Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-22 / 18. szám

1 i 1939 JANUÁR 22. VASÁRNAP mvntáa • ÄGfeat HIKMVB 3 Haladéktalanul felépítik az óbudai hidat és meg­szüntetik a budapesti „halálsorompókat“ A 35 millió pengőnyi közmunkák éveken át sok ezer munkásnak adnak kenyeret Budapest, január 21. Budapest törté­netében korszakalkotó esemény, hogy olyan nagy közlekedésügyi és városren dezési problémák útjából hárultak el az akadályok, amelyek a város fejlődése szempontjából döntő jelentőségűek. Ezeknek megvalósulása folytán a szé­kesfőváros közönségének az utóbbi év­tizedekben legtöbbet hangoztatott és legforróbb kívánságai valósulnak meg, mert most már haladéktalanul megindul az óbudai híd építése, másrészt ugyancsak azonnal megindulnak azok az építkezések, amelyek folytán eltűnnek a székesfőváros közforgal­mában annyi panaszt és zúgolódást okozó oly szomorú emlékű „halálso­rompók“ is. A székesfővárosnak sóvárogva várt hídja, melynek építése hosszú esztendők során oly gyakran volt napirenden, yégre meg fogja indítani Óbudának a már régen kidolgozott városrendezési tervek szerinti hatalmas arányú világ­városias fejlődését, amit eddig legfőkép­pen ennek a hídnak a hiánya hátrálta­tott. A hídépítés összesen mintegy 25 millió pengőbe kerül. Magának a budai és pesti hídfők közti tulajdonképpeni hídnak az építéséhez ebből mintegy 18.5 millió pen­gőre van szükség, amely összeg a Duna- hídalapból nyer fedezetet, tehát ugyan onnan, amelyből a borárostéri híd meg épült. A feljárók megépítése kereken mintegy 6.5 millió pengőt igényel, amely nek fedezéséről a kormány most gondos­kodott. A híd megépítésével és forgalomba helyezésével a székesfőváros északi ré szeinek fejlődésében beláthatatlan per­spektívák nyílnak meg és különösen Óbudán, de kihatásaiban az egész székes­fővárosban is nagyarányú fellendülés várható. A hid építése még ez év elején kezdetét veszi és 1945-ben lesz a forga­lomnak átadva. A másik nagy horderejű építkezés a Nyugati pályaudvartól Kőbányáig a város belsejében a Hungária-körúttal párhuzamosan futó ceglédi vasútvonal szintbeli keresztezéseinek, az úgyneve ’/ett halálsorompóknak megszüntetése. Ezzel a közúti forgalom emelkedése folytán egyre növekvő számú sajná­latos szerencsétlenségek a jövőben elmaradnak. Megszűnik egyúttal az a lehetetlen álla pót is, hogy a vasúti vonalon innen és túl már nagyarányú fejlődésnek indult városrészek közötti lüktető közlekedés, a kivezető nagy fontosságú országos fő útvonalaknak egyre hatalmasabb arányú forgalma a vasúti vonal sorompói előtt megtorpant. A kérdés technikai megoldására — amely már évtizedek óta vajúdik — különböző gondolatok merültek fel, amelyek mind a leggondosabb mérlegelés tárgyává tétet­tek. Ezek alapján kitűnt, hogy az egyedül lehetséges megoldás, amit egyébként az Összes világvárosok gyors-vasutainál is mindenütt elkerülhetetlenül alkalmazni kell, a pályának a felemelése. Ez a föl­emelt földtest mindazokon a helyeken, ahol arra szükség van, hídszerkezettel lesz megszakítva, amely alatt a vasúti vonalat keresztező közúti forgalom átha lad. A szintbeli keresztezések, vagyis az ú. n. lialálsorompóknak megszüntetéséhez szük­séges említett építkezések szintén hala- djéktalanul megkezdődnek és körülbelül három évi időtartam alatt teljesen befe­jeződnek. A Kőbányai-úti aluljáró azonban még előreláthatólag az idei év folyamán el­készül. A ceglédi vonallal kapcsolatos építke­zések összesen mintegy hét millió pengőt igényelnek. Ennek a költségeihez a m. kir. államvasutak is hozzá fognak já­rulni. Mindezeknek az építkezéseknek azon­nali niegindiíhatását a kormány olyan módon tette lehetővé, hogy a 33-as bizottság hozzájárulásával ren­deletet adott ki a székesfővárosi út­adónak háromszázalékkal való fel­emelésére. Az ebből származó bevételekből a duna- parti gyorsforgalmi útvonal építési költségeinek bizonyos része is fedezetet nyer, míg a költségek többi részét a Közmunkatanács és Székesfőváros fede zik, úgyhogy a dunaparti gyorsforgalmi útvonal kiépítése is még ez év tavaszán kezdetét veszi. Az említett munkálatokat a kereskede­lem és közlekedésügyi minisztérium és a Közmunkatanács fogja a székesfővá­rossal és a Magyar Államvasutakkal karöltve lebonyolítani és ezek nemcsak Berlin, január 21. Chvalkovsky cseh külügyminiszter szombaton reggel Ber­linbe érkezett, hogy megbeszélje a német kormánnyal az időszerű politikai kér­déseket Először Ribbentrop külügyminiszter­rel tárgyalt, majd délután kihallga­táson jelenik meg Hitler kancellár­nál. Valószínűleg csak egy napot tölt Berlin­Prága, január 21. A kormányhoz közel­álló Narodny Listy érdekes cikket közöl Prochaska ismert cseh publicista tollá­ból Középeurópa mai helyzetéről. A cikk mindenekelőtt cáfolja a nyugateurópai közvéleménynek azt a felfogását, mintha a régi Cseh-Szlovákiát egyedül a meg­oldatlan kisebbségi helyzet buktatta volna meg. Csehország sorsa azért teljesedett be, mert nem az ezeréves adottságokra építette fel létét és mert a nyugati hatalmak olyan feladatot bíztak rá, amelyhez semmi köze sem volt. Nem Cseh-Szlovákia bukott el egyedül, hanem vele együtt az egész Versailles! rendszer is, amely természetellenes volt, mert a francia erők mértékte­len túlbecsülésén épült fel. Franciaország nem értette meg a mün­cheni egyezmény szellemét sem, amikor azt várta ettől az egyezménytől, hogy a nyugati államok most már biztosítva lesznek minden német terjeszkedési tö­rekvéssel szemben, mert Németország teljes erővel ráveti magát Keleteuró- pára. Tévednek, akik azt hiszik, hogy Németország 1938. évi terjeszkedésének tisztára imperialista jellege lett volna. Németország napóleoni kalandvágy nélkül, rendszeresen fejleszti ki kap­csolatait a szomszédokkal. Prága, január 21. A ruténföldi poli­tikai válságban szombaton újabb meg­lepő fordulat állott be. Prchala tábor­nok, akit a prágai központi kormány harmadik miniszterré nevezett ki y o­a székesfőváros fejlődésében nyitnak meg egészen új korszakot, hanem a szé­kesfőváros munkásságának foglalkozta­tása szempontjából is felbecsülhetetlen ben s még az éjszaka folyamán visßza- utazik Prágába. Az Essener National-Zeitung jelentése szerint német illetékes helyről közölték a cseh—szlovák kormánnyal, hogy Né­metország hajlandó cseh—szlovák mun­kásokat foglalkoztatni. Az erre vonat­kozó megbeszélések már megkezdődtek és nemsokára 80—100.000 cseh—szlovák munkás indul Németországba, ahol ideig­lenes munkaalkalmat találhat­Nem kényszerítette rá akaratát diktá tűm formájában Litvániára, nem kér gette a szovjet karjaiba Lengyelorszá­got és tiszteletben tartotta Magyarország szentistváni állameszméjét is. A kalandorpolitika helyett megterem tette Középeurópa új rendjének előfelté­teleit és a középeurópai népek békés együttélésének lehetőségét. Egyetlen ki vételtől eltekintve, véglegesen rendezve vaunak a középeurópai határok és most már csak az van hátra, hogy az egyes nemzetek a határaik között élő kisebb ségeknek minden lehetőséget megadja nak a szabad nemzeti fejlődés terén. “Prchala Huszti r a érkezteti Huszt, január 21. Szombat délelőtt 10 óra 15 perckor megjelent a huszti kor­mányzóságon Prchala, az újonnan ki­nevezett kárpátorosz miniszter, hogy be­mutatkozzon Volosinnál, a kárpátorosz kormány elnökénél. Prchala tábornok, miniszter hosszabb ideig tartózkodott a kárpátorosz kormány elnökének dolgozó­szobájában. A kormányzóságon Prchala miniszternél jelentkezett a nemzetvédel­mi minisztérium összekötőtisztje és a rendőrfőkapitány. losin és Révay huszti kormányába, alighogy megérkezett Husztra és érintkezésbe lépett Volosinékkal, arra az elhatározásra jutott, hogy nem vállalja as ukrán miniszterséget és jelentőségük van, amennyiben- az össze-* sen mintegy 35 millió pengőnyi közmun­kák éveken át sok ezer munkásnak ad­nak kenyeret. visszautazik Prágába. Volosinék azt üzenték vele Prágának, hogy hajlandók békés tárgyalásokat kezdeni egy harmadik ukrán miniszter kinevezé­séről, de csak olyan ukránszármazású személyiség jöhet számításba, akinek a kinevezéséhez ők is hozzájárulnak. El­lenkező esetben a német kormányhoz fordulnak és őt kérik fel döntőbírónak. A prágai központi kormány szombat estig nem foglalt állást sem Prchala tábornok visszalépésével, sem pedig a huszti kormány üzenetével kapcsolatban. A Ruténföldön egyelőre tovább tart a teljes zűrzavar. Az új belga kormány Brüsszel, január 21. A szombatra vir­radó éjszaka megalakult az új Spaak- kormány. Miniszterelnök: Spaak, belügy: Merlot, külügy: Paul Emile Janson (volt liberális miniszterelnök), pénzügy: Jahnssen, közmunka: Balthazar, munka­ügy: Delattre, gazdasági: Barnich (szo- ciálista szenátor), közoktatás: Dicrckx, közegészségügy: Jennissen, szállításügy: Marek, gyarmatügy: Vleeschauwer, igaz­ságügy: van Dievoet, földmívelésügy: d'Asprement Lynden, honvédelem: Denis tábornok. Lipót belga király szombat délben eskütételre fogadta az új belga kor­mányt. Szendy polgármester Kassán Kassa, január 21. (Kassai szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Szendy Károly Budapest székesfőváros polgármestere ma Kassára érkezett, ahol a pályaudva­ron ümnepiesen fogadta Tost László dr. kassai polgármester, Szendy polgármes­ter azért jött Kassára, hogy megtekintse a várost és megismerne annak nevezetes­ségeit Megtekintette a Dómot, Rákóczi sírját és ellátogatott a Bankóra is, mert arról van szó, hogy a főváros tisztvi­selőinek nyaraltatási akciójába be­kapcsolják ezt a kodvenc kassai ki­rándulóhelyet is. Végül megtekintette Szendy polgármes­ter a Széehényl-Wgcthen azt a helyet, ahol ■ a Budapest székesfőváros által ajándékozott „Magyar Fájdalom“ szob­rát felfogják állítani CÍ}valkovsRy Hitlernél és Ribbeniropnál Prchala Husztra érkezett, de visszalépett a miniszterségtől Teljes zűrzavar Ruszintöldön Németország tiszteletben tartotta Magyar orsszág sszentistváni államesszmé/ét T*rcfj>ala vissszal p ett a minisszt őrségt t '

Next

/
Thumbnails
Contents