Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-19 / 15. szám

1939 JANUÁR 19. CSÜTÖRTÖK teiiVideW JÍMtVaRHIRME 3 szóvá, hogy a német újságok ne mutat­hassanak erre rá. Az interpellációt kiadták a távollévő külügyminiszternek. Mojzes János a választói névjegyzé­kek összeállítása tárgyában interpellált. Az interpellációra nem hangzott el mi­niszteri válasz. Pálfy Daun József gróf személyes megtámadtatás címén szólalt fel, míg Ra.jn.iss Ferenc is bejelentette, hogy in­terpellációját a jövő hétre halasztja. A kormány mindent megtesz a mezőgazdasági munkásság érdekében Matol es y Mátyás a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában a mezőgazda- sági munkásság bérkérdésének törvényes rendezését sürgette. Imréd y Béla miniszterelnök azonnal válaszolt az interpellációjára. Megálla­pította abból, hogy a képviselő hozzá intézte és nem szakminiszterhez az inter­pellációt, úgy látja, hogy ezt a kérdést a kormányzati politika egyik legfonto­sabb kérdésének tartja az interpelláló képviselő. Anélkül, hogy a részletekbe belemenne, kijelenti, hogy a munkaadók egyrésze korrektül fizet, tehát nem álta­lános bajról van szó. Mindenesetre ott, ahol nem történik meg a munka­bérek rendes fizetése, sürgős intézke­désekre van szükség. A földmívelés- ügyi és a belügyminiszter a munkás­kérdések rendezésével közigazgatási és egyéb úton is foglalkoznak és a kormány megteszi a szükséges intéz­kedéseket, hogy a munkáskórdés és a bérviszonyok helyesebb mederbe terelődjenek. Már eddig is történtek intézkedések, de. még mindig nem sikerült annyit elérni, min' az ipari munkásságnál. A fejlődés irá­nya azonban a mezőgazdasági munkás­ság szempontjából is az, hogy az evolúció során és meggondolt lépésekkel a kérdés a megoldás felé menjen. A kormány min dent elkövet a gazdasági lehetőségek ha tárán belül, hogy a mezőgazdasági mun kásság során enyhítsen. (Helyeslés es taps.) , Matolesy Mátyás viszonválaszában le­szögezte, bogy a bérkérdés rendezésére .törvényes intézkedésre van szükség és itt nem megterhelésről van szó. Mert nem igazságos az, hogy a nyolcvanegyéves «reakciós“ Zselénszky húsz mázsa búzát tud fizetni, ugyanakkor az Elek zsidó csak.-tizennégy mázsát. Bizért szorul a kérdés törvényes rendezésre. A Ház tudomásul vette a miniszter elnök válaszát. Apponyi György gróf interpellációjá­ban a Korunk Szava című katolikus folyóirat megszüntetését tette szóvá is csodálkozik, hogy Imrédy Béla, a jó katolikus ehhez hozzájárult. Felkiáltások: Éppen azért tiltotta be! Mecsér András: A katolikusok érdé kében történt. Az interpellációt kiadták a miniszter elnöknek. Cseh-Szombathy László három inter pellációt mondott el. Egyiket a belügy miniszterhez intézte és az ácsi képviselő­A Visszacsatol! Felvidék Községi ElöijárósfiSainaK figyelmét felhívjuk a m. kir. belügy miniszter úr 280/1938. B. M. sz. rendele­tével beszerzésre ajánlott. Novák Jené dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás cimű jogi könyvre. Régi hiányokat pótló munka a községi ■ bíráskodásra vonatozó jogszabályokat tárgyalja, egysége^ szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy­zetek, melyek $1 egyes szakaszok össze­függésére mutbtnak rá és a rendes bi- ü; rósági gyakorlat mellett ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdések- beb-lfovetett gyakorlatát is. A mű hasz­nálhatóságát az abban közölt 24 irat­minta, valamint betüsoros mutató is élő­mozdítják. A könyv terjédelme 173 oldal. ARA 7.— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül dése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest, VI, Rózsa-u. 111. testületi választás körül mutatkozó visz szaéléseket tette szóvá, másik interpellá eiójábau az ápolási díjak törvényes ren dezósét családvédelmi szempontból sür­gette, harmadik interpellációjában pedig az orvosi magángyakorlat után kivetett adók csökkentését kérte a pénzügymi­nisztertől. Mind a három interpellációt kiadták az illetékes minisztereknek. Egy külföldi lap és a magyar alkotmány Sulyok Dezső az egyik olasz lapban a Popolo általié-ban megjelent és a ma­gyar alkotmány közeli átalakítását be­jelentő közleményről interpellált a mi­niszterelnökhöz. Tiltakozott az ellen, mintha a magyar alkotmányvédelem egyenlő lenne a zsidóvédelemmel. (Nagy zaj.) Felkiáltások a jobboldalon: Senki sem mondja! Kik ellen védik az alkotmányt! Csiesery-Rónay István: Senki nem tá­madja. mért védi! Szerinte a magyar alkotmányt nem úgy kezelik, mint ahogy kellene. Ennek igazolására citálja a Magyarság című lapot, majd utal Jaross Andor felvidéki miniszter egyes kijelentésére, amit a jobboldal nagy zaj és ellentmondások közepette utasít vissza. Magyarország elérkezett a válaszúira. Felkiáltások: Ez igaz, a reformok út­jára lép! Sulyok Dezső választ kér a miniszter- elnöktől az illető lap cikkei tekintetében. Az interpellációt kiadták a miniszter- elnöknek. Imrédy Béla az Alföld mezőgazdasági munkaalkalom teremtéséről Tildy Zoltán interpellált ezután a mi­niszterelnökhöz a mezőgazdasági és föld­munkásság helyzetéről. A dolgozók mil­liói várják ezeknek a kérdéseknek rende­zését,, elsősorban a munkaalkalmak te­remtését. Az alföldi szikes földeknek ké­zimunkával való megjavítását, az úgy­nevezett digózásra hívja fel a miniszter- elnök figyelmét, amely valósággal nem­zeti probléma. Imrédy Béla miniszterelnök válaszá­ban kijelentette, hogy ezek a kérdések, amilyen például a digózás, a kormány előtt nem ismeretlenek és a megoldás vágya éppen olyan elevenen él a kor­mányban, mint az interpelláló képviselő­ben. A probléma ifiár régi, a helyzet ma azonban már kedvezőbb, mert az új be­ruházási programban is olyan összegek vannak felvéve, amelyek elősegítik a kér­dés megoldását. Az eredményes digózással párhuza­mosan az egészséges víztáplálás kér­dését is megoldják és ezzel is előmozdítják a talaj megjaví­tását. A kormány nagy figyelmet fordít a kérdésre, főleg a mezőgazdasági mun­kásság foglalkoztatására az útépítési program keretében, mert előtérben áll az a terv, hogy minél több munkaalkalmat a falu népének és hogy a munka ellenértéke méltányos legyen. A Ház tudomásul vette a miniszterel­nök válaszát. Tildy Zoltán másik interpellációjában a földhöz juttatottak ellen indított kimoz­dításokat tette szóvá és ezeket nem tartja méltányosnak egy új földreform küszö­bén. Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter válaszában kijelentette, hogy a vele ismertetett adatok, melyeket a kép­viselő előterjesztett, a valóságot nem fe­dik. Békés megyében a leszállított teher­nek is csupán iO százalékát fizették be. és valójában kilenc esetben hajtották végre a kimozdítást olyanoknál, akik egyálta­lán nem akartak fizetni. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Sírva fakad az egyik interpelláló képviselő Vitéz Balogh Gábor a közéleti harc­eszközökről és a kormánysajtó magatar­tásáról interpellált a miniszterelnökhöz. Hivatkozik a miniszterelnök bajai beszé­dére, melyet a régi úri harcmodorról mon­dott és ezeket a korrekt kijelentéseket pártkülönbség nélkül minden tisztességes ember aláír. Azonban a miniszterelnök felfogás«-és . egyes lapok közleményeinek hangjai között eltérést lát. Idézi két kor­mánylapnak és egy vidéki lapnak a cik­két s miközben felolvassa az idézeteket, hangja elcsuklik, könnyek öntik el arcát, majd zsebkendőjével szemét törölgetve fejezi be beszédét. Imrédy Béla: Nem én kezdtem a támadást Imrédy Béla miniszterelnök válaszá­ban kijelentette, hogy ismeri az említett újságcikkeket és koncedálja, hogy azok­nak egyik-másik kifejezése nem szeren­csés. Azonban a napi újságírás hevében előfordulhatnak ilyen hibák. Az említett két cikk nem lépi át a politikai harcokban szokásos hangnem határát. (Zaj és ellent­mondás az ellenzéken, helyeslés és taps a jobboldalon.) Imrédy Béla miniszterelnök: Nem én kezdtem a támadást Önök ellen, Önök kezdték én ellenem (Viharos taps a jobb­oldalon, zajos ellentmondások a balolda­lon. A miniszterelnök hangja elvész a nagy hangzavarban). — Kísérlet történt arra, hogy az or­szág nyugodt közéletét felborítsák. (Nagy zaj.) Én mindent elkövettem ennek a helyzet­nek levezetésére és olyan önmérsék­letet tanúsítottam, amit mint iskola­példát lehet felmutatni. A kormánysajtó hangjának finomítására hajlandó vagyok mindent megtenni, de végül is nem lehetek felelős azért, hogy egy vidéki lap ilyen, vagy olyan cikket ír. Ami most pénteken történt, — vidé­ken tapasztalhatja az ember — az nem szolgálja sem a túloldalnak, sem a par­lament tekintélyének növelését. Megemlítette a miniszterelnök, hogy a mögötte ülő párt egyetlen közbeszólás nélkül némán hallgatta az ellenzék viha­rait. így folytatja ezután a miniszter­elnök: — Egyetlen vágyam vám és ezt ígérem is, hogy nem fogom elveszteni a fejemet, bár­mennyire támadnak Is és nem fogom elhagyni a tárgyilagosság hangját. Lőttvadat minden mennyiségben legmagasabb napi áron yá sá ro^. 1 Gazdákj^ffS- é§ Termény- zet. F f _ «vad mennyiséget kérünk jánlftt nélkül i*,bizalop«fia] teher - ÍE“ lőttvadtelepvlj^w«, Eötvös­einkre küldeni. Az árabeeH>gzése után Ü9<fértékét legelőnyösebb elsS&molás- Bt^fbiiiultíwal megküldjük. vy óbb {pttvad mennyiséget szaft. rnk a helyszínen azonnal, készpénz- mellett vesznek át Kérjen írásban vagy telefonon árajánlatot „EKE“ lőttvndtelep Pápa, Eötvös-utca 5. Tel. 11—37 vagy „EKE“ Magyar Gazdái! Állat- és Terményértékesítő Szövetkezet Biyth- pest, V„ Bank-utca 6. Telefon : 114^203. 120 - 280, 125—538. / Őrizzék meg barátaim is nyugalmu­kat, hogy a parlament színvonalá­nak fenntartásához hozzájáruljanak. A kormány és a párt szándékától távol áll, Hogy tisztes férfiakat megbántsanak, de meg kell állapítani, hogy ennek a saj­tónak a hangja a szokásos polemikus hang keretein nem ment túl. Ne érzé­kenykedjenek tehát és a túloldali sajtó is tartsa meg ezt a mérsékelt hangot, amely távol áll az éles és tendenciózus beállításoktól. Kérem válaszom tudornál sulvételót. (Zajos éljenzés és taps.) Vitéz Balogh Gábor viszonválaszában kijelenti, hogy nem akarta a miniszteri elnök érzékenységét megbántani. A jobb­oldalon gúnyos derültséget vált ki az a megjegyzése, hogy a kormánypártból kivált csoportnak nincsen sajtója. Festetics Domonkos gróf: Az egész Ii- berális sajtó rendelkezésükre áll. A Ház a miniszterelnök válaszát tndo-i másul veszi. Béldi Béla mindkét interpellációját törölteti. Hubay Kálmán a belügyminiszterhez interpellál „Hatósági közegeknek hivata­los hatalmukkal való visszaélése tár­gyában“. Hubay Kálmán a Hungárista-párt kisvárdai ülésének betiltásával kapcsolat­ban hivatkozik vitéz nemes Hajnal alez- redes kijelentésére, amely szerint a kisvárdai zsidók valutát síboltak, összeköttetésben állottak a csehek­kel, pénzt adtak a cseh hadsereg fel­szerelésére. Fábián Béla: Ezt tessék bizonyítani! Hubay Kálmán: Nem tételezhető fel migyár honvédtisztről, hogy nem mond igazat, Fábián Béla: A kormány indítson vizsgálatot! Hubay Kálmán több hatósági intézke- kedést sorolt fel, amelyeket sérelmesnek tart. Az interpellációt kiadják a belügymi­niszternek. Festetics Sándor gróf személyes kér­désben szólal fel és visszautasítja az in­terpellációja során elhangzott közbeszó­lásokat. Az ülés félhét óra után néhány perccel fejeződött he. Ribbentrop január 25-én érkezik Varsóba Félhivatalos közlés a német külügyminiszter utazásáról Varsó, január 18. Félhivatalosan kö­zölték Ribbentrop uémet külügyminisz­ter varsói látogatásának programmját. Ribbentrop január 25-én érkezik Var­sóba és a nemrég újjáépített külföldi vendégek számára fenntartott Blank-pa- lntában fog megszállni. A megérkezés napján Beck külügyminiszter ebédet ad Ribbentrop tiszteletére amelyet a kül­ügyminisztériumban fogadás követ Hu- szonhatodikán a német külügyminiszter megkoszorúzza az Ismeretlen Katona sír­ját, utána kihallgatáson jelenik meg Moscicki köztársasági elnöknél, aki de- jeunert ad tiszteletére. Ugyanaznap dél­után politikai eszmecserékre kerül a sor, ezt követőleg pedig a német nagykövet­ségen ebéd, majd pedig fogadás lesz. Rib­bentrop január huszonhetedikén utazik el Varsóból. Faárverés. Nagybereg^ ,yWff úrbéres közönsége áz 1939 január 17-rtThirdetett, de a közbejött árvíz miatt elmaradt, i'áárverést 1939 január 26-án reggel 9, órai kezdettel fogjr a helyszínen, a Nagyerdőn megtartani. Árverés^?'kerül 381 tétel, tölgy ésjazil műszaki és tűzifa,’ me kp ki­tesz kb. lOOn köbmétert. Becsérték: IJjeOÓü P. A fák száljukrat árvefeztetnek ck-4^zpénz- Jien való JEIzetés melleit bocsáttatnak a vevő rendelkezőére. Közelebbi árverési fe(tételek a helyszínen lesznek jfelolj&sva. \ ^Nagy^erjpt. 1939 január rhém Valkócz István s. k., • úrbóra# ainök.

Next

/
Thumbnails
Contents