Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-22 / 18. szám
10 TEOTiDEla jPfcLOfeSRHIRMß 1959 JANUAR 22. VASÁRNAP családi bérrendszert a mezőgazdaságban is be kell vezetni. 10. Szükségesnek tartjuk, hogy a föld míves törpebirtokos és mezőgazdasági munkás a termelésből, illetve annak jövedelméből részesedjék. 11. Szükségesnek tartjuk, bogy a mező- gazdasági munkabéreket hatóságilag állapítsák meg. 12. Szükségesnek tartjuk a mezőgazda- sági munkásság, betegség, rokkantság, aggkor és baleset esetére történő biztosítását IV. Ipar 1. A tökét, — legyen az bármilyen jellegű - eszköznek te- hintjük, melynek rendeltetése: a nemzet szolgálata. 2 A nagyipart, mely legnagyobbrészt részben pénzintézetek, részben uemma- gvar fajú tőkések egyéni érdekeinek szolgálatában áll, neinzetileg megbízható kézbe kell juttatni. 3 A kisipart, melynek művelői nagyrészt megbízható kisemberek, megfelelő kiképzéssel, anyagbeszerző és ertekesito szervek létesítésével ki kell emelni mai halódásából és a nemzet erős támaszává *e™. Megfelelő munkabérpolitikával meg kell szüntetni a városokban elő ; ipari munkásságból kikerülő proletariátust. Az ipari munkás bérén kívül részesedjék a vállalat méhen, hogy idővel a munkas- jellegen túl k b® ös se» et erezzen a nemzeti kézbe került val1 *5! Szükségesnek tartjuk, hogy a kisiparosok és ipari munkások rokkantság, aggkor és baleset esetére való biztosításáról megfelelő gondoskodás történjék. V. Kereskede!em 1 A kereskedelem feladata a mezőgazdaság és ipar által termelt javaknak a fogyasztóhoz való juttatása. Minél Kevesebb közvetítő tényező utján történhetik az. annál egészségesebb a gazdasági élet. A jó kereskedelem ceija nem az áru kézről-kézre adása, hanem közvetlen a fogyasztóhoz juttatása. , . 2 A kereskedelmi törvény revízió alá kell venni, hogy az újjá alakított törvény megvedhes^e a tisztességes hasznot, ne vedje azonban a kalmárkodást, tehát a gazdasági eletben feleslegesen és pióca modjara beekelo dött közvetítőket. . .. . 3 A kereskedőktől szigorú üzleti erkölcsöt követelünk. Az üzleti erkölcsnek egyeznie kell a keresztény erkölccsel. 4. Erkölcstelennek tartjuk a tőzsde hazárd játékát, mert közgazdaság! étkeket, melyek a nemzeti jövedelem tegráns részei, pillanatnyi haszonszerzése érdekében kockára tesz. . , 5. A kartellek, mint a tőkések erdekizövetkezetel megsemmisítendők es törvénnyel kell gondoskodni arroh hogv semmiféle formában kartellier« meg- állapodások vállalatok között letre ne jöhessenek. Szigorú büntetendő szankciót követelünk. „1 6. Szigorú ellenőrzés ala kell helyezn. a részvénvtársaságokat. Meg kell akadályozni, hogy egyes részvénytársaságok vagyona, részvénytőkéje egy-ket közben halmozódjék fel. A részvénytársaságok igazgatóságába, felügyelöbizottsagaha szakembereket vonjanak be, ne pedig úgynevezett közéleti előkelőségeket. 7 Hívei vagyunk a szövetkezeti eszmének, de őrködünk felette, hogy ne váljék öncéllá, mert hivatása termelés és értékesítés. 8. A közlekedéspolitikában úgy a vasúti tarifa, mint közlekedés kérdéseiben csakis a közösséggondolat, nem pedig a vállalati érdek lehet irányadó. 9. Szükségesnek tartjuk, hogy az ntak építésénél a falvak érdekeire tekintettel legyenek, 1«. Szükségesnek tartjuk, bogy a kisiparosok és ipari munkások rokkantság, aggkor és baleset esetére való biztosításáról megfelelő gondoskodás történjék. VI. Tórsadölompolitika 1. A népközösségi gondolat a nemzeti társadalmat szerves egésznek fogja fel, melynek alkotó elemei: a család és a hivatásrendek. Pártunk társadalompolitikai célja a magyar népközösség szociális helyzetének emelése: elfogadható igazságos életforma biztosítása minden magyar szá* A nemzeti élet alapja, megmaradásának és jövőjének záloga: a család. A magyar család egészsége és jóléte a nemzeti fejlődés biztosítéka. A magyar jövő: a magyar gyermek. Ezért tartjuk legfontosabb társadalom politikai feladatunknak a magyar család és a magyar gyermek védelmét. 2. Társadalompolitikánknak gondoskodni kell arról, hogy minél több egész leges magyar családunk és a családon belül minél több gyermekünk legyen. 3. Minden egyes törvényünkben, minden egyes intézkedésünkben kell, hogy végigvonuljon a családvédelmi gondolat. 4. A szegényebb, gyengébb életnívójú magyar embert nemcsak humanitárius, keresztény érzületből kell segítenünk, hanem azért, mert tudnunk kell, hogy csak az a test egészséges, szilárd, ellenálló, amelynek minden része egészséges és erős része az egésznek. A szocializmus nálunk a nemzeti öncél tengelyébe állított életkérdés, melyet mély meggyőződéssel szolgálunk. 5. A házasság intézményét fokozott védelembe kívánjuk részesíteni, mert az nem egyszerű üzleti szerződés, két fél kölcsönös viszonya, hanem elvállalt kötelesség Istennel és nemzettel szemben. 6. Szükségesnek tartjuk a házasságot megelőző egészségügyi vizsgálatot. 7. Meg kell szüntetni a városi és falusi tömeglakásokai 8. A falusi otthont egészségessé kell tenni. 9. Korlátozni kell a gyermekmunkát, annak természete és az egészségre gyakorolt hatása szerint. 1(1. Szükségesnek tartjuk, hogy az egészség, szabadság, életöröm minden lehetősége a legszegényebb munkás részére is megteremtessék. VII. Pénzügy A nemzeti öncélúság szolgálatába állított magántulajdon elvéből indulva ki, ehhez kell alkalmaznunk az ország pénzügyi politikáját és a népi érdekeknek kell azt alárendelnünk. A tőke tehát öncélú nem lehet, hanem csak a nemzet gazdasági és pénzügyi érdekeit szolgálhatja. Nagy államok pénzügyi intézkedéseiből csak tapasztalatokat vonhatunk le. Mert figyelemmel kell lennünk, hogy hazánk a világgazdaságban területénél és népességénél fogva összehasonlíthatatlanul gyengébb pozíciót foglal el. A külföldi kötelezettségek, valamint a nélkülözhetetlen nyersanyagok beszerzése kényszerít bennünket arra, hogy pénz- nolitikáuknál egyelőre fenntartsuk a fe- .dezett bankjegy elvét. De emellett magától értetődik, hogy önálló pénzügyi politikát a Nemzeti Bank nem követhet, hanem minden ténykedését és így különösen a bankjegykiboesátást csak az állam irányítása mellett, a népi érdekek kizárólagos szemelőtt tartásával eszközölheti. Egy sokmilliós állam belső gazdasági élete kihatásában másként érvényesült a pénz belső vásárló ereje, mint hazánkban, ahol pénzünket a külföld értékelésétől függetleníteni nem tudjuk. A belső vásárló értékét csaknem teljességében az önellátás mérve és lehetősége szabja meg. Ez pedig hazánkban jelenleg erősen korlátozott. Gazdaságpolitikánkban azonban céltudatosan és tervszerűen igyekeznünk kell mielőbb függetleníteni magunkat a jelenlegi külfölddel szemben fennálló függőségi helyzetünktől s ezúton lesz pénzünk belső vásárló ereje Is függetleníthető. A bankok üzleti politikáját a nemzet szolgálatába keli állítani, Öncélú, nyereségre törekvő politikájuknak gátat kell vetni. A kisemberek megtakarított pénzeiből képezett üzleti tőke csak népi érdekeket szolgálhat. A bank szerepe itt csak a közvetítés lehet — eljuttatni a tőkét a hitelre szoruló termelőkhöz. Minthogy az ipari és kereskedelmi vállalatok a termelők és fogyasztók érdekeit kell, hogy szolgálják, ezek a banktőke bilincseiből kiszabadítandók. Bankok ipari és kereskedelmi vállalatokban érdekeltséget nem vállalhatnak. A bankok kamatpolitikája csak korlátozott lehet. A munkanélküli tőke jövedelme nem fokozható, a hitelre szoruló néprétegek rovására. Az egészséges tőkeképzés azonban megfelelő módon biztosítandó. Banktörvénnyel kell tehát szabályozni a bakok üzletkörét, belső felépítését és ellenőrzését. Életre kell hívni a hiteles könyvvizsgálók intézményét, de ezen felül is biztosítani kell az állam jogát arra, hogy a pénzintézetek működését állandóan ellenőrizze. Oly pénzintézetekre, melyek nem szolgálnak nemzeti érdekeket, az állam kisajátítási joga biztosítandó. márciusában Győrben bejelentette, hogy a magyar honvédség húsz évi katonai megkötöttség után fegyverkezni fog. A milliárdos beruházási program legnagyobb részét a hadseregre fordítják. Erre a bejelentésre a történelmi idők kényszerítették, s a történelmi idők kényszerítették a kisantant országait is arra, hogy húszévi fegyőrködés után maguk is belássák, hogy egy országot tartósan bilincsekben tartani nem lehet. Az 1938. augusztusi bledi kisantant konferencia formailag is pontot tett a trianoni megkötöttségek katonai záradékára. A kisantant elismerte Magyarország katonai egyenjogúságát Magyarország tehát szabadon és nyíltan készülhet arra, hogy hadseregét korszerű alapokon megszervezze és naggyá fejlessze. Ebből az alkalomból érdemes pár szót szólni a korszerű hadseregek szervező séről. A hadseregszervezés nem ötletszerű Annak törvényszerűségei vannak. Olyan törvényszerűségek, melyek elsősorban az ország katonapolitikai, gazdasági és földrajzi helyzetével vannak összefüg gésben. A korszerű háború célja az, hogy aa ellenfelet minél gyorsabban döntő, azaz megsemmisítő módon legyőzzük. Ebből a törekvésből fakad az, hogy egy minél gyorsabban mozgatható és minél több megsemmisítő harceszközzel rendelkező hadsereget állítsanak fel. Hogy ez a hadsereg nagy összeállításában milyen legyen, azt a katonapolitikai viszonyok szabják meg. Az államok békeélete alatt kikristályosodik többé- kevésbbé az, hogy melyek azok az.államok, amelyekkel érdekellentéteink ninAz adórendszerben az egyszerűsítésre kell törekedni. A fősúlyt a munkanélküli jövedelem progresszív terhelésére kell fektetni. A családvédelemnek az egész adórendszerben érvényesülni kell. Bankok, ipari és kereskedelmi vállalatok adóztatás szempontjából szigorú, de szakszerű ellenőrzés alatt tartandók. Az ellenőrzésnek természetesen valamennyi adóalanyra ki kell terjedni. Az elsőrendű közszükségleti cikkek fogyasztási adója csökkentendő. Az elsőrendű közszükségleti cikkeknél" meg kell szüntetni a behozatali vámot. Revízió alá kell venni a jelenlegi forgalmi adórendszert, különös tekintettel az elsőrendű fogyasztási cikkek forgalmi adójára. A földadó helyett a földjövedelnii adót kell bevezetni. Általában a vagyon megadóztatásánál érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy minden vagyon a nemzeti vagyon egy részét képezi. csenek, amelyekkel barátságos viszonyban vagyunk, akikkel tehát háborúra sor nem kerülhet. De előre látható az is, melyek azok az államok, amelyekkel egy esetleges háborús feszültség alkalmával ellenségként kellene szembenézni. A külpolitika ilyirányú adatai alapjárf a hadvezetőség megcsinálja tehát a haditerveket és a legrosszabb esettel — tehát a több arcvonalas háborúval számolva, dönti el, hogy adandó esetben milyen hadseregrészekre, hadseregekre, hadtestekre van szüksége. Másszóval megállapítja a háborús hadsereg nagy tagozását. Ennek a háborús hadseregnek a logikus magja, kerete aztán a béke- hadsereg. A hadsereg sose elég nagy. Határt szab ugyanis neki az ország gazdasági helyzete. Nagyobb, gazdagabb, áldozatkészebb állam többet tud költeni a hadseregre. Kisebb, szegényebb állam kevesebbet. Az államok költségvetésében, a hadügyi költségek általában Y%—Vio részben szoktak szerepelni. Expansiv célkitűzésű erőteljes államoknál, mint például Japánnál, Németországnál, a legnagyobb ez a százalék-arány. Puha népeknél a legkisebb. A földrajzi viszonyok a hadsereg felszerelésének milyenségére vannak befolyással. Hegyvidékeken a hegyi felszerelés, a hegyi lovak és málhásáHatok dominálnak a szervezésben, árteres, folyóbő területeken több a műszaki, hídépítő alakulat. Jó utakkal rendelkező országrészek mellett nagyobbréretű lehet a motorizálás, útszegény területeken viszont a lóvontatásra kell fektetni a hangsúlyt, És így tovább. A hadseregeket, tehát az ország és a várható hadszíntér tájjellege, földrajza szerint kell megszervezni, hogy a főeélt: a gyors, megsemmisítő döntést minél jobban ki lehessen majd kényszeríteni. A világháború után megindult hatalmas fegyverkezés a gyors döntés érdekében új sikert Ígérő szervezési utakat keresett. A hangsúly a gyorsaságon feküdt. Három nagy elmélet került felszínre, Seeckt német tábornok egy jól felfegy- I vérzett kis békehadsereg gyors lerohaná- sától várta a győzelmet. Dounet olasz tábornok a fölényes légi erőktől, Fuller angol pedig a mechanizált csupa motorból, tankból álló hadseregtől. Ma az? abesszin, a kínai és a spanyol háborúk tapasztalatainak birtokában azonban már látjuk, hogy a győzelemhez nem elég csak egyirányú erőkifejtés. Nem elég csak a repülő, csak a harckocsi, vagy a népességnek csak egy kis hányada. A korszerű háborúhoz — amelyben életről és halálról van szó, a nemzet összességére, totalitására van szükség. Élő emberre, anyagra, erkölcsi értékekre és szellemi erőfeszítésekre egyaránt. De nemcsak a hadsereg részére. A háborúra szervezés ma már nem hadseregszervezés csak. A háborút nemcsak a harctéren vívják, hanem a hátországban is. Nemcsak a katonák, hanem az ottlionniaradottak, öregek, fiatalok, asz- szonyok, gyermekek egyaránt A háború nem csak fegyver kérdése, hanem szellem és erkölcs, erő és munka, elszántság és akarat kérdése is. Katonásítani kell tehát az egész nemzetet és elő kell készíteni a háborúra. Ez a jelentősége azoknak a törvényeknek is. amelyeket a magyar képviselőház ..véderőtörvény“ néven éppen napjainkban tárgyal és amelynek lényege az, hogy a háborúban minden épkézláb ems bér munka- és hadköteles. Magyar a Magyarért l Ez a minden magyart lelkesítő akció, a nemes ügy szolgálatában művészi kivitelű- a Felvidék térképével ellátott - cigarettadobozt hozott forgalomba, mely gyönyörű emléke lesz minden hazafias magyar embernek. Ennek a szép és hasznos, ajándéknak Is különösen alkalmas ajándéktárgynak megvásárlásával a nemes, jótékony célt is szolgáljuk, mert ügy jegyirodánk, valamint az összes eladással foglalkozók, az eladást haszon nélkül, teljesen önzetlenül végzik, ezért a teljes összeg a kitűzött Jótékony célt szolgálja. Egy doboz ára (külön védőhuzatban) 7.- pengő Kapható egyelőre a következő helyeken: Lapunk jegyirodájában: Vili., József-körút 5. Hadtestparancsnokság (Állomásparancsnokság) IV., Veres Pálné-u. 1 Hivatalos órák: 9—2. Pfeifer Ferdinánd-féle könyvkereskedésben: Kossuth Lajos u. 5 Az „Erka“ kötelékébe tartozó 140 fővárosi előkelő cég központi irodájában IV., Esküét 6. Klotild palota, valamint az „Erka“ összes megbizoltainál MID > < ———■ Nemcsak hadigépekre, hanem lélekre is szükség van a háborúban Darányi Kálmán miniszterelnök 1938.
