Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-14 / 36. szám
19» FEBRUAR t4. KEDD msHDEla •J'fefifeSRHIRMß JAROSS ANDOR: Szellem és létek nélkül egy nemz A Magyar Házak javára Pécseit rendezett felvidéki matiné nagy sikere Pécs, február 13. Jaross Andor felvidéki miniszter még szombaton este Pécsre érkezett, hogy résztvegyen a Magyar Házak részére rendezendő felvidéki matinén, amelyet vasárnap tartottak meg a pécsi Nemzeti Színházban. Péc$ nagy lelkesedéssel fogadta Jaross Andort. Jaross Andor felvidéki miniszter vasárnap reggel kíséretével a pécsi Erzsébet Tudományegyetem kisebbségi intézetében tett látogatást. A jogi fakultás épületének előcsarnokában Bukás Géza dr. ezidei rektor és Winkler János dr. jogikari dékán fogadták, a kisebbségi intézet helyiségében pedig az egyetemi ifjúság élén Faluhelyi Ferenc dr. egyetemi tanár, a kisebbségi intézet igazgatója fogadta és ismertette az intézet működését. A tapasztaltak felett a miniszter teljes megelégedését fejezte ki, majd a pécsi Nemzeti. Színházhoz hajtatott, ahol zsúfolt ház előtt résztvett a felvidéki matinén. A színházban megjelent többek között vitéz Ruszkay Jenő tábornok, hadtestparancsnok. Virág Ferenc me- gyéspiispök, Nikolits Mihály és Blasko vich Iván dr. főispánok, Makay István polgármester, vitéz Horváth István alispán, Szabó Lajos dr. ítélőtáblái elnök, Fischer Béla és Visnya Ernő felsőházi tagok, Hamerli József országgyűlési képviselő, Birkás Géza dr. egyetemi rektor és a pécsi közélet valamennyi számottevő tagja. Magyar fanatizmus A felvidéki matinét Jaross Andor ünnepi beszéde nyitotta meg és a többi között a következőket mondotta: — Amióta észak felől leomlottak a trianoni határok és mi átmasírozhattunk útlevél nélkül a csonka haza terű leiére, megfog bennünket a magyar nemzet közösségből táplálkozó hatalmas nagy szeretethullám. Ilyenkor mindig érezzük, hogy közel dobog szívünk a csonka hazában élő milliók szívéhez. Amikor kezet tudunk szorítani a csonka haza fiaival, akkor átvillan agyunkon minden, amit átéltünk, percek alatt végigfut rajtunk az emlékezés és újból átéljük az elesettség pesszimizmusát, a harcok dinamikáját. Újból átéljük a nyugatról megindult derengést, aztán egyszerre csak rádöbbenünk arra, hogy lehullottak a bilincsek és mindem letiport és összeszorított vágyunk egyszerre csak kitárul előtted te ragy. hatalmas szó: szabadság! — Mi húsz év alatt megtanultuk azt, hogy olyan erőkből keli merítenünk, amely erőket az ezeréves magyar történelem forrásai adják nekünk, hogy ezekből szüntelenül táplálkoznunk kell, ha emlékezünk, rádöbbenünk arra, vájjon nem ez a magyar fanatizmus volt-e az, amely a magyar ősöket Meotisz ingová- nyain keresztül új haza szerzésére ostorozta, vájjon nem ez a magyar fanatizmus volt-e az, amely Szent Istvánt arra késztette, hogy a nyugati eszmék meggyökereztetésével új magyar életet alapítson. Vájjon a volhyniai mocsarakban sínylődő, az orosz síkságokon ma már sokhelyütt keresztfákkal megjelölt magyar fanatizmus útját járjuk-e? — Amikor a nagyhatalmak kényszerítő ereje odaküldött egy államférfit, hogy írjon alá egy okmányt, az úgynevezett trianoni békeszerződést, akkor akadtak magyarok, a magyar életből kirekesztett magyarok, akik e szent fanatizmus lángjával megkapaszkodtak azon a földön, ahova őket a sors állította és megvetve lábukat küzdöttek a magyar rögért, a magyar családokért és a magyar életért. Magyar szellemiség — Ez a fanatikus akarat volt az, amely november 2-án is kialakult, amikor a Zf-úuedere-palotában olasz és német barátaink együttműködésével mi, felvidéki magyarok, a csonka haza nagy lelkesedésére támaszkodva és saját öntudatunk erejével összeborulhattunk végre a csonka haza magyarságával, népiségével és szellemiségével. Ez a láng lobogott bennünk egy életre szóló intenzitással, ezt a lángot hoztuk el ide, amelyet mi ott a Felvidéken, hogy saját lelkiségünket meg ne égesse, kohóba záriunk, a tapasztalatokban kimunkált életszemlélet kohójába. Szellem és lélek nélkül, egy nemzet sem élhet. A Felvidéken már a esoh-szlovák megszállás első idejében itt-ott megszólaltak a költők, megjelent egy-két írás- mű, novella, amelynek alaphangja sokszor niég borús, halk, de mégis biztató és magyar hang volt. A felvidéki magyarság felfigyelt. a magyar szellemiség megkezdte vérkeringését és ebből lassan, de biztosan felszínre tört a magyar irodalom, ez a szellemiség építette ki a magyar élet ottani kereteit. — Pécs városa olyan éveket élt át, amelyek teljesen hasonlóak voltak ahhoz a húsz évhez, amelyet mi ott átéltünk. Pécs városa volt kiszemelve arra a baloldali söpredéktől, hogy itt újabb gyökeret verjen s a magyar történelmi értékek sárbatiprásán keresztül továbbién yészbessen itt a Duna és Dráva közén. Pécs városa tudta és tudja, mit jelent az egészséges magyar nemzet testén a bacillushad, mit jelentenek ezek az eszmék, az akkor amúgy is elgyengült, a vérveszteség következtében elerőtlene- dett magyarságra nézve. Ugyanez a baloldal azt képzelte, hogy a világháború és a forradalom után az összeomlás nagy katasztrófájában módja lesz arra, hogy a történelmi Magyarországnak végre megadja a kegyelemdöfést. Ezek a személyek a Felvidéket is elárasztották és volt idő, amikor a Felvidék magyar emberének ujságszükségletét a bécsi emigránsok látták el. A magyar felvidéki irodalom ezt a nehéz időszakát mégis átélte és a magyar irodalmi élet a Felvidéken lassan, de biztosan mégis tért hódított. A felvidéki írók a magyar tömegek és a magyar értelmiség előtt be tudták bizonyítani, hogy a Felvidéken igenis jogosult és kell a magyar szellemiség. Szükség volt arra, hogy ez a szellemiség olyan csúcsteljesítményeket tudjon adni az osztatlan magyarságnak, amelyek megmutatják azt, hogy a körülbástyá zott szükreszabott felvidéki magyar életben megindult a vérkeringés. Végtelenül kicsinyek voltak ezek az akarások, amelyek* néhány magyar fő összehajlásából indultak ki, de ezekből alkotások fakadtak és ezekből született meg a felvidéki magyar felfogás, amely azt tanítja, hogy a magyar élet olyan egész, amelyen belül minden egyes egyed, család, társadalmi hivatásrend, falu, város és közűiét csak az osztatlan magyarság szemszögéből kaphat értéket és vonható ítélet alá Magyar összefogás — A mi magyarság-fogalmunk nem jól párnázott vezérigazgatói karosszéket, nem latifundiumon terpeszkedő jólétet, kastélyt, nem részvénytársasági igazgatóságot jelent, a mi magyarságfogalmunk alá tartoznak a mezítlábas magyar gyermekek, a falusi magyar nincstelenek is. Mi tudjuk azt, hogy nincs más mód arra, hogy a magyarság itt a Kárpátok medencéjében, a legkülönbözőbb politikai áramlatok, a legkülönbözőbb hatalmi érdekek kereszttüzében megéljen, mint az, hogy ezt a magyar tudatot bevisszük minden egyes magyarba, hogy magyar és magyar között nem a rang és mód, a szegénység és gazdagság, hanem a felelősségérzet mértékével mérünk. Ezt akarjuk életrebívni, tekintet nélkül arra, hogy egyeseknek tetszik-e vagy sem. Azt is tudjuk, hogy minden hiva- tásrendeu belül vannak felelősségérző jó magyarok, ezeknek a magyaroknak kell egymással összefogniok, hogy meg tudjuk teremteni az ilj szociá-, lis, felelősségtől áthatott magyar társadalmat s ennek a társadalomnak új államát: a modem magyar államot. A miniszter óriási tetszéssel fogadott beszéde után néhány szóban bemutatta a műsoron következő felvidéki magyar írókat. Jaross miniszter után Szent-lyány József novelláját olvasta fel, Sziklay Ferenc felolvasása után Ölvedy János a felvidéki magyarság húsz évét ismertette, Faluhelyi Veronka Mécs László néhány versét szavalta nagy hatással, Vass László a felvidéki magyar irodalmat ismertette. Szombalhy Viktor Ka zfnmkkahn VIDÉKRE MÉ.C MA KÉRJEN SZÖVETMINTÁT magyarorszAg öskeresztény kézben lévő egyetlen posztógyára. Özemben 1922. ÓTA. SZÖVETBOLTJAI! IV.. PRO- HASZKA-UTCA 8„ VI., TERÉZ-KÖRUT «.. II.. MARGIT-KÖRUT 50., VII., BAROSS-TÉR 15.. V., BERLINI-TÉR 6. tena napok című kis novelláját olvasta fel ezután . 11.) A matiné egy óra után ért véget, majd a mecseki üdülőszállóban közebéd volt a miniszter és felesége tiszteletére. Magyar életvonal Jaross Andor miniszter a színházban tartott matiné után kíséretével együtt a mecseki üdülő-szállóba hajtatott, ahol résztvett a tiszteletére rendezett díszebéden. Birkás Géza dr. egyetemi rektor pohárköszöntőjében Jaross minisztert üdvözölte. Az üdvözlésre válaszolva Jaross miniszter mindenekelőtt megkö szőr te a szíves pécsi fogadtatást, majd így folytatta: — Mi magyarok az optimizmus és a pesszimizmus között élő nemzet vagyunk. Szükséges, hogy meghúzzuk a reális magyar életvonalat, amely tehát az optimizmus és a pesszi< mizmns két eredőjeként vonható meg és egy reális magyar életszellemet hirdet. Mind az a iwlitikai gondolat, amely 1919-től kezdve megfodrozta a magyar politikai élet tükrét, vagy nagyobb hub lá m okát vert rajta, mind a szegedi programúiból táplálkozik. Emelem poharamat az egyedül hivatott vezérre, akinek munkájára Isten áldását kérem. A kormányzó nevének hallatára a díszebéd résztvevői felálltak és percekig lelkesen éltették a kormányzót. Az Egyesült Magyar Párt küldöttsége megkoszorúzta a húsz év előtti pozsonyi vérengzés áldozatainak sírját Pozsony, február 13. Vasárnap, február 12-én volt húsz esztendeje annak, hogy a megszálló cseh légionista csapatok Pozsonyban valóságos vérengzést vittek véghez az ártatlan lakosság soraiban. A vérengzésnek 12 halottja és 23 sebesültje volt. Az áldozatokat a pozsonyvirágvölgyi temetőbe temették el. Vasárnap a szomorú évforduló alkalmával Esterházy János gróf, a magyar párt elnöke megbízásából az egyesült magyar párt részéről háromtagú küldöttség jelent meg az áldozatok sírjánál és koszorút helyezett el azon. A Balkán-államok viszonya a szomszéd államokkal, különösen Magyarországgal — ez a Balkán-konferencia egyik Seg- ffontosabb programpontja Bukarest, február 13. A Gafencu román külügyminiszter elnöklésével február 20-án megnyíló balkán-értekezlet programja a résztvevő államok élénk óhaját fejezi ki, hogy működésüket összhangba hozzák és még inkább megszilárdítsák a Balkán-államok összetartását. Az értekezleten a következő pontokat fogják megvizsgálni: 1. Magának a szerződésnek ineghoszszabbítása. 2. A Balkán-államok viszonya a szomszéd államokkal, különösen Magyarországgal. 3. A München óla újra felélesztett bolgár revíziós propaganda problémája. 4. A nemzetközi helyzet megvizsgálása. 5. Egyes lielyijeleiitőségű gazdasági kérdések. 6. Közös válasz megállapítása a norvég külügyminiszter javaslatára, aki Rooseveltnél való közbenjárást kért a lefegyverzési politika érdekében. 7. A nemzeti Spanyolországgal szemben elfoglalt álláspont alakulása. 8. Negulescu helyettesének megválasztása a hágai bíróság tisztségére. Ez utóbbival kapcsolatban Politisz neve van előtérben. Mataxasz görög miniszterelnök és felesége a görög küldöttség kíséretében szerdán este elutazik Athénből, hogy résztvegyen a Balkán-szövetség állandó tanácsának február 20-án Bukarestben megnyíló ülésén. Átutazóban a minisz- tex-eluök Szalonikiben tölti a csütörtöki napot és résztvesz az egyetemi épület felavatási ünnepségén.
