Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-15 / 37. szám

Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség V, Honvéd-utca 10. Tel. 125-380 Kiadóhivatal Budapest, Vili., József-körút & sz Telefon, kiadóhivatal és hirdetési osztálv 1-444-00 Eltemették a pápát X. Pius pápa mellé helyezték örök nyugalomra XI. Piust Kilenc szertartás a ravatalnál — Csak a rokonság, a diplomaták, a máltai lovagok, a római arisztokraták és a pápai udvartartás tagjai vehettek részt a végső szertartáson X. Pius mellé temették el XI. Pius pápát Newyorki jelentés szerint Daugherty philadelphiai és Mundelein chicagói bíborosérsek a Rex hajón útban vary Olaszország felé. O'Connell bostoni bíbo­roséi sek, aki az első hírek szerint egész­ségi állapota miatt nem tudott volna Rómába utazni, a Ra/íoma-szigetekről, ahol üdülés céljából tartózkodott, New- wyorkba érkezett, ahonnan holnap szin­tén útnak indul Rómába. ' itt helyezték el azt az ólomtokot, amely* ben pergamenlapon XI. Pius pápa élet* rajzát örökítették meg. Az első koporsót ezután lepecsételték és a második, majd a harmadik koporsóba helyezték. A szil* fakoporsóra került a pápa címere és a felírás. Ezután örök nyugalomra helyez­ték XI. Pius pápát, X. Pius pápa mellé, A temetés zárószertartásán nem vehe­tett más részt, csak a rokonság, a diplo­máciai testület tagjai, a máltai lovagok, a bíborosok, a vatikáni udvartartás és a római arisztokrácia tagjai. Magyarország gyásza Darányi Kálmán a képviselőház elnöke a pápa elhunyta alkalmából részvéttáv­iratot intézett Pacelli bíboros-államtit­kárhoz. Pacelli bíboros camerlengo meleg­hangú táviratban köszönte meg a képviselőház elnökének részvétét. XI. Pius pápa elhúnyta alkalmából gyászkeretes pásztorlevélben méltatja as elhúnyt egyházfő egyéniségét, érdemeit, békepolitikáját és Magyarország iránt A Két alciivizmus Akármilyen humorosnak látszik is, ma az a helyzet, hogy a budapesti asz­falton fölkisértett a dicstelenül kimúlt pozsony-prágai ex-aktivizmus szelleme. Akármilyen hihetetlennek gondolja is a felvidéki magyar, aki húsz éven át egzisztenciájának örök kockáztatása árán diadalmasan dacolt a hecsehelést jelentő aktivizmus minden fenyegeté­sének és csábítgatásának, de valóban ez történt: Budapesten 1939-ben, három hónappal a cseh uralom bukása után, találkozott egy budapesti nagy napi­lap, amely szenvedélyes komolysággal erkölcsi védelme alá vette azt az akti­vista siserahadat, amely húsz éven át a prágai kormány szolgálatában ál­lott, a demokrácia szent jelszavaival keresztes hadjáratot viselt a magyar­ság életerői ellen, osztályharcot propa­gált és szervezett, a hecsehelést bölcs realizmusnak kiáltotta ki, rágalomhad­járatot hirdetett mindegyik vezetőnk ellen, destruálta a magyar közszelle­met és denunciált minden jószándé­kot. Azt a hadat, amelynek első él­csapata a magyarság ellen minden bosszúra kész emigránsokból, főleg zsidó emigránsokból állt, később pedig a kisebbségi élet erkölcsi hajótörött­jeivel, apró Coriolánusaival, élősdiék- kel egészült ki. A kisebbségi élet de- zertörjeinek A'édőiigyvédje akadt Bu­dapesten a Pesti Naplóban s ez a lap a nemzethűség lovagjaiként akarja fémjelezni ezt a társaságot. A pesti lap ezt hurkolt formában teszi; a fel­vidéki zsidóság védelmében. Azt mondja, hogy az általunk annyira el­ítélt aktivizmust nem a zsidóság ta­lálta ki, hanem olyan egyéniség, mint Szent-Ivány József, a Felvidék egyik pártjának vezére. Elmondja, hogy aktivista lett Zay gróf is, aki előzőleg szintén tagja volt a nemzeti pártnak, de aktivista lett Lelley Jenő dr., a másik magyar párt vezére is. A cikk­ből megtudjuk, hogy Szent-Ivány akti- vizmusának Szüllő Géza ismert „Ga- steini levele“ vetett véget, a cikk elismeri, hogy „az aktivizmus jelsza­vával kalandorok, haszonlesők, egyéni érdekek hajhászói számos esetben visz- szaéltek“, de az aktivizmus „nem volt zsidó maszlag“. Ezzel az érveléssel szembe kell néz­nünk, mert a Pesti Napló fogalom- zavarban szenved és ártó fogalom- zavart terjeszt maga körül. Mert Szent-Ivány aktivizmusát azonosítani a Benes, Hodzsa és Dérer-féle cseh pár­tok magyar bérenceinek kormány- támogatásával: ez teljes politikai kor­látoltságra vall.. Ezzel szemben mi az igazság? Szent-Ivány aktivizmusa a magyar nemzeti pártnak, egy az egész magyarság egyetemével egy akaraton levő nemzeti szervezetnek nagy törté­nelmi kísérlete volt arra, hogy politi­kai megegyezéssel próbálja biztosítani a magyar kisebbség nemzeti létét poli­tikai, kulturális és gazdasági téren. Tudomásunk szerint a kísérlet nem a gasteini levél miatt maradt abba, ha­nem azért, mert a cseh kormányzat nem volt hajlandó teljesíteni a Szüllő pártja által is előre ismert magyar kö­veteléseket, elsősorban a földreform teljes visszavonását. Ezt a történelmi kísérletet azonban meg kellett tenni, mert vele szétrob­bantottuk a cseh nemzeti koalíciót és Vatikáuváros, február 14. Ma reggel 8 órakor ismét megnyíltak a Szent Péter-bazilika kapui, hogy Róma népe utolsó Isteuhozzádot mondhasson a halott pápának. Délben 12 órakor bezárulnak a bazilika hatalmas kapui és megkezdődnek a dél­utáni temetés előkészületei. A temetési szertartás délután négy órakor lesz és azon kizárólag a családtagok, a bíboro­sok és a magasabb vatikáni méltóságok vesznek részt. A szertartást a vatikáni rádió is közvetíti. XI Pius pápát a bazilika alagsorában XV. Benedek és X. Pius mellett helye­zik örök nyugalomra. i Ma délelőtt 10 órakor folyt le a kilenc- napos ájtatosság harmadik szertartása az előzőkhöz hasonló ünnepélyességgel. Ugyancsak ma délelőtt tartották meg a konzisztórium-terembén a negyedik bí- borosi kongregációt, amelyen resztvet­tek a legutóbbi napokban Rómába érke­zett bíborosok is. így megjelent a kon­gregáción a ma reggel érkezett Dalia Costa bíboros, firenzei érsek is. A vatikáni rádió közli a pápaválasztás eredményét A Popolo di Roma jelentése szerint a Vatikánban most már biztosra veszik, hogy a Conclave március elsején kezdődik, minthogy az amerikai bíborosok nem tudnak előbb Rómába érkezni. A pápaválasztással kapcsolatban érde­kes újításról számolnak be. Eddig ugyanis az volt a szokás, hogy a pápa megválasztását a konklávéból felszálló füsttel jelezték, de a füst felszállása után csak egy órával később közölték, hogy kit választottak meg pápának. Te­kintettel arra, hogy a közönség türel­metlensége és kíváncsisága egy óra alatt kivettük a cseh kormány kezéből azt az érvet, hogy a magyarság csak a meddő negativizmus és passzivizmus ellenzéki politikáját követi az állam­mal szemiben. Bebizonyítottuk, hogy politikánk nem pusztán érzelmi poli­tika, nem csakazértis minden áron való ellenzékieskedés, hanem reális és indokolt önvédelmi harc. Ez a fejezet 1925-ben kezdődött és 1927-ben zárult le. Ettől az időponttól csak német ak­tivizmus volt egész 1938 februárjáig, magyar aktivizmus nem létezett. Blaszfémiát követ el az, aki a cseh bérben álló magyar zsidó emigránsok kormánytámogatásában a magyar nemzeti párt aktivista politikájának folytatását látja. A zsidó emigránsok és társaik csak az aktivizmus nevét bérelték ki, annak tartalma nélkül. rendszerint már szinte tűrhetetlenné vált, vatikáni körök, hír szerint, ügy hatá­roztak, hogy a megválasztott pápa nevét rögtön a megválasztás után a vatikáni rádió, útján közük. Hétfőn este Rómába érkezett Hlond bibornok, Lengyelország prímása, hogy résztvegyen a pápa megválasztására összeülő konklávén. Kedden délután a bíborosok kongre­gációjának határozata szerint eltemették XI. Pius pápát. A temetést megelőzően a ravatalnál kilenc szertartást végeztek. Az első hat szertartást nagy ünnepé­lyességgel a vatikáni bazilika kápta­lanja végezte. Az utolsó három szertar­tás — ezeket a szent kollégium végezte — már sokkal egyszerűbb. Ezeket azelőtt a sixtusi kápolnában tartották és csak az egyház és az olasz állam közötti viszály elsimulása óta tartják a Szent Péter bazilikában. A szertartások befejezése után három koporsóba tették a holttestet. Az első koporsó ciprusfából, a második ólomból, a harmadik pedig szilfából készült. A te­metésen a bíborosok és a pápai udvar teljesen lilába öltözve vett részt. Amikor a sekrestyeajtón a főáldozár bíboros, fején fehér initrával a Vatikán kanono­kaitól követve belépett, felhangzott a Miserere. Ezután fehér vászonlepedőbe takarva, koporsóba tették a holttestet és átvitték a Capella del Coroba. Itt az In Paradiso éneklése közben nemesi testőrök és svájci gárdisták a ravatalra helyezték és egy erszényt tettek lábához. Ebbe az erszénybe rakták az elhúnyt pápa által beletett érméket és pénzeket. Ugyancsak Az aktivizmus nevével erkölcstelen nemzetellenes üzelmeket takartak. Szent-Ivány aktivizmusa mögött egy nagy magyar párt állott, a kormány­bérencek aktivizmusa mögött csak cseh pártok. Mindig csak cseh pártok, soha magyar pártkeret. . . Csánki, Békefi, Antal, Schulcz, Su- rányi és társaik nem magyar párt ré­szére, hanem a cseh agrár, a cseh szo­ciáldemokrata, a cseh nemzeti szocia­lista, sőt a cseh fasiszta párt részére gyűjtöttek híveket. Szent-Ivány akti­vizmusa kollektív és önzetlen nemzeti vállalkozás volt, a cseh pártkortesek aktivizmusa egyéni, önző és nemzetiet­len. A nemzetipártiak nemzethű ma­gyarok voltak, Csánki és Békefi ma­gyarjai, maguk írták magukról, hogy „nyelvben magyardk, lélekben cseh­szlovákok“. Aki ezt a kettőt össze­keveri és egy napon meri emlegetni, az téved, vagy téveszt. Ha a Pesti Napló cikkírója pesti, akkor csak téved, de ha pozsonyi — mint maga írja —, akkor tudatos meg­tévesztést követ el, mikor a pesti asz­faltra is át akarja csempészni a cseh bérencek aktivizmusának ilyen for­májú erkölcsi igazolását. S ez az, ami ellen az egész felszaba­dult Felvidék nevében tiltakoznunk kell. Aki ma a cseh agrárpárti és a cseh szociáldemokratapárti keresztény magyarok, vagy magyar zsidók akti­vizmusát az 1925—1926-os nemzetipárti aktivizmussal meri mentegetni, az egyrészt nemzetárulókat dicsér, más­részt nemzethű magyarokat gyaláz. Ezt pedig kikérjük magunknak. *

Next

/
Thumbnails
Contents