Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-03 / 27. szám
1939 FEBRUAR 2. CSÜTÖRTÖK mviDEta J'feGVÄRHIRMß ■ r . Az Egyesült Magyar Párt elfogadta a zsidójavaslatot A javaslat realitásokból fakad — mondotta Szent-lyány József A képviselőház egyesített bizottságai 'Hornom Bálint elnöklésével szerdán délelőtt folytatták a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A kormány részéről Tasnádi Nagy András igazságügy miniszter, Jaross Andor miniszter és Antal István igazságügyi államtitkár volt jelen az ülésen. Jogos önvédelem Festetics Sándor gróf a történelemre hivatkozott, amely világosan mutatja, hogy nem volt olyan felfordulás, revolúció a világ bármely államában, amelyben a zsidók ne vittek volna vezető szerepet. Nem a gyűlölet álláspontját foglalja el a zsidóság gazdasági és politikai hatalmi terjeszkedésével szemben, hanem a jogos önvédelmet. Magyarország a magyaroké s a jogos önvédelem írja elő, hogy a zsidóságot visszaszorítsuk az arányszámának megfelelő helyzetbe. A zsidótörvényből származható gazdasági veszély felett nem szabad könnyelműen napirendre térni, mert ennek lehetősége bizonyos fokig kétségtelenül fennáll. A nagyipar és a nagykereskedelem úgyszólván teljesen a zsidók kezén van. A javaslat szerint zsidónak tekintendő az, akinek nagyszülői közül legalább kettő zsidó. Pártja felfogása szerint különbséget kell tenni az apai és az anyai ág között és másként kell elbírálni azt, ha a családi törzs a zsidó $ ha házasság útján kerültek zsidók a családba. A javaslatot elfogadja. Kenéz Béla utalt tarra, hogy a zsidókérdés a •'nemzetközi érdeklődés homlokterében.áll és- ütközőpontja az egymással szembenálló világszemléleteknek. Kétségtelen,: hogy a zsidóság számbeli arányánál sokkal nagyobb súly- lyál szerepel bizonyos foglalkozásokban, ... . ennek azonban nem szabad azt az értelmezést. adnunk, hogy térfoglalásról, vagyis térhódításról lehet beszélni, ami esetleg a javaslat címéből kivehető volna. A javaslat sok vonatkozásban áttöri az állampolgári jogegyenlőség elvét, amelynek tiszteletben tartásához ragaszkodni kell. yessünk véget a zsidóság visszaéléseinek, szüntessük meg az aránytalanságot, de ne kólintsuk főbe a nemzet életbevágó érdekeit is. A javaslatot nem fogadja el. A liberális zsidó világnézet Festetics Domonkos gróf szerint liberális zsidó világnézet áll szemben a keresztény magyar faj törekvéseivel szemben. A Kormányzó Úr Őfőméltósága mélynyomást! arcképe 63 y 95 cm. méretben P 1.40 + portóköltségért, valamint a legújabban megjelent Csak ez a liereszlünh a a ml vezérünk Ez a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de háromszin nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők STUDIUM SAiTQyALLALAT RT-nöl Budapest, VI., Rózsa-utca 111. sz. A javaslat éppen azt fogja, megoldani, hogy a világnézeti harcban melyik -fél lesz a győztes, s milyen ‘ irányban folytathatjuk majd nemzeti életünket. Ha a javaslat nem megy át változatlanul a törvényhozásban, a .kibontakozás a fejlődés alapján nem lesz lehetséges. Ha az a sok erő,* amely most a zsidóság védelmében megnyilvánul, a magyarság védelmében jutott volna kifejezésre, nem volna sok százezer nélkülöző magyar kivándorolt Afrikában és Dél-Amerikában. Ez a liberális kapitalista rendszer mohóságának egyik eredménye. A javaslat' nem fogja elérni célját, ha kivételeket teszünk; minden zsidó, egyforma legyén a magyar törvény élőit. Ellenkeznék a javaslat széliemével, ha a kis‘zsidót bántanánk, a nagy zsidót pedig kiengednék. A falusi kis zsidó soha semmi bajt nem okozott Nem szeretné kivenni a törvény hatálya alól azokat a nagy zsidókat, akik a háború alatt papírbakancsot és csalánszövetet szállítottak. Néhány nap múlva újabb törvényjavaslat jön, amely a . birtokososz^ályt érinti majd. Egészen bizonyos abban,, hogy a Háznak azok a tagjai, akik most a zsidókat agyonvédik, a keresztény magyar nagybirtokot nem fogják ugyanazzal a vehemenciával megvédeni. • A kormánybiztosság hatáskörét ki kellene építeni: ne csak azt mondja meg a kormánybiztos, hol- lehet elhelyezni -embereket, hanem helyezze is .’el őket és szűnjék meg az a helyzet, hogy 100 pengős állásokkal- igyekeznek az emberek szemét bekötni. Némethy Vilmos elfogadja a javaslatot, bár nem tartja elegendőnek rendelkezéseit. A jogérvekkel szemben a gazdasági és szociális érveknek van túlsúlyunk. A javaslatban semmi olyat nem lát, ami a zsidó fejekezet. szabad vallásgyakpr- latát bármely tekintetben korlátozná, úgyhogy felekezetét sújtó javaslatról beszélni nem lehet. Nemcsak nálunk, ha nem az egész világon új jogót, új életformát keres a'nép. Nem hisz abban,, hogy a zsidóság egyharmadrésze kenyér nélkül marad a javaslat következtében. Kétségtelen, hogy kevesebb lesz a jövedelmük, de hí szén éppen ez a célja a javaslatnak. Az izraelita országos iroda memorandumával szemben állítja, hogy éppen a törvényeinkben is megnyilvánuló nemzeti ösztön és politikai értelem parancsolja, hogy a zsidó túlkapásokkal szemben állást foglaljunk. Egy helyen kér enyhítést családvédelmi szempontból. Félő, hogy a- zsidóság, amely az intellektuális bűncselekményekben számarányához képest túlnagy mértékben vett részt, e törvény után még nagyobb mértekben fog résztvénm. Olyan intézkedésre volna tehát szükség, amely szigorú büntetéssel veszi elejét annak, hogy az ilyen cselekmények elszaporodjanak; Szükség volna büntetőjogunk liberális anyagi és perjogi részének reformjára is. A javaslatot, bár további módosítását és szigorítását kívánná, elfogadja. Szent-lvány József az Egyesült Magyar Párt nevében elfogadja a javaslatot ■Szent-lvány'.'József-; pártja nevében elfogadja a törvény javaslatot.. A liberális kapitalizmus hozzávéve a zsidók által alkotott kereskedelmi etikát, szinte lehetetlenné tette,'hogy az ebbe a kereskedelmi erkölcsbe bele nem kapcsolódható magyarok, a keresztények fél tudják venni a versenyt a zsidósággal. Hiábavaló az az általános bit, hogy a keresz- ténytársadálom maga okozta a maga szerencsétlenségét azért, mert nem foglalkozott eléggé kereskedelmi és gazdasági pályákkal, tehát sürgősen ezekre a pályákra kell-menni. Ha nincsenek olyan törvények, amelyek a keresztény magyar társada lom számára lehetővé teazik a munkában való részvételét, nem tud beleférkőzni ebbe* a gazdasági életbe, mért nem eresztik be. A javaslat nem demagógia következménye,-mint ahogy mondják, hanem realitásokból fakad. Minden -körülmények közt szükség van a magyar élet megújítására, szükség van arra, hogy az alsóbb néposztályokat felemeljék a nyomorúságból új szociális berendezkedéssel. ! A javaslat nem a zsidóság elpusztítására irányul, hanem az elnyomott társadalmak felemelésére és ezért tartja a kormányzati erkölcs szempontjából is teljesen kifogástalannak és fontosnak Hibája, hogy nem. hoz teljes és végleges megoldást. Kétségtelen, hogy zökkenőt okoz ma jd a gazdasági életben, nem tudja, mennyire készült fel a. kormány ezeknek a zökkenőknek áthidalására és megszüntetésére. A zsidóságban megvan az asszimilálódásra való bajiam, mert az alkalmazkodóképesség egyike a legjellegzetesebb tulajdonságainak, áiinyira azonban sohasem asszimilálódik, hogy a népközösségbe beletartozzék. . , . A zsidóság múltjából és polgári foglalkozásából fakadnak azok a lelki - adottságok, amelyek miatt sohasem tudja elérni az emberi szolidaritásnak azt a fokát, hogy egy nemzet szomorú sorsában osztozzék, csak az előnyöket követeli magának óé jóból rosszból egyaránt hasznot akar húzni. A legnagyobb mértékben szükségéé. hogy az egész vonalon megtörténjék a magyar fajta erőteljes gazdasági megszervezése. A cseh elnyomásban töltött húsz eszto-T-ip alatt bőséges tapasztalatot szereztek a zsidóknak a kisebbségi életben való szerepükről. A zsidóság csak igen kis részben vallotta magát ipagyarnak s nem teljesítette azt a feladatot, amelyet teljesíthetett volna akkor, ha él benne a magyar néppel való közösségérzet. A .zsidóságnak módja lett volna korri gálni a terror alatt megszületett népszámlálási adatokat a választások alkal- íbával. De történt, bogy a magukat magyarnak valló, zsidók túlnyomó része a zsidó pártra, szavazott. A legnagyöpb tisztelettel és megbecsüléssel kell szólni azokról a zsidókról, akik a magyarokhoz hasonlóan kockázatoknak tették ki magukat, ebből • azonban nem lehet általánosítani. A Magyarországból és Ausztriából emigrált magyarok viszont, akik 95 százalékban zsidók voltak, a legnagyobb mértékben szolgálták a csehszlovák kórmáhy minden olyan intencióját, amely azt célozta, hogy a magyar kisebbség pártjait, vezetőit ,, , elpusztítsa. Fenn kell tartani a javaslatnak azt a rendelkezését, hogy a végrehajtás során megkülönböztessük azokat a zsidókat, akik. az elnyomatás ideje alatt egyíitt har- coltak a magyarsággal és kockázatot váltódtak. A dekadens irányzat ellen Csik József utalt arra, hogy azok az okók, amelyek á zsidókérdést létrehozták, elsősorban anyagi természetűek. A nem- zéti vagyonnak körülbelül 80 százaléka zkidó kézben van. Alig van nemzet, mely tűrné, hogy egy jelentéktelenül apró kisebbség kivegye kezéből a nemzeti vagyon túlnyomó részét s ő maga szerényen legyen kénytelen élni abban az államban, amelyet ősei tartottak fenn ezer éven át. Volt szó arról is, hogyan született meg a liberális korszak gazdasági viszonyaiból a zsidóság nagyhatalma mellett az antiszemitizmus is. Amikór egy kormány arra törekszik, hogy a helyzetet orvosolja és megteremtse azt az összhangot, ami a rendnek és nyugalomnak első feltétele, nem lehet zokonvenni, ha ilyen javaslatot terjeszt a törvényhozás elé. A zsidókérdésnek erkölcsi oka? az anyagiakon kívül. Az ellen a dekadens irányzat ellén. amely *a sajtóban, művészetben és mindenütt megnyilatkozott, a keresztény tömegek felemelték szavukat, a zsidóságnak ez a rétege azonban nem okult, hanenjf tovább folytatta destruáló mim- kássá*.t, amely végre a forradalomban jutott kifejezésre. Amikor a zsidóság bizonyos rétege elérkezettnek látta az időt, hogy kezébevegyo a politikai hatalmat, nem számolt azzal, hogy erre, mint elenyésző kisebbség nem jogosult, 1918-ban megalakították a Nemzeti Tanácsot, amely majdnem kivétel nélkül zsidókból állott. A kormányban a fontosabb tárcák vezetésé is zsidó kezekben volt. Ezek az események nagymértékben hozzájárultak ahhoz a reakcióhoz, amely antiszemitizmus formájában ma a zsidósággal szemben mutatkozik. A javaslat tekintettel van a számarányra, sőt bizonyos szempontból túl is megy azon, tehát nem lehet igazságtalannak nevezni. Igaz, hogy a javaslat bizonyos hátránnyal sújtja a. zsidóságot s míg azelőtt a kikeresztelke- dés eltüntette a hátrányokat, most nem tünteti el, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem élhet igaz keresztény életét- Sőt a szenvedés velejárója a keresztény életnek és éppen ez lesz a próbakő, hogy a zsidóságnak az a rétege, amely áttért, tényleg meggyőződésből tért-e át. Célszerűnek tartanáéba kivételt tennének azokkal — a javaslat rendelkezésein túlmenőleg is —. akik a haza védelmében resztvettek. A javaslat nem egyéni gyűlöletnek, hanem a keresztény és nemzeti, öntudatunk a megnyilatkozása. Az együttes bizottság február 3-án, pénteken délután 5 órakor folytatja se vitát. A fasiszta milíciák ünnepe Róma, február 1. Ünnepélyes _■ keretek, között ünnepelték meg Rómában a fasiszta- milíciák alapításának. 16. év ford ülőjét. Mélységes kegyelettel emlékeztek meg ebből az alkalomból a birodalomért elesett légionáriusokról és lelkesen ünnepelték a fasiszta eszme spanyolországi győzelmét. Az egész város zászlód iszt öltött Az ünnepélyeken a város egész lakossága résztvett. A Venezia-téren az Olaszország legkülönbözőbb részéiből érkezett milicisták húszezer főnyi tömege zászlók alatt óriási négyszögben állt fel a haza oltára körül. Tíz órakor megérkezett az Ismeretlen Katona., emlékműve elé a Duce, akit a inilieista csapatok ka tonai tiszteletadással, az óriási tömeg pedig szűnni nem akaró éljenzéssel fogadott A Duce ezután kiosztotta a Kelet-Afrikában és Spanyolországban hősiesen harcolt légionáriusok katonai kitüntetéséit, majd aranyérmet tűzött azoknak a szülőknek a mellére, akiknek fiai a harctéren elestek. Az ünnepség befejezésekor a húszezer milicista elénekelte a fasiszta himnuszt Ezután a milicisták a Fia Nátionalera vonultak, hogy díszmehet ben tisztelegjenek a Duce és a többi előkelőség előtt A díszszemlét az előkelőségek a kiállítási palota előtt felállított hatalmas karzatokról nézték végig. A Duce Lutza német tábornoknak, a német SA parancsnokának és a fasiszta vezető személyiségeknek társaságában a karzat előtti emelvényen helyezkedett el. A díszmenetet a gépesített milicista különítmények nyitották meg. Ezeket társasgépkocsikon a római hadirokkantak küldöttsége követte. Utánuk két sorba*! 18 keletafrikai és spanyolországi zászlót vittek. Ezután egyéb katonai osztagok következtek: a királyi tengerészeti és légügyi főiskolások, a fiatal nemzedék tagjaiból álló négy zászlóalj, a fasiszta forradalom sebesültjeinek és rokkantjainak zászló- alja, az abessziniai és a spanyol háború volt. katonáiból álló négy zászlóalj, a.harcokban elesett légionáriusok özvegyei, végül pedig a Duce zászlóival több feketeinges zászlóalj. i
