Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-05 / 4. szám

TELUTOEta AcfojIHIRliÄB 1939 JANUÁR 5. CSÜTÖRTÖK Pozsony magyarsága lélekemelő ünnepséggel adózott Thaly Kálmán emlékének Pozsony, január 4. A pozsonyi Toldi­kor kegyeletes ünnepséget rendezett ked­den egykori elnöke, Thaly Kálmán szü­letésének századik évfordulója alkalmá­ból. Kedden délután négy órakor a pozso­nyi Kecske-kapui evangélikus temetőben nagyszámban jelentek meg a Toldi-kör tagjai és általában a pozsonyi magyarság színe-java. Ott volt a Toldi-kör egész ve­zetősége Aixinger László dr. ügyvezető alelnök vezetésével. Az evangélikus egy­ház részéről Endreffy János evangélikus lelkész jelent meg. Thaly Kálmán sírjára a kör elnöksége hatalmas babérkoszorút helyezett el. A babérkoszorú felírása a következő volt: „A kuruc szellem életrekeltőjének, a Toldi­kor volt elnökének. A Toldi-kör 1939 ja­nuár 3“ Ezután Aixinger László dr. a nagyszá­mú közönség előtt a következő beszédet mondta: — Száz évvel ezelőtt született és har­minc évvel ezelőtt hunyt el Thaly Kál­mán, a Toldi-lcörnek 1897—1909-ig volt nagyérdemű elnöke. Mint joghallgató, egy küldöttséggel én is felkerestem őt pozso­nyi lakásán. Emlékszem még robusztus alakjára, ősz fürtökkel övezett fejére, elevenen csillogó szemére, amely különö­sen akkor lángolt fel, amikor Rákóczi Fe­rencről szólott. — Harminc évvel ezelőtt, amikor kikí­sértük utolsó útjára, Apponyi Albert gróf és Berzcviczy Albert búcsúztatta. Halála az egész Magyarországot gyászba borí­totta. Nem lehetett véletlen, hogy az ősz kuruc, Thaly Kálmán annyira ragaszko­dott Pozsonyhoz és oly szívesen tartóz­kodott itt, ebben a vegyeslakosságú vá­rosban. Magyarsága átfogó és összefogó volt. Nem emelt válaszfalat a magyar és más nemzetek közé, hanem egy ideálért, a szabadságért és a függetlenségért akart összefogni minden erőt. Nagy érdeme Thaly Kálmánnak, hogy a múlt homályá­ból kiemelte a kuruevilágot, ezt a csodála­tos, romantikus kort, amelyben nagy emelkedések, mély bukások, hatalmas fel- lnágolások és lesújtó elernyedések válta­koztak. Thaly újraélesztette a kuruc gon­dolatot és azt gazdag örökségül hagyta ránk. Áldás legyen emlékén és áldás le­gyen mindannyiunkon, akik ilyen érte­lemben vállaljuk a magyar munkát. Aixinger alelnök beszéde után a jelen­lévők rövid imát mondtak s ezzel befeje­ződött a lélekemelő ünnepség. ■» ' — — A cári koronaékszerek a lengyel állam tulajdonába kerültek Varsó, január i. Az egykori cári koro­naékszerek most végérvényesen lengyel állami tulajdonba kerültek. Az 19‘21-beu kötött rigai békeszerződés értelmében ugyanis Szovjet Oroszország kötelezettsé­get vállalt, hogy a varsói lengyel állami bank •nemesfémkészletét, amelyet az utolsó lengyel felkelés alkalmával, 1863­* ,4 , hali a cári kormány lefoglalt, visszaszol­gáltatja és zálogul 1923-ban a cári koro naékszereket a lengyel nemzeti banknál lététbe helyezte, A kikötés értelmében a szovjetnek tizenöt éven belül joga lett volna a Romanovok családi ékszereit visszaváltani, ha a lengyel bank követe­lését rendezi. A határidő azonban most, lejárt apélküb hogy. a szovjet fizetési kötelezettségének eleget tett volna s így a harmincmillió aranyrubel értékű ko­ronaékszerek a lengyel állam tulajdo­nába mentek át. A szóbanforgó koronaékszerek között van I. Miklós és II. Sándor cár koronája, egy három gyöngysorból és gyémántok hói álló nyaklánc, amelyet Mária Feodo- rovna cárnő viselt, a Romanovok koro­názási jogara és arany országalmája, to­vábbá még sok más arany és brilliáns ékszer. Hogyan szerezte vagyonát Benes, a kitűnő üzletember? Villavásárlás másfélmilliós keresettel A becsempészettrészvényeh lebélyegzése Prága, január 4. (A Felvidéki Magyar Hírlap prágai tudósítójától.) A prágai cseh lapok sorozatosan foglalkoznak Bejtlés volt köztársasági elnökkel és nin­csen, nap, mely ne hozna újabb pikanté­riákat elő Benes múltjából. Az Express mai számában folytatja leleplezéseit s arról ad hírt, hogy Benes kitűnő üzlet ember volt. Beszámol arról, hogy mi módon szerezte vagyonát és milyen praktikával jutott hozzá a prágai liget­ben, a Baumgartenben lévő villájához. Ezt: a pazar villát Benes Bondy zsidó nagyiparostól vette — írja a lap —, aki haHseregszállítója volt az osztrák- tnágyar hadseregnek s akinek az 1918 évi-össz^^mlás után 10 milliós követelése volt a monarchia hadikincstárától. Bécs ezt: az összeget osztrák koronákban akírta Bondynak kifizetni, ami az in­flációs időkben lényegesen kevesebb lett' volna, mint 10 millió cseh korona. Bondy Beneshez fordult s Benes külügyminiszter diplomáciai úton elintézte, hogy Bondy követelé­sét cseh valutában kapta megs ezért hálából eladta a Baumgartenben lévő villáját Benesnek 9(M.(MMt cseh koronáért. A villát abban az időben 5 millió cseh koronára becsülték. Benes tíz esztendeig lakott a villában s egy prágai banknál 1,600.000 cseh ko­rona értékű kölcsönt vett fel a villára. Mikor köztársasági elnök lett, eladta két és félmillió cseh koronáért a villát s így ezen a Bondy-féle villaüzleten cse­kély 1,600.000 koronát keresett. Ezután Benesnek egy Bruce Lock- hardt nevű angollal lebonyolított- tranz­akcióját ismerteti az Express. Ennek az angolnak sikerült a régi osztrák Anglobank részvényeit átcsempésznie Prágába, ahol Benes közbenjárására ezeket a be­csempészett részvényeket lebélyegez­ték s így az angol lényegesen maga­sabb értékű részvények birtokába jutott. Ezzel Benes súlyos milliók­kal károsította meg államát. Ezt az esetet maga Lockhardt írta meg egyik könyvében, de arról nem számolt be — írja az Express —, hogy mennyi províziót kapott ezért Benes, az akkori külügyminiszter. SZERKESZTŐSÉG: V.( HONVÉD-UTCA 10 TELEFON: 125-350 KIADÓHIVATAL: Vili., 3ÓZSEF-KRT 5 TELEFON: a 144-400 FELVIDÉKI MAGYAR HÍRLAP SzmHÁz-KönVvKabiURA. Vendégszerepei Kassán a budapesti Nemzeti Színház Németh Antal „Az ember tragédiájáéit rendezi Kassán Kassa, január 4. (Kassai tudósítónk telefonjelentése.) Sereghy Andor kassai színigazgató most tért vissza Budapestről Kassára és mint értesülünk, budapesti útja alkalmával számos nagyjelentőségű színházi eseményt biztosított a kassai kö­zönség számára. Lekötötte a budapesti Nemzeti Szín­ház együttesét kassai vendégjátékra és ez a vendégjáték a közeljövőben lesz. A Nemzeti Színház együttese Harsányt Zsoltnak Zenélő óra című darabját mu­tatja be Kassán. Megállapodást kötött Sereghy Németh Antal dr-ral, a Nemzeti Színház igazgatójával is, aki február hó­napban Kassára érkezik és megrendezi Az ember tragédiája előadását. Ezenkívül vendógfellépésekre szerződtette Sereghy Páger Antalt, Dayka Margitot, Törzs Jenőt, Simor Erzsébetet és Tolnay Klárit. Hárommillió dolláros plágium­per a „Jégkirálynő" ellen Sonja Hennie tisztelői kidobták a sztár lakásáról az ellenfél ügyvédjét Chicago, január 4. Sonja Hennie, a világhírű „Jégkirálynő“ ellen egy ame; rikai író pert indított és hárommillió dollár kártérítést köve­tel tőle, mert legújabb filmjében állítólag az ő ötletét plagizálta. A napokban az író megbízásából Awin Katz ismert chicagói ügyvéd megjelent a népszerű filmszínésznő lakásán, hogy Megkezdődött Párisban a mozisztrájk Pár is, január 4. Szerdán megkezdő­dött a francia fővárosban a mozisztrájk. A mozgófényképszínház-tulajdonosok be­zárták színházaikat, hogy ilymódon til­takozzanak amiatt, mert a városi tanács külön ötszázalékos vigalmi adót ve­tett ki. A mozikat bizonytalan ideig tartják zárva. Attól tartanak, hogy a sztrájk átterjed a vidékre is. (*) A százéves Torkos Lászlót ünnep­ük Győrött. Győrből jelentik: A győri Kovtich Pál Irodalmi és Közművelődési Társaság január 8.-án, vasárnap dél­után 4 órakor a győri városháza dísz­termében „Torkos László centenáris ünnepet“ rendez. Bánkuthy Ernő társ­elnök méltatja Torkos László költő ér­demeit, Kuszák István pedig szemelvé­nyeket mutat be Torkos László költemé­nyeiből. A centenáris ünnepség . ese­ménye lesz Halmos László Bihari szvit­jének eredeti nyilvános bemutatása, amit Marschalkó Mignon zongora- művésznő ad elő. A műsoron szerepei még a győri Palesztrina-kórus Halmos László karnagy vezényleté’-"’ előterjessze ügyfele követelését, azonban ott nagyon is kedvezőtlen fogadtatásban részesült. Három fiatalember — a művésznő tisztelői — éppen látogatóban tar­tózkodtak a jégprimadonnánál és a kellemetlenkedő ügyvédet egysze­rűen kidobták az utcára. A nagy feltűnéstkeltő plágiumper te­hát újabb peranyaggal bővül. (*) Magyar néven dolgozzék külföldön a magyar artista. A Magyarországi Ar­tista Egyesület hivatalos közlönye fel­veti a javaslatot, hogy a magyar artis­ták ezentúl magyar néven működjenek. Talán sohasem volt időszerűbb ez a gon­dolat, mint ma, — szól a javaslat — amikor a nacionalizmus minden ország­ban eddig nem ismert méretekben kezd kibontakozni. A világháború előtt a vi­lágpolgár és az internacionalizmus volt az ideál. A világháború utáni naciona­lista eszmeáramlat azonban gyökeresen szakított a múltnak idegen sallangokkal dolgozó internacionalizmusával. Egy nemzethez való tartozás külső ismertető- jeleinek rangsorában első helyen áll a név. A név mutatja, hogy valaki mely nemzetnek fia. ürömmel állapítjuk meg, hogy a magyar artisták tudásukkal és képességükkel világviszonylatban is az első helyen állanak és amikor hazánk nemzetközi kulturális jelentősége és súlya emelkedőben van, artistáinknak semmi okuk sincs arra, hogy magyarsá­gukat és magyar nemzethez való tarto­zásukat elhallgassák külföldön. Éppen ezért a magyar artista dolgozzék min­denütt magyar néven. (*) FILMHÍRADÓT KÉSZÍTENEK AZ IDEI JOGÁSZBALRÓL. Az idei Jogász­bálról, amelyen a magyar közélet elő­kelőségei is megjelennek, élükön Tasnádi Nagy András igazságügyminiszterrel és amelyen a bálkirálynőkön kívül a fel­vidéki hálózó fiatalság is részt vesz, a nagy érdeklődésre való tekintettel, a Magyar Film Iroda felvételeket készít a Filmhíradó számára

Next

/
Thumbnails
Contents