Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-10 / 33. szám

10 1939 FEBRUÁR 10. PÉNTEK A nagyidai cigányok bemutatója és Rékai Nándor jubileuma az Operaházban Február 18-án mutatja be az Operaház la. Magyar Operabarátok Egyesületének ■ünnepi estje keretében Rékai Nándor új víg-operáját, A nagyidai cigányokat, amelynek szövegét Kulinyi Ernő írta. A iiagyidai cigányok zeneszerzője, Ré- 'kai Nándor a bemutatóval egyidejűén ünnepli operaházi tagságának ötvenedik évfordulóját. Mint brácsás kezdte műkő dósét az Operaház zenekarában és 1910- ben vezényelt először az Opera zenekara élén. Megelőzően, 1907-ben Heising fors- ban magyar hangversenysorozatot vezé­nyelt, Irt két vonósnégyest, egy zenekari suitet, amelyet a filharmonikusok 1901- ben mutattak be. További művei: Kuruc tnyitány U9Ö3) és Változatok zenekarra ,U907\ ‘ A nagyidai cigányok-ai egyízben meg­írta már Rékai Nándor: 1906-ban. Akkor Várady Sándor írt szövegkönyvet szá mára Arany János eposza nyomán; ezt a művet 1910-ben követte a Mészáros­éival jutalmazott György barát. 1916- bar, mutatta be az Operaház harmadik munkáját: Erkel Ferenc Névtelen hősök «című dalművének átdolgozását. Később nagy operai elfoglaltsága nem engedte meg, hogy darabot írjon, csak dalokat írt és suitet állított össze 'A nagyidat cigányokból; ezt a művet a rádió is gyakran műsorra tűzi. Márkus László a Nagyidai-suite hatása alatt szólította fel Rékai Nándort, hogy dolgozza át vidám dalművét az Opera- ház számára. Rékai Nándor azonban tel­jesen újra irta a művet s éppen ezért az Operaház új szövegkönyvet íratott szá­mára Az új librettót Kulinyi Ernő írta Arany János vígéposza nyomán. A több képből álló, igen látványos és mulatságos darab során Arany vala meunyi népies figurája szerepel: első sorban Csőri vajda, a nagy álmodó, Diri dongó, Laboda, Rasdi s a többi jeles ci­gány, aztán- Púk Mihály generális, Czi- bak, Héring és Kusztora, stb. Nagyon érdekes színpadi megoldás lesz Csőri vajda álma a nagy és dicső Cigányor- szágról és sok színpompás balett is lesz a felvonások során. Különösen érdekes lesz a Csürdöngölő-tánc, aztán a Csőri álmában szereplő balett, amelynek során megelevenednek, az ezüst, az arany és a drágakövek tündérei. A szövegkönyvet a zárt számok és kó- r isok kivételével alexandrinusokban írta meg a szövegíró. Ezekkel a verses dialó- gusckkal újfajta énekes magyar parlan- dót alkotott Rékai Nándor. A zárt ének­számok közül sori belépője, mulató dala, Mara, a szép árva cigánylány dala és Lacival, a nótás cigánnyal való szerel mes kettősei, Rasdi, a jós cigánynő érde­kes ritmikájú száma, stb. emelkedik ki. Az Operaház előadását Rékai Nándor fia, Rékai András rendezi és Rubányi Vilmos vezényli; díszleteit Fülöp Zol­tán tervezi. A vezetőszerepeket Palló Imre dr., Rosier Endre, Tamás Hona, (here Lola, Maleczky Oszkár, Komáromi Pál, Vitéz Tibor, Koréh Endre, Fekete Pál éneklik. (* *) A Székesfővárosi Énekkar hangver­senye. Kevés olyan intézménye van a magyar zenekultúrának, amely célkitű­zéseiben és azok megvalósításában olyan öntudatos művészi munkát végez, mint 3 Székesfővárosi Énekkar. Ez elsősorban sétt'ei vezetőjének, Karvaly Viktornak érileme, aki a tegnapi hangversenyen is négy Színmagyar müvet juttatott nyil­vánossághoz. Kodály kórusművészetének jegyében élt és lélekzett ez a hangver­seny, Nem csupán bemutatott „Ének Szent István királyhoz“ című mesteri felépítésű és a képzelet végtélen szár­nyain hangzó kórusa és személyes vezény - lete alatt gyémántköszörűsi részletfinom­sággal, új színekben kibontakozó Psal­mus Hungaricus-a által, hanem azon egyetemes korszerű hatás folytán, amely ép a legtehetségesebb és legegyénibb fia­tal művészek alkotásait hatja át. Bárdos Lajos diadalittas „Karácsonyi kantátája“ motívumaiban új, szerkezetében eredeti összetételű és sokrétűségében gazdag kép zeletű műve szinte egyenes folytatása annak a missziónak, amit Kodály a kórusművészet terén országosan népi gyökerekkel megalapozott és kiváltságos képességű egykori tanítványa a mester­hez méltón a maga útján folytat. Horu- sitzky Te Deum-a igaz hittel, lelkiisme­retes tudással és szoprán szólójában, amelyet Báthy Anna előadásában élvez­tünk,. tiszta hatást kelt. Péter József Népdalszvitje üde tehetségre vall. Figye­lemreméltó az a fogékonyság, amellyel a napi dallamok fordulatait követni tudja összetettebb formákban, mindig a szerves szólamvezetés és énekelbetőség egészséges szempontjai szerint. A hang­versenyen viharosan ünnepelték Kodály Zoltánt, úgyszintén a többi jelenlevő szerzőt és a közreműködőket: Karvaly Viktort, Báthy Annát, Bálint Sándort, Qrszágh Tivadart és a Psalmus kitűnő szólistáját, Rosier Endrét. (V. M.) (*) Vendégművész az Operaház Wag­ner ciklusában. A Budapesten a múlt évadban bemutatkozott Hirzel Max ka­maraénekes csütörtökön, február 16-ún a Lohengrin és vasárnap, február 19-én a Tannhäuser címszerepét fogja az Opera- házban énekelni, fellép még szerdán, feb­ruár 22-én mint Stolzingi Walter a Nürn­bergi mesterdalnokokban. (•) Az angol sajtó Weiner Leó zenéjé­ről. Londonból jelentik: Az angol sajtó meleg elismeréssel fogadta Weiner Leó, a kiváló magyar zeneszerző G-dur vonós­négyesét, amelyet a világhírű Léner vo­nósnégyes mutatott be Londonban. A Manchester Guardian írja: Csak magyar zeneszerző írhatott ilyen zenét, amely oly elragadó üde természetességgel árad a húros hangszerekből. A ritmus a buda­pesti élet játékos, szikrázó elmésségére emlékeztet, a dallamok eredetiek, a har­monizálás szerkezete színgazdag, az új­donság értékes számmal gazdagítja a ka- marazerae-műsort» (*) Kultúrdélután Mellétén. Rozsnyói tudó­sítónk jelenti: A felszabadulás után újjászer­vezett mellétéi SzMKE-ílók Schwirián János igazgató-tanító elnök ügybuzgó vezetése alatt igen szép lendülettel kezdte meg az évadot. Nemrég tarották első nagyobb rendezésüket, most pedig egy kultúrdélután tartalmas mű- sorszámaival ajándékozták meg a falut; Három felolvasás és két szavalat volt műsoron, előb­bieket ifj. Veszelovszky Lajos, Németh Pál és ifj. Pozsga András tartották, utóbbiakat Pozsga Irén és Oravecz Margit. A siker ha­tására elhatározták, hogy most minden máso­dik vasárnap rendeznek ilyen előadást. Műsor végeztével Schwirián elnök az összes jelen­levőknek betanította a Magyar Hiszekegyet, a kultúrdélután minden résztvevője egy szív- vel-lélekkel addig gyakorolta a magyar imád­ságot, míg hibátlanul nem tudták. (*> A MAGYAR OPERAHÁZ TÁNC­MŰVÉSZEI A BELGRÁDI „NEMZETEK BÁLJÁN“. Belgrádból jelentik: Február 18-án zajlik le a belgrádi társasági élet leg­kimagaslóbb eseménye, a „Nemzetek bálja“, amelyet a külföldi újságírók rendeznek. A nemzetek báljának legfőbb védnöknője Olga királyi hercegnő, Pál régensherceg felesége. A bálnak ezidén külön érdekessége lesz, hogy a m. kir. Operaház hattagú tánccsoportja is vendégszerepei külön magyar táncszámokkal. A tánccsoport tagjai Szalay Karola, Bordy Bella, Vera Ilona, Csányi László, Harangozó Gyula és Sallai József. A magyarokon kívül egy francia művészcsoport is vendégszerepei, köztük Maurice Chaevalier is. (*) Móra-enilékünnep. Móra Ferenc halálának évfordulóján a Móra Ferenc Társaság emlékünnepséget rendezett. A PefóYi-daloskör a Hiszekegyet énekelte, majd Sahin Tóth Rafael elnök mondott megnyitóbeszédet. Farkas Etelka Móra- dalokat énekelt. Takács Béla tanítóképző­intézeti tanár „Móra Ferenc anekdotái“ címmel előadást tartott, Almásy László tanítójelölt pedig Móra-verseket szavalt. Az ünnepséget a Szózattal fejezték be. Valamennyi városi iskolában megemlé­keztek az évforduló alkalmából Móra Ferencről, a kiváló íróról és a város néhai díszpolgáráról. (•) Kárpát-orosz teaest. Jólsikerült teaestet rendezett tegnap este a Magyar Nemzeti Szö­vetség női osztálya. Dr. Hável Józsefné ügy­vezető elnök meleghangú megnyitóbeszéde után Palak.y Mária dr., a kárpátorosz néplélek kitűnő ismerője érdekes előállásában a magyar és kárpátorosz zene kölcsönhatásairól beszélt. Tarczay Gizella költőnő „Munkács első magyar karácsonya“ című versét szavalta el nagy tet­szést keltve. Cz. Tibai-Takách Erzsi művészi zongorajátéka után R. Vozáry Aladár felvidéki képviselő jelent meg a közönség lelkes ünnep­lése között a pódiumon. „Munkácstól Vereckéig“ címmel tartott nagyhatású előadását élénk ér­deklődéssel kísérte a közönség. Eelektorowiec Alexandra asszony, jelenleg Budapesten időző lengyel vendég hangulatos lengyel és kárpát­orosz dalokat adott elő mcy közveflenséggel. A műsor egyes számait ötletesen konferálta dr. Krcpuska Istvánné. A nívós műsort gróf Ester­házy Móricné elnök szellemes záróbeszéd« fe­jezte be (*) A Somorjai Kát. Jótékony Nőegylet feb­ruár 19-én ünnepli alapításának 25 éves jubi­leumát. A lefolyt negyedszázad alatt nagy ál­dozatos munkát végzett, sokan érezték jóságos segítését. Sok-sok szegény, árva, beteg, öz­vegy és öreg nehéz sorsán tudott az egylet segíteni azzal, hogy munkájukban széleskörű támogatásra talált. Ez alkalommal lerója a kegyelet adóját az elhunyt vezetők iránt és a hála elismerését azok iránt, akik bármiféle irányban az egylet működését lehetővé tették. Az ünnepség 10 órakor To Deummal és szent misével kezdődik, utána díszközgyűlés lesz a Kát. Otthonban. Délután 5 órai kezdettel tea­estély tánccal egybekötve. (*) Magyar áldozatkészség. Rozsnyói tudó­sítónk jelenti: Felsőrásban. az alig 250 lelket számláló kis gömöri községben, mely minden forgalomtól távol, egy hegy-töbörben fekszik, a SzMKE-liók évek óta lelkes és áldásos mun­kát végez. A felszabadulás öröme nagy elha­tározást érlelt meg a falu magyarjaiban: kul- túrházat akarnak építeni s ehhez lehetőleg mindent önerejükből adnak össze. A község földesura s egyben a SzMKE-tióls. díszelnöke: Beélik Elemér nemes áldozatkészséggel az ösz- szes költségek egyharmadát vállalta magára. Punka Ferenc igazgató-tanító, a SzMKE-t.ólz kultúrreferense pedig 100 pengőt, ajánlott fel a kultúrház-alapra. A tagok Ingyen munká­val, fuvarral, építőanyaggal és rész-adományok­kal teszik lehetővé, hogy Felsőrásban is fel­épüljön a magyar kultúra otthona. SPORT ­Erőteljes lendületet vett a Magyarországi Kárpát Egyesület felvidéki szervezkedése A Felvidék turistatársadalma a meg­szállás nehéz évei alatt sem felejtette el, hogy mit köszönhet a Magyarországi Kárpát Egyesületnek; a régi turista­gárda tagjai jól emlékeztek még arra a nagyvonalú szervező és alkotó turista­munkára, ami a Felvidéken kárpáti lo­bogó alatt folyt s ebben a szellemben, a kárpáti gondolat tiszteletében nevelték a turistaifjúságot is. A M. K. E. Fel­vidékről ideszármazott vezetőtagjai az elszakítás évei alatt is állandóan fenntartották a kapcsolatot az egye­sület idegenben maradt tagozatával, a Karpathen Vereinnel és a Felvidékre rendezett túrákkal s a Csonkaországban a Felvidékről tartott előadásokkal felbecsülhetetlen szolgálatot tettek a revíziós gondolatnak. Ez a tiszteletreméltó múlt kötelezte a Kárpát Egyesületet, hogy a hazatért Fel­vidéken kibontsa ismét turistazászlóit s ez magyarázza meg azt a nagy szeretetek mellyel a felvidéki turisták a hazatérő egyesületet fogadták s tagjai közé léptek. A január 3-án megalakult kassai osz­tály (Kassai Kárpát Egyesület) nyitotta meg a felvidéki osztályok sorát s néhány héttel később már három új osztály je­lentette be megalakulását: a „Sajóvölgyi osztály“ (Tornaija), „Murányvölgyi osztály“ (Jolsva) és „Pélsőci osztály.“ Január 28-án, szombaton este tartotta alakuló közgyűlését a „Sajóvölgyi osz­tály“ másnap, vasárnap délelőtt a „Mu­rányvölgyi osztály“ és délután a pelsőci osztály a Magyar Turista Szövetség és a Magyarországi Kárpát Egyesület köz pontjának képviselői és 60—120 főnyi helybeli turista jelenlétében. Tornaijai Holló Zoltán dr. főszolgabírót választot­ták elnökké, titkárrá pedig Vietorisz Er­zsébetet; Jolsván Krausz János m. kir. erdőtanácsos vállalta az elnöki tisztet és Vietorisz Dénes a titkári tisztet; a pel­sőci turistaosztály elnöke id. Barlal Dezső igazgató lett. Mindegyik osztálynak szép környéke és komoly munkaterülete van. Legszeb­ben Jolsva fekszik, erdős, részben feny­vesekkel borított hegyek alján. Szép temploma, ódon városház épülete, pati­nás házai s gyönyörű környéke rövid idő alatt közkedveltté fogják tenni. Kü­lönösen akkor lesz nagy jelentősége, ha lehetővé teszik, hogy turisták arcképes igazolványokkal átléphetik a szlovák határt, másfélnapos túra keretében bejár­hatók innen a muránykörnyéki 1500 m-es hegyek. Pompásan fekszik Pelsőc is a Nagy­hegy és a Szlicei-fennsík között — me­lyek egyúttal a pelsőci osztály természe­tes munkaterületét is képezik — és Tornaija is, melynek a Domica közelsége ad különös jelentőséget. A tervezett út­jelzőhálózattal a Domicához vezető utat s a Pelsőcről Jolsvára vezető turista- vonalat fogják elsősorban elkészíten’- A mai megalakult osztályokon Liviit közeljövőben kezdi meg működését Rimaszombaton a „Rimavölgyi osz­tály“, Szepsin és Tornán a „Bodva- völgyi“ osztályokés a Losonci osztály, a füleki turisták, illetve ragyolci turisták pedig- a Salgótarjáni osztály­hoz csatlakoztak. A Magyar Felvidék egykori nagy turistaszervezete, a Magyarországi Kát pót Egyesület ismét elfoglalta tehát méltó helyét a felszabadult hegyvidéken s most már közelebb a Kárpátokhoz, új északi végváraiból folytatja lankadatlan küzdelmét a magyar hegyekért cs a ma­gyar igazságért. Remegd« Cseh-SzSovékiát, Svájc ctz Egyesült Államokat győzte le a Jégkorong- világbajnokságon Zürich, február 9. A jégkorongvilágbaj- nokeág elődöutő mérkőzései során szer­dán este Kanada 2:1 (0:1. 0:0. 2:0) arányban legyőzte Cseli-Szlovákia együttesét. A cseh Drobny már az első percben meg­szerezte a vezető gólt. A kanadai csapat ezután sokat támadott s csak a harma­dik harmadban gyűrte le ellenfelét. Baselbeu Svájc 3:2 (0:0, 2:2, 1:0) arányban győ­zött az USA csapata ellen. Az USA védelmének hibájából a máso­dik harmadban Svájc már 2:0-ra veze­tett, azonban a jobb csatársorral rendel­kező amerikai együttes hamarosan ki­egyenlített. A harmadik harmadban a 14.000 főnyi nézőközönség élénk üdv­rivalgása mellett a zürichi Kessler ütötte a győztes gólt. — Magyar versenyzők Zakopaneben. Zakopanéból jelentik: A február 12-én kezdődő sí-világbajnoki versenyek részt­vevői már gyülekeznek a lengyel Tátra legszebb téli sporthelyén, Zakopa­neben. A lengyel Sí Szövetség, amely a világbajnoki versenyeket rendezi, a leg­nagyobb szívességgel és hagyományos lengyel vendégszeretettel fogadja és látja el a külföldi vendégeket. Különösen nagy szeretettel fogadták a magyar szí­nek képviselőit, akiknek már két cso­portja megérkezett Zakopanéba. Elsők­nek érkeztek a honvédség képviselői Szepes Gyula és Biiky (Beeht) Henrik századosok vezetésével. Ök a világbajnok­sággal kapcsolatban rendezendő nemzet­közi katonai sí járőrversen yen képviselik a magyar színeket. Eléjük a lengyel német határra katonai küldöttség uta- aotí, amely háromtagú cigánybadát vitt1 magával és megható volt, amikor ezek a galíciai cigányok a magyar nemzeti imádságot játszottak. Zakopanéban vau már a magyar lesiklógárda is Iglói szö­vetségi kapitány vezetésével. — Budapesti pingpongozok győzelmei Bukarestben. Budapest válogatott asztali tennisz csapata a február 5., 6. és 7-én Bukarestben rendezett román nemzetközi asztali tennisz bajnoki versenyek során 5:2 arányban győzött a bukaresti váló gatott ellen. A győztes budapesti csapat összeállítása a következő volt: Sós, Till, dr. dévai Biró Tamásné Sipos Annus. A nemzetközi bajnoki versenyen Sós meg­szerezte Románia nemzetközi egyéni baj­noka címet. A férfi párosban Sós—Till páros lett a győztes. A vegyes párosban a Sós—Sipos Annus és Till—Kolozsvári páros harmadik helyen végzett

Next

/
Thumbnails
Contents