Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-18 / 14. szám
8 temudkKi 1939 JANUÁR 18. SZERDA! AMI ODAÁT MARADT. „ Hétszázéves bányavidék Kiváló földrajztudósunk és írónk, CThól- noky Jenő szerint „Európa legszebb és legkedveltebb hegyvidéke a mi Felvidékünk, amely minden kis porcikájával a magyar medencéhez és annak politikai egységhez tartozik.“ Egyúttal -fájdalmasan megállapítja, hogy az „északkeleti Felvidék csodálatos tájának, a Tátrának lés a százbércű gömör-szepesi érchegységnek elvesztése Erdély és a Bánát mellett a Trianon okozta sebek lcgfájdal- jnasabbika“. A Szcpes-gömöri érchegységnek abban a részében, amely a legvadregényesebb: a Göllnic völgyében és a hozzája csatlakozó Hernád völgyében több mint hct- százéves a bányászat. A ,,Gründlerek“ •— nagy többségükben jó magyarok — lakják itt a városokat: Gölnicbányát, Szomolnokot, Szomolnokhutát, Korotn- pát, Merényi, Svedlér, Szepesremetét, a két Mecenzéfet, Márkusfalvát, Stószt, Margitfalvát és a gömöri nyúlványban fekvő Dobsinát, Trianonig itt eleven, pezsgő, munkás és teremtő volt az élet. Pallosjog A Gründlereknek már IV. Béla megadta a bányajogot és a városjogot. Nagy. és kiterjedt jogai voltak különösen Göl- nicbányának, területeket adhatott bérbe arany-, ezüst- és vaskitermelésre, szabadon használhatta a hegyeket, erdőket, vizeket, pallosjoga volt, a város falain belül lakók mentesítve voltak minden adófizetéstől. — mind olyan terjedelmes jogok, amelyeket akkoriban csupán a niJinetországi Goslar és Freiberg városok élveztek. IV. László már számot vethetett ' a város anyagi jólétével s száz márka értékű ezüst szolgáltatására utasította a várost egy kórház létesítése érdekében- 1338-ból származó adománylevél mutatja, hogy akkoriban három község volt Gölnicbánya tulajdona. Zsig- mond király, a „nagy elzálogosító“, 1437-ben Prágában a gölnici kastélyt, az arany-, ezüst- és ércbányákat, Szomolnokot, Telki- és Idabányát és még három falut 2600 aranyforintért elzálogosította ugyan Chieber Eberhard hamburgi polgárnak, mégis a XV. század volt az ottani bányászat fénykora. Már akkor többszáz munkást foglalkoztattak a bányákban, itt voltak az első magyar- országi drótgyárak. Gölnicnek olyan nagy fontosságot tulajdonítottak, hogy amikor 1462-ben a husziták kezére jutott, 16.000 aranyforintért azonnal kiváltották és megszabadították a megszállástól. A jus gladii-va. vonatkozó jogának gyakorlását legelőször egy 1600 augusztus 11-éről keltezett dokumentum tanúskodik, amely szerint Mansch György merényi bognárt, mert 50 forint értékre terjedő lopáson kapták, rajta, a város szenátusa halálra ítélte és a kassai hóhérral le is nyakasztatta. , Arany-ezüst A 16. században kezdődött és másfélszáz évig tartó folytonos harcokban, amelyeket Bocskay, Bethlen, Rákóczi György, Thököly Imre és Rákóczi Ferenc a magyar szabadságért folytattak, Gölnicbányát és a többi bányavárost is többször érte kemény sorscsapás: gyújtogatások, a városok kifosztása gyakori volt és csak a 18. század elején, Mária Terézia alatt beverték ki ismét azokat a veszteségeket, amelyek a 150 esztendő alatt érték. Ékkor újból hatalmasan lendült föl a bányaipar, egyik arany- és ezüst forrást fedezték fel a másik után az akkor már modernebb technikai eszközök segítségével és légió lett a bányászóhelyek száma. Szomolnok és Szomolnokhuta, amelyek már 1273 óta bányavárosok, természetesen szintén részesei voltak ennek a nagy föllendülésnek és attól kezdve a bányavárosok, amelyekhez később Korompa hatalmas vasműveivel, a két Mecenzéf és Stósz a késiparával és számos vasmű az egész Gölnie es Hernád völgyében csatlakozott, a lakosság ezreinek adtak kenyeret és megélhetési lehetőséget. Korompa persze szintén a 12. században keletkezett és lakossága ugyan-^ csak bányászattal foglalkozott. A na- gyobbszabású bányákat Korompán a 17. században létesítették, Thököly István és T húr zó Adóm. Korompa hosszú évszázadokig a számtalan kovácsműhely klasszikus hazája volt, amikor azonban az óriási kiterjedésű és 6000 alkalmazottnál többet foglalkoztató vashámorok megépültek, egyszerre az egész Felsőmagyar ország egyik legnagyobb ipartelepévé vált. Fejlődés — hanyatlás Stósz 1539-ig Szomolnok hűbéri birtoka volt, de ebben az évben a menedékkői kolostor priorja, Baltazár megvette és szabaddá tette. Szomolnokot Róbert Károly tette nagygyá. Rajta kívül még Mátyás király és azután Mária Terézia voltak azok az uralkodók, akiknek a gölnie- völgvi bányavárosok nagy fejlődésüket köszönhették. Amikor a Zápolyák, a Thurzók és a Csákyak alatt Gölnicbánya teljesen elszegényedett és a bányavárosok vezetését elvesztette, Szomolnok lett 1747- ben az önállóvá tett és a kassai bányaközigazgatás hatásköréből kivont bányavárosok főhelye. Ettől kezdve, bár később a bányakapitányság elkerült Iglóra, a Göl- nic és Hernád völgyében működő bányaipar felfelé ívelő fejlődést mutatott és egészen a világháború végéig megtartotta ezt a fejlődési irányát. Az államfordulat igen jelentős vas- és ércműveket talált nemcsak a Gölnic és a Hernád völgyében, hanem Káposztafalván, Iglón, Javorinán, Busócon és Dobsinán is. A Szlovákia dezindusztriá- lására irányuló cseh gazdaságpolitika egy csapásra tönkretette ezt a virágzó és kiterjedt bánya-, vas-, érc- és rézipart. A termelés először megakadt, majd tel jesen megszűnt. A vasbámorok, a rézművek, a bányák lassanként teljesen kihalttá váltak és a pusztulás képét mutatták. A legszomorúbban a még 1919-ben is virágzó Korompa, sorsa. Ahol azelőtt gépek búgtak, drótkötélpálya zümmögése gyársípok zaja töltötte meg a levegőt égbenyúló gyárkémények füstje, erűbe rek sürgése-forgása, vasúti teherkocsik százainak instradálása és nagy ganggal lobogó ércolvasztó tüzek vörös fénye ta nuskodott arról, hogy itt szorgos mun káskezek teremtenek, ott most dermesztő csend uralkodik. A gyárépületek ma mái csupán szívettópő romok, amelyeknek be omlott falai közül csodálkozva tekintenek ki a halottá vált vidékre az egykor produktív gépek rozsdás maradványai, a drótkötélpálya vezetékein elfelejtve lóg egy-egy vastartályi a gyártelep mellett terpeszkednek a salakból és rézmaradvá nyokból álló dombok és csak szomo rúbbá, döbbenetesebbé teszik azt a magányt, amely ma a munkásházak nagy telepén uralkodik. Csak egyikóben-másikában lakik még egy-egy ittfelejtett család. A többiekben a kiskerteket a gaz borítja, a házak között vezető utakon méteresre nőtt a fű és aki itt járt, annak a szívét, lelkét, agyát csak egy gondolat uralhatja: Miért, hogy azoknak a nagy teremtő értékeknek, amelyek maradványai szomorú csöndben gubbasztanak itt a Kassa—oder- bergi vasút mentén, el kellett pusztulni ok? Miért, hogy a virágzó lüktető életet halálos csöndnek és nagy-nagy nyo- morságnak kellett fölváltania? Haza... Amint a felsőszepességiek a Magas Tátra meseszép hegyi világát tárták föl a kultúra számára, amint a felsőszepes- ségiek a Magas Tátra apostoláivá váltak, úgy lettek az alsószepességlek Gründlerek, a bányaipar úttörőivé. A Gründlerek éppen olyan rajongói hegyeik szépségeinek, mint a felsőszepességiek, de mert nekik még keményebb, mostohább földet juttatott a sors, ezért ők az erdőket nem irtották, hogy a földet műveljék meg, hanem azért, hogy a vágott csapásokon át utakat nyissanak a hegyek belsejébe és onnan napvilágra hozzák azt a kincset, amit a hegyek mélyükben rejtegetnek. Ez a kul- lúrmunka tette őket nagygyá és jómódúvá. De amit hétszáz esztendő alatt a magyarok testvéri segítségével teremtettek, azt elpusztította a húszesztendős cseh uralom. Igyekeztek ugyan talpraállni, de minden kezdeményezésüket csírájában fojtotta el a cseh gazdaságpolitika. A feli vidéki iparnak kedvezőtlen tarifapolitikával, a határok elzárásával, vagyora- dézsmával, a hadikölcsönök be nem vál* feásával, az állami szállítások teljes megvonásával, a nyersanyagbeszerzés lehetetlenné tételével és a pénzintézetek elidegenítésével keresztülvezetett mester« séges leépítése ezt a vidéket a legször- ayűbb mértékben sújtotta. Virágzó, ga> dag vidékből nyomorvidék lett, amelynek a számára nem volt, nem lehetett segítség. A szenvedést még csak fokozta az, hogy a faiparnak is le kellett állnia, fokozta az a cseh „gazdaságpolitika“, amely a tátravidéki utak kövezésére Kárpátaljáról hozott anyagot és ezzel a szepességi kőfej tőtelepokot is halálra ítélte. Ez a természeti kincsekben és szépségekben rendkívül gazdag vidék, a Gölnic- és a Hernád völgye továbbra is gazdasági halálra van ítélve, ha nem kerülhet vissza az anyaországhoz. Mint azt az ottani népakarat is követeli. n. y. DCöiduiktreeqifiÄ... JCűididái&n ériek DCiva rOia dirniv.s zUú ju naqqhereeqnőt Bukarest, január 17. Braila egyik utcájában az őrszemes rendőr egy öreg koldusasszonyra lett figyelmes, aki az utcasarkon kéregetett. A rendőr a koldúsasz- szonyt bekísérte az őrszobára s ott az asz- szony a rendőrök nagy meglepetésére előadta, hogy ő Wladimir orosz nagyherceg unokahuga. Felmutatott egy medált is, amelyben Wladimir nagyherceg fényképe látható. Elmondotta, hogy neve Kira Vladimi- roszkája, az orosz nyelven kívül sok más nyelvet is beszél. A Romanov-családbol származik. A cár trónvesztése után Parisba menekült, ott csatlakozott a fehéroroszok csoportjához és agy ideig ő is sokat dolgozott azon, hogy a cári uralmat visszaállíthassák Oroszországban. A GPU üldözése elől Párisból, Illetve Franciaországból is menekülnie kellett. Besszarábiában telepedett le, azonban sokat nyomorgott, s Brailába jött, de itt sem került jobb helyzetbe, ezért koldulásból volt kénytelen fenntartani magát. M agy a r- észt-f i n n orvQsbaratság Finn ösztöndíjak magyar, magyar ösztöndíjak finn orvosok számára A Magyar-Finn Társaság orvostudományi szakosztálya Keleti József elnöklésével tartott ülésén megemlékezés történt a magyar-finn-észt orvoskapcsolatok kimélyítése érdekében tett lépésekről. Bellák Sándor egyetemi tanár levelet kttpott a Finn-Magyar-Eszt OrvosegyesüMagyar a Magyarért / Ez a minden magyart lelkesítő akció, a nemes ügy szolgálatában művészi kiviteli- a Felvidék térképével ellátott - cigarettadobozt hozott forgalomba, meiy gyönyörű emlő ke lesz minden ; hazafias magyar embernek Eimek a szép és hasznos, ajándéknak is különösen alkalmas ajándéktárgynak megvásárlásával a nemes, jótékony célt is szolgáljuk, mert úgy jegyirodánk, valamint az összes eladással foglalkozók, az eladást hasgon nélkül, teljesen önzetlenül végzik, ezért a teljes összeg a kitűzött jótékony célt szolgálja. Egy doboz ára (külön védő* huzatban) 7.- pengi Kapható egyelőre a kővetkező helyeken: Lapunk jegyirodájában: VII!., József-kör üt 5. Hadtest- parancsnokság (Állomás'iarancsnokság) IV., Veres Pálné-u. 1 Hivatalos órák: 9—2. Pfeiffer Ferdinánd-fféle könyvkereskedésben: Kossuth Lajos u. 5 Az „Erka“ kötelékébe tartozó 140 fővárosi előkelő cégi ltodon ti irodájában IV., Eskütér 6. Klotild palota, valamint ate5,Erka“ összes megl izoltaínál let finn osztályának elnökségétől, amelyben közlik, hogy a legutóbb kötött magyar-finn kultúregyezmény eredményeként a Finn-Magyar-Eszt Orvosegyesület finn osztálya 24.000 márkát kapott, amelyből 4—4000 márkát két észt, 8—8000 márkát pedig két magyar orvos ösztöndíjára fordítanak. A finn egyesület elnöksége tavasszal szeretné vendégül látni az ösztöndíjjal kitüntetett magyar orvosokat és ugyanakkor várják oda az észt kollégákat is. Két finn orvos részére 950—950 pengős ösztöndíjat írnak ki magyar részről. A Magyar Finn Társaság orvostudományi szakosztálya felkérte az Orvosi Továbbképzés vezetőségét, és az Orvosképzés vezetőségét, hogy a magyar és finn orvoskapcsolatok kimélyítésére az Orvosképzés című lap ünnepi számot adjon ki előkelő finn szerzők dolgozataiból. E tárgyalások eredményeként az Orvosi Továbbképzés orvosi bizottsága az Orvosképzés című folyóiratában március vagy május hónapban külön finn számot ad ki 150—180 oldal terjedelemben, amely a finn orvostudomány kiválóságainak dolgozatait tartalmazza. Hat halálos ítélet Szovjetoroszországban Moszkva, január 17. A szovjetkormány kedden hivatalos jelentést adott ki, amely szerint a nyugatszibériai Omszk városában ítéletet hirdettek egy nagyszabású kémkedési bűnpörben, amelynek vádlottjai egy távolkeleti hatalom szolgálatában állottak. A hivatalos jelentés nem közli sem a vádlottak nevét, sem állását és csak annyit mond, hogy hat vádlottat halálraítéltek, tizennégy vádlott pedig húsz évig terjedő börtönbüntetést kapott.
