Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-24 / 19. szám
Um JANUÁR' 24. KEDD TEOTiDíta VJ Magyarországot alcarunR — tfiráelte Jaross Jtnáor Nagykörösön, amelynek népe lelkesen íogaáta a Felvidék miniszterét Nekünk felvidéki magyaroknak kötelességünk erősíteni a tábort, amely új utat vág a politikai dzsungelén keresztül Nagykörös, január 23. A „Magyar Élet Mozgalom“ vasárnap délután zászlóbontó nagygyűlést tartott Nagykőrösön. Erre az alkalomra Nagykőrösre érkezett Jaross Andor tárcanélküli miniszter feleségével, továbbá Milotay István, Rajniss Ferenc és Micsey György országgyűlési képviselők. Jaross Andort Nagykőrös közönsége igen melegen fogadta, az utcákon sorfalat állá embertömeg nagy éljenzéssel üdvözölte, amikor gépkocsijával megérkezett. A városházáig Dezső Kázmér polgármester üdvözölte a minisztert, aki néhány közvetlen, szóval köszönte meg a polgármester szavait. A zászlóbontó gyűlés a színházteremben volt. A színpad hátterét piros-fehór- zöld drapéria borította, rajta a csodaszarvas domborművű alakjával. A Szózat eléneklése után Labanc Balázs megnyitotta a gyűlést, majd Milotay István mondott beszédet. Hangoztatta, hogy a népgyűlésnek kettős célja van. Az egyik, hogy Nagykőrös társadalma együttérzéséről biztosítsa a „Magyar Élet Mozgalmat", a másik pedig, hogy köszöntse a felvidéki képviselőket. Milotay István ’nagy tapssal fogadott beszéde után a református tanítóképző intézet énekkarának énekszáma következett, majd Jaross Andor miniszter mondotta el nagy- érdeklődéssel várt beszédét. A magyar Alföld és a Felvidék Az üdvözlést megköszönve, megemlékezett az alföldi magyarság szerepéről és hangsúlyozta, hogy a. magyar Alföld négere jelentékeny szerep vár a magyar jörő kiépítésében. Beszéde további során a magyar történelmi sors hullámvölgyeinek és hullámhegyeinek változásáról beszélt. Mohi, Mohács, Majtény és Világos után a trianoni tragédia újból hullámvölgybe taszította a magyarságot Mi, felvidékiek — folytatta — a cseh-szlovák köztársaság részeivé váltunk, annak keretében kényszerültünk élni. A feladatunk az volt. hogy utat építsünk, amely bennünket valahol összevezet s amelyen haladva újból felvezethetjük a nemzetet a hullámvölgyből a hullámhegyre. Nyitott szemmel néztük a nemzet életének vergődését és fejlődését. Amikor Szegeden néhány ember először összehajolt s amikor egy hadsereg élén fehér lovon megjelent Budapesten a magyar fővezér, a mostani kormányzó (Hosszantartó éljenzés és taps, a közönség helyéről felemelkedve ünnepli a kormányzót.), mi, felvidéki magyarok is éreztük, hogy sorsukban megindult a jobbra- iördulás. Közben a mi sorsunk napról-napra nehezebbre fordult. Az elnyomó hatalom minden törekvése az volt, hogy gazdasági, művelődési és társadalmi erőinket megsemmisítse s kiterjessze a szláv népelem uralmát egészen a Dunáig. Sakkor, azokban a nehéz napokban, mi, magyarok, kezetfogtunk s ezzel a kézfogással nagy, titkos összeesküvőt indítottuk el. Összeesküvést arra, hogy a nemzetet a legnehezebb körülmények között is mindenáron összetartjuk, legyengült erőit igyekezünk új életre serkenteni, odaállva a cseh szlovák hatalommal szemben. Megtanítottuk a felvidéki magyar társa dalraat arra, hogy hazudik, aki azt mondja, hogy az osztályoknak egymással ellentétes érdekeik vannak. Megtanítottuk a felelősségérzetre is a magyar társadalmat. önvédelmi szellemet oltottuk beléjük s ezt most magunkkal hoztuk az anyaországba is. (Taps és éljenzés.) Amikor húsz év után visszatértünk az anyaországhoz, éreztük, hogy a Trianon után kifejlődött légkörbe való bekapcsolódásunk nem lesz kizárólag ünnep. Éreztük, hogy- a nagy összeborulás, a nagy fellendülés pillanata után jönnek a munka hétköznapjai. Az üres ünnepelte tés előttünk nem érték. Érték az össze fogott komoly munka valamennyiünk kenyeréért. (Taps és éljenzés.) A kormány cselekedni akar így tanítottuk mi ezt húsz éven át. Megtanítottuk az egyszerű embert arra. bogy egy nemzetet nem a vezető társadalom jelenti. Nem a kulturált emberek szellemisége az, amely a nemzet szellemiségét kizárólag kialakítja. A nemzet szempontjából az az értékmérő, hogy tehetségéhez mérten Vi mennyit hajlandó * nemzet oltárán áldozatai odaadni. (Taps és éljenzés.) A hullámvölgyből fel kell jutni a hullámhegyre. Trianontól Münchenig, a bécsi Bel- vedere-kastélyig még csak kis ívet jártunk meg. ’ Messze vagyunk még attól, hogy a hullámhegy üdítő levegője csapná meg arcunkat. A müncheni egyezmény alapján megerő södött a trianoni magyarság több mint egymillió magyar lélekkel és egy n-agy területtel, de ez csak azt jelenti, hogy a most már megnagyobbodott anyaország feladata felfokozódott a magyarság jövendőjével szemben. Meg kell gyökeres! teni azt a felfogást, hogy a magyar embernek két szempontból kell az esemé nyékét szemlélnie. Az egyik szemével állandóan befelé kell néznie, a másik szeme pedig állandóan a határokon túlra nézzen és minden gondolatát, minden szavát, cselekedetét ez a kettős felelősség- érzet hassa át. Felelősek vagyunk elsősorban sajátmagunkért, hogy ebben az országban olyan feltételeket alakítsunk ki, amelyek méltók hozzánk s amelyek megteremtik minden dolgozni akaró embernek a becsületes kenyérkereseti lehetőséget. Másrészt pedig olyau életfeltételeket, olyan légkört kell teremteni határainkon belül, amelyek kisugárzó erőt jelentenek a határokon túlra is. Ügy kell berendezni a magunk szűkre- szabott határain belül életünket, hogy a határokon túl élő magyarok érezzék, hogy érdemes ide vágyódni, mert ez az állam gondoskodik minden fiának a jó sorsáról és ez az állam a maga erejével oltalmat is nyújt minden polgára számára. (Taps és éljenzés.) Érezzük és tudjuk, hogy nekünk, felvidéki magyaroknak, elsőrangú kötelességünk odaállni és azt a tábort erősíteni, amely erőteljes csapásokkal új utat vág a magyar politikai dzsungelén keresztül., Örömmel állapítom meg, hogy megfordul a magyar politikai életnek az a régi tradíciója, amikor a kormányt úgy fogták fel, mint a hivatalnoki bürokráciában megmerevedett szobrot s vele szemben az ellenzék volt a népszerű. Régente ez a két réteg állott egymással szemben s mindig az ellenzéki pártvezér volt a „nagy fiú“, akit szívesen hallgattak meg, akinek virágcsokrot nyújtottak át a szép hölgyek és akiért az ifjúság lelkesedett. Most megfordult mindez. Ma a nép látja, hogy a kormány cselekedni akar és reformokat akar a nép érdekében. (Hosszantartó taps és éljenzés.) Azt tapasztaljuk viszont, hogy a parlamentben megnyilvánuló egyéni, politikai vélemények akadályokat akarnak gördíteni a kormányzat és törvényhozás munkája elé. Azt látjuk, hogy az ellenzék, mint a zongoraművész, keresi a billentyűket a zongorán, hogy új színt, új árnyalatot hozzon ki, de a zongora szűk neki, ezért visszamegy a múltba és a múlt dicsőségét zengve állítólagos alkotmány- és hagyományvédelemben és tiszteletben akarja kiélni magát. Azt mondják, azt .várták tőlünk, felvidéki magyaroktól, hogy mi, majd ha visszatérünk, a parlament különböző világnézetű csoportjai között se- sítünk hidat építeni. Ebben a feltevésükben csalódtak. Mi a Felvidéken megteremtettük a magyar politikai egységet, de nem úgy, hogy a derék, bennünket állandóan kivégezni akaró szociáldemokraták kezét megfogtuk volna s kezetfogtunk volna a Hodzsa-féle agrárpárt által megfizetett álmagyarokkal. Mi először is megsemmisítettük, legyőztük ezt az ellenállást, kiirtottuk a szociáldemokráciát a Felvidékről és megsemmisítettük az álmagyarok gárdáját. (Taps és éljenzés.) Jobboldali, nacionalista, szociális és keresztény szellemű Magyarország — Mire van szüksége a magyar állam belpolitikai életének? —- tette fel a kérdést beszéde további során Jaross miniszter. — Szüksége, van arra, hogy kialakuljon olyan egységes szellemi lelkiség, amelynek a kialakulása, ina már annyira előrehaladott, hogy alapjában véve az ország nyolcvan százaléka cmö- gött a lelkiség mögött áll. Ez a lelkiség azt jelenti, hogy új Magyarországot akarunk, amely új Magyarország jobboldali, nacionalista, szociális és keresztény szellemű egységes politikai irányelveveket vall. r / vwjísxXj&L • Miért szükséges, hogy kialakulhaslion ea az egységes szellemiség? Azért, fHert minden nemzetnek és csoportnak, amely feladatot vállal, először is fegyelmet kell teremtenie saját sorai között. Azok a nemzetek, amelyeknek nincsen szükségük arra, hogy feladatok megoldását várják* lehetnek liberálisak, szabadkőművesek, demokraták, de azok a nemzetek, amelyeknek számára történelmi sorsparanes ír elő feladatokat, nem szabad, hogy eh rakódjék, mert a cirakodásból veszckc-i dés. a veszekedésből rendetlenség és a. rendetlenségből gyengeség válhatik. X magyar nemzet pedig nem engedheti ideg magának ezt az utat. (Lelkes éljem zés és taps.) Mi, felvidéki magyarok, nem azért kap-« csolódtunk bele ebbe a mozga lomba* amelyet a miniszterelnök úr (Hosszam tartó éljenzés és taps.) meghirdetett, hogy társadalmi forradalmat kezdeményezzünk. amely meggyengíti államiságunk épületét. Ali azt akarjuk, hogy ezt az épületet egységesen, együttesen, de egy építőmesternek a kommandója alapján kitakaríthassuk. Senki nem becsüli a hagyományt jobban, mint mi, akik húsz éven át fanatizmusból és hagyományból éltünk. (Lelkes taps és éljenzés.) És amikor én ezt aa aranyszarvast látom — mondotta a miniszter az aranyszarvas képére mutatva —- és eszembe jut, hogy nagytekintélyű, nagy múltú politikusok aszfaltízű vicceket gyártottak róla, akkor ünnepélyesen meg kell mondanom, hogy e jelkép előtt mindenkinek meg kell oldania saruit. (Percekig tartó taps és éljenzés.) A csoda- szarvas nem viccek tárgya; valahogyan egy a magyar lélekkel; nem engedünk gúnyt űzni belőle. (Taps és éljenzés.) A Magyar Élet Mozgalom nem olyan jellegű, amelyet politikai játék vagy politikai aritmetika érdekében indított volna el valaki. Érezzük, hogy a magyar életben vannak kiegyensúlyozatlanságok. A magyar politikai életben szükségünk van olyan lelkiségre, amely lehetetlené teszi, hogy a nemzet hiábavaló belső politikai vitatko. zásokkal marcangolja szét erejét. Vannak olyan követelmények, amelyek a cselekvést parancsolják. Ilyen követelmény, hogy a szociális megújhodás útjára kéll lépni. Meg kell teremteni a szociálisan gondolkodó, szociális felelősségérzetet magában hordó földi.Irtokpoliti- kát. Szükség vau egészséges földbirtok- megoszlásra, a latifundiumok lebontására és mennél több kisegzisztencia megteremtésére. A ^zsidókérdés — A zsidóságnak tisztában kell lennie azzal, hogy a mai generáció tulajdonképpen az elmúlt nemzedékek bűneiért felel. Ez a generáció azért felel, mert a zsidók nem voltak képesek a nemzet életkeretében úgy elhelyezkedni, hogy lemondtak volna saját faji érdekeikről. Ezeknek ki kell kerülni a nemzet vérkeringéséből. (Taps és éljenzés.) Nagyon jellemző a zsidó sajtóra az, hogy amikor még nem ismertek bennünket és a demokrácia körülrajongott bajnokait látták betűiünk, akkor a zsidó sajtó állandóan görögtűzzel veft bennünket körül. Amikor azonban látta a zsidó sajtó, hogy a felvidéki magyarság egy élettapasztalatot hozott magával, mert tapasztalnia kellett, hogyan menekültek el a süllyedni látszó bárkáról zsidó állító- logos nemzettestvéreink, amikor a legelső alkalommal meglátták, hogy mi a. mi felfogásunk, attól kezdve megindult a pergőtűz nemcsak a miniszterelnök ellen, hanem személyem ellen is a zsidó sajtó hasábjain, (Hosszantartó taps és éljenzés.) Hibáztatom, hogy személyes jellegű kérdések kerülnek az ország háza elé. A magyar politikai élet nem személyektől függ, mert, a.-magyar uemzet ma már Extra cigarettahüvely vaftabetétte! 40 fillér if Cefofilte Jr T / / i tigorettahüvely keMős füstszűrővel 46 fillér Celofilter parafavéggel 50 fillér
