Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-29 / 24. szám

1939 JANUÁR ». VASÁRNAP csak egy lehetőség van: a jog fogalmá­nak gyakorlati érvényesítése az egyes nemzetek között. A kiáltvány a követ­kező szavakká!' végződik: ^ — Most, amikor Németország hatalma és befolyása tetőfokán áll, mi alulírot­tak azzal a felszólítással fordulunk a német birodalomhoz és vezéreihez, hasz­nálják ki azokat a nagy szellemi adomá­nyokat, amelyekkel a németek évszáza­dok óta rendelkeznek és feszítsék meg minden erejüket a háború rémének és a nemzetek között fennálló ellenségeske­déseknek a megszüntetése érdekében. Tegyék lehetővé, hogy az ellenséges szellem helyét a szabad és önkéntes együttműködés szelleme foglalja el. Cáák így lehet kielégíteni Németország, vagy akár Franciaország igényeit s jobb jövőhöz segíteni ezt a két országot. A kiáltványt többek között a követke- zők-írták alá-: Wellington lord volt indiai alkirály, Derby lord volt hadügyminisz­ter, Montague Norman, az Angol Bank főkormányzója, György király két házi­orvosa, számos egyetemi tanár, stb. A kiáltványt az angol rádió is közvetítette. Két évre hosszabbítják meg Franciaországban a katonai szolgálati időt Pár ifi, január 28. Az E/i/séc-palotában szombaton réggel államtanács volt Leb­run elnök elnöklése alatt. Bonnet kül­ügyminiszter ismertette a külpolitikai helyzetet. Azután Sarrautval együtt tájékoztatta a tanácsot a spanyol ha­táron foganatosított intézkedésekről, amelyeknek célja összhangba hozni Franciaország biztonságát az embe­riesség kívánalmaival. Beyikdd aláíratta a köztársasági elnök­kel a közigazgatás újjászervezésén dol­gozó bizottság javaslatát. A javaslat két részből áll. Első része szerint 200 milliót fordítanak az líthálózat fejlesztésére. A javaslat második része a helyi testületek kiadásaira vonatkozik. A pénzUgyminiszter a kormány pénz­ügyi és gazdasági sikereiről számolt be. A közoktatásügyi miniszter javaslatára elfogadta az államtanács a nagy francia forradalom százötvenéves fordulójának megünnepléséről, valamint Franciaor­való részvételéről szóló törvényjavasla­tok at. I A francia parlament hadügyi bizott­sága elfogadta a kormánynak azt a tör- vényjavaslatát*. amely _ , a katonai szolgálati idő két évre való meghosszabbításáról szól. A törvényjavaslatot azzal indokolták, hogy a születési arányszám csekély és a bizottság bizonytalan időre fogadta el. A hadügyminisztérium rendeletére az idén sorra kerülő 1916-os korosz­tályt ősz helyett már áprilisban be­hívják. Ezzel a francia hadsereg a nyáron újabb 80.000 emberrel növekszik. Daladicr miniszterelnök hosszabb meg­beszélést folytatott a legfelsőbb hadita­nács főtitkárával. A tanácskozás után híresztelések terjedtek el tartalékosok időelőtti behívásáról. A hadügyminisz­térium határozottan megcáfolta ezeket a híresztelésekét és közölte, hogy az utóbbi napokban történt behívások csu­pán a rendes hadgyakorlatra szóló behí­vások. , szagnak a következő olympiai játékokon Nemzetközi értekezlet összehívását .. * «jj sürgeti ííiS M “, Paris, januär 28. X sajtot ma régget’is elsősorban Barcelona elestének nemzet­közi következményei, valamint az olasz követelések kérdése foglalkoztatja. Ä la­pok nagy része úgy véli, hogy a nemzetközi helyzet tisztázása és a háborús veszély elhárítása céljából nemzetközi értekezletet kellene össze­hívni. Emellett azonban hangoztatják a lapok, hogy a francia nép mint egy ember szállna síkra, ha a francia gyarmatbiro­dalom területi épsége ellen bárki is-T írja a Jóur — de a birtokában levő területeket feltétlenül megvédi. Az Excelsiör nézete szerint »földközi-tengeri Münchenről“ nem lehet szó, ihivei jelenleg nem a népek önrendel­kezési joga forog kockán. A német-olasz tengely kétségtelenül éppen olyan szi­lárd, mint a francia-angol tengely. Pa­risban és Londonban senki sem gondol arra, hogy megbontsa az átellenes ten­gely egységét. Ha a beteg Európa feje fölül el akarjuk hárítani a háború ve­fegyveres támadást kísérelne meg. szélyét, akkor tárgyalásokat kell kez­Franciaország sohasem fog támadó | doni. A nemzetközi értekezlet összehívá- háborút kezdeni | sának gondolata a levegőben van. „Olaszország nem lúd és nem is akar tudni semmit ilyen négyhatalmi értekezletről“ Róma, január 28. Virginio Gayda, a Giornale d'Italia szombati számában-be­hatóan foglalkozik azokkal az értesülé­sekkel és találgatásokkal, amelyek Olasz­ország magatartásával kapcsolatban a nemzetközi sajtóban felmerültek. Egyes lapok azt írták, hogy Olaszország Barce­lona elfoglalása után ismét a legerélye­sebben szőnyegre viszi az olasz követelé­sek kérdését. , Ez — írja Gayda — súlyos tévedés, mert áz olasz törekvések nem függnek össze semmiféle más politikai ese­ményekkel. Ezek á törekvések ténybeli állápótokon és jogi helyzeteken alapszanak és így mindaddig, amíg kielégítést nem nyer­nek, állandó jellegűek lesznek. Gayda ezután a spanyol menekültek kérdésével foglalkozik és hálátlansággal vádolja a franciákat, mert nem akarják most korlátlanul befogadni a vörös mili- cistákat. Végül Gayda a négyhatalmi értekezlet felmerült tervével foglalkozik. Ennek az értekezletnek a spanyol kérdést kellene rendeznie. Az értekezlet kezdeményezé­sét, egyes külföldi lapok éppenséggel ma­gának a Dúcénak tulajdonították. Jó lesz eleve kijelenteni, — írja Gayda, hogy Olaszország nem tud és nem is akar tndui semmit sem ilyen négyhatalmi értekezletről, f SZERKESZTŐSÉG: V., HONVÉD-UTCA 10 Telefon: 125-350 * KIADÓHIVATAL: Vili., JÓZSEF-KÖRUT 5 Telefon: 144-400 amely Spanyolország szempontjából tel­jesen felesleges volna és csak árthatna a nemzetiek érdekének. Spanyolország ér­dekeit kizárólag maguk a spanyolok ha­tározhatják meg, függetlenül minden külföldi beavatkozástól. Chamberlain beszéde London, január 28. Szombaton Bir­mingham városába érkezett Chamberlain angol miniszterelnök és ott elmondotta, nagy beszédét, amit rendkívüli érdeklő­déssel várt az egész világ közvéleménye. Ez a nagy politikai megnyilatkozás és Hitler beszéde, amit a német kancel­lár hétfőn mond el, sorsdöntő jelentő­ségű a világpolitikai helyzet alakulása szempontjából. Chamberlain beszédét a világ legtöbb rádióállomása közvetíteni fogja. ' . Lapunk zártakor Chamberlain meg beszél. Átalakult az angol kormány! L on don, január 28. Szombaton esté megtörtént a Chamberlain-korinány rég várt rekonstrukciója. A legfontosabb változás a nemzetvédelem egységesíté­sének minisztériumánál történt. Ezt a rendkívül fontos tárcát, amelyet eddig Sir Thomas Inskip vezetett, Anglia egyik legkiválóbb katonai szakértője, Chatfield lord nagyadmirális, az angol flotta volt főparancsnoka vette át. Chat­field lord, aki az utóbbi hónapokban In­diában tartózkodott, mint az India ka­tonai védelmének tanulmányozására ki­küldött királyi bizottság elnöke, hala­déktalanul visszatér Londonba, hogy el­foglalja új hivatalát. A nemzetvédelem egységesítésének ed­digi minisztere, Sir Thomas Inskip to­vábbra is tagja marad a kormánynak s a domíniumok minisztériumát veszi át, amelyet Stanley lord multév októ­berében hekövetkezett halála óta Mal­colm McDonald gyarmatügyi miniszter vezetett. McDonald ezentúl teljesen a gyarmatügyi tárcának szentelheti ma­gát. A második fontos változás a földmí­velésügyi minisztérium élén következett be. Morrison eddigi földmivelésügyi mi­niszter állása már régebben megrendült mert a mezőgazdák elégedetlenek voltuk agrárprogramjával. Helyét most az an­gol gazdaszövetség elnöke. Sir Reginak! Hugh Dorman-Smith őrnagy foglalta eL Morrison sem vált ki végleg a kormány­ból, hanem táreanélküli miniszter lett „a lancasteri hercegség kancellárja“ címmel. Ezt a címet eddig Winterton lord viselte, aki most kiválik a kormány­ból; bár az úgynevezett kibővített mi­nisztertanácsnak fizetőniesteri címmel továbbra is tagja marad. Megtartja a menekültügyi bizottság elnöki tisztségét is. A fizetőmesteri cím eddigi birtokosa, Munster lord, a hadügyminisztérium parlamenti államtitkára lett a távozó Strathooua and Mountroyal lord helyett, aki végleg kiválik a kormányból. Strathoona lord . — mint ismeretes — egyike volt azoknak a fiatal államtit­károknak, akik a múlt év decemberében Hudsón külkereskedelmi államtitkár ve­zetésével ki akarták szorítani a kor­mányból Hore-Belisha hadügyminisztert. 25 év alatt ,{? é‘$ ÍÍ4.789 35.880 fi w . j JÍOV ÄU §0 került a jubiláló fiatalkorúak bírósága elé A Magyar Jogászegylet szombaton este a Budapesti Ügyvédi Kamata dísz­termében teljes ülést tartott Papp Jó­zsef dr. elnöklétével, amelynek keretében a fiatalkorúak bíróságának 25 éves évfordulóját ünnepelték. Pap József dr. elnöki megnyitó­beszéde során ismertette a magyar bün- tetőtörvénykönyvnek a fiatalkorunkra vonatkozó rendelkezéseit. Ezt követően Németh Péter dr. királyi törvényszéki tanácselnök, a fiatalkorúak bíróságának vezetője nagyszabású tanul­mányát olvasta fel a fiatalkorúak bíró­ságának keletkezéséről, működéséről és a fiatalkorúak bíráskodásának jövőbeli követelményeiről. A régebbi időkben — mondotta — egészen a múlt század dere­káig a fiatalkorú bűnözők nagyrésze a börtönökben a felnőttekkel együtt sínylődött, amely börtönök a fiatal­korúak számára az erkölcstelenség tanyái és gonoszra oktató iskolák voltak. Az igazságügyi kormány századunk első éveiben felismerte az ebből származó ba­jokat s megbízást adott Balogh Jenő egyetemi tanárnak, hogy a fiatalkorú bű­nözőkre nézve törvénytervezetet készít­sen. így keletkezett 1908-ban az a tör­vény, mély abból az alapelvből indul ki, bogy a bűnöző gyermekekkel és fiatal­korúakkal szemben nem a megtorlás, ha­nem a javítás a fő eél. Ismertette az elő­adó, hogy a 25 év óta működő fiatalkorúak bí­rósága előtt 159.669 fiatalkorú szere­pelt éspedig 114.789 fiú és 35.880 leány. Megállapítható, hogy az utolsó 10 évben a kriminalitás a fiatalkorúaknál csök­kenő tendenciát mutat- — Köztudomású, — mondotta az előadó — hogy a háború, aíatt született gyerme­kek közt igen sok volt a degenerált, A fiatalkorúak bírpsága tíz esztendővel ez­előtt elhatározta, hogy fokozattab társa­dalmi tevékenységet kezdeményez a zül­lésnek indult kiskorúak felkutatása és megmentése érdekében. Fel kellett keresni és fel kellett világosítani a jóindulatú embereket, hogy van egy hatóság, amelyet, ha bíró1- ságnak is neveznek, nemcsak fenyítő, mégkevésbé megbélyegző hely, hanem : olyan intézmény, amelynek legfőbb célja a bajbakerült, vagy erkölcsi veszélynek kitett kiskorúak megmen­tése. A felvilágosót munkát a sajtó, a rádió és különböző intézmények bevonásával vé­gezte a fiatalkorúak bírósága. A beteg fiatalkorúakat öt nagy,kórház­ban, a felnőttektől elkülönítve ingyen, megfelelő orvosi vizsgálat, illetve kezelés és ellenőrzés alá helyezik. Majd jogászi érvekkel kimutatta Németh Péter dr.. hogy .1 : ' • a most érvényben lévő törvény ina már módosításra szorul á hosszú éve- *- ken át szerzett tapasztalatok alapján, i A mostani törvény szellemének teljés ópségbentartásá mellett kívánatos lehne, hogy rí 18 éven aluli minden kiskorú, aki a züllés veszélyének vari kitéve, vagy bűncselekményt követelt el,- mindenkor és kizárólag a fiatalkorúak bírósága elé legyen utalandó. Kívánatos lenne az is, bogy a fiatalkorúak bíróságát család bírósággtt alakítsák út, amelynek hatás- körébe kellene vonni a házassági ügyek-: ben Való bíráskodást, a tartási pereket, az örökbefogadási ügyeket, tíz ápol ég gyúrni hatalom megszüntetése, illetve korlátozása iránti kereseteket, továbbá a házasságon kívül született gyermekek el­helyezésére és tartására irányuló perek intézkedését. Sürgette az előadó a rehabilitációé törvény meghozatalát, mert , elviselhetetlen, hogy a fiatal korban történt eltévelyedésért örökkéfartó bélyeget hordozzon bárki. Kimutatta az előadó, hogy a javítóinté­zeteknél még rendkívül sok feladat vas megoldásra. Á javítóintézetekből kike- : rült fiatalkorúakat bírói rendeletre fél* szabadsúgos otthonokba kellene eíhe* lyezni. Különösen leányoknál mutatko* zik az ilyen intézmény célszerűsége. Az előkelő és nagyszámú jogászközöh* ség feszült érdeklődéssel hallgatta Né* meth Péter dr. tanulságos és nagysza* bású előadását, amelyért Angyal Pál dr, egyetemi tanár mondott köszönetét.

Next

/
Thumbnails
Contents