Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-11 / 34. szám

TEWiDEta -ÄoVäRHTMAB 1«» FEBRUAR 11. SZOMBAT g* ■ — pitolinm harangja is a pápa el­húnytát.-A kiegyezés előtti időben ugyanis a Ikapitóliumi harang nem szólalt meg a pápa halála alkalmával, csak a Szent Páter-templom nagyharangja hirdette a keresztény világ gyászát. Mussolini, akit a pápai nuncius hala déktalanul értesített, nyomban közölte a gyászhírt a királlyal. A Rómában tartózkodó olasz és kül földi bíborosokat később bevezették a halottasszohába, ahol megcsókolták a pápa kezét. Ki lesz az utód? Pace Ilire gondolnak Ä halált követő 15. és 18. nap között, te­hát február 25-től 28-ig tartja ülését a bíborosok konklávéja, hogy megválassza sz új pápát. A konklávé tartama alatt vnindcnnnp négy szavazás lesz a sixtusi kápolnában, kettő délelőtt és kettő dél- titán. A szavazást addig folytatják, amíg valamelyik bíboros kétharmad többséget kap. A hatvanöt bíboros között egyetlen­egy sincs, akinek a megválasztása már most minden tekintetben való­színűsíthető lenne s így előreláthatólag sok jelölt közül tör­ténik meg a választás. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy az új pápa ismét olasz lesz, még pedig valószínűleg a fia­talabb bíborosok egyike. Általábanvéve a hatvanegyéves Pacelli bíboros államtitkárt tekintik a legesélyesebb jelöltnek, ugyanígy számításba jöhet azonban Elia <i el 1 a Costa firenzei érsek és Marmaggi bíboros volt varsói nnneiue is. Paeelli bíboros-államtitkár római szü­letésű e itt is nevelkedett. Egész élet­pályája során diplomáciai szolgálatot teljesített. Hosszú ideig volt nuncius Bér Ibiben és Varsóban, ügy számítják, bogy az első szavazásnál ő kapja a leg több szavazatot. A/. Pius pápa többízben oly nagy érdeklődést mutatott Pacelli iránt, hogy őt máris Szent Péter trónja egyik örökös- jelöltjének lehet tekinteni. Olaszország gyászol A Duce távira a — Rómában nincs mulatság, szünetelnek az iskolák Róma, február 10. A király és császár a pápa halála alkalmából 8 napra gyászt öltött. A piemonti herceg fogja a királyi -ház hódolatát a ravatalnál kifejezni, a kormány részéről pedig Ciano gróf kül­ügyminiszter jár el hasonló megbízatás­ban. Hivatalosan elrendelték, hogy az egész országban eresszék fél­árbocra a középületeken a zászlókat a pápa temetéséig. Ugyancsak elrendel­ték a nyilvános szórakozóhelyek és isko­lák szüneteltetését a temetés napjáig be­zárólag. A Duce Pacelli Camerlengo bíboros­hoz a következő táviratot intézte: A ..kibékülés pápájának** halála egy­aránt gyásza az Egyháznak és az olasz nemzetnek. Az olasz nép érzel­meit tomácsolva küldöm főtisztelendő Eminenciádnak és a Szent Kollé­giumnak a fasiszta kormány mély részvétét. Báró Apor Gábor vatikáni magyar kö­vet ÍJ órakor Thierry Heribert követ­ség! tanácsos társaságában megjelent a Vatikánban és beiratkozott a részvétlá­togatók könyvébe. Luttor Ferenc pápai protonotúrius, a vatikáni magyar követ­ség kánonjog’ tanácsosa, már kora reg­gel megjelent a halottaságynál, ahol hosszasan imádkozott, majd pedig részt- velt a pápa lakosztálya melletti kápol­nában mondott szentmisén. A világ minden részéből özönével érkeznek a Szentséghez a részvéttáviratok. amelyek méltatják a Szentatya munkás ságát és tolmácsolják az egész katolikus világ fájdalmát. Genf, február 10. Avenol főtitkár és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazga­tója részvéttáviratokat intéztek Pacelli bíboroshoz XI. Pius pápa elhalálozása alkalmából. A francia parlament mély megillető- déssel emlékezett meg XI. Pius pápa haláláról. A...-' ..V te. Hitler részvéte Berlin, február 10. A katolikus egyház gyászában a hivatalos Németország is osztozik. A német kormány pénteken délben Ribbcntrop báró külügyminiszter útján őszinte részvétét tolmácsolta Ce- sore Orsenigo pápai nuneiusnál. Hitler kancellár részvétét Meissner elnöki ál­lamtitkár fejezte ki. A német sajtó hosszabb cikkekben méltatja XI. Pius pápa életét és egyéniségét, ugyanakkor azonban kritikai megjegyzéseket is fűz az elhunyt politikai magatartásához. A kormányzó, a kormány és a főváros részvéte A honvédség másodfokú udvari gyászt tart XI. Pius pápa elhunyta alkalmával a kormányzó úr őfőméltósága megbízta Vray István dr., magyar királyi titkos tanácsost, a kabinetiroda főnökét, hogy Rotte» Angelo pápai nuneiusnál öfőmél- tósága részvétét kifejezze. A kormányzó úr őfőméltósága azonkívül táviratilag fejezte ki részvétét Belmonte kardinális­nál, a bíbomoki kar doyenjénél, továbbá Pacelli bíboros, pápai álamtitkárnál. lnirédy Béla miniszterelnök ugyancsak megjelent a pápai nuneiusnál és a ma­gyar kormány részvétét fejezte ki neki. Hasonlóképpen részvétüket tolmácsol­ták Csáky István gróf külügyminiszter és Teleki Pál gróf kultuszminiszter a külügyi, illetve kultusztárcák nevében. A kormányzó úr őfőméltósága elren­delte, hogy a temetés napjáig a magyar királyi honvédség másodfokú udvari gyászt tartson. Szerűig Károly polgármester aláírásá­val pénteken gyászkerettel ellátott fal­ragaszok jelentek meg Budapest utcáin. Budapest lakossága a temetés napjáig bezárólag a Szeutségcs Atya halála fele érzett gyásza jeléül házaira gyászlobogót tűz. Karafiáth Jenő dr., .titkos tanáecos, főpolgármester a székesfőváros törvény­hatósági bizottsága nevében olasz nyelyű részvéttáviratot intézett Pacelli bíboros­államtitkárhoz és Angelo Rótta pápai nuneiushoz. Széchenyi Bertalan gróf, a magyar or­szággyűlés felsőházának elnöke XI. Pius pápa elhúnyta alkalmából, a felsőház ne­vében részvéttáviratot intézett Pacelli Cr.merlengo bíboroshoz. A délután folyamán a felsőház képvi­seletében Radvánszky Albert báró al- clnök, a képviselőház nevében pedig Da­rányi Kálmán, a képviselőház elnöke együtt tettek részvétlátogatást a buda­pesti apostoli nunciatúrán. A budapesti nunciaturán elmaradnak a fogadások A budapesti apostoli nunciat ára közli, hogy Őszentsége XI. Pius pápa elhunyta miatt a február 11-én, szombaton dél­utánra, valamint a 12-én, vasárnap dél­utánra tervbe vett fogadás a nunciatúrán elmarad. Ugyanez okból nem tartják meg a február 12-én, vasárnap délelőttre ki­tűzött ünnepélye« szentmisét sem. 3 EGY NAGY ELET TÖRTÉNETE Nyolcvankétéves korában hunyta le szemét örök álomra Krisztus földi helytartója, Magyarország őszinte barátja Róma, február 10. XI. Pius pápa — családi nevén Ratti Achille Ambrogio Damiano — 1857 május 31-én a Milano melletti Desioban szü­letett, ahol atyjának, Ferencnek, nagy selyem- szövő üzeme volt. Családja jelentő« szerepet vitt Lombardia ipari életében. Ratti Ferenc és Gálit Terézia házasságából négy fiú és egy leány született. A fiatal Achille. jámbor életű édesanyjának és nagybátyjának — abban az időben a milánói dóm főpapjának —, befolyása alatt a papi hivatásra érzett hajlamot. Teo­lógiai tanulmányait részint Desioban, részint Milanóban, végül pedig Rómában a Collegio Lombardinoban végezte és a Gergely egretu men, valamint az akkor alapított Szent Tamás Akadémián megszerezte a teológia, filozófia és egybázjog hármas doktorátusát, majd 1879 szeptember 20-án pappá szentelték. Első szent­miséjét Rómában, Szent Péter sírja fölött mu­tatta be. Tudós és diplomata A fiatal papot érseke a milánói szeminá­riumba küldötte a héber nyelv, később pedig a dogmatika éö a szónoklat tanárául. Tanári működése mellett lelkipásztori tevékenységet is fejtett ki s mint a CoenöCMÍim-kolostor káplánja, minden szociális munkában részt- vett. Pasztorálta. a milánói főiskolai hallga­tókat is, valamint az ottani német kolóniát, Erre az időre esik nagyszabású alpinisz- tlkns működése is, amelynek során több új hegycsúcsot keresett fel elsőnek és melynek emlékét egy nyomtatásban meg­jelent kötete is őrzi. A tanári pályát 1887-ben a könyvtárosival cserélte fel. Ebben az évben a híres milánói .4míjrostáin!-könyvtárba került, amelynek 1907- ben prefektusa lett. Akkor már jeleutőe tudo­mányos és irodalmi működés állt • mögötte; ezek között szerepel a milánói főegyházmegye történetének több kötete és számos egyháztör­ténelmi munka. A történelmi segédtudomá nyok közül különösen a paleográfia terén alko tott maradandót és művésze volt a filológiai történelmi mód­szernek, amelyre nagy nyelvtudása is képesítette. Tu­dományos érdemeit jutalmazta meghívása 1911-ben a vatikáni könyvtárba, amelynek 1914 októberében prefektusa lett. Meglehetős feltűnést keltett, amikor 1918 áp­rilisában a kiváló tudóst, aki eddig a diplo­máciai pályán egyáltalában nem működött, XV. Benedek pápa Lengyelországba küldötte, mint apostoli vizitátort és 1919-ben az önálló Lengyelország első pápai nuncinsa lett. F,zzel egyidejűén érseki címmel tüntette ki a pápa, Kakowski varsói biboros-érsok pedig 1919 október 28-én püspökké szentelte. Ezt az eseményt egyébként a lengyelek díszes emlék­művel örökítették meg a templomban, ahol a felszentelés megtörtént. Mint nuncius, újból felépítette a régi lengyel hierarchiát és 18 len­gyel püspököt neveztetett, ki. F\ béke pápája Amikor 1921-ben meghalt Ferrari milánói bíboros-érsek, XV. Benedek pápa utódjává a varsói nuneiust; nevezte ki, akit a június 13-án tartott konzisztóriumban bíborossá is kreált. Az új érsek, Szent Ambrus és Bcnrromei Szent Károly utóda szeptember 8-án foglalta el ün­nepélyesen föpásztori székét Mindjárt első nagymiséje alkalmával feltűnő beszé­det mondott a Vatikán és Olaszország vi­szonyáról. Mint érsek, ő nyitotta meg az új milánói ka­tolikus egyetemet, amelyet annakidején, már mint fiatal pap, az alapító P. Gemellivel, aki­vel élete végéig benső barátságot tartott fenn és akit a budapesti Pázmány Péter Tudomány- egyetem jubileumi évében díszdoktorává ava­tott, együtt tervezett. XF. Benedek pápa 1922 január 22-én halt meg ée február 2-án összeült a konklave, amelyben 53 bíboros foglalt helyet, hogy meg­válassza az új pápát. Négy napi tanácskozás után a tizen­negyedik szavazás végén Ratti Achilles­nek, kinevezését tekintve a legfiatalabb bíborosnak a neve került ki győztesen. ő lett az új pápa. aki a, XI. Pius nevet vette 'el és akit február 12-éa koronáztak meg, ami­kor is 1870 óta először a Szent Péter bazilikái külső erkélyéről adta áldását „urbi et orbi." A pápai trón elfoglalásakor ezt a jelmonda­tot választotta: „Pax Christi -— in regno Christi“ (Krisztus békéje — Krisztus országá­ban). Ez volt a gondolatmenete első cncikliká- jának is, amely 1922 deeembcr 23-án jelent meg „libi arcano Dei“ kezdettel. Ebben a szellem­ben született meg 1929 február 11-én a lateráni egyezmény, amely teljesen visz­szuállította a Vatikán szuverénitását és a . jó viszonyt Olaszországgal. A lateráni szerződés megszüntette azt az 1870 . óta fennálló helyzetet, hogy a mindenkori pápa „a Vatikán foglyának tekintette magát“ és nem = is hagyta el annak területét. XI. Pius pappá* szentelésének ötvenedik évfordulója alkalmával hagyta el először a Vatikánt, amelyet a látc- ráni egyezmény mint a pápa szuverén területét ismerte el. Nemsokára azután az olasz királyi pár is látogatást tett XI. Fiúsnál. Uralkodása alatt konkordátumot kötött Franciaországgal is és a Szentszéknél akkreditált diplomaták szá­ma 2S-ról 37-rc emelkedett. Nagy elentőségű enciklikák XI. Pius -igen sok nagyjelentőségű enciklikát adott ki, így Krisztus királyságáról („Qurts Primas“, 1925); a keresztény nevelésről („Di- vini Wins magistri“, 1929); a házasságról („Casti connubii“, 1930); kiadta még az ösz- szes szociális problémákat felölelő közismert „Quadragesima anno“ enciklikát (1931), to­vábbá a katolikus akcióról (Non abbiamo bi- sogno“, 1931) és 1937-ben a német kérdéssel fog­lalkozó „Mit brennender Sorge“ kezdetű en­ciklikát. Igen sokat tett a missziókért; ő szentelt fel először bennszülött püspö­köket; megteremtette a lateráni állandó missziós mú­zeumot és arra törekedett, hogy a missziós te­rületek lelkipásztori teendőit lehetőleg benszii- lött papok és szerzetesek lássák el. Szívén viselte a görögkeleti egyház vissza­térésének ügyét is; sokat fáradozott a keletiek uniója érdekében; megalapította a Collegium Russicumot és elrendelte a keleti egyházjog kodifikálását. Uralkodása alatt számos szentté és boldoggá avatás történt, így Kis Szent Terézé, Don Boscoé, Albertus Magnusé és másoké. Kormányzása alatt súlyos megpróbáltatások is érték az egyházat, így elsősorban az orosz- országi vallásüldözés, valamint a spanyol­országi és mexikói események. XI. Pius pápa rádióállomást is állíttatott fel a Vatikánban s több ízben intézett szóza­tot rádión keresztül a világ kereszténységéhez. F\ magyarok őszinte barátja Az elhunyt pápa őszinte barátja volt Ma­gyarországnak. Fiatal korában. 1895-ben Budapesten i tartózkodott és erről a látogatásáról töbl ízben szeretettel emlékezett meg. Másodízben akkor fordult meg a magyar fővá­rosban, amikor Varsóba utazott. Mint könyv­táros számos magyar tudóssal tartott fenn szíves jóviszouyt és tudományos működéséért, a Magyar Filológiai Társaság 1913-ban tiszte­letbeli tagjává választotta. Mint pápának egyik első ténykedése volt, hogy százezer lírát küldött a budapesti szegény gyermekeknek. A magyar zarándokokat mindig szívesen fogadta és beszédeiben nagy szeretette! emlékezett meg hazánkról. A Szent Imre jubileumi év alkalmából Sincero bíboros személyében külön pápai legátust kül­dött, hozzánk, majd megengedte, hogy a XXXIV. nemzetközi eucharisztikus világkon­gresszus 1938-ban, a Szent István jubileumi évben, Magyarországon tartsák meg. Magyar- ország iránti különös szeretetét bizonyítja az a tény, hogy n kongresszus alkalmából állam­titkárát, Pacelli bíborost, külön bullával küldte Magyarországra, mint pápai delegátust. A magyar nép nagyrabecsülése és szere­tető nyilvánult meg kongresszusi záróbeszédében is, amelyet rádión közvetítettek a kongresszust, befejező nagymisén. A minap, amikor Apor Gábor báró új vatikáni követünk átnyújtotta megbízólevelét, a Szentatya ismét szeretettél-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents