Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-03 / 2. szám
6 TFCTmvVi. 1939 JANUAR 3. KEDD «-IVÍJ síiV csatlakozást kívánta, amit egy semleges i minden percben feltétlenül igazolhatott ellenőrzés alatt megejtett népszavazás I volna-“ A rutén kérdés „Ehelyett a kárpátalji rutén terület, a nép megkérdezése nélkül, Csehország kötelékébe kényszerült; a csehszlovák állam így ma még mesterségesebb tákolmánnyá vált, mint amilyen eddig volt. mert még keskenyebb szalaggá zsugorodott össze a Kárpátok déli lejtőjén és lakói Magyarországra ma még jobban ró vannak utalva, mint bármikor eddig, ugyanakkor, amikor a velünk való ösz- szefogás rájuk nézve lehetetlenné tóté tett.“ „Legalább is veszedelmes tűzzel játszik az a politika, amely a nagy ukrán államot a Szent István koronájához tartozott kárpátalji rutén föld nászajándékul való felajánlásával akarja létrehozni. Eredetileg is cseh politikai elgondolás volt Trianon idejében a rutén földnek korridorkép való kiépítése Oroszország felé. Veszedelmes illúzió lenne a német politika részéről azt hinni, hogy az Oroszországból Németország szívébe mu tató szláv ujjat egyszerűen megfordíthatja és hogy ez a magyar—rutén földön keresztül, német karddá változhatik át, amelyet Oroszország szívébe döfhet. Ez csak pillanatnyilag sikerülhet és előbh- utóbb megint csak fordított úttá fog vdl tozni, mert a fiatal szláv népek együvé tartozásának érzése ma csak átmeneti leg ébredjen, hiszen ez felel meg a tér mószet rendjének is.“ „Megállapítom azt is, hogy a szóban- forgó experimentum nem sikerül, vagy úgy üt ki, ahogy azt mi magyarok előre látjuk, nekünk magyaroknak az éle tünkbe kerülhet, míg Németország legrosszabb esetben is csak egy illúzióval lesz szegényebb és egy tapasztalattal gazdagabb.“ A Kárpátok — a természetes határ Határozottan kimondja ezután Beth len, hogy mi nem mondhatunk le soha a Kárpátok Maginotvonaláról, mint természetes határról. Magyarország védelmi vonala a Kárpátok gerincén fut kérész tül. Amíg ezt szlovák és rutén testvéreink Segítségéből el nem érhetjük, Magyarország léte nincs biztosítva és kato fiailag védtelen helyzetben vagyunk. „Magyarország őszinte — állapítja meg a cikk — barátságával, amelynek az utolsó huszonöt évben Németországgal szemben számtalan tanujelét adta, nem is szolgált rá arra hogy ezek az életérdekek figyelmen kívül hagyassanak- A Versailles! és trianoni legnagyobb megaláztatások idején Magyarország kitartott Németország mellett.“ „A magyar külpolitika ez alatt a húsz év alatt távol tartotta magát minden törekvéstől, amely a Duna-medencében olyan kialakuláshoz vezethetett volna, amely alkalmas lett volna akár az oszt rák, akár a szudétanémet Anschlussnak az útját egyszersmindenkorra elvágni. Nem mentünk bele semmiféle restaurá- ciós kísérletbe, sem egyedül, sem Ausztriával együtt és nem voltunk kaphatók valamelyes hármas összefogásra sem Ausztriával és Csehországgal közösen, pedig ily Irányú csábításban nem volt hiány ás nem lehet kétség, hogy ezen az áron gyakran igen aktív szaldót érhettünk volna el. Nem mentünk bele semmi féle duuakonföderációs tervbe sem, nem csak azért nem, mert ennél számítá sunkat kevésbé találtuk volna meg, ha nem azért sem, mert éreztük, hogy ezek a tervek egyenesen Németország ellen irányulnak." „Igen! Barátságot és bizalmat előle geztünk Németországnak, gyengeségének és elhagyatottságának éveiben és rendű letlenül bíztunk abban, hogy Néme: ország ezt a magatartásunkat döntő perc ben, talpraállása idején méltányolja Magyarország történelmi és geográfiai határain belül nemcsak, hogy nem tesz a vitális magyar érdekek rovására semmit és nemcsak, hogy nem favorizál más népeket a mi rovásunkra, hanem aktív segédkezet nyújt ahhoz.“ Őszinte lebeszélést Cikkének utolsó részében arról a mélységes aggodalomról beszél Bethlen Ist- vár, amely minden magyar ember lelkét eltölti az új esztendő küszöbén. A háború óta német-barátok voltunk és azok szeretnénk maradni ti jövőben is. ,,Áz utolsó hónapok eseményei azonban súlyos es mélyreható félreértések árnyékát vetették közénk.“ Kifejezi azt a nézetét, hogy a hibák nem jóvátehetetlenek. Nyílt, férfias és őszinte kibeazélés eloszlathatni azokat. A helyzetet tisztáznunk kell, mert a hallgatás csak mérgezi a lelkeket. Eckhardt Tibor a magyar külpolitikáról Recrudescunt valnera?... címmel Eckhardt Tibor vezércikket írt a Magyar Nemzet újévi számában, amelyben megállapítja, hogy újból felötlenek a nyugtalanító kérdések: hogyan is történt 250 -évvel ezelőtt, mikor német segítséggel végre kivertük a törököt hazánkból1? A magyar külpolitika közelmúlt sikerét annak köszönheti, hogy számolt geopolitikai helyzetünkkel, amely minket Közép- Európa legközepébe állított. Három nagyhatalom él itt, az olasz, a német és a lengyel. Ezzel a három nagyhatalommal nekünk barátilag együtt kell élnünk és együttműködnünk. A magyar külpolitikának ez volt és ez marad az alaptétele. A tengelyhatalmakkal való szervezett együttműködés mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy van egy Rajnán túli Európa is, . amellyel szemben nekünk semmiféle ellentétes érdekünk nines. Igaz, hogy nagy távolság választ el minket Európa és a földgömb eme nyugati részétől. A gazdasági és pénzügyi hatalom azonban őnáluk van s egy újabb világkonfliktus esetén országunk ezeknek a nagyhatalmaknak megbecsülését nem nélkülözhetné. Ápolnunk kell velük is az őszinte barátságot. ami azt jelenti, hogy a tengely- hatalmakkal való együttműködésnek velük szemben éle soha sem lehet. Külpolitikánk irányítására és egyoldalú befolyásolására senkinek sem adhatunk koncessziót, vagy monopóliumot. Külkereskedelmi politikánk revízlófa — Cselédek nem voltunk és nem is leszünk soha! — folytatja ezután Eckhardt Tibor. — Nincs „unbedingte Unterwerfung!’' Nem vagyunk más nemzetek országút ja. Nem vállaljuk a kultúrtalnj szerepét semmiféle idegen kultúriiltetvé- nyek javára. Míg külpolitikánk jólbeválv vonalvezetésén változtatni nem szabad, addig közgazdasági és főleg külkeres kedelmi polltkdnkban a körülöttünk beállott változások, a tényleges helyzet megjavítására kell, hogy sarkaljanak... A magyar mezőgazdaság, főleg pedig a kisparaszti gazdálkodás azonban oly nemes árukat és magas mi nőségű termel vényeket állít elő, amelynek legjobb piacai nyugaton vannak. Külföldi adósságaink kamatszolgá lutának a biztosítása azt kívánja, hogy magasabb értékű, minőségű áruinkat az aranyban fizető országok szabad piacain helyezzük el és ily módon nemcsak gazdasági, de pénzügyi egyensúlyunkat és fizetőképességünket is biztosítsuk. A jelenlegi ötven százalékos német birodalmi kivitelünk túlmagas részesedést juttat a német birodalomnak és fokozatosan, ha kell még áldozatok árán is arra kell törekednünk, hogy ez a kivitel a 25 százalékot meg ne haladja. Ez nem lehetetlen kívánság. Lengyelország 1925-ban kivitelének ötvenhat százalékát helyezte el a német birodalomban, a lengyel nemzeti ön tudat megerősödése során azonban céltudatos munkával sikerült új piacokat szereznie, a lengyel kivitel a múlt évben a német birodalom felé csak huszonhárom százalék körül mozgott. Fuvarkérdésekben is biztosítanunk kell szabad mozgási és szállítási lehetőségeinket és a német reláció kultiválása mellett a Jugo szlávlán és Lengyelországon át vezető út nyjtvatartását. s ott olcsó ta rifák nyújtását mielőbb el kell érni.. A Kereszténypárt elnöke a politikai helyzetről Az Egyesült Keresztény Párt az újév alkalmából táviratban üdvözölte elnökét, gróf Zichy Jánost. Gróf Zichy János választáviratában megköszönte az üdvözlést, majd ezeket mondja: A politikai helyzet ma azért kü lönösen súlyos, sőt mondhatnám veszélyes mert egy egységes nemzeti erő kialakulása helyett úgylátszik egymással szembenálló áramlatok akarnak megütközni olyan kérdésekben, melyek megoldására a nemzeti erők egységes összefogása nél kül egyáltalán még gondolni sem lehet. Úgy fest a helyzet, mintha e történelmi pillanatokban le akarná törni a magyar a magyart, ahelyett, hogy egymást támogatná akkor, amikor — különösen a szociális reformok helyes és üdvös megvalósításának előestéjén — a nemzet a parlament minden pártjától a kölcsönös megértést várja. — Be kell látni ok úgy a kormánynak, mint az összes politikai pártoknak, hogy a húrt egyik oldalon sem szabad túlfeszíteni, mert ez oly katasztrófára vezethet, amelynek csak a nemzet vailhatja kárát. Újév a világpolitikában Államfői üdvözlések, kormányefnöki és miniszteri beszédek egész Európában Az újév alkalmából Európa legtöbb fővárosában üdvözölték az uralkodót, egyházi beszédek és politikai nyilatkozatok hangzottak el. Több kormány elnök és miniszter rádióbeszédet is mondott. A szilveszteri és újévi eseményekről az alábbi táviratok számolnak be. LONDON London, január 2. VI, György király London lordmayorjának újévi üdvözletére adott válaszüzenetében azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az angol főváros polgársága a reményteljes elha lározottság szellemében kezdi meg az ú.i esztendőt. Canterbury érseke az új esztendő első estéjén rádióbeszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy a nehézségeket még távolról sem sikerült áthidalni. Fel kell készülni a legrosszabbra, ugyanakkor azonban remélni kell a legjobbat is. Egységre hívta fel az angol népet és rámutatott a pártviszályok veszedelmére. Az angliai kitüntetettek újévi listáján az elsők között szerepel lord Rothermere öccse Cecil Harmsworth, akit a király bárói rangra emelt. A kitüntetett elő kelősőgek között van Sir Alexander Ca godan külügyi államtitkár éa Sir Nevile Henderson berlini angol nagykövet is. BERLIN Berlin, január 2. Göbbels birodalmi miniszter Szilveszter éjszakáján rádiószózatot intézett a német néphez. Kijelentette, hogy az 193$-ag esztendő a német történelemé. Ebben az évben valóra vált a németek ezeréves álma, a Nagynémet birodalom. A vezér — mondotta — nem várt csodákra, hanem egybefogta és megszervezte a német nép erejét és a történelem mérlegének serpenyőjébe vetette. A miniszter ezután a kishítüek ellen beszélt. Újév napján Coulondre berlini francia nagykövet távolléto miatt Montbas gróf ügyvivő fogadta á berlini francia kolónia tagjait. Hangoztatta, hogy Franciaország az elmúlt évben sem tért le a szabadság és becsület útjáról. Beszélt ezután a december 6-i fran cia-német nyilatkozatról, hangoztatva annak nagy jelentőségét a francia-német kapcsolatok alakulásában. Kijelentette, hogy Hitler és Daladier né piik mély ösztönös érzésének adott kifejezést. RÓMA Róma, január 2. Francois-Poncet római francia nagykövet újév napján beszédet intézett a római francia kolóniához. Megemlékezett 1938 nagy eseményeiről, kiváltképpen a müncheni értekezletről. — A müncheni értekezlet — mondotta — azt sugalmazza, hog> közelebb hozzuk egymáshoz a két tengelyt, anélkül, hogy figyelemmel len nénk a kormányzati különbségekre, hogy hidat verjünk a két tengely közé, hogy a francia-német jóviszony kialakulását kiegésztsük a francia-olasz kapcsolatok megjavításával, hogy kiépítsük Nyugateurópa békéjét, amely a keleti békének is feltétele, valamint megállapítsuk a fegyverkezés iramát. BUKAREST Bukarest, január 2. Az újév első napján a román kormány tagjai Cristea miniszterelnök vezetésével megjelentek a királyi palotában, hogy üdvözöljék az uralkodót. A miniszterelnök beszéde során foglalkozott a kisebbségi kérdéssel is és hangoztatta, hogy kulturális téren a kisebbségek, amelyek évszázadok óta élnek Románia földjén, teljes fejlődésben vannak. Ami a kereskedelmet, ipart, földművelést és általában a közgazdaságot illeti, a kisebbségek Romániában jobb helyzetben vannak, mint bármely más országban. Azt fejtegette, hogy törekedtek, hogy mindenkivel, különösen a szomszéd államokkal javítsák viszonyukat. Kiemelte, hogy a bledi egyezmény alkalmas arra, hogy Magyarországgal szívélyes viszony létesüljön. Reményét fejezte ki, hogy ez az egyezmény kiindulási pontja lesz a két ország közötti szívélyes viszony megteremtésének. A király hosszabb beszéddel válaszolt az üdvözlésre. Kijelentette, hogy az új rendszer megállapításánál egyetlen céh Románia megmentése vezette. Románia nem szervez támadó célú hadsereget, azonban határozottan megerősíti haderejét a védelem céljából. Hangoztatta a király is, hogy békés együttélést akarnak a szomszéd államokkal. PRÁGA Prága, január 2. Hácha elnöknél újévkor nem volt diplomáciai fogadás, csak Ritter Xavér apostoli nuncius, a diplomácia kar feje fejezte ki a testület tagjainak jókívánságait. Beszédek nem hangzottak el. Hácha elnök ezután fogadta Reran miniszterelnököt, a képviselőház és a szenátus elnökét, valamint Sirovy tábornokot. SZÓFIA Szófia, január 2. Borisz bolgár király az újévi üdvözlésekre beszédben válaszolt és kifejezte kívánságát, hogy az új esztendő Bulgária számára a békés tevékenység és az általános haladás nyugodt éve legyen. Kiusszeívanov miniszterelnök újévi rádióbeszédet mondott. B I L B A Q Bilbao, január 2. Franco tábornok az újév alkalmából a Diario Vasco című lap igazgatójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az új esztendő Spanyolország számára a győzelmes döntés esztendeje lesz. A háború hatalmas léptekkel közeledik a befejezés felé és a küzdelem a spanyol nemzeti fegyverek győzelmét fogja eredményezni. A közeli végső győzelem nem végső cél, hanem csupán eszköz a nemzet ú j j áteremtéséhez. MOSZKVA Moszkva, január 2. A kommunizmus fennállása óta most tartottak először Szovjet-Orosz- országban szilveszteri álarcosbált. A kormány utasítására háromszáz álarcosbált rendeztek Szilveszter éjszakáján a „rendes és becsületes“ munkások tiszteletére Szilveszteri álarcosbál volt a Kremlben is az összes népbiztosok részvételével. »
