Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-12 / 35. szám
tu» FEBRUAR 12. VASÁRNAP TEWiMflB •JfafifrAR-HniliAB Röntgensugár, sörétes izzó viüanydrót puska, és mágnestű szerepel a műgyűjtők és hamisítók háborújában A Daily Mail lapjait találták egy Leonardo-szobor belsejében Amikor razziát tartanak a múzeum padlásán A világ legdiszkrétebb újságja: a múzeumigazgatók lapja Rövid távirat jelentette a minap, hogy a newyorki rendőrség bűnügyi laboratóriuma egész sereg speciális géppel és műszerrel gazdagodott. A rendkívül drága, finom szerszámokat különleges célokra használják: műkincsek, festmények, szobrok, drágaságok megvizsgálására. A különleges felszerelést az tette szükségessé, hogy a régiségek legna gyobb piacán, az amerikai milliomosok körében egyre nagyobb as elkeseredés, hogy szélhámosok becsapják őket és régiségek címén értéktelen holmidat sóznak a nyakukba. Ez az eset felelevenítette annak a háborúskodásnak az emlékét, amely évszázadok óta folyik a műgyűjtők és a műkiucshnmisitók között. Ez a harc számtalan érdekes esetet produkált már, 'olyan eseteket, amelyeket még ma is számontartanak a szakemberek, fl magyar hamisítókirály Magyar viszonylatban a leghíresebb mű kin (»hamisító Literati Nemes Samu volt. Literati Nemes Samu a nyoicszázas évek elején tűnt fej Erdélyben, amikor vándormúzeumot szervezett és ezzel járta az országot. A régiségek és műtárgyak egész seregét „fedezte fel“ és lassanként nagy nevet szerzett magának a műgyűjtők között, A leghíresebb régészekkel állt összeköttetésben. Az ő útján került forgalomba egy XI. századból származó magyar ima szövege, amelyről Jerney János, a neves nyelvész, értekezést is írt. Literati Nemes kezéből került a régészekhez egy juharfahójon, állítólagos ószékely rúna-írással készült könyv. Erről a felfedezésről az akkori tudományos folyóiratok is írtak, Fadrusz János pedig ennek alapján készítette el egy szobra nak feliratát. Jankovich Miklós, a híres műgyűjtő, esztendőkön át vásárolt tőle régiségeket és ókori leleteket. Valóságos múzeuma volt már a Literati Nemes-féle régiségekből, amelyeket azután 1836*b»n hatalmas összegért megvásárolt tőle a magyar országgyűlés. Csak esztendők múlva derült kj, hogy Literati Nemes Samu közönséges szélhámos volt és csak a legritkább esetekben hozott forgalomba igazi régiségeket, s a legtöbb tőle származó holmi jól sikerült hamisítvány. Literati Nemes régiségeit alig lehetett megkülönböztetni a valóditól. Még ma is rengeteg tőle származó tárgy van forgalomban és a legkitűnőbb tudósok szamára is nehéz feladatot jelent, hogy megállapítsák, melyik tárgy eredeti, melyik hamisítvány. Literati Nemes Samu, aki a „szakmában“ a hamisítókirály nevet kapta, hatalmas vagyont szerzett. Régi okmányok tanúsága szerint Budán, az akkori Kígyó-utcában gyönyörű palotája volt. Komáromban szállt meg egy éjszakára, a vendégfogadóban szívszélhüdés ölte meg, Tárcájából előkerült egy irat, a bécsi múzeum igazgatóiénak erkölcsi bizonyítványa arról, hogy milyen megbízható és kitűnő ember. Valósággal a sors torzképe, hogy a hamisítókirály ilyen igazolvánnyal a zsebében halt meg. Budapesten leplezték ?e az orosz réoiségayárat Sokat beszéltek annakidején Szaitafer- nesz tiarájáról. Homolle, a párisi Louvre igazgatója óriási összegért megvásárolt egy hármas aranyabronesot, amelyről azt hitte, hogy a szkíta fejedelem tiarája, A műkincset kiállították a múzeumban. Egyszer azután jelentkezett Homolle igazgatónál egy Razsupiovszkl nevű egyszerű orosz ötvös és röviden kijelentette: a tiara hamisítvány és hogy ezt bebizonyítsa, hajlandó elkészíteni a felismer- hotetlenségig pontos másolatát. A múzeum vezetői ijedten összedugták a fejüket és elhatározták, hogy végrehajtják a próbát. Nagy darab nyersaranyat kerítettek, átadták Razsumovezki- pak, bezárták a múzeum egyik kamrájába, az arany mellé csak néhány primitiv szerszámot adtak neki, gondosan őrizték és 48 óra múlva megtörtént a csoda: az orosz ötvös felmutatta előttük a Louvre- ban őrzött tiara pontos másolatát. A hatás olyan frappáns volt, hogy Ra- zsumovszkit nem engedték el, nagy fizetéssel alkalmazták, mint restaurátort, A leleplezésről, amely nemsokára bekövetkezett, természetesen hallgattak, később azonban mégis kipattant a dolog, nagy kulturbotrány során. Razsumovszki becsületesen dolgozott, nem használta fel hamisításra különös képességeit, volt azonban egy rokona, aki méltó versenytársa volt a tudásban. Ez az ember Oroszországban, Odessza mellett, Akjermanhan hamisítógyárat rendezett be és „műtárgyak és régiségek" seregével árasztotta el a világot. Népvándorláskori terrakotta zománetárgyak, ókori aranyékazerek, almandinok, indiai gránátok kerültek ki az akjermani hamisítóműhelyből, amely állandó szállítója volt a British Múzeumnak. Siergard báró, a híreg német műgyűjtő pedig tönkrement ezeken a holmikon, Siergard báró éveken át gyűjtötte az oroszországi „régiségeket“, egész vagyonát erre költötte. Később azután Budapesten járt, magával hozott néhány ilyen tárgyat és megmutatta Supka Gézának, aki rövid vizsgálat után megállapította, hogy ezek a tárgyak közönséges hamisítványok. A budapesti leleplezésnek híre mentés a külföldi múzeumokból szép diszkréten egymásután tüntették el azokat a tárgyakat, amelyek ak jer man-gyanúsaknak bizonyultak. Azujszőnvi iuhás? esete a British Museummal Híres volt Mózes ötödik könyvének története is. Egy Saphire, nevű jeruzsálemi régiségkereskedő értesítette a múzeumokat, hogy megtalálta Mózes ötödik könyvének ókori kéziratát. Az egész kulturvi- lág felfigyelt, a British Museum pedig nyomban elküldte egy igazgatóját Sa- phirehoz, hogy megszerezze tőle a kéziratot. Saphiro 1 millió fontot kért, a British Museum már-már megadta az árat, de az utolsó pillanatban Chermont Qanneau Károly francia orientálista me a állapit otta, hogy a kézirat hamisítvány és megmentette a felsüléstől az angol múzeumot. A magyar múzeumok krónikája Is feljegyzett egy vakmerő hamisítást. Komárom melletti Ujszőnyből egy juhász jelentkezett Pulszky Ferencnél és átadott neki egy osontfaragványt azzal, hogy a mezőn ásás közben találta. A római motívumokat ábrázoló esontfarag- vánvért egy forintot adott Pulszky és meghagyta, hogy csak ásson tovább és ha valami új holmit talál, hozza el. Az újszőnyi juhász néhány nap múlva ismét jelentkezett újabb estmtfaragvá- nyokkal. Most már két forintot kapott és hozzá újabb biztatást. Erre azután hónapokon át minden másod-harmadnap beállított a múzeumba és végül már vagy 150 esontfaragvúny gyűlt össze. Most már egy kissé gyanúsnak tartották a dolgot, bizalmasan nyomozni kezdtek, majd értesítették a csendőrséget is, Csendőrök kíséretében múzeumi őrök mentek a juhász házába és nagy meglepetésükre az egész családot munkában találták, elhullott birkák csontjára nagyban faragták a római motívumokat. Vallatóra fogták a juhászt, aki mindent beismert. Elmondotta, hogy egy komáromi gimnazista elvesztette római történelemkönyvét, ő megtalálta, olvasgatta, nagyon megtetszettek neki a ró. mai ábrák és mivel fúró-faragó ember volt, dolgozni kezdett a csontokon. Hallotta, hogy a múzeumok jól megfizetik az ilyesfajta holmikat és mikor az első kísérlet sikerült, még külföldre is küldözgetett esontfaragvúny okot. Kiderült, hogy az „újszőnyi leletből“ nemcsak Budapestnek jutott, hauem Bécsnek, Parisnak, Londonnak is és mindenütt szép pénzeket keresett az egy szerű juhász, aki falhoz állította a tudós szakembereket, Mommsen professzor mustárosüvege Mommsen professzor, a világhírű tudós is megjárta egyszer. A tanítványai nagy örömmel állítattak be hozzá és lelkendezve újságolták, milyen érdekes leletre bukkantak. Azt mondották, ásás közben egy hordóalakú kis üveget találtak, Mommsen professzor átvette tőlük az üveget, megvizsgálta és kijelentette, hogy nagyértékü római leletről van szó, A hordóalakú 'üvegen négy betűt fedezett fel: M J D D. Megfejtette a négy betű értelmét: Maximo Jovi Doorum Deo. Már értekezést is akart írni a felfedezésről, amikor a tanítványok elárulták, hogy csak tréfát űztek vele. Az „ókori“ lelet közönséges mustárosüvog volt, amelyet földbeástak és ott hagyták addig, amíg patinát kapott. A négy betű értelme: Moutard Jaune De Dión, díjoni sárga mustár. Berlinben őriznek egy Leonardo-szob- rot, amelynek restaurálásakor a szobor belsejében a Daily Mail néhány esztendővel ezelőttről keltezett lapjait találták. Máig se sikerült eldönteni, tulajdonképpen mi történt a szobor körül, hamisítvány-e, vagy pejig egy régebbi restaurálás alkalmával kerültek az ujságlapok a szobor belsejébe. Remekművek a hamisítványok alatt A leggyakoribb a képhamisítás, Tehetséges, de még be nem érkezett festők ismert nagynevű mesterek szignálásával ellátott képeket hoznak forgalomba. Sok a hamis bútor is. Ennek a hazája Olaszország és Paris. A bútorhamisítók régebben sörétes puskával lőttek a bútorokba, sörétlövéssel imitálták a szú- rágást. A szakértők, mikor orra rájötte.:, úgy védekeztek, hogy a lyukakba mágnestűt vezettek, amely kihozta a sörétet. A hamisítók erre újabb eljárást fedeztek fel, izzásig hevített villamos dróttal fúrják a bútort. A képek vjzsgálásánál mostanában Röntgen-lámpát használnak- Speciális eljárással világítják át a képet, úgyhogy a felső festékréteg eltűnik, csak a hashajtó dragéekat. Este 2reggelre kellemes árülést pici b • v é v e, nyers vászon és a kép deszkaváza látszik. így azután a vászon fajtájából és a dogzkavúz anyagából következtethetnek arra, milyen korból származik a kép. De nemcsak a kóphamisítás leleplezésére használják a Röntgen-sugárt, hanem ellenkezőleg, remekművek felfedezésére is. Gyakran megtörtént már, hogy régi nagy mesterek munkáit barbár lei kunok kívánságára jelentéktelen! kis piktorok átfe,siették, divatossá tették, úgyhogy például arcképek ruházatát. fojdíszót, hajviseletét átmázolták. Néhány esztendővel ezelőtt a budapesti Szépművészeti Múzeumban megvizsgáltak egy gyanús képet, eltávolították a vászonról a felső festékréteget és nagy meglepetésre kiderült, hogy a felső réteg alatt Jordaens kompozíciója húzódik meg. Hasonló módon került elő egy Rembrandt önarckép is. Ezen okulva, a bécsi múzeumban razziát tartottak a padláson és kilenc darab Van Dyck- és Rubens-képot találtak. R diszkrét újság Fényszűrőkkel ellátott Röntgen-gépekkel, színkép-elemzéssel, technikai és kémiai laboratóriumok minden eszközével harcolnak a műgyűjtők a hamisítók ellen és a tudomány még a hamisítást Í3 a kultúra szolgálatába állítja. A hamisítványokból külön gyűjteményeket állítanak össze és ezeknek a gyűjteményeknek különleges kultúrórtéke van. A hamisítványgyiijteményekbe sorozott tárgyakat természetesen eltávolítják a kiállításokról, ezek többé nem kerülnek a közönség szeme elé, csak a szakemberek tekinthetik meg. A múzoumigazgatók időközönként nemzetközi kongresszust tartanak. Néháuy esztendővel ezelőtt Budapesten ült összo a múzeumügyi kongresszus. A múzeumigazgatók egy érdekes szaklapot adnak ki, Ebben a folyóiratban foglalkoznak a hamisítványok és gyanús műtárgyak kérdésével. Szigorúan bizalmas adatok kerülnek a folyóiratba. Természetesen csak a nagy múzeumok kapják a lapot. Az igazgatóknak azonban a megrendeléskor re- verzólist kell adni. Kötelezik magukat, hogy a folyóiratot nem adják avatatlan kézbe és gondoskodnak arról, hogy haláluk után a megőrzött példányok visszakerüljenek a kiadóhivatalhoz, vagy hivatali utódjuk kapja meg, így folyik a harc váltakozó szerencsével a műgyűjtők és hamisítik között. Sági Pál Érdekes bizonyítást rendelt el a tábla Erdélyi József költő irodalmi működéséről Erdélyi József, a Virravlat című lapban „Solymosi Eszter vére“ címen verset Irt. E költemény miatt Szombati Sándor, az jdőközbeq megszűnt Társadalmunk című riportlapban igen éles támadó bírálatot adott közre, amelyben többek között azt állította, hogy Erdélyi József a maga költői tollát pénzért áruba bocsátja- mert ugyanabban az időben egész ellentétes pártállású más sajtóorgánumban homlokegyenest ellenkező tendenciájú ver set írf. E közlemény miatt Erdélyi Jó/,séf sajtó útján elkövetett rágalmazás vét. sége címén feljelentést tett Szombati Sándor ellen. A büntetőtörvényszék előtt megtartott fötárgyaláson Szombati n valóság bizonyítását közérdek megóvása címén kérte. Tanukra hivatkozott, akik bizonyíthatják, hogy a íőmagánvádlói irodalmi működésében pusztán anyagi célok vezérlik és pénzért hajlandó egy tehetséges költő a I mással ellentétes irányú költeményeket n Solum.fist Ksztár ' íj-qj. a vádlott be is csatolt több külön böző pártállású lapot, amelyeknek mind egyike közölt Erdélyitől költeményt A törvényszék azonban a valóság bizo nyitását nem rendelte el, mert a felajáp lőtt bizonyítókokat nem tartotta alkat A visszacsatol! Mértre is kiterjed a Közszáliiplfaknli'zal Ma. Ismét a Kok sí ietl-séj mfliaté az ,'>0.001 lír’í, llfwsokiól és a loisai Lesg öl S7/Ó1Ó rejjjÉsletet tart; széilitfSiSz uj magyarJEatos ■ Blésé n* idevájarói teljes . ........ betűrendes 'á very mutatóval P 10.— Uttnvét mellett roe-TDáellift«: lornis límll-nél, Budapest, Vili., Népszínház-utca 17. szára.
