Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-06 / 5. szám

1939 JANUAR 6. PÉNTEK •felvidéki J^G^ARHIRME 3 A szlovákiai magyarság visszautasítja a „Slovak" támadásait Karhatalom verte síét a magyar bizottság me et tüntető mecenzéfieket Pozsony, január 5. A „Slovak“ szerdái számában éles magyarellenes támadó cikket közölt. Az „Uj Hírek“ ma vezér­cikkben válaszol a Slovak támadására. — A szlovák lapök -- írja ,az Üj Hírek — az utóbbi napokban erős hang­nembe csaptak át és nem múlik el nap hogy versben és prózában a legélesebb támadást ne intézzék ellenünk. Ezzel a támadással nem hoznak ki önuralmunk­ból, mert csak azt a célt látjuk sze­münk előtt, hogy a két egymás mellett élő népnek a gazdasági és politikai adottságok folytán végül is elkerül kibékülni és utat kell találni egymáshoz és hogy ezek a mai elvadult napok nemsokára véget érnek. Ami azonban tegnap, látott nyomda­festéket a „Slovak“ című lapban, az arcunkba kérget! a vért minden nyu­galmunk ellenére is. Ugyanis a szlovák néppárt lapja azt írta, hogy a szlovákok, .mielőtt valamit tenni akarnának, nem. kérdeznek, meg semmiféle bolseviki nemzeti tanácsot. Az Új Hírek cikke ezután .azt a kü lönbsé-get fejtegeti, amely 1918. évi nem zeti tanácsokat elválasztja a múlt év őszén Szlovákiában megalakult nemzeti tanácsoktól, amelyek kimondottan az Itteni magyarság érdekeinek védelmére alakultak meg az Egyesülj Magyar Pórt vezető embereiből, akikre pedig még rosszaka'rattal sem lehet ráfogni, hogy bármilyen kapcsolatuk lenne a bolsevizmussal. Egyébként a szlovárt néppárt egészen a múlt év őszéig együtt küzdött a magyar párttal, az önkor­mányzatért folytatott harcában, úgy. hölgy ha a cikkíró. a magyarság képvise­lőit vádolja meg bolsevizmussal, ak­kor tulajdonképpen önmagát pisz kolja be, mert jóérzésű ember nem lép fegyverbarátságra a bolsevisták­kal. A cikk végül kijelenti, hogy a fentie­ket el kellett mondani azzal, hogy a jö­vőre visszautasítson minden ilyen meg jegyzést. Meg vagyunk győződve — fe­jezi be a vezércikk — hogy a szlbvák népnek a komoly rétegei sem értenek egyet azzal az írásmodorral, amely min­denre jó, csak arra nem, hogy két nép annyira szükséges megbókiilését előse gítse és a megbékélés akkor is meglesz, hogyha ez a hasonló cikkek szerzőinek nem is fog tetszeni. Pozsony, január 5. Az utóbbi időben mind gyakrabban fordul elő, hogy ma­gyar munkásokat és alkalmazottakat el bocsátanak munkahelyükről Szlovákia ban. Azzal kezdődött a dolog, hogy Pozsony városa körülbelül száz vá­rosi munkásnak felmondott. Az intézkedést kényszerű takarékosko elássál indokolták meg. Ezzel a hivata­los , indokolással szemben. feltűnő, volt azonban az, hogy az elbocsátott munka sok kevés kivétellel mind magyarok vol­tak. A legutóbbi napokban magánvállalatok és üzemek is soro­zatosan elbocsátják magyar alkalma­zottaikat régebbi kormányrendeletre hivatkozással. A német munkásokkal és alkalmazottak kai szemben ugyanezt az eljárást alkal mázzák a vállalatok és a német népcso­port sajtója erélyesen tiltakozik az ellen, hogy a nemzetiségek között kívánatos békét ilyen intézkedésekkel megzavar­ják és az egyenlő elbánás elvét az egyes népcsoportok kárára megsértsék. Karmasin értéktelennek tartja a népszámlálási eredményt Pozsony, január 5. (A Felvidéki Ma­gyar Hírlap tudósítójától.) A' népszám­lálás nyomán hirtelen megváltozott és elromlott szlovák-német, viszonyt élésen világítja meg Karmasin szlovákiai né­met államtitkárnak a német távirati iroda munkatársa előtt tett nyilatkozata. Karmasin nyilatkozatában kijelenti, hogy a szlovákiai németek kardinális kérdése a nemzeti kataszter felfektetése. Ennek előfeltételét alkotja, .hogy minden szlo­vákiai németnek módja legyen népi hova tartozandóságáról vallomást tennie s hogy a német népcsoport vezetőségének biztosítva legyen a vitás eseteknél szük­séges döntés joga. Fennáll ugyanis annak veszélye, hogy idegen elemek, különösen zsidók igyekeznek bejutni a német nép­közösségbe. A népszámlálásnak hiányos előké­szítése és még hiányosabb keresztül­vitele teljesen értéktelenné teszik a népszámlálás bárminő eredményét. Emellett az utóbbi napokban felmerültek olyan jelenségek, hogy németeket a szlo­vákiai munkahelyeikből kiszorítanak, ami jogossá teszi azt, hogy á szlovákiai né­metek vezetősége népi egzisztenciális okokból is elutasítja a szlovák kormány­nak -a népszámlálásra vonatkozó intéz kedését. • : Karmasin államtitkárnak eme határo­zott és erélyes nyilatkozala mellett meg­szólal lapja, a „Grenzbote“ is, amely mai számában óvá inti a szlovák mértékadó köröket attól, hogy a szlovákiai németek eddigi, barátságos magatartásából, amely egészen rendkívüli bizalomelőlegezés volt a szlovák kormányzati rendszerrel szemben, azt a hibás következtetést von­jak le, hogy a szlovákiai németek haj­landók kritika nélkül jóváhagyni mind­azt, amit a szlovák kormány tesz. A szlovákiai németek vezetői nem állhat­nak azon az állásponton, amit 1926-tól 1938-ig a szudétdnémet aktivisták elfog­laltak. Ennek a politikai tévedésnek egyetlen életcélja az volt, hogy a Benes- féle rendszer minden intézkedését fe­dezze, tekintet nélkül annak következmé­nyeire. Ha a szlovák kormány szükséges nek tartja a német'államtitkárság fenn­tartását, akkor meg kell adnia ennek az intézménynek a teljes és tökéletes sza­badságot. Rámutat a cikk arra, hogy a szlovák kormány ismételten kijelentette, hogy a szlovákiai zsidókat külön nerrize tiségként fogjak kezelni és ez ígéret el­lenére az utolsó pillanatban a népszámlálás­nál megengedték, hogy a zsidók a többi nemzetiséghez tartozónak vall­hassák magukat, nyilván azért, hogy a zsidók vallomásaival emeljék a szlovák lélekszámút. A szlovákiai németségnek azért is tilta­koznia kell a népszámlálás ellen, és el kell utasítani annak minden eredményét, mert hivatalos Helyről leszögezték, hogy ez a népszámlálás lesz alapja, a szlovák kormány minden további intézkedésének. Mecenzéf 99 százalékában magyar Mecenzéf, január 5. Kedden magyar katonai bizottság érkezett a faluba, amelynek két tiszt tagját a lakosság olyan kitörő örömmel és lelkesedéssel vette' körül, hogy a cseh parancsnok öt ven csendőrt és több szakasz katonát vo­nultatott ki, mert lázadástól tartott. A csendőrök-és.•katonák azután könyörte­lenül szétverték a tüntetőket, akik közöli igen sok nő és gyermek is volt. Mecen- zéfen mindenki azt számítgatja, hogy jnikor csatolják vissza a helységet Ma­gyarországhoz, mert három hónapja nem tuduak keresethez jutni és valósággal éheznek. Az egyetlen út, amely Gölnic- banyára vezet, a havazás miatt teljesen járhatatlan. Bar a cseh csenjiorseg és katonaság kíméletlenül elfojtja a Ma­gyarország iránt megnyilvánuló' szerete- tet és ragaszkodást, a tüntetések mégis napirenden vannak. A szilveszteri nép­szavazáson is bebizonyították a mecen- zéfiek az anyaországhoz való hűségüket, mert . • • a számlálóíveken 99 száza^k^®11 nla~ gyárnak vallották magin*pt­A népszámlálás óta meg szigorúbb »' csendőrség ellenőrzése. Akit délután öv óra után az utcán találnak, bekísérik a csendörségre és félholtra verik, de még így sem tudják megtörni az ellenállást. Prága leépít — Pozsony tisztviselőket vesz fel Prága, január 5. A cseh kormány két­évi időtartamra hivatalnok-zárlatot ren­delt el, ami annyit jelent, hogy új köz- hivatalnokokat 1940 január elseje előtt nem lehet felvenni az állam szolgála­tába. A szlovák országos kormány ezzel szemben tömegesen veszi fel az új köztisztviselőket a Prágába vissza­küldött eddigi cseh hivatalnokok he­lyébe. A szlóvenszkói pénzügyigázgatóság egy­szerre 500 új hivatalnoki állásra-írt ki pályázatot s-a többi szlovák közigazga­tási szerv is megkezdte az új köztiszt­viselők tömeges felvételét. Míg Szlovákiában az ottani egységes párt a Hlinka-gárdák megalakításával már régebben megszervezte a maga egyenruhás osztagait, addig a cseh morva országrészben eddig nem voltak üSmb3Ss& Rendszeres járatok ./Észak-, Közép­pé s Dél-Amerikába, Ausztráliába, Afrikába, Indiába, Közel- és Távolkeleti e Vonalszoó;Uat az olasz felszínét körti1 Szardíniába, Xripollszba, fenBazlb:­jgTunisiba. stb. \ Felvilágosítás és prospeK*^ IIjStüü lL Yű TRIESTlNQ- BDRI3TIC -HlRE?:iS Tengerhajózási Társaságok magyal országi fióktelepe VII., Thököly-út 2. XV.. Váci-utca 4. ás ADRTATICA FORÍl. IRODA KFT. V, NAdor-u. 21. V., Szent István-krt. 4 !illl!l!^^'lllll:!THTiniíTiítlTITTTIT pártegyenruhás szervezetek. Most, mint a Narodni Listy írja, a C.seh egység párt ifjúsági szervezete elhaíáfozta, hogy ugyancsak megszervezi a' maga rend- fenntartó osztagait. ChvalNovsky a túlhajtott reménykedés ellen Prága, január 5. Chvalkovsky külügy- miniszer a Brázda című agrár folyó­iratban az új Cseh-Szlovák köztársaság feláijtatairól írva megállapítja, hogy a köztársaság elmúlt húsz esztendejének szelleméhez a visszatérés lehetetlen. A túlzott aggodalmaskodás felesle­ges, de a túlhajtott reménykedésnek sincs helye. ; Erkölcstelen és oktalan egyeseknek az a felfogása, hogy ha csak kerülőutakom is, de vissza lehet térni oda, ahonnan az, el­múlt év őszéig oly sokan indultak" el végzetes tévutakra. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének javaslata a zsidókérdés orvosi megoldására Keresztény beteget ne utalhassanak olyan kórházba, gyógyintézetbe, fürdőbe, amely zsidó tulajdonában van A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesü­lete. már hónapokkal ezelőtt emlékirattal fordult a miniszterelnökhöz az első zsidó­javaslat orvosi vonatkozású pontjainak megváltoztatása érdekében. Most, hogy a második zsidójavaslat tárgyalása küszö­bön vau, a MONE újabb módosított elő­terjesztéseket tartalmazó memorandum­mal lépett elő és ebben 12 pontban‘Szö­gezte le a zsidókérdéssel szemben, orvosi vonatkozású követeléseit. A MONE mó­dosított javaslatának 12 pontja a követ­kező: 1 1. Olyan kórházba, szanatóriumba, gyógyintézetbe, üdülőbe, vagy fürdőbe, vizsgáló vagy kezelőintézménybe, mely­nek a zsidóegyház, zsidó köziilet, zsidó magánszemély, egészben vagy részben zsidó személyek tulajdonában lévő rt., vagjr kft. a tulajdonosa, keresztény em­ber az állam, vármegye és községek, más közhatóságok betegségi biztosító intézete és vállalati pénztárak, nein zsidó jellegű társadalmi és jótékonysági egyesületek intézmények és vállalatok által vizsgá­latra, véleményezésre, gyógykezelésre, Üdülésre be nem utalhatók. Az ily célból kötött szerződések és megállapodások ér vénytelenek. 2. Zsidó vezetősége, tisztviselője, or. vosd, ápolói és egyéb személyzete csak,űz olyan-kórháznak, szanatóriumnak, gyógy­intézetnek, üdülőnek. fürdőnek, vizs gól, vagy kezelőintézménynek lehet, mely­nek tulajdonosa a zsidó egyház vagy, zsidójellcgű közület. J 3. Közalkalmazott-orvos zsidó ' nem lehet. A zsidó közalkalmazott-orvosok azonnali, hatállyal, végelbánás alá vo- nandók. 4. Olyan orvos, aki 1919 augusztiis lv után is tagja maradt, valamely hazs avagy külföldi szabadkőműves páholy­nak, vagy ilyenbe azóta felvételét kérte, illetve belépett, az Orvosi Kamara, tagja nem lejipt. Az ilyen egyének orvoskama- rai tagként fel nem vehetők, amennyi­ben pedig tagjai valamely orvosi kama­rának, a tagok sorából haladéktalanul törleiidők. 5. Az Orvosi Kamara tagjául zsidó or­vos mindaddig fel nem vehető, de fel­vételre elő sem jegyezhető, amíg a ka­mara zsidó tagjainak száma a, hat száza­lék alá nem csökken. Ennek megtörténté­vel is csak annyi zsidó orvos jegyezhető be az Orvosi Kamara tagjául, a ennyi a hat százalékból hiányzik. Az orvosi kamarák választmánya évenkint két íz­ben és pedig minden év január és július havában íoglalkozhatik zsidó orvosok fel­vételi kérelmével. A kamarába való fel­vételre jelentkezettek sorrendje akként állapítandó meg, hogy mely zsidó orvos­nak a családja, illetve egyenesági ősei tartózkodnak régebben a jelenlegi ma­gyar állam területén és a felvehetők hat százaléka ezen sorrendnek megfelelően választható ki. Az Orvosi Kamara keresz­tárig és zsidó tagjainak százalékos arány száma az 1938 március l.-i állapotnak felelően megállapítandó kdfbn a ma- fitosok és külön a k&mkaImazqttah o g á S & jö fcf Dr. Ka yri jogi szeminári urna'' IV. , Irányi-u . 17. Tel . 387 104 özismert, megbízható, legrégibb i

Next

/
Thumbnails
Contents