Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-08 / 6. szám
Í.1S9 JANUÁR 8. VASÁRNAP TELVIDEtn *. MmWhIIUíAB MiKÖZGAZDASÁG £ Nagy tapintatosságot igényel a dohánybeváltás körül felmerült problémák megoldása Komárom, január 7. December 18-ári kezdték meg a visszacsatolt területen a dohánytermés beváltását. A dohánytermést a ma,gyár királyi dohányjövedék húsz év óta most először váltja be a felvidéki területen s így a dohánybeváltás nem minden súlyos problémafelvetés nélkül indult meg. A termelők körében élénk esameesere folyik a dohánybeváltás körül keletkezett kérdésekről s e cikkünk a dohánybeváltás felvidéki, sajátos problémáit világítja meg. A DOHÁNYTERMÖ TERÜLETEK CSAKNEM MIND VISSZAKERÜLTEK. A visszacsatolás utam a dohánytermelő {területeknek mintegy 15%-a maradt csehszlovák kézen, a többi Magyarországhoz került. Kivéve a nyitrai s a nagyszőllősi dohánybeváltó állomást, minden dohánybeváltó intézet Magyarországé lett: a komáromi, érseliujvári, lévai, rimaszombati, losonci és nagytárkányi. Ez azt mulatja, hogy a dohánytermelők zöme a magyar vidékek lakosságából került ki. A csehek azonban egyre erősebben részesítették előnyben a csehszlovák maradékbirtokosokat, a telepeseket is általában a csehszlovák nemzetiségű termelőket a dohányengedélyék megadásánál s egyre kövesebb engedélyt adtak ki magyar termelőknek. Míg két kézzel szórtak mindenféle kedvezményt a csehszlovák bir- ’1 ok okoknak, addig a magyar termelőket minden kis hibáért zaklatták, minden látszólagos túllépésért megbüntették. Köztudomású volt, hogy ha magyar kisgazdánál egy félkilónyi, be nem jelentett dohányt találtak, vagy ha a magyar kisgazda véletlenül egy öllel nagyobb területet vetett be dohány- . nyal: rögtön tízezer koronás büntetéseket Szabtak ki a gazdára s az-engedélyt is megvonták tőle. Ugyanakkor a telepesek s maradékbirtokosok, avagy az erősen előnyben részesített zsidó birtokosok a keretet nagy területtel túlléphették, minden büntetés nélkül. A betanult, szakértő, évtizedek óta dohánnyal foglalkozó magyar termelők tehát állandóan háttérbe szorultak s a csehszlovák államhatalom mindent elkövetett, hogy a magyar termelőket a dohánytermelésből kiszorítsa. A csehszlovák dohányjövedék a magyar gazdák dohányát 5 koronás átlagárért váltotta be, míg a telepesek dohányáért 6—7 koronát adott. MEGINDUL A DOHÁNYBEVÁLTÁS. A dohánytermelők nagy örömére a magyar dohányjövedék karácsony előtt megindította a dohánybeváltást. A dohányjövedék igazgatósága a komáromi gazdasági iskolába hívta össze az érdekelteket, a felvidéki dohánybeváltó intézetek vezetőit a a felvidéki termésből mintadohányleveleket kért. A komáromi értekezleten dr. Csipka Pál pénzügyi főtanácsos elnökletével megállapították a beváltásnál követendő irányelveket, elbírálták a dohánymintákat, a minőséget. E megbeszélésen a termelők azt kívánták, hogy az első évben, amikor a dohányjövedék beváltja a dohányt, ne kezeljék oly szigorúan a dohánybeváltás kérdését, mint az anyaoszágban teszik. A CSEHSZLOVÁKIAI TERMELÉS HIBÁI. Érvelésüket a következőkben csoportosították : X. A most termelt felvidéki dohány számára enyhébb elbírálást kérnek, mivel a csehszlovákiai dohánytermelés nem minőségi, hanem mennyiségi termelés volt. A csehszlovák földművelési kormányzat a gazdáknak, elsősorban a telepeseknek, akart keresetet nyújtani a mennyiségi termelés rendszerével, a finomabb dohányt ugyanis a Balkánról s Egyiptomból hozatta. 2. A termőföldek kijelölésénél nem követték a talajvizsgálati szabályokat, s nem megfelelő talajon erőszakoltak, nem odavaló dohányfajt. A talaj tehát neun volt alkalmas. 3. A dohánymag sem volt a legjobb, különösen nem volt hasonlítható a debreceni kísérleti állomás magjaihoz. 4. A tripsz nevű dohánybetegséget sem vették a csehek figyelembe, noha a mélyebben fekvő talajokon ez a betegség nagy erővel lépett fel s megrontotta a minőséget. Mindezekről a hibákról azonban a magyar termelők igen kevéssé tehettek, hiszen az irányelveket a csehszlovák dohányjövedék állította fel. A MINŐSÍTÉSEK. A fentieket megállapítva, kezdődtek meg december 18-án a dohánybeváltások országszerte. A gazdák, éppen az előbb felsorolt okok miatt, nem tudtak elsőrangú minőségű dohányt adni s nem tudtak versenyezni — önhibájukon kívül — a magyarországi termelőkkel. Lnriélfogva a beváltási árak alacsonyabbak lettek a termelési költségeknél. A dohánytermelők körében izgalom támadt. A magyar dohánytermelők hatvanöt százaléka régi magyar kisgazda s dohánytermelő birtokos, a többi pedig feles do hánykerlész. (Nem számítva bele tehát a csehszlovák telepeseket s maradékbirto- kosokat.) Rövid s példaképpen, felhozható számítást alapul véve: a kisgazda, aki öt magyar holdon termel dohányt, átlag 36 métermázsát szolgáltathat .be. öt osebkoro- nás állagáron ez összesen 18.000 korona. ^.a ?. kistermelő saját maga műveli a földjét, az összeg teljesen őt illeti. A magyar dohányjövedék ugyanis átvette a csehszlovák irányárakat s a tiszai dohánynál .hat osztályt állapított meg, f Korona M filléres ártól 9 korona 40 filléres árig. A magyar termelő 5 koronás átlagárat ért el ebből a cseheknél, a cseh telepesek 6—7 koronát. A kisgazda egész évi költségvetését «rre a dohánypénzre állította be, erre számított s ezzel számolt már kora nyártól. Ebből fizette adóit, biztosításait, számla- tartozását, Rosszabb helyzete van a feles kertésznek, aki 8-9000 koronát kapott ebből az összegből. Egy ilyen feles kertész azonban nagy családdal kellett, hogy rendelkezzék, avagy négy időszaki munkást alkalmazott. A zsidó s a cseh birtokosok a feles kér tészeket még alacsonyabb százalékkal alkalmazták: ezek nem 50, hanem csak 30—40 százaléknyi részesedést élveztek a jövedelemből. A dohányár kiszámításánál a hetes osztószámot használták a cseh korona s a pengő viszonylatában s mivel a csehek termelési irányelvei alapján különbé-» sem adhatták á legjobb dohány mennyisé get most be a gazdák: olyan alacsony maradt az az összeg, amelyet é napokban a termelő s a feles kertész a kezéhez kapott, hogy ezzel nem tudja fedezni az elmúlt év kiadásait. Adóssága tovább maradt meg tehát. A cseh telepesek dohánytermésüket át lítóiag Nyitrára viszik, ahol a beváltás] árat más kulcs szerint számítják. JA ROSS MINISZTERT KÉRTÉK A TERMELŐK KÖZBEJÁRÁSRA. A magyar termelők - helyzetét súlyosan érintő kérdéslsen az ógyallavidéki dohánytermelők felkérték Feszty István földbirtokost, hogy járjon közbe, hogy a dohánytermelők méltányosabb árat érje nek cl. Feszty István földbirtokos és Fiissy Kálmán országgyűlési képviselő felkérték Jaross Andor felvidéki minisztert a termelők érdekében. Jaross Andor azonnal értesítette az érdekelteket, hogy dr. Fattinger Sándor miniszteri osztályfőnök fog kimenni a termelőkkel való közvetlen ipegbeszélósre, s. a helyset ki vizsgál,ásóra. A gazdák ettől az intézkedéstől igen sokat remélnek, mert nem szeretnék,- hogy a csejiek állal felállított dohány- termelési irányvonalak miatt a magyar gazdák kerüljenek hátrányba s anyagilag rossz helyzetbe. ELVITTÉK A CSEHEK AZ iratokat: Bonyolultabbá teszi a kérdést még az is, hoigy a csehek az összes olyan aktákat Ls elvitték, amelyek a dohánytermeléssel kapcsolatos anyagi dolgokkal foglalkoz nak. így aztán nem lehet megállapítani, hogy melyik gazda mennyi termelési elő leget kapott az év elején. Most tehát, írások hiányában, minden hektárra 2000 csehszlovák koronának megfelelő összeget vont le a dohányjövedék s az anyagi kérdést ez előlegek ügyében majd csak akkor rende- , zik véglegesen, ha az akták diplomáciai útou visszakerülnek. Ugyancsak sérelmezik a gazdák, hogy a beváltott dohány árából az adót, a biztosítási díjakat s a csehszlovák doliáuy- jövodék tagdíját is rögtön levonják. Remélhető, hogy közmegelégedésre fogják ezt á nehéz s a felvidéki magyar gazdákat súlyosan érintő kérdést elintézni. (sz. V.) A földadó pótlékaival együtt lényegesen kevesebb a cseh rendszer szerint kivetett adónál írta: Tulassay Tódor dr., Galánta Budapest, január. Jelentettük, hogy a magyar pénzügyi jog szabályait a visszacsatolt magyarlakta Felvidékre kiterjesztették s hosszabb cikk keretében vázoltuk a pénzügyi közigazgatás és adórendszer előírásait. A gazdaközönségnek nagy megnyugvására szolgálhat a kisembert védő magyar adóelőírásoknak a visszacsatolt Felvidékre való kiterjesztése, mert hisz a legtöbb gazda saját kárán tapasztalta a bonyolult, sok tekintetben igazságtalan cseh adózási rendszer átkát és igen sok gazda jutott a tönk szélére az igazságtalanul kirótt és kíméletlenül behajtott adók miatt. Az alábbiakban Tulassay Tódor dr.-nak, a földadóval foglalkozó cikkét közöljük; Á földadó tárgya A földadó tárgya minden gazdaságilag hasznaiható földterület, ha tényleg más célra is fordittatik. A földadó a hozadéki adóknak tipikus formája, az adó a földbirtokot közvetlenül terheli, az adó alapja a földbirtok állandó és a földkataszteri alapmunkálatokban feltüntetett tiszta kataszteri jövedelme. A kataszteri alapmunkálat a földadó kivetésnek a sarkpontja, az egész kivetés a kataszteri alapmunkálatok helyességen fordul meg- Az állandó kataszter elkészítése az 1875. VII-es törvénycikk alapján kezdődött meg és a földadó alapja ma is az a kataszteri tiszta jövedelem, amelyet az 1875. VII-es törvénycikk alapján készült és a Wekerle-félo 1909. évi adóreform során kiigazított kataszter magában foglalA kataszteri alapmunkálatokban a kataszteri tiszta jövedelem arany _k< *r nában van megállapítva. A pengő értók ben való számítás szükségessé teszi, hogy a földadó kataszteri alapmunkálatokban feltüntetett kataszteri tiszta jövedelem az adókulcs alkalmazása előtt pengőértékre számíttassák át. Ez az . t- számítás akként történik, hogy a földadó kataszteri alapmunkálatokban arany korona-értékben kifejezett katasz* tiszta jövedelmet 1.16-tal meg kell szorozni, a szorzat az adóalapul szolgáló kataszteri tiszta jövedelmet pengőérték- feen adja meg, A földadó kulcsa a pengőértékre át számított kataszteri tiszta jövedele. i 20%-a. Ha tehát tíz kát. hold kataszteri tiszta jövedelme 200.— aranykorona, akkor a pengőértékben kifejezett tiszta kataszteri jövedelem 232.— P: Ennek az adója 46.20 pengő, melyhez még hoz á- jönnek a pótadók. Kivetés, behajtás, adóelengedés Igen hasznos és célszerű a régi cseh rendszerrel szemben, hogy a földadót a községek írják elő a náluk nyilvántartott kataszteri birtokívek alapján, miáltal tévedés, vagy sérelem nem fordulhat elő, mivel a községi szervek pontos adatai alapján mindenki csak azon föld után fizet adót, melyet tényleg birtokol is. A földadókivetési lajstromot a községi elöljáróságok legkésőbb az adóév január havának 25. napjáig kötelesek elkészíteni és a lajstromot érvénvesítés végett a pénzügyigazgatóságnak beterjeszteni. A földadókivetést az adóév február havá nak végéig be kell fejezni. Az adózókat az adókivetésről adóívek kikézbesítése útján értesítik. Fizetési meghagyást az adózók nem kapnak. A földadókivetés ellen az adózó a pénz ügyigazgatósághoz fellebbezéssel élhet az adóív kézbesítését követő 15 nap alatt, A fellebbezést a magy. kir. adó hivatalnál írásban kell benyújtani. A kivetett földadó ellen a kellő időben beadott fellebbezésnek annyiban van halasztó hatálya, hogy ilyen esetben csak a megelőző évekre kivetett földadónak megfelelő összeg hajtható be. Elemi károk (jégeső, árvíz, tűz, fagy, szárazság stb.) esetén egészben vagy részben adóelengedésnek van helye. Az elemi károkat a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) a káresettől számítva 8 nap alatt kell bejelenteni. Az adóelengedés összegét első fokon a pónzügyigazgatóság állapítja meg. Az adózó köteles a birtokos személyében és az adó tárgyában bekövetkezett változást 30 napon belül a községi elöljáróságnál bejelenteni, úgyszintén az adózó kérheti a földbirtok új osztályba sorozását, ha a kataszteri tiszta jövedelem aránytalanul igazságtalan. Nincs 300#/o-os községi pótadó A magyar pénzügyi jog nem ismeri a 300%-os községi pótadó rendszert, a földadó kapcsán előírt községi pótadó legfeljebb 59% lehet. A földadó után a községi pótadón kívül még betegápolási pótadót, vármegyei pótadót, rokkant adót, útadót, mező- gazdasági kamarai illetéket és vízszabályozási járulékot vetnek ki. A földadó és a felsorolt pótadók együttes összege jóval kevesebb, mint a cseh rendszer szerint kivetett földadó. A magyar pénzügyi jog a földadó kapcsán a sok gyermekes gazdáknak kedvezményt ad. Ha valamely adózónak négynél több gyermeke van és évi adóköteles tiszta jövedelme az 1000 pengőt meg nem haladja, a terhére előírt földadóból az ötödik és azon felül minden további gyermek után 5—5% -os adómérséklés illeti meg. a Baioss-Szövelség kassai szervezete Kassa, (Szerkesztőségünktől.) Az Országos Baross-Szövetség most alakította íneg Kassán kassai és vidéki szervezetét. A szövetség új helyiségében nagyszámú jelentkező tag résztvételével folyt le az alakuló ülés. Wirth Gyula, a Nemzeti Tanács elnöke nagyszabású beszédben ismertette a szövetség céljait és a kassai szervezet, fokozott jelentőségét. Kívüle Szakináry Károly nagykereskedő tartott beszédet, majd több, értékes hozzászólás hangzott el. * Ezekután nagy lelkesedéssel megalakítottnak jelentették ki a Baross- Szövetség kassai és kassavldéki szervezetét. A tisztikart a következőképpen választották meg; elnök: Wirth Gyula, elnökhelyettes: Szakmáry Károly, alelnöki Buchner Béla, ügyvezető igazgató: Stefanovies Gyula, jogtanácsos: Pilát József dr.. sajfőelőadó: Vácz7 László dr., pénztárnok: Vitéz Sándor. A vá- 'asztmánv tagjai: Varga Ferenc, Várkoly Miklós, Ki'hlmnn Szilárd, C=eley Albert, Kieselbach Géza és Buzsbasán Gyula. (—) Februárban lesz a TÉBE kassai ülése. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének vezetősége még december hónapban értekezletet akart tartani Kassán, ezt azonban későbbi időpontra halasztották el. Az „Ellenőr“ értesülése szerint, ez az értekezlet február második felében lesz. (—) Hat államépítészeti hivatal lesz a Felvidéken. A Felvidéken hat vármegyének megfelelően, hat államépítészeti hivatalt ál lítanak fel. Komáromba, Érsekújvárra, Lévára, Losonera, Ungvárra és Beregszászra kerülnek az új államépítészeti hivatalok, A Felvidékkel 4000 kilométer út került vissza s ezek igazgatását 50 mérnökkel fogják elvégeztetni.
