Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

10 rrmrna J^<&ARHIRMS 1939 JANUAR 1. VASÁRNAP 1938 a tűz, víz, levegő, vonat, repülőgép, hajó és bánya pusztításának éve Budapest, 1938, december 3#. Az esz tendő utolsó napjait éljük, egy mozgal­mas év kapuján lépünk ki és amikor hátratekintünk a politikai nagy esemé­nyek mellett, feltárulnak előttünk azok a katasztrófák is, amelyek emberek hibáin kívül, vagy olykor-olykor emberi hibák következtében hatottak megrázóan az emberiségre és bizonyították előttünk a lét bizonytalanságát. Az elmúlt esztendő nagyon gazdag ▼olt ilyen megrázó eseményekben és méltán nevezhető a katasztrófák évé* nek. Mindenekelőtt számos elemi katasztrófa történt, amikkel szemben az emberek te­hetetlenek. A földrengés Közép-Anatóliá- han jelentkezett először áprilisban, hét falut pusztított el és többszáz emberéletet követelt áldozatul. Júliusban Görögor­szágban volt nagy földrengés és Attiká­ban több mint ötszáz halottja volt a katasztrófának. A katasztrofális viharok sem maradtak el az elmúló évben. Már­ciusban Bengáliában pusztított el hat­van emberéletet a vihar, szeptemberben az Egyesült Államok partvidékén pusztí­tott ei többezer embert az orkán és ok­tóberben Dél-Japánban ötszáz, december­ben a Filippi-szigeteken háromszáz halá­los áldozata volt a tájfunnak. Az árvízkatasztrófák krónikájában is mozgalmas volt az el­múlt esztendő. Március hónapban Holly- jtyjpdban százhatvan embert pusztított el az árvíz, Japánban a júniusi és júliusi felhőszakadások ezernégyszáz, Indiában és Nyugat-Koreában augusztusban ezer- háromszáz embert fosztottak meg életük­től. Santa Lucia nyugatindiai szigeten novemberben egy hegyomlás kétszázötven embert követelt áldozatul. A bányakatasztrófák már az év elején megkezdődtek. Január­ban Ceylon-szigetén történt robbanás egy bányában, ahol tizenöt bányász halt meg, áprilisban Nyugat-Virgiliában történt bányalégrobbanás, ahol huszonöt bányász lelte halálát. Májusban az angliai Mark­ham bányaművek szerencsétlenségénél kilencven ember pusztult el, októberben Japánban lelte halálát hét.száztizennyolc bányász és novemberben a sziléziai Walsenburgban huszonkét bányászt te­metett el a bányarobbanás következtében előállott beomlás. Nagyobb szabású robbanások is voltak és mert az elmúló év a hábo­rúra készülődő és hadfelszerelést gyártó élet esztendeje volt, a robbanások főleg a municiós gyárakban történtek. Január­ban a Róma melletti Colleserro lőszer­gyárban negyven embert pusztított el.a robbanás, ugyanebben a hónapban egy párisi laboratóriumban felrobbant lőszer tizennégy ember halálát okozta. Ugyan­ennyi áldozata volt az odesszai kikötőben májusban felrobbant municiós hajónak és majdnem ugyanannyi a decemberben Tokióban felrobbant lőporgyárnak. Á tűzvész ifi pusztított javakat és emberéleteket, egyaránt. Januárban a kanadai Montre­alban leégett egy internátus éfi negyven­hét diák holttestét húzták elő a romok alól. Februárban Hercegovinában egy lakod almásház gyulladt ki és harminchat ember égett, porrá. Ugyanabban a hó­napban Dél-Egyiptomban négy község égett le és huszonhármán haltak meg, áprilisban a brazíliai Sao Paolóban va­laki elkiáltotta magát, hogy „tűz van“, mire olyan pánik tört ki, hogy harminc embert gázoltak halálra. Áprilisban Csüng King dólkínai városban óriási tűz­vész pusztított és az áldozatok száma több volt száznál, májusban az Egyesült Államokbeli Atlantában egy szálloda­égésnél lelte halálát egy pár tucat szál­lodai vendég- Szeptemberben Minimahi | japán városban száz embert pusztított el a tűz, októberben Marseillében egy nagy áruház égésénél hetvenen lelték halá­lukat. Történtek az elmúló évben házbeomlások is. Januárban Toku Mahi japán városban erős havazás következtében beszakadt egy mozi tetőzete és hetvenkilenc embert temetett el. Az Egyesült Államokbeli Phönixben április hónaljban egy üzletház omlott össze és az áldozatok száma hu­szonkilenc volt. A közlekedési balesetek tekintetében is gazdag volt ez az esztendő. A vasúti szerencsétlen­ségek sorát januárban1 a Kanton melletti ka­tasztrófa nyitotta meg, amelynek negy­ven halálos áldozata volt, ugyanakkor Szicíliában egy vasúti összeütközés húsz ember halálát okozta. Katalóniában már­ciusban vasúti összeütközés. folytán ti­zenhárom ember vesztette életét, április­ban Dél-Rodéziában huszonhét, Kínában Jengoseng mellett hetvennégy ember lett áldozata , á vasúti szerencsétlenségnek. Májusban Kanton és Haunghaum között kétszáz, júniusban a japán Okajáma mellett huszonöt halottja volt a vasúti összeütközésnek. Ugyanebben a hónapban az Egyesült Államokban Sagusmont mellett egy gyorsvonat belezuhant egy folyóba és negyven halálos áldozatot kö­vetelt, júniusban Jamaikában a vonat­kisiklás hatvan ember ölt meg, szeptem­berben Dél-Ind iában beomlott egy vas­úti híd: száz halott, ugyanabban a hó­napban Barcelona mellett történt össze­ütközés: negyven halott, decemberben Brazíliában negyvenkettő és Romániában összeütközés folytán százhárom. A nagyobb autószerencsétlenségek közül felemlítjük'a márciusi fokvárosi autóösszeütközést tizenkét halottal. Már­ciusban Kubában egy autóbusz a folyóba zuhant és tizenhárom ember vesztette éle­tét. Ugyancsak márciusban Valencia mellett vegy ■ benzint szállító teherautó összeütközött egy vonattal és a felrob­bant benzin , huszonnégy ember halálát okozta. Hasonló összeütközés történt áp­rilisban Suez mellett: tizennyolc halott, májusban Cástello mellett: huszonegy halott és ugyancsak májusban Trapezuut mellett szakadékba zuhant egy tehergép­kocsi: harmincnyolc halott. Októberben Heidelberg mellett elütött egy vonat egy postaautót és tizenegy utas vesztette életét, decemberben az Egyesült Államok­ban Salk Lake City mellett összeütkö­zött egy autóbusz egy téhervonattal és huszonhat gyermek lelte halálát. A hajózásnak ie 'voltak halálos áldozatai. Januárban Ujima mellett hóviharba jutott egy ja­pán gőzhajó és huszonhét ember veszett a tengerbe, februárban a sidneyi kikötő­ben elsüllyedt egy hajó: huszonkilenc halott. Márciusban a koreai partokon egy japán mótorhajó merült el negyven em­berrel és ugyanebben a hónapban egy koreai gőzhajó nekiment egy sziklának: huszonhét halott. Májusban az orosz Nowoszibirsk mellett egy kompszeren- csétlonségnél huszonnégyen vesztették életüket és júliusban a lengyelországi Búgon elsüllyedt egy komp és harminc embert vitt magával a halálba. Végül a repülőkatasztrófák Januárban két hidroplán összeütközött a kaliforniai partokon és tíz ember halt meg. Februárban egy orosz léghajó tűnt el tizenhárom emberrel, áprilisban Róma és Nápoly között lezuhant az albán ki­rály esküvői vendégeit visszahozó repülő­gép és tizenkilencen vesztették életüket. Júliusban a varsó—bukaresti repülőgép zuhaut le: tizennégy halott. A Cagliari és Róma között közlekedő hidroplán el­tűnt, a hidroplánon húsz utas volt és egy díszszemle alkalmával Columbiában le­zuhant egy repülőgép 6 a robbanás foly­tán ötvenhárom ember vesztette életét. Augusztusban a debreceni Nagyerdő mel­lett lezuhant egy repülőgép és e kataszt­rófának tizenkét halálos áldozata volt, köztük hat újságíró. Októberben lezuhant egy német és egy belga, utasszállító re­pülőgép harminchárom halott. Ügyan- tihban a hónapban Melbourne mellett nekiment egy ausztráliai repülő egy sziklának és tizenyolc ember halálát okozta. November hónapban Jerseyben tizenhárom halálos áldozata volt egy an* goi gép lezuhanásának és ugyanabban a hónapban Nyugat-Afrikában egy német utasszállító repülőgép zuhant le és az ál­dozatok száma tizenegy volt. Az év ele­jén egy német vitorlázó iskolalégha jjó indult el • világ körüli útra hatvan fiatal német pilótával. Ennek a léghajónak sor­sáról semmi jelentés nem érkezett, a. hat­van német pilóta minden bizonnyal az esztendő halottai közé számítható. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének kisebbségi pályázata Ezerkilencszázharminchat decemberében zárult le az a pályázat, amelyet a Magyar Aszonyok Nemzeti Szövetsége hirdetett az egyetemi és főiskolai ifjúság azon ér­tekezéseinek jutalmazására, amelyek az elszakított magyarság problémáival fog­lalkoznak. Az egyetemi tanárokból és a kisebbségi kérdés szakértőiből álló Bíráló Bizottság javaslatára a budapesti József Nádor Műegyetemen, a debreceni Tisza István Tudományegyetemen, valamint a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen tar­tott ünnepségeken a beérkezett 59 pálya­munka közül 21 mű részesült ekkor együttvéve 3650 P összegű pályadíjban és szorgalmi díjban. A nagyfontosságú cél érdekében a MANSz elhatározta, hogy a pályázatot ez évben ismét kiírja. Az öt egyetemen, valamint 26 főiskolán újból megjeleni tehát a következő pályázati felhívás: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövet­sége abban a meggyőződésben, hogy az ország határain kívül élő magyarság helyzetének és problémáinak ösmerete, valamint az országgal határos államok megismerése a magyar érdekek szem­pontjából a legfontosabb és legsürgősebb nemzeti feladatok közé tartozik — pálya zatot hirdet az egyetemi és főiskolai ifjúságnak e problémákkal foglalkozó értekezéseinek jutalmazására. A pályázat feltételei: 1. A pályázaton résztvebetneík a ma­gyarországi tudományegyetemekre be­iratkozott rendes és szigorlati évüket töltő, végzett hallgatók, valamint a többi főiskola hallgatói is. 2. A pályamunkák terjedelme, nyomta tásban számítva, 2lA—3 ívnék kevesek nem lehet. 3. A pályadíjak: két pályadíj egyenké 300 P, öt pályadíj egyenként 200 P. Ezenkívül az értékesebb munkák kü­lön jutalomban részesülnek. 4. A bírálóbizottság: a pályázatok felett a MANSz által felkért — egyetemi taná­rokból és más szak férfiakból álló — bírálóbizottság dönt 5. A munka megkönnyítése céljából a Bizottság minden egyes pályadíjra több pályafeltételt jelölt ki. A pályázó tetszés szerint választhatja a feltételek közül azt, amelyet hajlamai, tudása és a ren­delkezésre álló adatok alapján a logpon tosabban feldolgozhat. 6. A gépírásos pályamunkákat a borí­tékon „Pályázat“ jelzéssel, jeligés levéllel ellátva, 1939 február 20-ig bezárólag a MANSz központjába (Budapest, VII., Rózsa-utca 23. szám) kell beküldeni. 7. A pályázatok eredményének közzé­tételéről, lehetőleg az egyetemi évzáró ünnepélyekkel kapcsolatban, a MANSz megfelelően gondoskodik. 8. A MANSz fenntartja magának a jo­got, hogy a pályadíjat nyert munkákat bárhol közölhesse vagy kiadja. PÁLYATÉTELEK. A romániai magyar kisebbség és Románia ismertetésére vonatkozó tételek. I. Kulturális tételek. 1. Magyar ifjúsági mozgalmak Erdély­ben. 2. Az erdélyi reformátusság helyzete. II. Jogpolitikai tételek. 1. Kisebbségek részvétele az erdélyi (roma ni ai) közigazga tásban. 2. A román alkotmány alakulása, tekin­tettel a kisebbségekre. A csehszlovákiai magyar kisebbség: és Csehszlovákia ismertetésére v® natkozó tételek. 7. Kulturális tételek. 1. Magyar ifjúsági mozgalmak a Ftfc vidéken. 2. A hungarizmus gondolata a Felvidé­ken. II Jogpolitikai tételek. 1. A csehszlovákiai nemzetiségj kisebb­ségek autonomista célkitűzései. 2. Csehszlovákiai nemzetiségi jog, a há­ború előtti magyarországi és ausztriai joggal. A jugoszláviai magyar kisebbség és Jugoszlávia ismertetésére vonatkozó tételek. I. Kulturális tételek. 1. A magyar ifjúság helyzete Jugoszlá­viában. 2. Magyar. egyesületi élet Jugoszláviá­ban. II. Jogpolitikai tételek. 1. A jugoszláv agrárreform és anuak hatása a kisebbségi birtokállományra. 2. A két jugoszláv alkotmány, egybe­vetve a kisebbségi szerződésekkel. * Közgazdasági tételek. 1. Gazdasági kapcsolatok az utódálla­mokkal. 2. Volt magyar vállalatok sorsa az utódállamokban. ­3. Utódállamok szövetkezeti politikája. 4. A magyar parasztság helyzete Er- lyben. 5. A magyar faszükséglet és az-utód­ainak. ' - . ‘ 6. Az ipari szociálpolitika fejlődése Romániáiban 1920 óta. Műszaki tétel. Technikai oktatás az utódállamokban, összehasonlítva ä magyarországi techni­kai oktatással. Hisszük, hogy a magyar ifjúság a maga teljességében átérzi e mozgalom nemzeti célját és a magyar jövő érdeké­ben értékes munkáival az eddiginél ír nagyobb számban fog résztvenni e pá­lyázaton. Aranyláz egy jugoszláv faluban Belgrád, dee. 31. • A görög határ közelében levő Rotine jugoszláv faluban aranyláz tört ki a lakosság körében. A falu jósnője egy éjjel azt álmodta, hogy az egész falu várat­lanul meggazdagodott. A falu lakói, akik valamennyien szegény pásztorok, arra un­szolták áz asszonyt, hogy álmodja meg a meggazdagodás módját is. Néhány nap múlva az öreg javasasszony már meg is álmodta a jövendő gazdagság forrását is: Kijelentette, hogy álmában meggyőződött arról, hogy az egyik közeli hegyben még a török időkből származó nagy csomó arany kincs van a, föld alatt. A falubelieknek sem kellett több: tüs­tént otthagyták nyájaikat és nekifogtak a hegy felkutatásának. A hatóságok hiába igyekeznek az aranylázban égő pásztorokat eltéríteni szándékuktól, kijelentették, hogy addig nem nyugszanak, am ig a kincset meg nem találják, még ha. az egész hegyet is 1« keli hordaniok miatta. ' J .

Next

/
Thumbnails
Contents