Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-24 / 19. szám

1939 JANtiAH 24. KEDÖ

10 _____________________________TECTlDEta ^gVäRHIRIiäB

SzmHÁzKönVyKaLiURA

Az első idei kamarazenedélután a Hubay-palotában

A magyar és német kultúra találkozása a berlini egyetemen

A nemrég megkötött magyar—német kulturális egyezmény egyik eredménye volt az az előadóikörút, amelyre a német tudományos körök hívták meg Kibédi ■Varga Sándor dr. egyetemi rk. tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia, főtitkári hivatalának vezetőjét A fiatal magyar tudós a Német Filozófiai, Társaság meghívására előhb Magdeburgban tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást s onnan Berlinbe hívták, ahol a berlini egyetemen tartott előadást a magyar és né- * inét filozófiáról a német szellemi élet vezetőegyéniségeinek jelenlétében. A berlini egyetem előadótermét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő előkelő közönség, ott volt a németbirodalmi nevelésügyi minisztérium részéről Hatnigam prof. főreferens és Dalinké dr. miniszteri tanácsos, a német külügüyi hivatal részéről Schüfer-Rümelin követségi tanácsos, Spranger Eduard, Günther, Emge egyetemi tanárok, a magyar követség és Stojay Döme követ képviseletében Ghyczy Jenő. követségi tanácsos, valamint Berlin s általában a német tudományos, társadalmi és politikai élet kitűnőségei igen nagy számban.

Az előadást Emge professzor nyitotta meg, méltatta Varga professzor tudományos munkásságát és a német kultúra iránt tanúsított baráti érdeklődést, majd Kibédi Varga Sándor dr. tartotta meg közel másfél órás előadását, amelyben a magyar és német filozófia viszonyáról, valamint a német és a magyar szellem Sajátos karakteréről beszélt.

Varga professzort előadásának befejezése után melegen ünnepelték s az előadás után a berlini Collegium Hungáriáimban fogadóestet rendeztek tisztele téré. ahol a magyarságot érintő sok más kérdés merült fel. Az előadó a magyar kultúra és a magyar nép megismertető sónak, érdekében hasznos munkát végzett. Varga professzort egyébként felkérték egy gyűjteményes munka elkészítésére a magyar szellemi életről s meghívták egy berlini ' tudományos folyóirathoz munkatársnak.

»Öse

. I '

Kassai író operettje Kassáin

Kassa, január 23. (Szerkesztőségünktől.) A kassai Nemzeti Színház pénteken este kassai Származású író darabját mutatta be- olyan íróét, aki a kassai színház nagy sikereket elért színésze volt valamikor. Kőrössy Zoltán, a kitűnő táncoskomikus a szerzője a „Gellérthegyi kaland“ című operettnek, amelyhez Csonka Ede írt kellemes, könnyű és eredetien ható zenét. Kőrössy szövegkönyve az utóbbi évek szokásai, sőt szabályai szerint készült. Van benne huszáros kaland, mint a címe mutatja, szerelem az első látásra, gazdag amerikai rokon és főleg: huszárok, tisztek, őrmester és legénység és ennek megfelelően: nők, urilányok, parasztlány és görlök. A végén mindenki egymásé lesz. Aktuális, hazafias betét is van a darabban, amit nagyon megtapsoltak. A kiállítás ragyogó, a rendezés kifogástalan, a szereplők kitűnők. A kiállításért Bercsényi Tibor, a rendezésért Vágó Artúr felel, a szereplők közül pedig legjobban feleltek: Lakos Klári, Gellert Marika, Faragó Márta, László Andor, Putnik Bálint, Antalffy József (angyali humorával és egyéniségével megint beleette magát a kassai közönség szívébe). És Vágó Artur, úgyis mint huszárőrmester. A közönség jól szórakozott. Ha többen .lettek volna, még jobban szórakoztak .volna.

(*) Filharmonikus hangverseny. A tegnapi hangverseny vendégkarnagya, Willem Mengelberg, minden egyes szereplése alkalmával meglepetést tnd szerezni. Ez az erőteljes egyéniségű muzsikus ki tudott bontakozni Beethoven Eroicájá- nak élet-halál feletti mélységeiben és 'Franck Cézár álmatag hangulatú — a Debussy impresszionizmusát előrejelző — szvitjében, a „Psyché“-ben is. De igazi (élményt az jelentett, ahogy Kodály zseniális „Háry ,7rínos“-ának pszichéjét szinte újra felfedezte. Izzott ennek a tősgyökeres magyar muzsikának minden témája, dübörgőit és leigázott villámfényes ritmusa és ezeken keresztül élt és Virágzott a nagy magyar zeneköltő megálmodta boldog Magyarország■ Tomboló siker kísérte a nagyszerű teljesítményt. amelyben a kiváló holland karmester osztozott a viharosan ünnepelt Kodály Zoltánnal. Berlioz „Római kar. nevál“ című nyitányának bravúros megszólaltatása egészítette ki a tartalmas

knfieort (V. M.)

Hubay Jenő haíála óta vasárnap rendezte a.Méster családja az első kamarazenedélutánt, amely & nemes zenei tradíció jegyében folyt le.'Eljöttek Hubay régi barátai, az arisztokrácia és a művészi világ előkelőségei és megjelenésükkel dokumentálták, hogy a nagy magyar zeneszerző által inauguirált s a rádió által világhíressé vált Hubay-kamarazenedéi- utánok változatlanul az érdeklődés központjában állnak és a budapesti zenei élet csúcsteljesítményeihez tartoznak.

A műsor a tradícióhoz méltó volt. Fischer Annie és Zathureezky Ede vezették be a hangversenyt Cézár Franck hegedűre és zongorára írt szonátájával. Az ízig-vérig impresszionista s ma is meglepően modern mű a két nagyszerű művész tolmácsolásában faszeánálóan hatott. Játék és összjáték tökéletes volt. Zathu- reczky, a legjobb Hubay-tanítványok egyike már régen hátai fordított a ..virtuozitásnak“ s ma — perzselő temperamentuma ellenére — klasszikusan lehiggadt hegedűs, akinek nemesveretű kantiténája Hubermanra emlékeztet. Technikai fölényes biztonsága mellett a tiszta s meg nem alkuvó zenének szentel minden hangot. Beethoven nagy B-dur triójában a két művészhez a kitűnő Kerpely Jenő csellója csatlakozott, hogy még teljesebbé tegyen összjátókot és harmóniát. „Tökéletes zongoraháa-mas“ — mondotta mellettem egy híres magyar zenész, amikor a triónak vége volt —, „úgy ahogy vannak, mehetnének világkörüli turnéra s mindenütt óriási sikert aratnának.“ Igaza volt. A legszebb kamarazene-estékre em

lékeztetett a három magyar művész pro■*

dukciója. Rosé, Capet, Hubay—Popper zenéltek így. A magyar opuszszámot viselő mű már a metafizikus Beethoven légköre s oda belehatolni teljes önmeg tagadást jelent: a reprodukáló rnűvészA Műcsarnok téli tárlatán az idén közel háromszáz magyar festő, szobrász és építőművész több mint hétszáz alkotásával vesz részt. A téli tárlat keretében külön emlékkiállítást szenteltek a magyar képzőművészet két, nemrégiben elhunyt nagynevű mestere: Karlovszky Bertalan és Zala György művészetének. A reprezentatív arcképfestés és a monumentális szobrászat e két kiválóságának magántulajdonból és múzeumokból ösz- szegyüjtött válogatott alkotásait a Műcsarnok nagytermében együttesen állították ki. Négy egyéni kollekció

(*) Színházak a Felvidékért. Az összes magánszínházak közreműködésével a Budapesti Színigazgatók Szövetsége, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete és a Budapesti Színészek Szövetsége a múlt hónapban matinét rendezett a Vígszínházban a Felvidék visszacsatolásának megünneplésére. A három testület elnöksége most nyújtotta be az előadás elszámolását és ennek eredményeképpen 1600 pengőt fizettek be felerészben a Magyar a magyarért mozgalom, felerészben pedig a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap céljaira.

(*) A Nemzeti Irodalmi Társaság felolvasó ülése. Vasárnap tartotta felolvasó ülését az Országos Tisztviselő Egyesületben a Magyar Nemzeti Irodalmi Társaság Komái István elnöklésével. Az elnök „Kereszténység és fajiság“ címmel mondott nagyhatású elnöki megnyitót, utána Porubszky Géza dr. országgyűlési képviselő tartott mindvégig feszült érdeklődéssel kísért előadást a Felvidékről. Ugró Gyula dr. ny. polgármester költeményeiből adott elő néhányat, majd Sréter István ny. honvédelmi miniszter előadása következett Duschek pénzügynek el kell tűnnie, hogy ezek a zenei kontúrok kibontakozhassanak. Fischer Annie, Zathureczky és Kerpely megfeleltek ennek a követelménynek: Beethoven csak úgy képzelhető el, ahogy ők játszották; ezt érezte a hallgatóság mint egy ember, amikor befejeződött a trió. Fischer Annie zongorája biztos, zengő tónikát nyújtott, amelyből szárnyalva keltek útnak az örök akkordok. Csodálatos ennek az asszonynak a regisztere: orgonaszerű, Back melodikus polifóniájától a vox humánáig. Zathureczky Ede és Kerpely Jenő vonósegyüttese minden dicséretet felülmúl. A trió andantéja valóban transzcendentális élmény volt.

A két zeneszám közt Góth Sándor, a nagy magyar színész Mécs 1 Lászlónak „Ballada a szépségről“. s „A eso.dagyer mek aludni ment“, valamint Kosztolányi „Hajnali részegség“ s Petőfi „Falu vé gén“ című verseit adta elő. Az első kettőt Mécs László Hubayról írta s mikor Góth szinte mesélve elmondta őket, az emlé kezés könnye csillogott a szemekben. Kosztolányi versével — a költő legmé lyebb, leggoetheibb verse — Góth Sándor előadóművészete mintegy félrevonta az éjszaka csillagkárpitját s betekintést nyújtott az égbe, ahol bált tartottak éppen s ahol a költő csodálatos dolgokat látott meg. Góth Sándor nagy sikert aratott.

Örömmel köszöntjük ezt az első kamarazenedélutánt. Hubay Jenő özvegye, Ceb rián Róza grófnő mindenben a halhatatlan Mester intézkedéseit s zenei követelményeit tartotta szem előtt s ezért volt az, hogy ez volt a Hubay-palota kamara zenedélutánjainak egyik olyan teljesítménye, amely mindenképpen méltó volt az eddigiekhez.

dr. n. p,

Magyar estély a Nemzetközi T áncművészeti Intézetben

Paris, január 23. A párisi Nemzetközi Tánc* művészeti Intézet (Archives Internationales de la Danse) előadótermében fényesen sikerült ma* gyár táncművészeti és irodalmi estély zaj< lőtt le.

Molnár István erdélyi származású fiatal magyar klasszikus-táncművész most elsőízben mutatta be a nagy nyilvánosság előtt újszerű tánbkreációit, amelyek modern szellemben fej-1 lesztik tovább a klasszikus tánc kifejezőlehető- ségeit. A magyar művész Liszt, Beethoven, Saint-Saens zeneszámait s modern magyar köb tők verséit tolmácsolta a táncművészet eszközeivel, sajátmagatervezett jelmezekben. Molnár műsora zajos sikert aratott s új szellemű alakításai: haláltánca, kardtánca, Babits „örök folyosó“-jának alakítása stb., táncművészeti körökben nagy feltűnést és elismerést keltettek, A Nemzetközi Táncművészeti Intézet igazgatósága nyomban felkérte Molnárt, aki ezúttal csak néhány napot tölthetett Parisban, hogy április havában lépjen fel ismét önálló estély keretében az Intézet színpadán.

Molnár István táncszámai közben Andersen Felicia magyar szavalómüvésznő Ady, Babits, Juhász Gyula és Tóth Árpád verseinek francia fordításait adta elő nagy sikerrel. Az estet Andersen Györgynek a magyar művészet szellemét s a magyar lírai költészetet ismertető francianyelvű felolvasása vezette be.

(*) Eredménytelen szoborpályázat. A főváros szobrot akar állíttatni ■Kammcrrnayer Károlynak, az egyesített Budapest első polgár- mesterének. A szoborpályázaton való részvételre négy kitűnő szobrászművészt hívtak fel. Borbereki-Kovács Zoltán, Dózsa-Farkas András, Lux Elek és vitéz Szabados Béla kaptak megbízást a szűkkörű pályázaton való részvételre. A művészek el is készítették terveiket és hétfőn ült össze a bírálóbizottság, hogy a beküldött pályaműveket megszemlélje. A bíráló- bizottság arra az álláspontra jutott, hogy a beküldött pályaművek egyike sem felel meg a megbízatás intencióinak, mert Kammermayer Károly megmintázásában nem adták vissza hűen az egyszerű polgár alakját. A bizottság eredménytelennek minősítette a pályázatot, de felszólította a művészeket, hogy záros határidőn belül újabb, módosított szoborterveket készítsenek, amelyek alkalmasabbak a pályázat eldöntésére és a megbízatás kiadására.

(*) Magyar festőművészek pályázati lehetősége a firenzei akadémia díjára. A firenzei kir. Művészeti Akadémia a Stefano Ussi-díjra VII. nemzetközi pályázatát hirdeti. A pályázaton részt vehetnek olasz és külföldi festőművészek egy-egy olajfestményalkotással, amely egyrámás diptyehon, triptyehon stb. is lehet. A díj 50.000 líra, amiből bizonyos levonásokat hajtanak végre. A részvétel március 31-éig közlendő a firenzei Akadémiával, augusztus 31-éig pedig bejelentendő a pályaművek nagysága a kerettel együtt. A pályaművek szeptember 30-án délután 5 óráig küldendők be a firenzei kir. Művészeti Akadémiára (Reale Ao- cademia delte Arti del Disegno di Firenze). A művészek csak olyan alkotásaikkal pályázhatnak, amelyek sem kiállításon, sem más módon nyilvánosan még nem szerepeltek, A pályázat díját elnyert alkotás a firenzei Akadémia tulajdona. A pályaműveket a díjodaítélés előtt és után két hétig nyilvánosan kiállítják. A művészek festményeik tárgyát és nagyságát szabadon választhatják meg. Részletes felvilágosítással: Baccio M. Bacci, a firenzei Akadémia titkára (Firenze, Reale Aceademin déllé Arti del Disegno) és az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács (Budapest, V., Báthory-utca 12.) szolgál.

(*) Japán magyar szemmel. Mezey István dr., aki hosszabb időt töltött Japán- ban és aki érdemei elismeréséül a japán császártól a Nagy Kincsrend kitüntetést kapta — ez a kitüntetés Japánban a kegyelmes címmel jár —, vasárnap délelőtt az Uránia filmszínházban vetített képek kíséretében érdekes előadást tartott. Az előadáson a japán követséget a követ akadályoztatása miatt Suido követségi tanácsos képviselte. Mezey István dr. előadásában beszámolt arról, hogy Japán területén nincsen diplomáciai képviseletünk. Lebszehb emlékei közé tartozik, amidőn a japán hadsereg nagy katonai parádéján a japán császár a magyar bábolnai ménes egy gyönyörű fehér ménén jelent meg. A magyar szellem nagykövetei Japánban: Petőfi Sándor, Liszt Ferenc és Körösi Csorna Sándor. Már évekkel ezelőtt megalakult Japánban a japán Petőli-társaság, amely a Petőfi-kultuszt igen magas fokon űzi. Liszt Ferenc műveit, elsősorban TI. Rap szódiáját, minden japán zenekar műsorra veszi. Körösi Csorna Sándort 1933-ban a japán buddhisták szentté avatták és Csorna Bosatsu szobra ott áll a Taiso- egyétem előcsarnokában lótuszvirágok között. Marisukéban még ma is élnek magyar hadifoglyok és sorsuk igen jó. Mezey István dr. Tokióban a háborús hangulat ellenére is a japán kultuszminisztérium és Mitsui báró támogatásával megszervezte és felállította a magyar-japán kultúr intézetet, amely igen nagy sikerrel működik, számosán elsajátítják az intézet működése keretében a magyar nyelvet. Mezey István dr. előadását Japánban készült keskenyfilmjei- vel és vetített képeivel támasztotta alá és a közönség az előadást igen nagy tetszéssel fogadta.

HMM H——■

.........—

Háromszáz magyar művész a Műcsarnok téli tárlatán

szerepel még a téli tárlat keretében: a negyvenéves művészi jubileumát ünneplő Komáromi Kacz Endre, továbbá Mihalovits Miklós, Horváth Béla és Kassa Gábor festőművészek gyűjteményes kiállítása, úgyszintén a Magjjar Rézkarcotok Egyesületének külön kiállítása és az a kiállítás, amelyet a hősi halált halt magyar orvosok emlékműpályázatára beérkezett pályatervekből rendeztek. A téli tárlat bemutatója szombaton, január 28-án délben lesz. Ezt megelőzően pénteken a sajtó képviselői tekintik meg a tárlatot, amely a nagyközönség számára vasárnap reggel 9 órakor nyílik meg.

miniszter árulásáról. Ezután ismét Kornál István szerepelt költeményeivel, Török Pál László egy elbeszélését olvasta fel s végül Tóth Matild ugyancsak költeményeiből mutatott be néhányat. A felolvasóülés után társasebéd volt.

(*) Muráti Lili gyásza. Nyolcvankétéves korában Szegeden elhunyt Muráti Frigyes nyug. ezredes, Muráti Lili színésznő édesapja. Hétfőn temették Szegeden.

(*) A hollywoodi rádióművészek sztrájkja. Newyorkból jelentik: A hollywoodi rádióművészek kétezer főt számláló egyesülete a sztrájk mellett szavazott.

(*) Miron Cristea a román—magyar kultúrközeledésért. Cristea pátriárka-miniszterelnök — mint a kolozsvári Keleti Újság jelenti ■j- ötvenezer leit adományozott azoknak a magyar íróknak, akik a román írók munkáinak magyarra való fordításával előmozdították a román-magyar kultúrközeledést. Hír szerint a jutalomdíj szétosztásáról az „Erdélyi Helikon“ irodalmi egyesület dönt a többi magyar irodalmi társaság képviselőinek bevonásával-