Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-14 / 36. szám
FEBRUAR 14. KEDD TEIsüIDEfcl JV^lGVaRHIRÖAB s Madridét, Valenciát és Alicantet bombázta Franco tüzérsége és légiflottája A polgárháború legsúlyosabb légitámadása Madrid ellen — Páris és London továbbfolytatja a közvetítést a nemzetiek és a köztársaságiak között Meghűléses betegségeknél, reumatikus és koszyiert^B fáűMTmaknál, idegfáj^Mmaknáli'iejfúiájyiííT, valamint izületi->Csy.tagfájdaln^iür5}, gjgtffsan éa biztMífu yÉffnjfk a Tdgrf-tahleftak. Orvo- sok'ez^íi ajánlják, tehft ufi is bizalom* mai Jrosájjféthatja. Teglren még ma egy; kísérlete^' Kérje kifejezetten a kiváló isú./'Togal-t. Teljese^ ártalmatlan, gyógyszertárban. A következő helységek vannak még a köztársaságiak birtokában: Lianas, Vilalonga, Freiyanet, Setcasa, Mollo pc Ttflü'pt. Madrid, február 13. A nemzetiek tüzérsége hevesen bombázta Madridot. Délelőtt féltizenegykor több bomba esett a belvárosra, majd rövid szünet után még erősebb bombazápor zúdult a főváros területére. A nemzetiek később nemcsak a belvárost, hanem a város egész területét bombázták. Negyedtizcnkét órakor ért _véget a bombázás. Bomba érte a francia nagykövetség épületét is és bezúzta az ablakokat. A bombázásnak számos áldozata volt, különösen a belvárosban. Az Alcala- utcán három járókelő meghalt, többen gépfegyverlövéstől megsebesültek. Valamivel távolabb két járókelő halt meg. Estig 16 halottról és 23 sebesültről tudtak. Százkét bomba robbant fel Buena- vista és Congreso központi kerületek főbb utcáin. A főváros főútvonalain sok gránáttölcsér tátong. A bombázás eilebombázás 35 házat döntött romba; a halottak száma 8, a sebesülteké pedig 25 volt. A délután folyamán öt bombázógép támadást intézett Manuel község ellen; négy ember meghalt. A valenciai kikötő bombázása közben egy brit hajó elsüllyedt. A nemzetiek repülői mintegy 50 bombát dobtak Alicante legforgalmasabb részére. Eddigi értesülések szerint a bombázásnak öt halálos és tizenkét sebesült áldozata van. A bombázás következtében 20 épület, közöttük a városi színház rombadőlt. Az angol lapok megállapítják, hogy a Madrid ellen végrehajtott légitámadások a legsúlyosabb légitámadások voltak Madrid ellen a polgárháború kitörése óta. A madridi jelentések szerint a spanyol főváros fölött elrepült nemzeti léginem foglalták el Camprodont s mintegy három kilométernyire állnak a helységtől. A köztársaságiak mindaddig akarják tartani állásaikat, amíg valamennyi sebesültjüket át nem szállították a francia határon. Újra Madridba kilStazötft a köztársasági kmmé&y Madrid, február 13. A valenciai hivatalos lap rendeletet közölt. A rcndeletek- hez képest a köztársasági spanyol kormány székhelye Madrid lesz, hasonlókcpen Madridba helyezik át a Spanyol Bank központi intézetét. Negrin miniszterelnök és Del Vayo külügyminiszter megérkeztek Madridba. A minisztertanács azonnal összeült. A minisztertanácson a halasztást nem tűrő nemzetvédelmi kérdéseket foglalkoztak. Uribe földmívelésügyi miniszter * este fél kilenckor átadta a sajtónak a kormány kiáltványát, amelyet a köztársaságiak területén levő rádióállomások is közvetítenek. A kiáltványban a kormány Madrid sorsát „azoknak a szárazföldi, tengeri és légi erőknek kezébe teszi le, amelyek vitézül védték a hazát“ és együttműködésre és egységre hív fel I mindenkit. Minden pártnak és minden szervezetnek le kell mondania saját politikai elgondolásairól, hogy a háborút meg lehessen nyerni. nére a város képe nyugodt. Negyven nemzeti repülőgép ötizben bombázta Valencia kikötőnegyedét. A rajok összesen nem kevesebb mint 126 bombát dobtak le a különböző katonai célpontokra. Páré és London tovább közvetít a fegyverszünet érdekében Páris, február 13. Jóllehet a köztársasági Spanyolország vezetői hangoztatják, hogy a küzdelmet tovább akarják folytatni, a francia és angol kormányok nem adták fel a fegyverszünet megkötésére irányuló közvetítő erőfeszítéseiketA Matin londoni értesülése szerint angol politikai körök valószínűnek tartják, hogy Madrid csak néhány napig, legfeljebb néhány hétig tarthatja még magát. A Figaro szerint Páris és London között a spanyol kérdés békés megoldása tárgyában élénk diplomáciai eszmecsere volt szombaton és vasárnap. A helyzet meglehetősen zavaros. Az angol hivatalos körök felfogása az, hogy a valenciai kormány merev magatartásával csupán kedvezőbb békefeltételeket akar kierőszakolni. Bur- gosban egyébként tárgyalások folynak a köztársasági Spanyolország behódolásának feltételeiről. A Jour értesülései szerint Bérard szenátor valószínűleg újabb megbízással fog Burgosba utazni a keddi napon. Bérard új megbízatása az eddiginél pontosabban Most jelent meg a Vitézi Rend Zrínyi Cs©p©rí kiadásában I VITÉZ NAGY-MEGYERI NAGY KAROLY ny. altábornagy: A MAGYARSÁG FEGYVERBEN A magyar vitézség és a magyar katona története a világháborúban. 254 oldal, 31 térképvázlat. — A hadszínterek magyar vonatkozású eseményei időrendi sorrendben. Az eseményekhez fűzött példák drámai erővel illusztrálják a magyar katona törzserényeit, melyek páratlan képességekkel felruházva, páratlanul álló hősi példákra képesítik a magyar fajt Ezt ■ könyvet el kell olvasni mindenkinek! A világháború magyar hőseinek éppen úgy, mint azoknak, akikre a jövőben vár a kötelességteljesttés feladata. A nemzetnevelés, ifjúságunk új, faji értékeinket megbecsülő és termelő értékké változtató nevelésének nyújt ez a könyv történelmi példákra épült szilárd alapot ÁRA: P 4.MEGRENDELHETŐ: STÁDIUM KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT- nil, Budapest, VI., Rózsa-utca 111. szám. * körvonalazott utasításokat fog tartalmazni. A Franco-kormány elismerésének kérdésével kapcsolatban politikai körök nézete szerint, a végleges döntés előtt még még kell várni Sir Robert Hodgson angol ügynök jelentését, aki csak szombaton érkezett Burgosba. A vasárnapi londoni lapok bizonyosra veszik, hogy az utóbbi napokban megkezdett és még folyamatban lévő angolfrancia eszmecsere eredményeképen a most kezdődő héten úgy Anglia, mint Franciaország hivatalosan elismeri a spanyol nemzeti kormányt és kiküldik nagykövetüket Burgosba, A vasárnap esti párisi lapok véleménye szerint a keddre összehívott államtanács még nem mondja ki véglegesen a spanyol nemzeti kormány jogi elismerését, hanem függőben tartja ezt a kérdést, még pedig abban a formában, hogy a francia kormány egyelőre nem küld rendes nagykövetet Burgosba, hanem csak ideiglenes megbízást ad Leon Bérard szenátornak Franciaország burgosi képviseltére. Írország elismerte, Svájc elismeri a Franco-kormányt London, február 13. Az ir szabadállam külügyminisztériuma hivatalosan jelenti, hogy az ír szabadállam elismerte Franco tábornok kormányát, amit Kerney, az ir szabadállam spanyol- országi követe jegyzék útján közölt a burgosi hatóságokkal. Franco tábornok kormánya a jegyzékt átvételét elismerve, a spanyol kormány örömét fejezte ki az elismertetésért. Páris, február 13. A Matin genfi jelentése szerint Motta szövetségi tanácsos, a politikai osztály főnöke, kijelentette Fabra Ribas spanyol köztársasági kövei előtt, hogy a szövetségi tanács még e héten de jure elismeri Franco kormányát. Elhatározásában főleg az a megfontolás vezeti, hogy Spanyolországban nagy számban élnek svájciak és hogy a kél ország között szoros gazdasági kapcsola tok állanak fenn. Újabb nagy csata Kataióniában Prats-de-Molo, február 13. Jóllehet a nemzetiek jelentései szerint a katalóniai hadjárat végétért, Prats-de-Molo környékén nagy csata zajlott le. Mintegy 35.000 főnyi köztársasági sereg szállt itt szembe az előrenyomuló nemzetiekkel, hogy fedezze a sebesültek és a hadianyag elszállítását. A nemzetiek még Megtartotta alakuló értekezletét az erdélyi magyar népközösség Bánffy Miklós gróf és Vásárhelyi János református püspök beszéde Kolozsvár, február 13. Az erdélyi magyar népközösség alakuló értekezletét Kolozsvárott tartották meg. Az értekezleten gróf Bánffy Miklós meghívására 63-an jelentek meg az ország különböző részéből. Az elnöki asztalnál Vásárhelyi János, Varga Béla dr. és Márton Áron püspökök foglaltak helyet az értekezletet összehívó Bánffy Miklóson kívül. Bánffy Miklós gróf ismertette az értekezlet előzményeit és céljait. Utalt arra, hogy a romániai németség vezetői közvetlenül a magyarok tárgyalásai előtt fejezték be hasonló irányú tárgyalásaikat, a magyar kisebbség vezetői azt az álláspontot képviselték, hogy a magyar kisebbség számára minden tekintetben és azonos szöveggel ugyanolyan jogok állapifassanak meg, mint amilyenek a német kisebbséggel való megegyezésben foglaltatnak. Ezt a kormány elfogadta. Kijelentette, hogy vezetői megbízatását ideiglenes jellegűnek tekinti, mert mihelyt lehetőség nyílik, a néphez fordulnak, hogy az, aki magyarnak vallja magát, döntse el, kire bízza gazdasági, kulturális és szociális érdekeinek képviseletét. Az elnöki beszámoló után Vásárhelyi János református püspök a magyar egység megőrzésére hívta fel az egybegyűlteket, majd a belső fegyelem megőrzésének szükségességét hangsúlyozta, ami — mint mondotta — a nagy népek életében is elsőrendű szerepet játszik. Gyárfás Elemér szintén a magy.ar egység fenntartásának hangoztatása mellett az értekezlet figyelmébe ajánlotta a magyarság eddigi intézményeinek szerves bekapcsolását a magyar népközösségbe. Az értekezlet végül a Magyar Népközösség alapszabályainak kidolgozására Bánffy Miklós gróf elnöklete mellett 21 tagú bizottságot küldött ki. íj l Nem hagyhatjuk el a zászlót, amíg győzelemre nem vittük — mondta vitéz Rátz Jenő a MÉM kalocsai zászlóbontó nagygyűlésén Kalocsa, február 13. Vitéz Rátz Jenő ryugalmazott honvédelmi miniszter vasárnap Kalocsán bontotta ki a Magyar Élet Mozgalmának zászlaját. Hatalmas beszédében kifejtette, hogy csak az a nép tudja megállni helyét, amely szellemileg, lelkileg és anyagilag kellőképen felkészült a küzdelemre. Ennek a felkészülésnek érdekében indította meg Imrédy Béla miniszterelnök a MÉM-mozgalmat. A nemzetnek ma fokozott munkára van szüksége. Hangoztatta, hogy mint becsületes jó katona kiállott a porondra, mert azt tanulta, hogy nem hagyhatjuk el a zászlót, amíg győzelemre nem vittük. A magyar nemzet már egyszer megbirkózott a kórral, amikor Szegeden vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó magasra emelte a népi, keresztény és szociális magyar zászlót. Amikor ezt mondotta, a gyűlés közönsége percekig lelkesen ünnepelte a kormányzót» A következőkben beszélt Rátz Jenő arról, hogy a régi liberális demokrata szellemből és posványból még nem tudtunk teljesen kivergődni. Ma erős, katonás létekre van szükség, hogy az ősi magyar földön új életet lehessen kezdeni. Becsület dolgában és a magunk igazának kiverekedésében Istenen kívül senkire sem szabad számítani. Katonás szellemre és tettrekész fegyelemre van szükség. Ez a két erény csak akkor ho- mályosodott el, amikor egy idegen fájtának minden tekintélyt kicsúfoló, mini denben hibát találó szellemisége terpeszkedett el rajtunk. Tisztán kell tartani az ősi magyar fajtát. Első a népközösség, az állam érdeke és ezzel szemben minden egyéni érdeknek el kell hallgatnia. A munka megbecsülésére és a munkáért való igazságos ellenérték megadására hívott fel mindenkit. Hangoztatta, hogy a magyar földet a magyaroknak kell adni. Ismertette a MÉM tízparancsolatát és kijelentette, hogy azt a zászlót bontja ki, amelyet 1920-ban Horthy Miklós bontott ki Szegeden. Lelkes éljenzés fogadta a nagyhatású beszédet.
