte se- regestől menekülnek át felvidéki testvéreink. Az anyaországhoz a határrendezés következtében visszakerült vagy Cseh-Szlovákia területéről kiutasított, vagy elmenekült ruszin-felvidéki mező- gazdasági munkások munkához juttatását a Magyarországi Ruszinszkóiak Szervezete (Budapest, VIII., József- körút 71—73. sz., I em. távbeszélő szám: 345—093) vállalta magára s e munkaközvetítés megszervezése érdekében — mint; bennünket értesített — Ungvárolt kirendeltséget létesített a következő címen: Magyarországi Ruszinszkóiak Szervezem tének Munkaügyi Kirendeltsége, Ung-. vár, Káptalan-utca 11 A kirendeltség természetesen a íöld- mívelésügyi minisztérium hozzájárulásával alakult meg és célja a munkanélküli ruthén mezőgazdasági munkások kenyérhez juttatása. Mindazok a mezőgazdasági munkaadók, akiknek arató- és sommás munkásokra van szükségük és helybeli munkaerőt nem tudtak kapui, erre vonatkozó igényükkel a felajánlott szerződési feltételek megküldése mellett közvetlenül az említett ungvári kirendeltséghez fordulhatnak.
