Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-12 / 35. szám
4 TEBÍIDfKI .MmÍARHIRMB 1939 FEBRUÁR 12. VASÁRNAP l-tf mán bíboros ■ hercegprímás fogja nagy segédlettel celebrálni. Az ilyenkor szokásos ötös abszolueiót a <gyászmise végén a bíboros-hercegprímással az elhunyt XL Pius pápa által kinevezett négy rangidős püspök fogja adni. József királyi herceg, tábornagy pénteken a kora délelőtti órákban az elsők között személyesen jelent meg Rótta Angelo pápai nunciusnál és részvétét fejezte ki előtte XI. Pius pápa elhunyta alkalmából. Virág Ferenc pécsi püspök a pápa halálhírének vétele után külön pásztorlevelet adott ki, és ebben elrendelte, hogy február 15-én, szerdán a pécsi egyházmegye mindéi} plébániatemplomában gyászmisét mutassanak be az elhunyt XI. Pius pápa lelkiüdvéért és a misére hívják meg a hatóságokat. Február hó 16-ára, csütörtökre ünnepi misét rendelt el a pécsi püspök, amelyet azonban már a megválasztandó pápáért kell bemutatni. "vi mi ...... A katolikus egyháznak, a keresztény világnak» az egész emberiségnek nagy gyásza van: XI. Pius pápának sok mun kábap., az emberiség sorsáért való aggódásban együttérző szerétetbén meggyötört szíve megiszünt dobogni. Világtörténelmi jelentőségű uralkodó személyiség költözött el a földi küzde lem színhelyéről, az egyház által siralom völgyének nevezett földi életből, hogy most már betöltve földi hivatását, az egyház hite szerint a szentek égi karában töltse be a. lélek örök szerepét, közbenjáró legyen az égiek és az elhagyott nyáj, az emberiség között. Világ- történelmi szerepet mért rá az Űr, az 1932-től 1939 elejéig terjedő időszakban kellett Szerű, Péter bárkáját kormányoznia, ennek a csaknem két évtizedes em- beröltőnek öldöklő hullámai fölött kiemelkedve kellett megőriznie a rábízott kincset Szent Péter bárkáján Ha majd-á" jövő történetiiásíi fölméri eniiek az apokaliptikus tizenhét esztendőnek eseményeit, ’ha rámutat azokra a viharokra, amelyek az egész embéri séget végső eimerüléssel fenyegették, ha szem léltető összefogásban mutatja be azokat az örvényeidet, amelyeken át ő, mint a Malacinas jóslatokban megjelölt tántoríthatatlan hit, Jides intrepida“ biztosan kalauzolta át Szent Péter bárkáját, akkor fog teljes fényében kiviláglani emberi, egyházfői és államférfiúi nagysága. Recsegett, ropogott az egész világ ebben á tizenhét esztendőben, mintha a ha gyománynak, hitnek, erkölcsiségnek s minden emberi értéknek összes eresztékei meglazultak volna. Mintha János lázálmai, szörnyű víziói most elevenedtek volna valósággá, mintha az Antikrisztus napjainkban indult volna végső rohamra a bit és erkölcsiség minden erődítménye ellen! Egyházellenes, hitellenes mozgalmak, lázadás Isten ellen, a pozitív hit ellen a világ egyik sarkától a másikig. Az egyházüldözésnek, a pozitív vallás elleni gyűlöletnek soha máskor nem tapasztalt mértéke, ha akár a bolsevizmus poklára, akár a mexikói egyházüldözésre, akár a spanyol vörösök szörnyű vérengzéseire gondolunk, amelyben papok, szerzetesek és apácák ezrei pusztultak el. Az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló törekvések elsősorban a katolikus egyháznak és a pápaságnak hallatlan értékét vették célba, tudván azt, hogy ennek az örök értéknek megsemmisítése után a lelki vezető nélkül maradt emberiség könnyen válik a tévta- nok és álapostolok martalékává. És az egyház fellegvára most is, mint két évezrede mindannyiszor, rendületlenül állotta a vihart. Mint valami csodás fellegvár emelkedik büszkén a magasba a Vatikán és erről a szirtről visszazúdulnak a körülötte csapkodó hullámok. Ez a minden vihart átvészelő csoda már nem is a történelmi személyiség' ügye. hanem felsőbb végzés, amelyet az anglikán Macaulay is hódolattal ismert föl. A katolicizmus hite emeli évszázadok óta ilyen magasba a sziklát, amelyre Krisztus egyházát fölépítette. E hit szerint minden történelmi fejlődés Isten céljait szolgálja kezdettől és így lesz az az idők bevógeztéig. Az ókor népei így állottak egy nagy történelmi hivatás szolgálatában a Me- diterráneum körül, Róma jövendő nagyságán dolgoztak népek és nemzetek, hogy előkészítsék s megteremtsék a római vi- lághntalmat, de csak azért, hogy ennek a világhatalomnak talaja az evangélium szántóföldje legyen, ereje pedig az evangélium elterjedésének öntudatlan szolgája legyen. Isten nagy céljait mozdította elő a hellén-római műveltség. MűShvoy Lajos székesfehérvári megyés- piispök elrendelte, hogy a pápa temetésének napjáig bezáróan minden plébániai szentmise végén a hívekkel együtt imádkozzanak papjai az elhunyt Szentatyáért. Február 11-én, szombaton, továbbá február 12-én, vasárnap délben és este, úgyszintén a temetés előestéjén a szokásos lia- rangszó után még 10 percig szóljanak meg minden templom összes harangjai a gyász jeléül az egész székesfehérvári egyházmegye területén. Shvoy püspök XI. Pius pápa elhunyta alkalmából külön pászíorlevclet ad ki, abban a temetés napjára ünnepélyes gyászmisét rendel el valamennyi plébániatemplomban. -Erre a gyászmisére, amelyet a székesfehérvári bazilikában maga a főpásztor fog celebrálni, mindenütt meghívandók lesznek a hatóságok és hivatalok. vészete fejlett, építeni tudott, épített is templomokat, és szentélyeket, hogy aztán a kereszténység foglalhassa le azokat s falaikba építse oltárait. Athén Róma A régi bölcsesség mécsesét az ősi Kelettől vette át Görögország, ex Oriente lux! — s ő ezt mint Athénnak szent tüzet élesztette tovább az oltárokon, de csak azért, hogy aztán a kereszténység tüze égjen tovább a legtisztább olajjal. A római erő és erőszak a kard élével szántotta lel a határbarázdákat, melyek az országokat elkülönítették .egymástól s egyetlen impériumba - egyesítette a nemzeteket, de csak azért, hogy a Capi- tolium és Palatínus fölé más trónt, más curulis széket állítson a gondviselés. Szent Péter székét, a pásztorét és nem a diktátorét, aki életet nem olt, hanem életet ád. Földrajzi helyzete Rómát a földkerekség középpontjává avatt-g, ppro.pdját pé:- ■jpek taposták, társadalmi élete a nernze- , tek érzéseinek akkumulátora lett,, de I csak azért, hogy középpontja legyen óriási területeknek, mely körül a lelkek milliárdjai gravitálnak s amely biztosíthassa a világ egyensúlyát s megóv hassa a szellemi: élet végtelen körzeteit a bomlástól. E hellén-római világban s ennek középpontjában gyökeresedett meg a hit, e légkörben fejlett ki mintaképpé a tan, istentisztelet, fegyelem tekintetéé ben Róma, „a keresztény testvérület feje és elnöklője“. így lett a vaskezű római világhatalom székhelye az evangélium terjesztésének gondviselés kijelölte központja. így lett a légió sasainak fészke a szentek hazája. És ennek a fejlődésnek célját, nyitját mind az a hitből fakadt szemlélet adja: Te Péter vagy, azaz kőszikla és én e kő szálon építem fel egyházamat Az égő tűz Ebben a történelmi szerepben vizsgálva az elköltözött XI. Pius nagy alakját, őbenne elsősorban azt a Pontifex Maximust kell látnunk, aki a rendületlen hit biztonságát kivánta megerősí leni híveiben. Olyan egyházat kíván maga körül építeni, amely ebben a zűrzavaros világban a hit erejével fölfegyverzett. Nagy névelődje, X. Pius, az égő tűz, „ignis ardens“ visszavezette az egyházat Krisztus igaz szelleméhez: omnia restaurare in Christo. Ebben a Krisztusban megújult szellemben most már törhetetlen hitű katonákat kívánt nevelni XI. Pius Krisztus királynak. Az Actio Cctholica világmozgalma ma oly kortörténelmi tényező, amellyel minden ko resztény civilizációjú államnak és társadalomnak számolnia kell. A hitnek ez a lelkes hadserege az a gyűrű, amely körülveszi és megóvja a római fellegvárat a hitetlenség minden ostromával szemben. Alakuljanak bár szövetségek az istentelenség, istennélküliség jegyében. állítsanak új bálványokat Bálnak és Mamnonnak, amíg a bit ereje él a szívekben, erőt nem vehetnek Péter kőszikláján. A krisztusi igazság erejével fölfegyverzett léleknek azonban az evangélium szellemében reformáló tevékenységgel kell hozzányúlnia korunk szociális kérdéseihez. XI. Pius a történetvizsgáló éles szemével látta meg korunk" nagy szociális problémáit és a szociális igazságtalanságban rejlő világveszedelmet. Ö nem csak jámbor lelket kívánt meg fiaitól, hanem az elesettekért, a társadalmi bajok áldozataiért égő szívet is teljes egészében fölelevenítette és modern, korszerű eszmékkel töltötte meg a nagy szociális pápának, XIII. Leónak hatalmas programját és a Quadragesimo anno normáival új csapásba 'állította a' katolikus £ tömegek szociális gondolkodását «s' munkájút. Magyarországon'-- ennék a szellemnek jegyében fejlődött ki ma már érezhető szociális tényezővé a cbaritas sokfajta te-, vékenysége, ennek a szellemében valósult meg az.egri norma, amely már egyes városainknak, közületeinknek szociális munkáját is áthatja. A szociális érzésű, katolikus munkára kész hívő hadseregek fegyverszemléi, a különböző vallásos ösz- szejövetelek, kongresszusok, különösen az eucharisztikus világkongresszusok a modern korszellem jegyében mutatják be a katolicizmus világfrontjának óriási jelentőségét és erejét. A katolikus munkás- szervezetek, ifjúsági egyesületek, táborok mind a katolicizmusnak XI. Pius vezényszavára összegyűlt betonerőd-védői. Fegyver nélkül Nemcsak a világiélek megerősítésében és a szociális gondolkodás terjesztésében végzett felbecsülhetetlen értékű munkát a megdicsőült. Az e£yháztörténelem mint az egyház egyik legnagyobb államférfiénak nevét fogja megörökíteni. Éppen a laterátii egyezmény tízéves fordulójának vigíliáján halt meg. Ez diplomáciai alkotásainak legnagyobbika. A Vatikán meg- békéltetése a Quirinállal, az olasz kormánnyal, az-olasz, nemzet nagy lelki dilemmájának megszüntetése, a világkatolicizmus megengesztelése az olasz állammal. Tekintéllyel és méltósággal védelmezte a hit és egyház érdekeit mindenütt, ahol veszedelem fenyegette. Ma nem a középkor világszemlélete él: nem Christiana republica a világ, amelyben a pápa a nap és a világi hatalom a hold, mint VII. Gergely és III. Ince idején. Ma a pápának nem áll fegyveres hálálom a rendelkezésére, hogy kikénysze- rífcse döntésének hatékonyságát. Ma nem járnak az államfők Canossát. De áz erkölcsi erőnek, az örökérvényű tételeknek igazságát XI. Pius most is teljes méltósággal képviselte. A hívőtömegek lelki nyugalmának érdekében hozott áldozatokat, de csupán addig, ameddig az örök igazság képviseletében elmehetett. Mi élénken visszaemlékezünk arra a harcra, amit a benesi szellem vívott meg a Szentszékkel is és emlékezünk XI. Pius pápa • kormányzati rendszerének bölcsességére, «erélyesre- és: igazságosságára. Ez az egy : példa elegendő tanulságot nyújt állaim ■férfiúi bölcsességéről és határozottságáról. Magyarországgal szemben soha nem merültek fel a^Szentszéknek nehézségei, az ezeréves tradíciók XI. Pius tizenhét uralkodási esztendeje alatt is zavartalan nul érvényesültek. A pápa szerette a magyar pépet, . rokonszenvezett velünk és mii.« hisztorikus, mint a krisztusi szellem met képviselő Pontifex Maximus teljes mértékben átérezte a ^Trianonban ránkmért sors igazságtalanságát. Az elmúlt , esztendőben, Szent István jubileumi évén ben, visszaemlékezve a magyar nemzetne!« «ok ée nagy szolgálataira, az eucha-.. ri’zl'kus év Magyarországnak engedőn lyezésével újabb bizonyságát adta a magyarság iránti őszinte szeretetének. A jó pásztor Lelkét állandóan’ gyötörte a világ sok bpja, egyenetlensége, az egyre sűrűsödő viharfelhőket pecNg aggódfilöminál szemlélte. A béke érdekében állandóan mozgósított a világ katolicizmusát. Imák és felajánlások milliárdjaival ostromolta az eget. A múlt év őszén, amikor a fojt tölt szenvedélyek csaknem kirobbanás-t 6al fenyegettek, mint Krisztus ..tanításán nek őre, magyarázója és a krisztusi el* vek példamutatója, fölajánlotta életét a világ békéjéért, mert a jó pásztor életét adja az ő juhaiért. A gondviselés ekkor niég nem fogadta el ezt az áldozatot, ő pedig Szent Ágoston szavai szerint „in- tér terseevtiones mundi ■ et :consoldtionCs Bei peregrinando" tovább kormányozta1 Péter hajóját. Most készült arra a hatalmas békenyilatkozatra, amelyben, hm egyház- üldöztetése és a háborús készük 1 ődés eiien akarta még egyszer felébreszteni a világ lelki ismerétét. A beszédét' nem mondhatta él, de utolsó szávai Jézus «mentsége* neve és a béke örök eszményi- sége voltak... Az elhúnyt Pontifex M axioms ujjúról; Pacdli bíboros, mint az egyház Camer- Icngója, lehúzta a halászgyűrűt, hogy azt majd az újonnan Megválasztandó egyházfőnek adja át. E súlyos időkben, nem maradhat sokáig kormányos , nélkül Pé-, tér bárkája. XI. Pius helyébe odaáll , az utód, hogy a lelkek megszentelésére és fölemelésére rendelt nagy mű erejének kifejtésében semmi zökkenő ne mutatkozzék. Kivált most kell elkerülni min-, .den«ilyen zökkenőt, mert az ezer sebből vérző világnak ezersaereseH-fzüksége.yaJii Roma SempÜcrna finom érzékéi1«, erejere es josagara. Á katonai szolgálat a nemzet lelkének nevelője A most tető ..alá került új honvédelmi törvény a honvédségnél két, a repülőerőknél három évben állapította meg a tényleges katonai szolgálati időt. A háború előtt a közös hadseregben húrom, á honvédségben két év volt a katonakötelezettség ideje. A háború utáni új magyar honvédséget e tekintetben megkötötte a trianoni parancsszerződás katonai záradéka. Zsoldos hadsereget kellett tartanunk 12 évi szolgálati idővel. A tényleges szolgálati idő kérdése országos jelentőségű kérdés. Nemcsak katonai, hanem nemzétpolitikai szempontból is. A tényleges szolgálati idő függvénye a katonai kiképzésnek és függvénye az ország anyagi teljesitőképassé- gének. , •> ■ A katonai kívánalom: minél hosszabb tényleges szolgálati idő. A hosszú tényleges szolgálat mellett tökéletesebb a kiképzés és miután több korosztály áll állandóan fegyverben, nagyobb a békehadsereg is. A minél nagyobb békelétszámon tartott békehadsereg ütőkészebb, alkalmazásra gyorsabban kész háborús hadsereget jelent A katonai vezetés szempontjából az lenne tehát az ideális, ha az egész nemzet állandóan fegyverben állhatna. Ez ellen azonban nemzetgazdasági és szociális szempontok szólnak, melyek a minél rövidebb szolgálati időt tennék indokolttá. A nemzetgazdaság szempontjából ugyanis lényeges az, hogy a termelő munkától minél kevesebb embert vonjanak el és minél rövidebb időre. Ez szociális kívánalom is. A katonakötelesek munkáskeze, egyrészt állandó kereset- hiányt jelent az egyes családok életében, másrészt elvonja a nőeülósre érett fiatalembereket a családalapítástól is. Á «honvédelem . szükségszerű érdekeit tehát, .összhangba kell hpzni a nemzeti élet más irányú érdekeivel. Mint sok mindenütt, itt is az egészséges kompromisz- szum segít. A korszerű harc, a korszerű fegyverek és hadifelszerelés nem engedi meg.hogy azt á kompromisszumot 2 évnél kisebb ( szolgálati időben keressük. A külföld és a saját megkötöttségünk ezirányú kísérletei ezt bebizonyították, öt. hónap alatt, egy év alatt nem lehet a mai .harceszközök mellett szakképzett katonává képezni, valakit. A kiképzésnek olyan mély éá- tartós nyomot kell hagyni az emberben, hogy a leszerelés utáni, hosszú tartalék- viszonyban eltöltött évek múltán is hadrafogható legyen, ha a komoly szükségesség újra fegyverbe szólítja. Most JeGent meg a Vitézi Rend Zrínyi Csoport kiadásában ! ■ VITÉZ NAGY-MEGYERI NAGY KAROLY ny. altábornagys A MAGYARSÁG FEGYVERBEN) A magyar vitézség és a magyar | katona története a világháborúban.? 254 oldal, 31 térképvázlat. — A hadszínterek mag'yír vonatkozású eseményei időrendi sorrendben. É.il eseményekhez fűzött példák drámai erővel illusztrálják a magyar katona törzserényeit, melyek páratlan képességek- j kel felruházva, páratlanul álló hősi példákra képesítik a magyar fajt. Ezt • könyvet el kell olvasni mindenkinek! A világháború magyar hősei- 9 nek éppen úgy, mint azoknak, akikre a jövőben vár a kötelességteljesités feladata. • . . ., A nemzetnevelés, ifjúságunk új, faji. értékeinket, megbecsülő és. termelő értékké változtató nevelésének nyu.if ez a könyv-történelmi példákra épült szilárd alapot. ÁRA: P4.L MEGRENDELHETŐ. I STÁDIUM KÖNYVKIADÓ VALLALAT- | nál, Budapest, VI., Rózsa-utca 111. szám.
