Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-18 / 40. szám

TFT.twnrVr. 1939 FEBRUÁR 18. SZOMBAT KÉT BALKÁN-PROBLÉMA AZ ELŐTÉRBEN; A bukaresti konferencia és Cvetkovics beszéde Ötévi fegyházra ítéltek egy gyuiíogatót Belgrad, február 17. A ma reggeli la­pot főhelyen közük Cvetkovics minisz­terei uöknek a kamarában felolvasott ‘ kormány nyilatkozatát, amelynek iöbb részeit fő- és alcímekben hangsúlyozzák. A zágrábi Politika kiemeli, hogy a nyilatkozat horvát politikai körök­ben is tetszéssel találkozott. A belgrádi lapok különösen a Cvotko- vios-kormány új belpolitikai irányvona­lának jelentőségét hangoztatják; kieme­lik azonkívül azt is, hogy Jugoszlávia külpolitikája változat­lan marad a jövőben és úgy, mint jelenleg, teljesen független a belpolitikai áramlatok változásaitól. Cvetkovics miniszterelnök mai nyilat­kozata, főleg a külpolitikai rész, kedvező benyomást tett a közvéleményre. A nyi­latkozatnak ez a része a többi között a jóviszony fenntartását és kifej­lesztését veszi tervbe valamennyi szomszédállammal. A legközelebbi napokra várják a Franco-kormány elismerését. Róma a jugoszláv« magyar viszonyról Uónui, február 17. Rómában kedvezően fogadták Cvetkovics jugoszláv minisz­Belgrád, február 17. Ciucár-Markoviéi külügyminiszter pénteken fogadta u bél­és külföldi sajtó képviselőit és tájékoz­tatta őket külpolitikája alapplveirol. A miniszter mindenekelőtt utalt arra, hogy Cvetkovics miniszterelnök ihár csütörtö­kön a leghatározottabb formában leszö­gezte kormánynyilatkozatában az ed­digi külpolitikai iráus’vmnal válto­zatlan fenntartását. Ö is azzal akarja kezdeni nyilatkozatát, hogy munkájában hajszálnyira sem fog eltérni az eddigi külpolitikai voualveze- téstől, amely olyan nagy mértékben nö­velte Jugoszlávia nemzetközi tekinté­lyét. / . Jugoszlávia külpolitikája világos és félreérthetetlen. Jugoszlávia az elmúlt évek során arra törekedett, hogy ápolja a jóvi­szonyt miuden állammal, különösen pedig a szomszéd országokkal, s a már régebben megalapozott barát­ságokat újabb barátságokkal egészítse Most Jelent meg a Vitézi Rentíl Zrínyi Csoport kiadásában ! VITÉZ NAGY-MEGYERI NAGY KÁROLY uy. altábornagy: A MAGYARSÁG FEGYVERBEN A magyar vitézség és a magyar katona története a világháborúban. 254 oldal, 31 térképvázlat. — A had­színterek magyar vonatkozású esemé­nyei időrendi sorrendben. Az esemé­nyekhez fűzött példák drámai erővel illusztrálják a magyar katona törzs­erényeit, melyek páratlan képességek­kel felruházva, páratlanul álló hősi példákra képesítik a magyar fajt. Ezt • könyvet el kell olvasni minden­kinek! A világháború magyar hősei­nek éppen úgy, mint azoknak, akikre a jövőben vár a kötelcsségteljcsités feladata. A nemzetnevelés, ifjúságunk új. faji értékeinket megbecsülő és termelő ér­tékké változtató nevelésének nyújt ez a könyv történelmi példákra épült szi­lárd alapot. ÁRA: P 4." 1-M EG IIEK DELH KTÖ: j STÁDIUM KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT-J nát, Budapest, Vb, Rém-utca Ul. saáunj terelnek programmbeszedét. A Popolo di Roma szerint a jugoszláv miniszterelnök pro­gramra ja is a jugoszláv külpolitika folytonosságát célozza. A kormánynyilatkozat nem említ ugyan egyetlen országot sem, de határozott cél­zást tett a magyar-jugoszláv viszonyra. Macsek nyilatkozata Zágráb, február 17. Macsek, a horvát parasztpárt elnöke Cvetkovics minisz­terelnök nyilatkozatáról és különösen ennek a nyilatkozatnak a horvát kér­désre vonatkozó részéről a következőket mondotta; — Semmi olyan nincs ebben a nyi­latkozatban, amit már nem olvas­hattunk volna az előző kormány- nyilatkozatokban. Igaz, hogy megemlíti a horvát kérdést, de nem jelöli meg a megoldás módjait. Sokkal jelentősebb, hogy a nyilatkozat­ban már nem szerepelnek az állami és nemzeti egységre vonatkozó banális és már megcáfolt frázisok. Az bizonyos, hogy ezt még nem lehet haladásnak te­kinteni, de ennek ellenére úgy gondolom, hogy ez már félfordulat a helyes irányba. ki, hogy ilymódon is hozzájáruljon a béke megalapozásához és biztosításához. Ez a külpolitika meg is hozta a várt si­kereket, A politikai és gazdasági kap­csolatok valamennyi szomszéddá! áinmal megélénkültek, így elsősorban a két legnagyobb szom­széddal: Németországgal és Olasz­országgal. A mai európai helyzetben, amikor min­denütt a legkomolyabb erőfeszítések tör­ténnek a béke fenntartása érdekében, ő is folytatni fogja fáradozásait ebben az irányban. Cincdr-Mar kavics végül a sajtó külpolitikai szerepének fontossá­gát hangsúlyozta és arra kérte az új­ságírókat, támogassák öt munkájában. A bolgár revízió a baikánérlekezleten Berlin, február 17. A Deutsche Allge­meine Zeitung vezércikkben foglalkozik a február 20-án Bukarestben összeülő balkáuértekozlettel. A lap kiemeli, hogy az értekezleten íoutos szerepet fog játszani a legutóbbi politikai esemé­nyekben megerősödött berlin—római tengely. A második fontos kérdés — írja a lap — a bolgár revízió kérdése lesz. A bol­gár miniszterelnök csak nemrég jelen­tette be a parlamentben, hogy szükség van a békediktátum revíziójára és a világháborúban elveszített bolgár terü­letek visszaadására, hangoztatta azon­ban, bogy a bolgár nemzet ezt békés úton és a szomszéd államokkal való tárgyalá­sok útján kívánja megvalósítani. mielőtt ezeket a bolgár kéréseket nem tel­jesítik, nem lehet szó arról, hogy Bul­gária csatlakozzék a Balkán-szövetség­hez. Miron Grlsfea meggyógyult Bukarest, február 17. Miron Crislea pátriárka miniszterelnök felgyógyult betegségéből s a jövő héten orvosai tanácsára hosz- szabb szabadságra utazik Francia- országba \agy Délolaszországba. A miniszterelnök még megvárja a Bal­kánszövetség külügyminisztereinek va­sárnap kezdődő bukaresti értekezletét, ahol találkozni, fog Metaxas görög mi­niszterelnökkel, Cincáf-Jlárkovics jugo­szláv külügyminiszterrel' és Sáradzoglu török külügyminiszterrel. Tavaly nyáron Martinkovics József földműves zsupfedeles háza Rózsaszent- mártonban leégett. Nyilvánvaló volt, hogy a. házat valaki felgyújtotta. A gyanú Benne József huszonhétéves napszámosra irányult, aki a szomszéd­ságban aratómunkát végzett. Kihallga­tása során beismerő vallomást tett. Azt vallotta, hogy a házat Martinkovics Jó­zsef tulajdonos kérésére gyújtotta föl, mert az ingatlan 600 pengőre volt tűz el­len biztosítva. Az egri törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson az ügyészség nemcsak Bo­nus József, de vallomása alapján Mar­A Magyar Tudományos Akadémia nyelvművelő bizottságának legutóbbi ülé­sén Ostor József előterjesztést nyújtott be a közhivatalok és a jogszabályalkotás nyelvének megtisztítása, magyarosítása ügyében. A rendkívül érdekes előterjesz­tés a következőket tartalmazza: Nem kell nagyon bizonyítgatni, hogy a törvények, rendeletek és a hivatalos intézkedések nyelvének a jó magyarság szempontjából való megtisztítására mi­lyen szükség van. Nemcsak jó nyelv- érzékű szakférfiak, sokan a hivatali elöl­járók között is sürgetik ezt, hanoin a közönség köréből szintén sűrűn hallunk idevonatkozó panaszokat. A Nyelvművelő Bizottság többször szóvátette hivatalos nyelvünknek .szinte már tűrhetetlen magyartalanságait, a szükségtelen idegenszerűségeket. Napi­lapjaink közül fs akadtak, amelyek ban­gót adtak ennek. Külön ki kell emelni a Kúria volt elnökének Juhász Andor­nak egyik újévi beszédében foglalt föl- jajánlását, amelyben erélyesen kelt ki a furor legislativus ellen, amin nem egye­dül ‘ a törvény, hanem a réudetgyártás ragályát is keli érteni. Az Országos Ügyvédszövetség tavalyi vándorgyűlése külön foglalkozott a hivatalos nyelv megtisztításának szükségességével cs egyhangúan elhatározta, hogy evégett országos mozgalmat indít, belekapcsolva különösen a szorosabb értelemben vett jogászságnak eljárási nyelvét. — A magyar hivatalos nyelv megjaví­tására vonatkozó törekvéseket azonban eddig kevés siker koronázta. Azt kér­dezi az ember, hogy eunek mi az oka. Egyik oka mindenesetre az lesz, hogy kis országunkban is valóságos hadse­rege van a hivatalnokoknak. Roppant nehéz megmozdítani az ilyen tömeget. Ezeket az embereket már nehéz megta­nítani valamire, ha kioktatni lehet is. Gyakran kitóphetetlemil vau befőjük oltva a hibás íráa és beszéd. Másik oka, bogy a hivatalos nyelvet rendkívüli mó­don befolyásolja a napi politika. Áll ez külöuösen a törvényhozás és rendelet­alkotás, mag a központi kormányzat nyelvezetére. Bizonyos, hogy minden országban rendesen a politikusok be­szélnek a legrosszabbul nemzeti nyel­vükön. — Az a kérdés, hogy miképen nyúljunk hozzá törvényeink, rendelcteink és hiva­talos nyelvünk magyarabbá tételéhez úgy, hogy valódi sikert érhessünk el. Tu­lajdonképen két területre esik várható munkánk: a jogszabályalkotás és a hiva­talos nyelv területeire. — A jogszabályalkotás nálunk három forrásból táplálkozik. Ezek: a törvények, a rendeletek és a legfelsőbb bírói határo­zatok. Legfelsőbb bíróságunk jogszabály­alkotása a gyakorlatban oly kis területre szorítkozik és az idevonatkozó határoza­tok oly gonddal készülnek, hogy ezzel a területtel foglalkozni nem kell. A reude- letszerkesztés viszont annyira túlteng, hogy az itt okvetlenül szükséges tenni­valókat máshogyan kell megbírálni, mint a törvény javasl a tokát. Ami a jogszabályaink előkészítésével foglalkozó minisztériumainkat illeti, a helyzet az. hogy jelenleg sem egyenként, sem összesítve nines olyan szerv, mely­nek kizárólag azzal kellene foglalkoz­nia, hogy törvényeink, rmudelcteink sza­batosak, világosak, rövidek és magyaro­sak legyenek. A legnagyobb gondot két­ségtelenül az igazságügyminisítérmm részéről benyújtott javaslatokban lát­juk, Minthogy törvényeink évi termése tinkocis ellen is vádat emelt A tárgyalás adatai alapján a bíróság Martinkovics Józsefet jogerősen fölmentette, mert ki­derült, hogy a ház jóval többet ért, mint a biztosítási összeg és Benus olyankor gyújtotta föl a házat éjszaka, amikor Martinkovics és négy tagból álló csa­ládja ott aludt. A család csak az utolsó percekben menekült meg a nagy lánggal égő házból. Benus Józsefet viszont aa egri törvényszék gyújtogatás bűntett® miatt ötévi fegyházra ítélte el. Ezt aa ítéletet a budapesti királyi ítélőtábla Morócza. Dénes dr. elnöklete mellett tar­tott fellebbviteli főtárgyaláson helyben* hagyta. , nem túlságosan nagy, leghelyesebbnek mutatkoznék, ha a kormány elrendelné, hogy a jövőben minden javaslatot a tör­vényhozás elé terjesztés előtt az igaz* ságügymiuisztériumhoz tegyenek át, amelynek különös gondja és hivatása volna a javaslatokat az előbbi szem­pontból megvizsgálni. A rendeleteknél — azok nagy tömegére való tekintettel — az volna célravezető, hogy minden, minisztérium saját hatáskörében helyez­zen súlyt a. rendeletalkotta stílusára. G célból minden minisztériumot utasítani kell, hogy a rendeletek szerkesztése al* kalmával a magyarosságra, a szövegezés szabatosságára súlyt helyezzenek. — A hivatalos nyelv magyarosítás:.« valamennyi közhivatalra kiterjedne. Óriási terület ez, de a munkához hozzá kell fogni. Az első teendő összegyűjteni az anyagot, a hivatalokban használt népi magyaros szavakat, kifejezéseket, idegonszerű fordulatokat, hibás szó és mondatfűzési. A helyes magyarságért lelkesedő egyéneket kellene felkérni a gyűjtés végzésére- Ha az anyag együtt vau, akkor meg kellene írni a jó u*á« gyár hivatalos nyelv kézikönyvét. Ha a iegilletékesebb tényezőkben a Nyelv­művelő Bizottság megértésre talál és a kormány e mozgalom irányításával kü­lön megfelelő egyént bíz meg — akkor a siker nem fog elmaradni. .............—li. —W—» hlég mindig nincs belga Kormány Brüsszel, február 17. Pierlot közölte « sajtó képviselőivel, hogy az új kormány megalakítására irányuló fáradozásai ne­hézségekbe ütköznek. A katolikus párti ugyanis nem akar hozzájárulni ahhoz, hogy kétpárt-kormányt alakítson. Pénteken délelőtt jelentést tesz a ki* rá Ívnak. Ha a katolikus párt megaka­dályozza, hogy egyes tagjai minisztert tárcát vállaljanak, akkor kénytelen lesz megbízatását visszaadni. »I. ■IW,"——■W——I A Magyar Házakért A Pozsonyiak és Pozsony megyeiek Egyesülete a szlovákiai Magyar Házak budapesti irodájával együtt március ,29.-én nagyszabású és művészi szem­pontból kimagasló értékű hangversenyt rendez a Zeneakadémia nagytermében a szlovákiai Magyar Házak javára. A hangverseny műsorának összeállítása most folyik s azt legközelebb uyilyó- ncsságra hozza a rendezőség. A Mérnöki Kamara választmánya, el­határozta, hogy az Esterházy János gróf által megindított szlovákiai Magyar Házak Mozgalom, céljaira 2000 pengős adományt tesz. Az elmúlt héten a Nagy* korácsy-é ruház 1000 pengős és a Vám- szaki Tiszt viselők Segély Egyesülete 1000 pengős adománnyal szaporították az alapot, A Szegedi Kenderfonógyár r. t. 600 pengős adományt küldött a nemes magyar kulüíveélra. A szlovákká il/a- gyar Házak budapesti irodája (V., Aka­démiám. 17. fsz. 17. Telefon 123—333.) az adományok beküldésére készséggel bo­csát rendelkezésre 1111- számú postai be* fizetési lapokat. Jugoszlávia elsősorban a szomszéd- államokkal akar jóviszonyban élni A Magyar Tudományos Akadémia magyarosítani akarja a közhivatalok és a jogszabályalkotás nyelvét

Next

/
Thumbnails
Contents