Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-08 / 6. szám
1939 JANUÁR 8. VASÁRNAP TEMJIDEfc! R-HIRME 5 Az flsp Magyar m Részvény-Ser főző de csapolása megkezd özv. Bandi Fjfencné éttermei, • ‘ Csörglts Lajos vendéglője, VIII., Jó&pTf-k-örut 46, VI., Király-utca 40. Biró DéneSf'Sörözője, / Démusz János Nyugati Pályaudvar étterme!, Vili. Ijfkóezi-ut jp. VI., Nyugati pályaudvar. Csákod! János vendéglője, Dénes József Dreher sörözője, VlII.jrJózsef-utca 26. VIII., József-körut 4. A nagy tápért ékfi barna idénysör — amig a készlet tart — palackokba lefejtve iß kapható kávéházakban, vendéglőkben, fűszer- és csemegeüzletekben Vidéken az összes raktárosoknál, minden jobb étteremben, kávéházban és esemegeüzletben. Folytatólagos közlemény. I; Ősi magyar földön új magyar élei! Gömbös Gyula óta nem hangzott el Magyarországon olyan átfogó és kor- szaknyító politikai szózat, mint amilyen vitéz Imrédy Béla, vízkereszti Hagy beszéde volt, amellyel a magyar miniszterelnök útnak indította a magyar megújhodás új zeilemi mozgat mát: a Magyar Élet Mozgalmát. Amit mondott, nem pártprogram volt, hanem sokkalta több annál: nemzeti program. Ami teendőt fölvázolt, nem politikai föladat volt, hanem magasabb- rendű ennél: a nemzeti etika örök magyar igazságainak megfogalmazása. Pártok és pártprogramok fölött álló egyetemes nemzeti célgondolatoknak, az öncélú nemzetére való önzetlen élet legmagasabbrendű erkölcsi törvényeinek proklamálása: ez volt Imrédy hitvallása. Hiszek egy szebb, jobb, erőset b és szociálisabb Magyarország eljövetelében — körülbelül ezt az optimizmust sugarazta beszédének minden szava s ezt a hitet a magáénak vallhatja, a magáénak kell vallja minden egyes párt és minden egyes jó magyar ember, aki a magyar nemzetet népi alapon és a magyar népet nemzeti alapon akarja szolgálni. A magyar megújhodás erkölcsi parancsolatait hirdette meg Imrédy Béla olyan magával ragadó dinamizmussal, hogy aki szavait hallotta, vagy olvassa s úgy érzi, hogy ebbe a beszédben van belesürítve az új magyar élet Hiszekegye, fiz új magyar közéleti etika tízparancsolata. Ősi magyar földön új magyar életet akarunk élni ■—■ mondotta Imrédy és kihangsúlyozta, hogy az életnek ma sokkal dinamikusabb értelme van, mint volt ezelőtt. Az élet nemcsak puszta megmaradást jelent, hanem többet ennél: ellentétét a halálnak, tehát haladást, éllentétét a esak-bölcsel- kedésnek, tehát cselekedetet. Elég. volt a szép szavakból, a felelőtlen niaradi- ságból, a keleties tétlen tunyaságból: cselekedni kell. A nemzeten belül sem maradhat meg a születési előjogba való kényelmes kapaszkodás. Az új magyar etika szerint nincs helye a nemzeten belül a kasztokra, osztályokra való elkülönülés és a születési előjognak: mindenki annyit ér, ameny- nyi szolgálatot tud tenni nemzetének. Az új magyar társadalmi etika szerint jog és kötelesség együtt jár, a több joggal több kötelesség, a több kötelességgel több jog. A jog és kötelesség mindenkor arányban kell hogy adjon egymással. A legmagasabb célja az államnak az, hogy emberhez méltó megélhetést tudjon, biztosítani a nemzet minden fia részére és mindenki számára nyitva tartsa az utat arra, hogy szabadon befuthassa azt a pályát, melyen a nemzetnek képességei szerint a legtöbb hasznot hajthatja. Ez a tehetség szabad érvényesülésének biztosítása, a tehetségek tudatos segítése. Nem egyéni, hanem nemzeti érdekből. Az új magyar élet legfőbb parancsolatai közé tartozik az egység szellemének megteremtése. A magyart sokan úgy szeretnék jellemezni, hogy szalma- láng-jeli emií. Imrédy a nyugatra néző magyar távolbalátásával meghirdeti, hogy alkalmi összefogás nem elegendő arra, hogy nemzetek mai versenyében a magyarság magához méltóan megállhassa helyét. Ennél több kell: állandó szerves és tudatos összeműködés, igazi népi egység. Ma nem hadseregek döntik el a népek sorsát, hanem a népek döntik el a hadseregek sorsát. Ma az egész nép a maga egész munkateljesítményével, egész szorgalmával és termelőképességével része a hadseregnek, ezért nekünk a nép minden munkaerejét és minden anyagi és erkölcsi értékét egységbe kell foglalnunk. Az új magyar közéleti etika tehát a népi egységet keresi. De a népi egység csak akkor mentes a. szűk osztályszem lélettől, ha tudatos nemzeti érzés hevíti. A nacionalista társadalom jelenti a nemzeti tudatot. A magyar nemzeti öntudat nemcsak annak passzív tudomásul vétele, hogy mi mások vagyunk, mint a környező más népek, hanem egy aktív szemlélet is: tisztában kell lennie minden magyar embernek azzal * történelmi, kulcshelyzettel, amelyet a magyar nemzet a Duna völgyében földrajzi elhelyezkedésénél és történelmi értékei révén: elfoglal, azzal a ténnyel, hogy a magyarság a Kárpátok medencéjének gravitációs központja. Mágasabbrendű nemzeti el- hivátás: ez a magyar nemzeti öntudat magva. De a nemzeti lélek tisztaságáért is síkra kell szállni. Imrédy szerint nem. elég, ha valaki magyarnak nyilvánítja magát, öntudatlanul is magyarul kell éreznie és gondolkodnia. Az álmagyarok ellen védekezni kell s ez a lényege a fajvédelmi gondolatnak. Nem lehet néhány scrl-sn elmondani a magyar ólet mozgalmának minden tételét. Szinte magától értetődik, hogy a harcias katonai szellem nemcsak magyar erény, de magyar szükségesség is. Hiszen húsz esztendő mulasztását kell e téren behozni. Hasonlóan magától értetődő tétel, hogy a szociális igazságosság ma az államok fundamentuma. De szükséges, hogy Imrédy újból és újból meghirdesse, hogy életünket reformálni kell. Reformálni kell a magyar társadalmi szellemet, reformálni kell a gazdasági életet, hogy a gazdasági életünk magyarabb legyen. A nemzet érdeke, hogy a földtulajdon mennél több kisegzisztencia kezében legyen. És ehhez szükség van gyökeres reformra, de ezt a reformot éppen fontossága miatt neon szabad felületesen és könyeJműen végrehajtani. Minél előbb, de a nemzetre mennél kisebb kockázattal oldandó meg. A gazdasági A Felvidéki Magyar Hírlap jelentette már, hogy pénteken Vízkereszt napján, az Imrédy Béla miniszterelnök által megindított Magyar Élet Mozgalom tartja zászlóbontó nagygyűlését a budapesti Vigadó dísztermében. Pénteken délután példátlan lelkesedés mellett megtartották a nagygyűlést, amelyen Imrédy Béla miniszterelnök hatalmas beszédet mondott. Beszédében részletesen kifejtette a mozgalom programját, elmondotta, hogy miként akarja megújítani a magyar életet ez a mozgalom. Imrédy Béla miniszterelnök beszéde során megemlékezett a Vízkereszt munkácsi vértanúiról is, akik emlékére egyperces némasággal áldozott a közönség. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a Vigadóban tartott beszédében azt is közölte, hogy a Magyar Élét Mozgalmának megszervezésében első vonalban álló munkatársai: Jaross Andor miniszter, továbbá Hómon Bálint és Vitéz Ttátz Jenő nyugalmazott miniszterek. Mindhárom név említésekor nagy tapssal és éljenzéssel ünnepelte a moz galom szervezőit a hallgatóság, különösen Jaross Andor miniszter nevének említésekor zúgott fel frenetikus tapsvihar. A Vigadó nagytermét erre az alkalomra művésziesen feldíszítették. . Nem zetiszÍHŰ drappéria közepén a, „Csoda- szarvas“ nagyított mását helyezték el köralakú keretben, felette a kettős kereszttel. Az emelvény előtt magyarruhás ifjak álltak sorba. A terein zsúfolásig megtelt Megjelentek a gyűlésen a kormány tagjai, a jobboldali pártok, a tőreiét harc. Éspedig a nemzet harca azért, hogy az egész magyar családnak minél nagyobb, minél ízesebb és minél biztosítottabb kenyere legyen és az egyesek harca a nemzetcsaládon belül, hogy a kenyérből kinek mekkora karéj jusson. Ezt a harcot az államnak úgy kell szabályoznia, hogy mindenkinek akkora karéj jusson, hogy abból emberhez méltóan tudja magát és család ját fenntartani. A kenyér igazságos megoszlásáért való küzdelemben nem a tőke és a vagyon ellen, hanem a szegénység ellen kell harcba szállani. A gazdasági életben ép úgy, mint a magánéletben és a közéletben a tiszta erkölcsöt kell trónra ültetni. Imrédy ezekkel az erkölcsi posztulá- tumokkal nem pártot, hanem íij magyar szellemiséget kíván harcra indítani a magyar köziéletbe. Azt a haladó reform szel lemet, amely számunkra, felvidékiek számára mindenvényhatósági bizottság' tagjai és párt- különbség nélkül a magyar társadalom minden rétegének képviselői. Amikor a miniszterelnök kíséretével a terembe érkezett, felállva, percekig tartó Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök, a Magyar Élet Mozgalom vigadói zászló- bontói ülésén a következő beszédet mondotta: — Magyar Testvéreim! Magyar földön, magyar életet akarunk élni. Ősi magyar földön új magyar életet. Ez a rövid foglalata annak, amit mondandó vagyok, amiért e gyülekezetei egybe hívtam. — Nem azért állok most itt, hogy mint a kormánynak a feje kormányprogram- mot adjak, hanem azért, hogy a kormányprogramra részletproblémákkal fog lalkozó célkitűzésein, konkrét elgondolásain túl keressem és felmutassam a gyökeres jobboldali reformpolitika jegyében egyesitő nagy eszmei célkitűzéseket s ezzel elősegítsem ennek az új magyar életnek a megtalálását. — Amint eleinket a legendás szarvas vezette új hazába, úgy indulunk a meg— Különös hangsúlyt nyert a szó a, mai napon, amelynek hajnalán oz ősi magyar északkeleti végvárat, Munkácsot, alattomos orvtámadás érte. A magyar katona, a magyar csendőr. kor lelkiismeretünk légben söbb parancsa, volt, s amely bennünk a húsz- esztendős történelmi megpróbáltatások tüzében alakult ki salakmentes meggyőződéssé. Imrédy nem ok nélkül emelte ki, hogy ennek a mozgalomnak a zászlaját Jaross Andor, Rátz Jenő és Hóman Bálint fogja magasan szertehordozni az országban, ezt a fehér zászlót hordta a múltban is előttünk Jaross. Mi csak továbbhaladunk a megkezdett úton. A lelki reformok nagy részét végrehajtottuk a felvidéki Egyesült Magyar Pártban, megvalósítottuk a népi egységet, a kasztmentes egyakaratú magyar társadalmat. A nemzet megújhodásának hitét mi is a reformokhoz fűzzük. Imrédy Bélával együtt lelki reformot,, társadalmi reformot, gazdasági reformot, egységes magyar életet akarunk. Egy milliónyi felvidéki magyar együtt menetelünk a jobb magyar holnap hívő harcosaival. éljenzéssel fogadták. Ezután elénekelték a Himnuszt,, majd vitéz Imrédy Béla miniszterelnök fekete magyar ruhában az emelvényre lépett és elmondotta nagyjelentőségű beszédét. világosító gondolat utón, amely a mai új magyar életet jelenti. — Mit jelent az új magyar élet? Jelent mindenekelőtt életet! Életet, tehát fennmaradást fejlődést, ellentétét a halálnak, ellentétét a mozdulatlanságnak, tehát mozgást, alkotást, ellentétét, a megállásnak. tehát, haladást, ellentétét, a csak-bölcselkedésnek, tehát cselekedetet. Életet jelent, mert azt akarjuk, hogy az a föld, amelyet az élet jegyében birtokba vettünk, niegvédclnieztünk, ki tudja hányszor felépítettünk, hogy az a föld magyar maradjon, magyar nemzetet hordozzon, amely tudja magáról, hogy magyar, amely akarja, hogy magyar legyen és amely cselekedetekre tudja átváltani ezt a tudatot és ezt az akarást. rendőr, határőr, nemzetőr hősiesei' megvédte a magyar földet, visszaverte a betörőt. De a hősi harcnak ismét áldozatul estek viruló magyar életek és úgy érzem, egy néma perc Imrédy Béla miniszterelnök: A népi egységnek új Magyarországát akarjuk: felépíteni és utódainknak átadni A Magyar Elet Mozgalom Vízkereszt napján tartotta zászlóbontó nagygyűlését, amelyen a miniszterelnök hatalmas beszédet mondott Imrédy miniszterelnök hatalmas beszéde Néma perc a munkácsi vértanuk emlékére
