Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

tu» FEBRUAR 12. VASÁRNAP TEWiMflB •JfafifrAR-HniliAB Röntgensugár, sörétes izzó viüanydrót puska, és mágnestű szerepel a műgyűjtők és hamisítók háborújában A Daily Mail lapjait találták egy Leonardo-szobor belsejében Amikor razziát tartanak a múzeum padlásán A világ legdiszkrétebb újságja: a múzeumigazgatók lapja Rövid távirat jelentette a minap, hogy a newyorki rendőrség bűnügyi laborató­riuma egész sereg speciális géppel és műszerrel gazdagodott. A rendkívül drága, finom szerszámokat különleges célokra használják: műkincsek, festmé­nyek, szobrok, drágaságok megvizsgálá­sára. A különleges felszerelést az tette szükségessé, hogy a régiségek legna gyobb piacán, az amerikai milliomosok körében egyre nagyobb as elkeseredés, hogy szélhámosok becsapják őket és ré­giségek címén értéktelen holmidat sóz­nak a nyakukba. Ez az eset felelevení­tette annak a háborúskodásnak az emlé­két, amely évszázadok óta folyik a mű­gyűjtők és a műkiucshnmisitók között. Ez a harc számtalan érdekes esetet pro­dukált már, 'olyan eseteket, amelyeket még ma is számontartanak a szakembe­rek, fl magyar hamisítókirály Magyar viszonylatban a leghíresebb mű kin (»hamisító Literati Nemes Samu volt. Literati Nemes Samu a nyoicszázas évek elején tűnt fej Erdélyben, amikor vándormúzeumot szervezett és ezzel járta az országot. A régiségek és műtárgyak egész seregét „fedezte fel“ és lassanként nagy nevet szerzett magának a műgyűj­tők között, A leghíresebb régészekkel állt összeköttetésben. Az ő útján került for­galomba egy XI. századból származó ma­gyar ima szövege, amelyről Jerney Já­nos, a neves nyelvész, értekezést is írt. Literati Nemes kezéből került a régészek­hez egy juharfahójon, állítólagos ószé­kely rúna-írással készült könyv. Erről a felfedezésről az akkori tudományos fo­lyóiratok is írtak, Fadrusz János pedig ennek alapján készítette el egy szobra nak feliratát. Jankovich Miklós, a híres műgyűjtő, esztendőkön át vásárolt tőle régiségeket és ókori leleteket. Valóságos múzeuma volt már a Literati Nemes-féle régisé­gekből, amelyeket azután 1836*b»n hatal­mas összegért megvásárolt tőle a ma­gyar országgyűlés. Csak esztendők múl­va derült kj, hogy Literati Nemes Samu közönséges szélhámos volt és csak a leg­ritkább esetekben hozott forgalomba igazi régiségeket, s a legtöbb tőle szár­mazó holmi jól sikerült hamisítvány. Li­terati Nemes régiségeit alig lehetett megkülönböztetni a valóditól. Még ma is rengeteg tőle származó tárgy van forga­lomban és a legkitűnőbb tudósok sza­mára is nehéz feladatot jelent, hogy megállapítsák, melyik tárgy eredeti, me­lyik hamisítvány. Literati Nemes Samu, aki a „szakmá­ban“ a hamisítókirály nevet kapta, ha­talmas vagyont szerzett. Régi okmányok tanúsága szerint Budán, az akkori Kí­gyó-utcában gyönyörű palotája volt. Ko­máromban szállt meg egy éjszakára, a vendégfogadóban szívszélhüdés ölte meg, Tárcájából előkerült egy irat, a bécsi múzeum igazgatóiénak erkölcsi bizo­nyítványa arról, hogy milyen megbíz­ható és kitűnő ember. Valósággal a sors torzképe, hogy a hamisítókirály ilyen igazolvánnyal a zsebében halt meg. Budapesten leplezték ?e az orosz réoiségayárat Sokat beszéltek annakidején Szaitafer- nesz tiarájáról. Homolle, a párisi Louvre igazgatója óriási összegért megvásárolt egy hármas aranyabronesot, amelyről azt hitte, hogy a szkíta fejedelem tiarája, A műkincset kiállították a múzeumban. Egyszer azután jelentkezett Homolle igazgatónál egy Razsupiovszkl nevű egy­szerű orosz ötvös és röviden kijelentette: a tiara hamisítvány és hogy ezt bebizo­nyítsa, hajlandó elkészíteni a felismer- hotetlenségig pontos másolatát. A múzeum vezetői ijedten összedugták a fejüket és elhatározták, hogy végre­hajtják a próbát. Nagy darab nyersara­nyat kerítettek, átadták Razsumovezki- pak, bezárták a múzeum egyik kamrájá­ba, az arany mellé csak néhány primitiv szerszámot adtak neki, gondosan őrizték és 48 óra múlva megtörtént a csoda: az orosz ötvös felmutatta előttük a Louvre- ban őrzött tiara pontos másolatát. A hatás olyan frappáns volt, hogy Ra- zsumovszkit nem engedték el, nagy fize­téssel alkalmazták, mint restaurátort, A leleplezésről, amely nemsokára bekövet­kezett, természetesen hallgattak, később azonban mégis kipattant a dolog, nagy kulturbotrány során. Razsumovszki becsületesen dolgozott, nem használta fel hamisításra különös képességeit, volt azonban egy rokona, aki méltó versenytársa volt a tudásban. Ez az ember Oroszországban, Odessza mel­lett, Akjermanhan hamisítógyárat rende­zett be és „műtárgyak és régiségek" se­regével árasztotta el a világot. Népván­dorláskori terrakotta zománetárgyak, ókori aranyékazerek, almandinok, indiai gránátok kerültek ki az akjermani ha­misítóműhelyből, amely állandó szállí­tója volt a British Múzeumnak. Siergard báró, a híreg német műgyűjtő pedig tönkrement ezeken a holmikon, Siergard báró éveken át gyűjtötte az oroszországi „régiségeket“, egész vagyo­nát erre költötte. Később azután Buda­pesten járt, magával hozott néhány ilyen tárgyat és megmutatta Supka Gézának, aki rövid vizsgálat után megállapította, hogy ezek a tárgyak közönséges hamisít­ványok. A budapesti leleplezésnek híre mentés a külföldi múzeumokból szép diszkréten egymásután tüntették el azokat a tár­gyakat, amelyek ak jer man-gyanúsaknak bizonyultak. Azujszőnvi iuhás? esete a British Museummal Híres volt Mózes ötödik könyvének tör­ténete is. Egy Saphire, nevű jeruzsálemi régiségkereskedő értesítette a múzeumo­kat, hogy megtalálta Mózes ötödik köny­vének ókori kéziratát. Az egész kulturvi- lág felfigyelt, a British Museum pedig nyomban elküldte egy igazgatóját Sa- phirehoz, hogy megszerezze tőle a kéz­iratot. Saphiro 1 millió fontot kért, a British Museum már-már megadta az árat, de az utolsó pillanatban Chermont Qanneau Károly francia orientálista me a állapit otta, hogy a kézirat hamisít­vány és megmentette a felsüléstől az an­gol múzeumot. A magyar múzeumok krónikája Is feljegyzett egy vakmerő hamisítást. Komárom melletti Ujszőnyből egy ju­hász jelentkezett Pulszky Ferencnél és átadott neki egy osontfaragványt azzal, hogy a mezőn ásás közben találta. A ró­mai motívumokat ábrázoló esontfarag- vánvért egy forintot adott Pulszky és meghagyta, hogy csak ásson tovább és ha valami új holmit talál, hozza el. Az újszőnyi juhász néhány nap múlva ismét jelentkezett újabb estmtfaragvá- nyokkal. Most már két forintot kapott és hozzá újabb biztatást. Erre azután hónapokon át minden másod-harmadnap beállított a múzeumba és végül már vagy 150 esontfaragvúny gyűlt össze. Most már egy kissé gyanúsnak tartot­ták a dolgot, bizalmasan nyomozni kezd­tek, majd értesítették a csendőrséget is, Csendőrök kíséretében múzeumi őrök mentek a juhász házába és nagy megle­petésükre az egész családot munkában találták, elhullott birkák csontjára nagy­ban faragták a római motívumokat. Vallatóra fogták a juhászt, aki min­dent beismert. Elmondotta, hogy egy ko­máromi gimnazista elvesztette római történelemkönyvét, ő megtalálta, olvas­gatta, nagyon megtetszettek neki a ró. mai ábrák és mivel fúró-faragó ember volt, dolgozni kezdett a csontokon. Hal­lotta, hogy a múzeumok jól megfizetik az ilyesfajta holmikat és mikor az első kísérlet sikerült, még külföldre is kül­dözgetett esontfaragvúny okot. Kiderült, hogy az „újszőnyi leletből“ nemcsak Budapestnek jutott, hauem Bécsnek, Parisnak, Londonnak is és mindenütt szép pénzeket keresett az egy szerű juhász, aki falhoz állította a tudós szakembereket, Mommsen professzor mustárosüvege Mommsen professzor, a világhírű tudós is megjárta egyszer. A tanítványai nagy örömmel állítattak be hozzá és lelken­dezve újságolták, milyen érdekes leletre bukkantak. Azt mondották, ásás közben egy hordóalakú kis üveget találtak, Mommsen professzor átvette tőlük az üve­get, megvizsgálta és kijelentette, hogy nagyértékü római leletről van szó, A hordóalakú 'üvegen négy betűt fedezett fel: M J D D. Megfejtette a négy betű értelmét: Maximo Jovi Doorum Deo. Már értekezést is akart írni a felfedezés­ről, amikor a tanítványok elárulták, hogy csak tréfát űztek vele. Az „ókori“ lelet közönséges mustárosüvog volt, ame­lyet földbeástak és ott hagyták addig, amíg patinát kapott. A négy betű ér­telme: Moutard Jaune De Dión, díjoni sárga mustár. Berlinben őriznek egy Leonardo-szob- rot, amelynek restaurálásakor a szobor belsejében a Daily Mail néhány eszten­dővel ezelőttről keltezett lapjait találták. Máig se sikerült eldönteni, tulajdonkép­pen mi történt a szobor körül, hamisít­vány-e, vagy pejig egy régebbi restau­rálás alkalmával kerültek az ujságlapok a szobor belsejébe. Remekművek a hamisítványok alatt A leggyakoribb a képhamisítás, Te­hetséges, de még be nem érkezett festők ismert nagynevű mesterek szignálásával ellátott képeket hoznak forgalomba. Sok a hamis bútor is. Ennek a hazája Olasz­ország és Paris. A bútorhamisítók ré­gebben sörétes puskával lőttek a búto­rokba, sörétlövéssel imitálták a szú- rágást. A szakértők, mikor orra rájötte.:, úgy védekeztek, hogy a lyukakba mág­nestűt vezettek, amely kihozta a sörétet. A hamisítók erre újabb eljárást fedez­tek fel, izzásig hevített villamos dróttal fúrják a bútort. A képek vjzsgálásánál mostanában Röntgen-lámpát használnak- Speciális eljárással világítják át a képet, úgy­hogy a felső festékréteg eltűnik, csak a hashajtó dragéekat. Este 2­reggelre kellemes árülést pici b • v é v e, nyers vászon és a kép deszkaváza lát­szik. így azután a vászon fajtájából és a dogzkavúz anyagából következtethet­nek arra, milyen korból származik a kép. De nemcsak a kóphamisítás leleplezé­sére használják a Röntgen-sugárt, ha­nem ellenkezőleg, remekművek felfede­zésére is. Gyakran megtörtént már, hogy régi nagy mesterek munkáit bar­bár lei kunok kívánságára jelentéktelen! kis piktorok átfe,siették, divatossá tet­ték, úgyhogy például arcképek ruháza­tát. fojdíszót, hajviseletét átmázolták. Néhány esztendővel ezelőtt a budapesti Szépművészeti Múzeumban megvizsgál­tak egy gyanús képet, eltávolították a vászonról a felső festékréteget és nagy meglepetésre kiderült, hogy a felső ré­teg alatt Jordaens kompozíciója húzódik meg. Hasonló módon került elő egy Rembrandt önarckép is. Ezen okulva, a bécsi múzeumban razziát tartottak a padláson és kilenc darab Van Dyck- és Rubens-képot találtak. R diszkrét újság Fényszűrőkkel ellátott Röntgen-gépek­kel, színkép-elemzéssel, technikai és ké­miai laboratóriumok minden eszközével harcolnak a műgyűjtők a hamisítók el­len és a tudomány még a hamisítást Í3 a kultúra szolgálatába állítja. A hami­sítványokból külön gyűjteményeket ál­lítanak össze és ezeknek a gyűjtemé­nyeknek különleges kultúrórtéke van. A hamisítványgyiijteményekbe soro­zott tárgyakat természetesen eltávolít­ják a kiállításokról, ezek többé nem ke­rülnek a közönség szeme elé, csak a szakemberek tekinthetik meg. A múzoumigazgatók időközönként nem­zetközi kongresszust tartanak. Néháuy esztendővel ezelőtt Budapesten ült összo a múzeumügyi kongresszus. A múzeum­igazgatók egy érdekes szaklapot adnak ki, Ebben a folyóiratban foglalkoznak a hamisítványok és gyanús műtárgyak kérdésével. Szigorúan bizalmas adatok kerülnek a folyóiratba. Természetesen csak a nagy múzeumok kapják a lapot. Az igazga­tóknak azonban a megrendeléskor re- verzólist kell adni. Kötelezik magukat, hogy a folyóiratot nem adják avatatlan kézbe és gondoskodnak arról, hogy halá­luk után a megőrzött példányok vissza­kerüljenek a kiadóhivatalhoz, vagy hi­vatali utódjuk kapja meg, így folyik a harc váltakozó szerencsé­vel a műgyűjtők és hamisítik között. Sági Pál Érdekes bizonyítást rendelt el a tábla Erdélyi József költő irodalmi működéséről Erdélyi József, a Virravlat című lapban „Solymosi Eszter vére“ címen verset Irt. E költemény miatt Szombati Sándor, az jdőközbeq megszűnt Társadalmunk című riport­lapban igen éles támadó bírálatot adott közre, amelyben többek között azt állí­totta, hogy Erdélyi József a maga költői tollát pénzért áruba bocsátja- mert ugyanabban az időben egész ellentétes pártállású más sajtóorgánumban hom­lokegyenest ellenkező tendenciájú ver set írf. E közlemény miatt Erdélyi Jó/,séf sajtó útján elkövetett rágalmazás vét. sége címén feljelentést tett Szombati Sándor ellen. A büntetőtörvényszék előtt megtartott fötárgyaláson Szombati n valóság bizonyítását közérdek megóvása címén kérte. Tanukra hivatkozott, akik bizonyíthatják, hogy a íőmagánvádlói irodalmi működésében pusztán anyagi célok vezérlik és pénzért hajlandó egy tehetséges költő a I mással ellentétes irányú költeményeket n Solum.fist Ksztár ' íj-qj. a vádlott be is csatolt több külön böző pártállású lapot, amelyeknek mind egyike közölt Erdélyitől költeményt A törvényszék azonban a valóság bizo nyitását nem rendelte el, mert a felajáp lőtt bizonyítókokat nem tartotta alkat A visszacsatol! Mértre is kiterjed a Közszáliiplfaknli'zal Ma. Ismét a Kok sí ietl-séj mfliaté az ,'>0.001 lír’í, llfwsokiól és a loisai Lesg öl S7/Ó1Ó rejjjÉsletet tart; széilitfSiSz uj magyarJEatos ■ Blésé n* idevájarói teljes . ........ betűrendes 'á very mutatóval P 10.— Uttnvét mellett roe-TDáellift«: lornis límll-nél, Budapest, Vili., Népszínház-utca 17. szára.

Next

/
Thumbnails
Contents