Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
4 •FMffifcfci M^mnííúM 1939 JANUAR 1. VASÁRNAP ———■ III '—II IN# HirfiecL kuruzsíók ícícpíczctt csocíatettci A legutóbbi évtized nevezetes „delejesei" és más álorvosai, akiknek példáját sokan követték az elmúlt esztendőben latrául titkáról a lapéi — eltűntek a pá* debb időre ideiglenes minőségben neve« ziik ki őket, “ Az újonnan visszaállított Komárom vármegye két óhazabeli s négy volt szlovákiai járásból átl. E négy szlovákiai járás közül kettő valamikor eredetileg is Komárommegyéhez tartozott, kettő pedig a dunaszerdahelyi és a somorjai — Pozsony megyéhez tartozott. Első feladatunk az új járások közigazgatásának a régi, megyei közigazgatáshoz való haso- nitása. Ez természetesen nem történhetik meg minden zökkenő nélkül, hiszen a jegyzőségek vezetői kivétel nélkül olyan hivatalnokok, akik a magyar köz- igazgatást nem ismerik s a járási tisztviselők túlnyomó része olyan, hogy már hosszabb ideje nem szerepelt a megyei közigazgatásban, noha régebben a magyar közigazgatásban szerepe volt. — Még azt kívánom megjegyezni, hegy Komárom megye közönségét fájdalmasan érintette az a tény, hogy a megye ősi területéből tizenegy községet csatoltak át az újonnan alakult Rozson yVJfyltra vármegyéhez. Ezt a mi fájllal munkát az sem enyhítheti kellőképpen, hogy a két csallóközi járást ideiglenesen hozzánk csúfolták! Budapest, december 31. A most elmúlt esztendőben igen sok esetben ítéltek él az ország bíróságai férfiakat és nőket kuruzslásért. A kuruzsíók, az alorvosok, veszedelmes ellenségei a társadalomnak, de veszedelmes ellenségei az orvostudománynak- is, amelynek egyrészt hitelét rontják, másrészt pedig illetéktelen és tisztességtelen konkurrensei az- igazi orépítették. Nem tudott elhelyezkedni, éhezett és kétségbeesésében folyamodott ehhez a különös foglalkozáshoz. Amikor cieirsek és „yrop dr. ApolMnm"-1 mindenki elfelejtette. Gyógyítóé a sírkeresztekről lekapart faforgács? A munkanélküliek ügye — Ami a megye lelki berendezését illeti, igen nagy gondot okoz a több helyen, különösen pedig KomárómbmV jelentkezett munkanélküliség. A munkanélküliség leküzdésére mindent el akarunk követni, sajnos, ebben nagyon akadályoz a téli időszak s Komáromban különösen az, hogy nehéz a munkaalkalmat magát megtalálni. A munkanélküliség leküzdésére egyik elgondolásunk lenne az, bogy a katonai kincstárt szeretnénk rávenni arm, llógy az általa nem használt sáucépí.menyeket, az úgynevezett „Werk“-eket lebontatnánk s a bontás folytán kikerült földanyaggal a környező területet elegyengetnénk. Ez meglehetősen nagyszámú munkás alkalmaztatását tenné lehetővé, amellett, hogy a reáfordított munkalw'r- költség az építményekből kikerülő téglaanyag értékesítésével részben meg is térülne. Nagyon boldog volnék, ha Komárom „munkanélküliéinek újévi ajándékul ezt a munkát megszere-’ tném. Komárom tonirssága — Komárom mindig fontos volt a kisebbségi kultúráiét irányításában. Nagyon szeretném, ha a megye, mint eddig is, irányító szerepet vigyen a felvidéki knltúréletben, hiszen erre gerinces magyar társadalma, sok magas színvonalú kultúrintézménye eleve kijelölik. Komáromból indult ki számtalan magyar kezdeményezés: ezeket csak folytatni kell tovább is. ■ Komárom jelentősége központi fekvésénél fogva fi mivel országút, vasúti fővonal, Dana, Vág keresztezi: magasra emelkedik, örömmel állapítom meg, hogy a keresztény felekezetek között barátságos viszony és megértés uralkodik, de ezt a magyar közösség részére igen kívánatosnak is tartom. A magam részéről azon leszek, hogy ezt a szép felekezeti s társadalmi egyetértést a ! vábbra is fenntartsam, mert nekünk .agyaroknak egymást kell megértenünk, más úgy sincsen, a.ki bennünket megértsen, — fejezte be nyilatkozatát IJarial Iván, főispán. Játékpisztollyal akart bankrablást elkövetni egy angol pilóta London, december Síi Bankrahlási ksérlet miatt állítottak bíróság elé London egyik külvárosában egy angol katonai pilótát. A vádlott az egyik bknk pénztárát akarta klraíÍBlm és az elős eíő rendőrökre revolvert s&pgezett. A re ol- verről azonban nmnsoká^a kiderült, h' gy csupán iátékpiszfoly volt«T\ A különös bankrabló réudól>^óger is úgy viselkedett hogy « lAifeságy-Jcét- ségbevonja b^zániithatiftágM A törvényszék elmeorvosi szswértunvel vizs- gáltaíjíík míg. vosoknak. Évezredek óta harcol a tiszta tudománnyal a mágia. Ezt az ellenfelet még a huszadik században sem sikerült teljesen legyőznie a tudománynak. A nagyvárosokban minduntalan felbukkannak különösebbnél különösebb kurüzslók, telepatikus csoda doktorók, füves asszonyok, delejesek, tenyérjósok, akik diagnózist csinálnak az ..életvonal“, „szerelemvonal“ és a többi tenyérmisztérium alapján. Vannak a csodaorvosok között jó- és rosszhiszeműek. Vannak, akik magúk is hisznek, törvény előtt védik igazukat és mártíroknak érzik magukat, ha elítélik őket — egészségrontásért, vagy más bűncselekményért. Sokkal többen vannak azonban a rosszhiszemű nép- csalók, akik az orvostól éis egyúttal a gyógyulás lehetőségétől vonják el a hiszékeny beteget, hogy a legtöbbször szegény népoeztályhöz tartozó páciensből kicsalják utolsó garasokat. Budapesten mindenki hallott már Wnndcrbichnéröl, a csodngyógyító sashalmi „delejes asszonyról“ mindenki hallott az óbudai „füves asszonyokról“, akikhez egy időben- divat volt kizarán- dokolni annak a betegnek, akiiiek bajára már nem tudott írt adni az orvostudomány. Minden esztendőben felbukkan a fővárosban néhány csodadoktor vagy yarázgeiiéjíí asszony. Néha divatba jön közülük cgy-egy, mint a jósnők. Azután eltűnik az ismeretlenségbe, — de gyakran a toloncházba. Dr. Apoílinos a kereskedősegéd Néhány évvel ezelőtt „sikk“ volt „prof. dr. Apollin<is“-hv,z járni Pesten. Külsőlipótvárosi bérpalota negyedik emeletén furbános inas, keleties berendezésű hallba vezette a pácienst és hellyel kínálta meg a puha kereveten. Párpercnyi várakozás után fellebbent az ajtót fedő függöny és feketeruhás negyven év körüli férfi mutatkozott be a látogatónak: — Apoílinos professzor vagyok. A páciens, aki súlyos bajával már végigházalta a főváros orvosprofesszorait, tisztelettel nézett a szikár, feltűnően sápadt férfira, akinek tudományáról már csodákat hallott. Azt mesélték Pesten széltében-hos,szóban a titokzatos Apolli- nos doktorról, hogy belemerül az emberi kéz titkaiba és azoknak alapjn csalhatatlanul felismeri, hogy milyen betegség lappang a páciens testében. Apoílinos doktor, miután átvette a látogatótól a diagnózisért, járó húsz pengő tiszteletdfját, bevezette páciensét a rendelőbe, amelynek műszerszekrényében lévő szerszámok rendeltetését egyetlen orvos sem tudta volna megfejteni, A szobát köröskörül csontvázak díszítették. A megfelelő misztikus környezet tehát nem hiányzott. A csodadoktor törzslapot töltetett ki a pácienssel — melynek alapján megállapíthatta, hogy melyik csillagkép alatt született, a beteg. Lemérte ezután a látogató testsúlyát, magasságát, gondosan megnézte a- kezét, és viaszlenyomatot készített arról. Másnap jelentkezett, a páciens a diagnózisért. ^ „Prof dr. Apoílinos“ egy alkalommal egy újságírónak ezt mqjjdtű: Amit én folytatod?' évezredes tudomány. A tenyá^vonalai elárulják a múlt, jelen éppfovö titkait, a kéz színe és a körniökiHormája pedig mindennél al- kalnyeemob arra, hogy orvosi diagnózist ítsunk fel... Amíg misztikum fedte a titokzatos Apoílinos személyét, jól is ment az üzlet. De egyszeresek — kiderült, hogy a csodadoktor igazi neve W. Béla, pár évvel ezelőtt még egy belvárosi divat- árukereskedés alkalmazottja volt, de leA legtöbb kuruzsló azonban az egyszerű nép között szedi áldozatait. Egy esztendővel ezelőtt szegény betegek szóróval zarándokoltak egy pestkörnyéki szobakonyhás lakásba, Störé Gyuláimhoz. A külvárosokban és a főváros körüli városok szegény negyedeiben, futótűzként terjedt el Stóréné tudományának híre. Az csak később derült ki, hogy .„százalékos haszonra dolgozó“ felhajtok hí Tesztelték, hogy Stóréné birtokában van a varázslók minden titkának, betegeket gyógyít és — elhidcgiilt házastársiakat lángoló szerelmesekké tesz. Stóréné ellen azonban hamarosan feljelentések érkeztek és áz öregasszonyt bíróság elé állították... A főtárgyaláson elmondták a tanuk, akik Stóréné betegei voltak, hogy fülledtlevegőjű, ablaktalan szobáim, vezette őket „a delejesasszony“, miután bosszú ideig tartó sorbaállás után bejutottak zsúfolt „rendelőjébe“. Itt egy vasedénybe faforgácsokat szórt, azokat meggy újította és a füstöt kellett belehelniök a pácienseknek, hogy meggyógyuljanak. — Sírkeresztekről lekapart faforgácsok voltak az edényben — jegyezte meg a vádlott asszony -- és gyógyítottak is azok, mert nagy a, halottak ereje. Ha reménytelenül szerelmes férfi vagy ilő jött Sbórénéhoz, annak azt tanácsolta, az asszony, hogy hozzon faforgácsot szerelmese valamelyik vér rokonának sírján sálló f»keresztről. Ennek a faforgácsnak füstjét leheltette be Stóréné a reménykedő szerelmessel. Ha pedig ez sem használt, meg kellett ennie a páciensnek az elégett faforgács hamuját. Mert a halottaknak nagy az erejük .., És a szegény nép Kitt Stórénénak, mert a néphit évezredek óta varázslatos hatalmat tulajdonít a halottaknak. Szuggerál az analfabéta cigányasszony A fővárosban özönlenek a jól beharangozott kuruzslóhoz a betegek, vidéken azonban, főleg kis falvakban, egyenesen tömeghisztériát vált bi-egy-egy népámító. Néhány évvel ezelőtt Kunhegyes község lakosságát babonázta meg egy cigány asszony. Go'orai Démetemé, akit „Kupak Rózsi“ néven ismert a nép. Kupak Rózsi kunhegyest karrierje úgy kezdődött, hogy a cigányasszony meggyógyította egy gazda gyerekét. Valóban meggyógyította. Mert a kúnhegyesi cigány asszonynak volt egy különleges képessége: szuggerálni tudbtP. Amikor ennek tudatára ébredt, hallat lanul visszaélt vele. A falunak minden betegét és reménytelen szerelmesét magához édesgette, szuggerálta őket, hogy hozzá hordják minden keresetüket és ezáltal egészségileg és anyagilag tönkretette valamennyiöket. Amikor Kupak Rózsi bűnsorozata napvilágra került, erélyes vizsgálat indult. Az orvosszakértő megállapította, hogy valóban szuggerálta áldozatait Dobraine, a csendőrség pedig kiderítette, hogy zsarolta is őket, úgy hogy hatalmában tartotta az egész falut. A cigányasszonyt letartóztatták. Folyton csak azt hangoztatta: — Kérettiszépcn, én nem is tudok „szu- perálni“... Megállapították, hogy teljesen műveletlen asszony Gobrainé. Analfabéta. A [ szuggerálótehetség természetadta képessége volt. Vannak, akik túlzott vallásos rajongásból hiszik sajtámagukról, hogy gyógyítani tudnak, mások pedig tömegek mély és fanatikus vallásosságával élnek vissza. jr Aíszerzetesek a Székeíyföldön A rosszhiszemű- vallásos knruzsláera pár esztendővel ezelőtt Erdélyben volt érdekes példa, Háromszék megyében „oso datevö szerzetesek“ bukkantak fel'. Sen- kiserti tudta, milyen szerzethez tartoznak, de főnökük, a titokzatos „lllarion atya“, aki ragyogó szónok volt, magával ragadta a tömegeket. — Engem maga Jézus Krisztus küldött — hirdette a „csodatevő szerzetesek“ főnöke, — hogy gyógyítsam a betegeket... lllarion atya azonban csak borsos áron gyógyított, ráolvasással, hókuszpókuszokkal és furcsa kenőcsökkel. Mégis tódul tak hozzá a betegek, miután híre ment, hogy visszaadta egy vak ember szeme- világát és egyetlen érintésére járni kezdett egy nő, aki születése óta béna volt. lllarion és „szerzetesrendje“ olyan népszerűvé lett Székelyföldön, hogy elhatározták, hogy Háromszék megyében kolostort alapítanak és ott telepednek jg. Ekkor pzonban a ' hatóságok vizsffúlghtni kezdték, hogy kikből áll ez a' titokzatos társaság. Másnap az egész .szerzetesrend“ eltűnt, mint a kámfor. De eltűnt a meggyógyult vak és a járni tudó béna is. Nem vitás, hogy cinkosai voltak az ál- szerzeteseknek. A férü sohasem volt vak, az rnszony pedig — sohasem von béna... Deíejezett víz a Liíiom^utcában Évekkel ezelőtt Budapesten megalakult fgy titokzatos szekta, amelynek feje egy dr. próvi nevű férfi volt, aki őszintén hitte magáról, hogy vizet gyógyhatásúvá, tud delejezni. Dr.Rrééi állítólag egy spiritiszta szeánszon fedezte fel ezt a képességét. Juhász Erzsébet takarítónő dr, Brévi rendeletére kanalanként megivott egy literrel ebből a deíejezett vízből és állítólag kigyógyult súlyos vesebajából. Ez a „csoda“ osoportositott embereket dr. Brévi köré. Valóságos kis szekta alakult körülötte. A liliomutcai kislakásba „áhítatba mentek“ a hívek és vakon követték a deíejezett vízzel gyógyító dr. Brévi utasításait. Sokkal nagyobbmérvű rajongás ragadta magával a kiskunság néhány községének népét. Sokat foglalkoztatta annakidején az egész országot a kiskunsági fanatikus „ördögűzők szektája“. Annak tagjai istentisztelet után botokkal verték ki egymásból az ördögöt — a betegséget. Ezek a példák azt mutatják, hogy ukrán a fanatikus meggyőződés jegyében működnek a kuruzsíók. Ez esetben a mágia háttérbe szorít mindent, ami tanaival ellenkezik, mindaz, amit a különös szekták fanatikus vezérei hirdetnek. Sokkal gyakrabban ütközik azonban; öteze a mágia a. tudománnyal. Nem egy esetben nehéz megvonni a. határvonalat ja tudomány «« a-mágia közt. A tudománytalan kuruzslás ártalmas volta azonban kétségtelen. Írországban történt nemrég egy eset, amit szimbólumként mondhatunk el. Blame község mellett egy meredek sziklafalon kiáll egy különös formájú kő, amelyről elterjedt az a babona, hogy, aki megcsókolja, abból nagy szónok lesz. Jams Burke 19 éves dadogó fiatalember felmászott a sziklára, hogy megcsókolja a csodatevő követ. Merész kísérlete sikerült, de alighogy megcsókolta a követ, elszédült és lezuhant a szikláról. Holtan terült el a mélyben. Meghalt, mert babonával, mágiával akarta legyőzni a természetet. ..
