Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-21 / 17. szám

1939 JANUÁR 21. SZOMBAT TELVIDE'Kl 7 IT honvédségnél egyeflen papírtalpú bakancs sem került leszállításra“ Illetékes közlés a „papírbakancs-ügyről <« Illetékes helyen felhatalmazták a Ma­gyar Távirati Irodát a következők közlé­sére: Folyó évi január 10-én Pest vármegye közgyűlésén gróf Serényi Miklós várme­gyei törvényhatósági bizottsági tag fel­szólalásában kitért arra a körülményre, hogy még mindig vannak, akik „papír­bakancsot“ mernek szállítani és ezzel kapcsolatosan nemcsak a szállítókat hibáztatta, hanem azokat is, akik ilyen bakancsokat átvettek. A „papír­bakancsok“ ügye hónapokkal ezelőtt már tisztáztatott. Tekintettel azonban arra, hogy a közvé­lemény bakancs alatt általában katonai bakancsot ért, a honvédelmi minisztérium újból le akarja szegezni 1938 október 10-én már közzétett apt a megállapítását, hogy a m. kir. honvédségnél egyetlen pa­pírtalpú bakancs sem került leszállí­tásra és a honvédség műszaki átvevő közegei egyetlen papírtalpú bakan­csot sem vettek át. « Különböző, nem katonai alakulatok ré­szére nem a honvédelmi minisztérium szakosztályai (hadbiztosai) által eszközölt cipőbeszerzés folyamán szállított silány minőségű cipők szállítása ügyében egyéb ként a vizsgálat, mint köztudomású, már három hónap előtt megindult és a vétkes szállítókat annakidején letartóztatták. Ez az ügy azonban a m. kir. honvédség ré­szére eszközölt megrendelésekkel semmi­féle összefüggésben nincsen. Egyébként utalunk a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter a Budapesti Közlöny 1938. évi 288. számában 48.900—1. a. 1938. szám alatt közzétett rendeletére, amely — éppen az említett esetből kifolyólag — a kereskedelmi forgalomban olcsó lábbeliek készítésére használt és min­denképen elítélendő szokást — vagyis papirosnak lábbeliek készítésére való felhasználását eltiltja. Kívánatos volna, ha a kereskedelem útján forgalombahozott szóbanforgó „papír- bakancs“ ügyében a közvélemény az arra illetékes bíróság ítéletét megvárná. A budapesti influenza-járvány mérlege: 49 influenzás halott, 190 tilde gyulladásos haláleset, naponként 60 visznek a járván Hivatalos jelentés a járványról Szerídy Károly polgármester pénteken a következő hivatalos jelentést adta ki a budapesti imfluenza-járványról: — Az elmúlt héten a lakosság nagyrésze megbetegedett 2—3 napig tartó, könnyű lefolyású influenzában. Ezeknek az enyhe eseteknek a számát megállapítani nem lehet, miután azokat nem kell bejelen­teni. — Bejelentettek*január első felében 89 szövődményes (tüdőgyulladás, stb.) meg­betegedést, azonban ez a szám csak kis része lehet az ilyen betegek számának, miután megállapítható, hogy nagyrészét nem jelentették be, bár a belügyminiszter rendelete értelmében; a bejelentés köte­lező. — A járvány kezdetétől január 19-éig 49 influenzás halál-. esetet jelentettek. Valószínű azon­ban, hogy ez a szám a valóságban jelentékenyen nagyobb, miután ezen­felül január l étől 19-éig 199 tüdő­gyulladásos haláleset volt. Az in­fluenzás tüdőhurut az egyéb idült betegségek (tüdő, szív, stb.) gyors súlyosbodását okozhatja és ez is emeli a halálesetek számát. ^^9 SZERKESZTŐSÉG: HONVÉD-UTCA 10 Telefon: 125 —350 * KIADÓHiVATAl: VIII., JÓZSEF-KÖRUT 5 Telefon : 144—400 zökre vonatkozó egészségügyi előírá­sok pontos végrehajtását szigorúan ellenőriztetem. — Figyelmeztetem az internátusok ve­zetőit, hogy a növendékek látogatását csak kivételesen engedjék meg és azokat ne engedjék haza. — Különösebb hatósági intézkedéseket nem teszek, mert azok ezidőszeript nem szükségesek, ellenben a korlátozások ál­tal indokolatlan gazdasági hátrányokat okoznának. — Ismételten és nyomatékosan figyel meztetem a közönséget — hangsúlyozza szak v fFsrenciek-tere I n diWpthet! befejezésül a polgármesteri nyíTS»A^ozat —, hogy a legfontosabbat, az egyéni vé • dekezés szabályait tartsa be!“ — A Szent Ltíszfó-kórházba naponta átlag 60—70 influenzás beteget visznek be. A felvett betegek legnagyobb része igen enyhe, 2—3 napig tartó influenzá­ban szenved és beszállításuk legtöbb eset­ben alig indokolt, annál kevésbbé, mert az ágyakat a súlyosabb, szövődményes esetek részére kell fenntartani. A Szent László-kórházban az influenzás betegek létszáma ma 557 és eddig 150 szövődmé­nyes eset volt. Intézkedtem, hogy az enyhe esetek beszállítását a lehetőség szerint mellőzzék, azonban a szociális vi­szonyokat tekintetbe kell venni. Miután a gyógyult influenzás betegek közül töb­ben más betegségben is szenvednek, gon­doskodtam arról, hogy azokat a többi kórházba helyezzék át. A kórházi ápolásra szorult influen­zás betegeket minden körülmények között elhelyezzük és ebben fennakadás nem lehet. — Kívánatos volna, hogy a tömeges megbetegedések ideje alatt a betegbizto­sító intézmények az otthoni orvosi gyógykezelést fokozottabban tegyék lehe­tővé és így a kórházbaszállítások száma ezáltal is csökkenjen. — Az iskolák bezárását indokoltnak és szükségesnek nem tartom, még nagyobb- mérvű influenza-járvány esetén sem hagyhatnám figyelmen kívül az elemi, polgári stb. iskolákba járó tanulók nagy részének szociális helyzetét, akik az is­kolában fűtött helyiségben, iskolaorvosi felügyelet alatt vannak és tekintélyes részük étkeztetésben is részesül. — A nyilvános szórakozó-, étkező-, stb. helyekre és a közlekedési eszkö­A kormánypárt értekezletén az IgazságQgymlnlszter ismertette a zsidójavaslattal kapcsolatos módosító indítványokat A Nemzeti Egység Pártja pénteken délután két órakor, a képviselőház ülése után a képviselőház miniszterelnöki ta nácstermében Bárczay Ferenc országos elnök elnök­lésével értekezletet tartott. Az értekezleten megjelentek vitéz Im- redy Béla miniszterelnök, Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter, Kunder Antal kereskedelem- és iparügyi minisz­ter, Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter, Vay László báró, Antal 1st ván, Törley Bálint és vitéz Lukács Béla államtitkárok, Darányi Kálmán, a kép­viselőház elnöke és vitéz Kolosváry- Borcsa Mihály min. tanácsos, a minisz­terelnökség sajtóosztályának vezetője. A pártértekezlet megvitatta a párt­nak a zsidó törvényjavaslat bizott­sági tárgyalása során követendő magatartását. Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter ismertette azo­kat a főbb módosító indítványokat, amelyek a javaslat benyújtása óta különböző oldalról felmerültek. Bejelentette az igazságügyminiszter, hogy a zsidók földbirtokszerzésével és a zsidó kézen lévő földbirtokokkal kapcso­latos kérdéseket ugyancsak a zsidótör­vény fogja rendezni és ezekre vonatko­zólag a bizottsági tárgyalások során a javaslat előadója fog előterjesztést tenni. Jüresek Béla, vitéz' Mecsér András, Szeder János és Plnezich István hozzá­szólása, valamint vitéz Imrédy Béla mi­niszterelnök válasza után a pártértekezlet úgy határozott, hogy a párt tagjai a legélénkebben részt fognak venni a bizottsági vitá­ban és a javaslat mellett síkraszállni. I Az értekezlet háromnegyed három óra- 1 kor ért véget. A Budapesti Mérnöki Kamara Esterházy J gróf Magyar Ház A Budapesti Mérnöki Kamara pénte­ken délután a Pesti Vigadó nagytermé­ben rendkívüli közgyűlést tartott, amely­nek egyetlen tárgya a székházépítés ügye volt. Mihailich Győző dr. elnöki megnyitójában a magyar mérnöki tár­sadalom hazafias örömének adott kifeje­zést, abból az alkalomból, hogy a Fel­vidék egy része, sokszázezer magyar pol­gárral, sokezer magyar mérnökkel visz- szatért az ezeréves határok közé. A ma­gyar mérnöktársadalom nevében üdvözölte egyidejűleg Esterházy János gróf akcióját, aki Szlovákia területén magyar házak építésére * tett indítványt, majd az elnöki szék­ből elítélő szavakkal bélyegezte meg a cseheknek a békés Munkács ellen intézett orvtámadását. „Amíg ilyen magyar hősök akadnak* mint Munkácsnál — mondotta Mihailich dr. elnök — addig nem kell féltenünk nemzetünk jövőjét!“ Az elnök indítványára a rendkívüli közgyűlés nagyszámú közönsége percnyi felállással, néma áhítattal adózott a munkácsi magyar hősök emlékezetének. Mihailich Győző dr. elnök ezután han­goztatta, hogy a Mérnöki Kamara régi óhaja, hogy a kari önkormányzat szá­mára önálló székházat létesítsen. Örkényi József kamarai titkár ismer* tette ezután a választmány idevonatkozó javaslatait, Bíró Zoltán szólt hozzá a vá­lasztmány javaslatához. Kiemelte, hogy a kamarai tagok többségének véleménye, hogy a székházépítéssel kapcsolatosan minél több munkaalkalmat kell terem­teni. A rendkívüli közgyűlés a választmány javaslatát egyhangúlag elfogadta. Veszélyben London vízellátása London, január 20. A londoni források, amelyek a város vízellátásának kilenc- tizedrészét szolgáltatják, apadóban van­nak. A legújabb hivatalos vizsgálat Ste­venson Buchan dr. szakértő jelentése szerint azt mutatja, hogy egyre több forrás mondja fel a szol­gálatot az 500 forrás közül, amelyek a város alatti vízgyűjtő rétegben fa­kadnak. London városa ugyanis kavicsrétegen épült, amely alatt sorrendben agyag-, homok- és krétaréteg fekszik. Ebből az utóbbi rétegből fakadnak az említett források- A St. James park tava szá­mára 1864-ben fúrt kutak már teljesen kiürültek és 1912. óta nem működnek, a I emze völgyében levő forrásokban pe­dig a víz egyre alacsonyabban áll és egyúttal erősen sótartalmúvá is lett. Buchan dr. rámutatott arra, hogy még a mai generáció életében any- nyira kimerülnek a város vízellátá­sát biztosító források* hogy más vízellátási lei gondoskodni. ARTI JL e. Biztos, olcsó!

Next

/
Thumbnails
Contents