Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-19 / 41. szám
8 TEWiDEla •J'íaöífAR-HIRME 1939 FEBRUÁR 19. VASÁRNAP Levél Majthényi Lászlóhoz Ida: Vajta Ferenc 'Kedves Barátom, pár nappal ezelőtt furcsa levelet hozott a posta. Amikor kinyitottam, azt hittem az első pillanatban, valami hivatalos jcgyzőköyvet küldtek meg nekem: annyi aláírás szorongott a levél hátsó oldalán. Finom, úri betűkhöz szálkás parasztírás dörgölödzött és a levél hangja is valami különös keveréke volt annak, amit Ti Felvidékiek ma már nem választotok el többé egymástól. Urak és parasztok, lévai és lévavidéki gazdák írták alá a levelet, amelyben meghívtak a Te tiszteletedre rendezendő ebédre. Akárhol ért volna utol ez a levél, rögtön ott hagytam volna mindent és az első vonattal Hozzátok utaztam volna. Számomra, jól tudod, hosszú éveken át Te jelentetted Lévát, Te voltál számomra a jFelvidéii“. A régi jóbarátok közül Te kerestél fel egyesegyedül, amikor én Pestről, Genf bői, Hómából voltam kénytelen szemlélni szörnyű vergődésleket. Te mindenütt utolértél és akárhol kerültünk össze. Pesten vagy Rómában, sose feledkeztél meg, hogy ne figyelmez less a régi, szülőpátriámmal szembeni kötelességeimre. Benned annyira bent élt a Felvidék szer etet e, a cseh rabság megalkuvásnélküli gyűlölete, hogy bárhogyan is küzdöttem ellene, a végén mégis mindig úgy volt, ahogyan Te mondottad: egyformán idegen maradiam Pestem Rómában, Genfben s nem tudtam gyökeret ereszteni soha, sehol sem. Szavaidban, meséidben életre kelt az egész Felvidék, Léva girbe-görbe utcái és megelevenedett előttem minden régi emlék. Az, amit meséltél, több volt, niint mese: gyújtott és lázított. S aztán, Te hoztad nekem először a hírt: a Felvidék is megtalálta nuír a maga útját. Megtalálta vezérét, azt a fiatal, akkor még ismeretlen nevű politikust, aki alig három évvel később már nemcsak a Kárpátok alján, hanem a nagy Alföld tanyáin is egy új életei, új eszményt kezdett jelenteni. Emlékszel-e? Te bírtál rá három évvel ezelőtt, hagy vezércikket írjak Vezéretekről, akiről akkor még jóformán semmit sem tudott a csonka haza. Beléd is, mint annyi más felvidéki ismerősömbe és barátomba Jaross Andor megjelenése öntött új küzdőkedvet és bárhol is találkoztam Veled 1936 tavasza óta, mindig sürgettél: hirdetni kell Jaross nevét és igazát, mert sikerétől függ népetek sikere is. Két dologban Te sohasem tantorodtól meg: vakon hittél a Felvidékben és Vezéredben. Lehet, hogy a körülmények keserves találkozása, mini annyi más Felvidéki embert, Téged is sokszor le vert és gondolkodóba estél Te is ezer és ezer tény fölött, — ezt a két vonzalma dat azonban tisztán, hűséggel őrizterl meg mindmáig. Tudom, hogy nemcsak Te tartottál ki ebben a két rendkívüli fontos felvidéki „alap“-ban, a százezres tömegek hite sem rendült meg. Számodra azonban, lehelövé lette a sors. hogy olyan körökben és olyan országokban is megfordulhass, ahol e felvidéki hűség képviseletében rengeteget tettél hazád és néped érdekében. Emlékezz csak vissza Rómára: milyen fontos volt felvilágosító cikksorozatod és mennyit használtál azokkal a zártkörű előadásaiddal, amelyeket nem egyszer komoly politikai tényezők is meghallgattak. Sohasem ütötted dobra azt, amit csináltál. Egyéni érdemekre Te sohasem gondoltál és személyi érdekeket sem hajszoltál. Talán csak a Vezéred tudta, hogy hol és mit csináltál és látod, ha nem is dicsért Téged soha semmiféle sajtó, — a legfelsőbb kormányzói kegy mégsem feledkezett meg Rólad. Mint a fiatal magyar nemzedék képviselője, most helyet kantái Te is a magyar törvényhozás felsőházában. * Vasárnap ünnepelni fognak Téged: ünnepelni azok, akikről Te sohasem feledkeztél meg és akikről jól tudom, most sem fogsz megfeledkezni soha. Lévai, felvidéki barátaid majd elmondják az ünnepi ebéden, miért szeretnek miért, becsülnek. -— itt fent, most én elmondtam nekik, miért becsülhetnek még! És most engedd meg nekem, a, régi, hűséges barátnak, hogy ezen, az életednek talán a legnagyobb napján figyelmeztesselek valamire. Az a harc. amelyet Ti folytattatok hosszú éveken át, még mindig nem ért véget. Münchenben és Becsben Ítéletet mondott már ugyan fölöttetek is a világtörténelem azok az emberek azonban, akik húsz évvel ezelőtt elvették szabadságtokat és húsz keserves esztendőn át rabságban tartottak, — újra összefogtak ellenetek. Benes Eduárdra és barátaira gondolok, akik újra ott úsznak a tudatlan angolszász társadalmak felszínén és hirdetik: Münchenben a gazság győzött az igazság felett! Most már nem áll semmiféle államhatalom a hátuk mögött, Te azonban, aki olyan jól ismeird a. nemzetközi életet, tudhatod, hogy sokszor a papír, az emelvényen elmondott szó száz szuronyerdő hatalmával is felér. Nekünk most bölcsebbnek kell lennünk, mint húsz-huszonöt évvel ezelőtt, amikor ugyanezek az urak ugyanazokat a társadalmi erőket mozgósították ellenünk. 1911-ben nem vettük fel az elénk dobott kesztyűt és mosolyogva néztük a „kis, mitugrász Benes“ londoni, párisi, new- yorki erőfeszítéseit. A szurony mellett a propagandának ma talán még nagyobb szerepe van, mint amilyen 1911-ben vagy 1919-ben volt. A világ már tudomásul vette,hogy visszakerültetek Hozzánk és az új, kötös magyar élet majd Számotokra is bebizonyítja, talán már be is bizonyította: érdemes volt húsz évig várni és küzdeni. Kint Nyugaton azonban még nem csilLondon, február 18. Londoni politikai körökben elterjedt hírek szerint Beek ezredes, lengyel külügyminiszter március második felében Londonba érkezik és tárgyalásokat kezd az angol kormánynyal az európai helyzetről. A lengyel külügyminiszter tervbevett londoni látogatásának híre nagy érdeklődést kelt az angol fővárosban, különösen most, hogy Halifax lord a konzer- vativpárt külügyi bizottságában nyíltan bejelentette, hogy Anglia úgy Lengyel- országgal, mint Szovjetoroszországgal New York, február 18. Amerika tudományos körei, de a nagyközönség széles rétegei is nagy érdeklődéssel várják Szent- Györgyi Albert doktor, szegedi egyetemi tanárt, aki az Egyelapodtak le azok a hullámok, melyeket az őszi gyűlölet és feszültség korbácsolt fel: nekünk is el kell küldeni Párisba, Londonba, Rómába, Berlinbe a legjobb embereinket, hogy fennen hirdessék: Münchenben valóban igazság tétetett, mert boldog, megelégedett a Felvidék visszakerült egymilliós tömege. Amikor ezeket a sorokat irom, elsősorban Szüllő Gézára és Rád gondolok. Ti ketten jártátok, — Szüllő Géza már évtizedek óta — Nyugat útjait, — Nektek kell most is újra elmenni. El se hiszitek: Nyugat vár benneteket. — várja, hogy Ti, akik azelőtt annyit dolgoztatok visszakerülésetek érdekében, — most elmondjátok: érdemes volt... íme, ez az a feladat, amely még előtted áll, nem szabad kitérnetek ez elől a feladat elől. Most jöttem Nyugatról, tudom, hogy meg kell tenni ezt a lépést is. Ha tehát ünnepelnek, jusson eszedbe: a kis nemzetek vezetőinek élete a harc és nincs megállás egy pillanatra sem! Szeretettel köszöntelek. szorosabbra akarja fűzni gazdasági kapcsolatait. Beck ezredes londoni látogatásának hírét egyelőre csak a Yorkshire Post hozza, hivatalosan azonban még nem erősítették meg, de azért mindenütt úgy tudják, hogy a hír megfelel s> valóságnak. A Y orkshire Post szerint Beck ezredes londoni útját hivatalosan azzal indokolják majd, hogy a lengyel külügyminiszter részt akar venni a népszövetség angol—francia—svéd hármasbizottságának londoni ülésén, amelyen a dan- zigi kérdésről tárgyalnak. sült Államokban felolvasó körutat tesz. A világhírű magyar tudós, az 1937. évi Nőbe 1-díj egyik nyertese, február 25-én indul Amerikába az Aquita- n i a fedélzetén. hogy nagyon elkeserítette feleségének elitéltetése és így történt meg, hogy elragadtatta magát. — Ruszin származású ember vagyok’ — mondotta — Volosin ruszin miniszterelnök az unokatestvérem, éu azonban jó magyar embernek tartom magamat és nagyon sajnálom, hogy felindult lelkiállapotomban nem gondoltam meg, mit beszélek. Kovács Péter dr. ügyészségi alelnök felhívta felszólalásában az ötös-tanács figyelmét arra, hogy tegye megfontolás tárgyává: a vádlott bűncselekménye nem esik-e a legutóbb kiadott amnesztia rendelet hatálya alá. Rövid tanácskozás után a törvényszék megállapította, hogy az amnesztia a vádlott által elkövetett bűncselekményre is alkalmazandó és ezért vele szemben a további eljárást megszüntette. 0rs2agzásztó- aitolások a Felvidéken Sárospatak Országzászlót ajánlott fel Kassa városának, s az Rákóczi Ferenc születése napján, március 27-én avatják fel a kassai Szent Korona-téren, ünnepélyes külsőségek között. Az ünnepélyes felavatásra Sárospatakról lilléres- vonat indul, amellyel a pataki főiskola ifjúsága testületileg utazik Kassára. Tervbevették egy filléresvonat indítását a fővárosból is. A Tolna nagyközség és a budapesti Gömöri Egyesület által adományozott ereklyés Országzászlót pünkösd vasárnapján avatják fel Rimaszombatban nagyszabású ünnepség keretében. A Széli-nemzetség Országzászlót ajánlott fel Fertős-Almás ugoesamegyei községnek, amelyben a Hunyadiak korában fontos szerepet játszott a nemzetség. Az Országzászlót a család tagjaiból alakult küldöttség viszi a községbe, s felavatása március 26-án lesz. ■ —i—» László Fülöp fiának fényes esküvője Londonban London, február 18. László János, néhai László Fülöp világhírű magyar arckép festőnek legifjabb fia, a londoni Szent Háromság-templomban oltár elé vezette Peggy Cruise-t, Sir Richard Cruise híres szemorvosnak lányát. A vőlegény tízéves korában László Fülöp egyik leghíresebb képének: a ,Johnny“ című bájos /gyermektanulmánynak modellje volt. A menyasszony atyja Mary özvegy anyakirályné udvari szemésze. Az esketási szertartást a vőlegény nagybátyja, Chichester püspöke végezte. A menyasszony magyar tulipánokkal hímzett osztrigaszínű szatén ruhát viselt; aranyhímaéses tüllfátyola orosz ízlésű gyöngy- és gyémánt-fejekhez volt erősítve; uszályát rózsaszín bársonyruhás apródok vitték. A vőlegény sajátmaga tervezte a menyasszonyának adott nászajándékot: egy művészi kivitelű kézi bőröndöt vertezüst piperekészlettel. A menyasszony ajándéka pompás íróasztal volt arany írókészlettel. A kereskedelmi alkalmazottak és q vendéglátó iparok alkalmazottainak legkisebb munkabéiei A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter megerősítette az illetékes bizottságnak a kereskedelmi tisztviselők, kereskedősegédek és kercskedőtanoncok legkisebb munkabéreit az ország egész területére kiterjedő hatállyal megállapító határozatát. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter megerősítette az illetékes bizottságnak a fogadó (szálló, penzió), vendéglő, kifőző, korcsma, kávéházi és kávémérő iparokban Budapest székes- főváros, valamint Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, TTjpest megyei városok területétől eltekintve a budapesti kereskedelmi és iparkamara egyéb területén fizetendő legkisebb munkabérek megállapítása tárgyában hozott határozatát. Amnesztiában részesült Valósin ruszin elnöknek nemzetgy vádolt unok A büntetőtörvényszék ötös-tanácsa, mint kiilönbiróság Németh Péter dr. tanácselnök elnöklete mellett mára tűzött ki főtárgyalást Volosin György kovács- segéd bűnügyében, akit a királyi ügyészség ■ nemzetgyalázás vétségével vádolt meg. A vád szerint néhány hónappal ezelőtt Volosin György feleségét a rendőrség egy kisebb jelentőségű ügyben öt napi elzárásra ítélte és amikor a kováessegéd ezt meghallotta, indulatosan kifakadt: „Mégis csak hallatlan dolog! Majd el fogom mondani Cse')-Szlovákiában, hogyan bánnak itt Magyarországon a szegény emberrel.“ A vádlott védekezésében azt adta elő. Melich János és Hűltl Dezső megkapta a Corvin-láncot, Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Irén és Mécs László a Corvinkoszorút A kormányzó a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter előterjesztésére Melich János dr. budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetemi nyilvános rendes tanárnak a nyelvtudományi ■éts Hültl Dezső dr. magyar királyi József Nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetemi nyilvános rendes tanárnak a műépítészet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a magyar Corvin-láncot, továbbá vitéz Aba-Novák Vilmos festőművésznek a magyar művészet, Gu lácsy Irén írónőnek és Mécs László premontrei kanonok, költőnek a magyar irodalom terén szerzett kiváló érdemei el- | ismeréséül a magyar Cortou-keszorút 1 adományozta. Beck lengyel külügyminiszter Lengeni»« uf eszik — iihihiiimi—a—ii» i—in Szent-Győigyi Albert amerikai
