Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-18 / 14. szám
* # Az Egyesült Magyar Párt komáromi kongresszusára induló különvonatok menefrendje Á pártszervezetek elnökeinek figyelmébe! TEBWDEta -^UfiVARHIRIíAE______________ ______ 3 1939 JANUÁR 18. SZERDA .A kisebbségi megértés rA felvidéki szlovákokat politikai pártba szervező politikussal beszélgettünk. Pártalakítás előtt állanak, ér- sekujvári nagygyűlésre készülnek, önálló nemzeti programmal akarnak bele illeszkedni a magyarországi közéletbe. A kormány illetékes fórumaihoz beterjesztett memorandumukban príncipiá lisan leszögezték a magyar állam iránti hűségüket s megrendezendő nagygyűlésükön hangoztatni akarják, hogy a kormány reformtörekvéseit programszerűen teszik magukévá. Konstruktiv politikai munkára készülnek a felvidéki szlovákok. Konstruktív politikai szervezetük keretében. Ehhez a munkához tőlünk, felvidéki magyaroktól, várnak megértést. A mi húszesztendős nemzeti kisebbségi élet szervezetünk, politikai organizmusunk, akaratösszekovácsolásunk és a nemzeti kultúra terén folytatott építő munkánk úgy áll előttük, mint tapasztalati re- zervoár, amelyből praktikumokat lehet meríteni, konzekvenciákat lehet levonni. A kisebbségi jogélet változatos fázisain átment és sikerrel abszolvált sorsunkból eszmei és taktikai értékeket szeretnének keresni kisebbségi sorsuk akciójának megindításánál és várják tőlünk azt a természetes szolidaritást, amit húszéves politikai elgondolásunkban, minden nemzeti életakciónkbán a kisebbségi fogalom jelentett s ami abból fakad, hogy ez a kisebbségi foga lom mint politikai eszmevilágunk átfogója még ma is él a lelkűnkben. Aki járta magyar lélekkel és magyar sorsgondolatokkal Prágát és Pozsonyt, annak értenie kell, mit jelent szlovák meggyőződéssel és nemzeti gonddal állam a budapesti parlament előtt. Ami ebből a természetes megértésből fakad, azt mind joggal várhatják tő lünk, felvidéki magyaroktól, a felvidéki szlovákok. Várhatják, hogy a mi politikánk sehal se keresztezze ama politikai célkitűzéseiket, amelyek a magyar államiság nyílt síkján haladva a szlovák nemzeti jogokat bástyázzák körül. Várhatják és ezt rí megértést áldozatos mértékben meg is kaphatják tőlünk, ha konstruktiv politikájukkal belekapcso lódnak a magyar jövő életépítő munkájába. De ezen a lélektani és a politikai okosságból is fakadó kapcsolaton kívül van még egy fontos, a bécsi döntésből önként fakadó közösségünk a felvidéki szlovákokkal, A bécsi döntés őket a mérlegnek egyik serpenyőjébe helyezte s a Szlovákiában maradt magyar véreinket a másik serpenyőbe tette. A mérleg egyensúlya legyen a két állam közötti nemzeti kisebbségi béke feltétele, — mondották a müncheni szellem nyomán Bécsben s mi a müncheni szellemben nemzeti felszabadulást nyert magyarok, ennek a világ- politikai aktusnak korszakos jelentőségét érezve, ezt az egyensúlyt biztosítottnak akarjuk látni. Ezt követeli tőlünk a húszesztendős sorsban kiala- kult, meggyökeresedett és a lelkünk egyik szentségévé lett magyar összetartozandósági érzés, amelyet nem lehetett új határok megvonásával megtörni. Hazatérve, a nemzeti élet szabadságában fellélegezve, ott érezzük ma is lelkünk felét, ahol a velünk együttélt és egy lélekké kovácsolódott magyarok tízezrei maradtak, Ez az érzésünk ránkparancsolja, hogy a szlovákiai magyar nemzeti kisebbségi élet minden gondját vállaljuk és minden akaratunkkal úgy irányítsuk a mérleg itteni serpenyőjét, hogy az ottani ne merüljön alá a jogtalanság szintjére. Minden megértésünk az itteni szlovákokkal szemben a természetes nemzeti törekvések iránti liberális érzésünkön felül azért is fakad és fog hatni, mert ezzel tartozunk azoknak, akikkel együtt vesztettünk húsz éven át vért, erőt, de együtt álltuk erőtvesztve is a ki sebbségi élet nagy harcát. Ők most elvesztették a mi vérünket, a mi erőnket is, őket a politikai okosság minden kitermelt gondolatával és a magyar lélek minden aggodalmas szeretetével szeretnünk kell. Ez a mi szeretetünk kell, hogy kihasson a szlovákjainkra is és békének kell lennie, mert szeretet áll a békcakarat fókuszában. (8- i.) A* EgyeBÜlt Magyar Párt ián. 19-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor Komáromban tartandó kongresszusára a MÁV. különvonatokat indít a következő vonalakon: 1. Szene—Érsekitjv ár—Kom árom, 2. Léva—Érsekújvár—Komárom, 3. Somorja—Komárom, 4. Rozsnyó—Pelsőc — Bányaréve—Feled —Fülek — Losonc — Ipolyság—Párkány — Komárom. 5. Csatáról Lévára csatlakozással a léva—komáromi különvonathoz. Előreláthatólag indulás Szénéről 5.52, Léváról 6.00, Somorjáról 5.25, Rozsnyóról Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök kedden délben 12 órakor a miniszterelnöki palota tanácstermében fogadta Munkács város küldöttségét. A küldöttségei R. Vosáry Aladár, a város országgyűlési képviselője vezette, tagjai pedig Bertók Béla református püspök, Sörös János római katolikus esperesplébános, Engel- breeht István dr. polgármesterhelyettes, Simon Menyhért dr. főszerkesztő, Dió- szeghy Erzsébet bárónő, a „Magyar a magyarért“ mozgalom megbízottja, Tár- czy Károly dr. kereskedelmi akadémiái igazgató, Molnár József mérnök, Rasko- vies Emanuel városi gazdasági tanácsnok, Demkó Mihály, a központi orosz nemzeti tanács alelnöke és Mandák Nándor városházi tisztviselő voltak. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök, Pa- taky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, vitéz Kölosváry-Borcsa Mihály mi niszteri tanácsos, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője és Madarassy Pál miniszteri tanácsos kíséretében lépett a terembe. A miniszterelnököt a küldöttség tagjai lelkes éljenzéssel fogadták, majd R. Vo- záry Aladár országgyűlési képviselő üdvözölte vitéz Imrédy Bélát. — Hálás tisztelettel köszöntőm Nagyméltóságodat — mondotta —, mint annak a kormánynak az elnökét, amelynek pojitikája visszahozta Magyarországhoz a Felvidék nagyrészét, közötte Munkács városát is. Munkács közönsége mély bizalommal veszi körül a miniszterelnök urat azért is, mert ő volt az az államférfi, aki meglátta, hogy a magyar életnek mire van szüksége. — Munkács részt kíván venni az új magyar életben — folytatta R. Vozáry Aladár —, a mai helyzet azonban a ha tárok és a gazdasági viszonyok következtében olyan, hogy támogatást kér a magyar kormánytól, amely iránt hűsegét, tiszteletét, január 6-án megmutatni igyekezett. Munkács a múltban sohasem kért kormánytól támogatást, nem is kapott, nem is vólt szüksége rá, mert maga tudta biztosítani a város életét. Sajnos, ma szükségünk van a támogatásra és ezt mély tisztelettel kérjük, hogy Munkács boldogulni tudjon a magyar haza javára. R. Vozáry Aladár szavaira Imrédy Béla miniszterelnök a következőket mondotta: — Amikor az a megtiszteltetés ért, hogy Munkács város küldöttsége felkeres. első szavam a magyar testvér hálájának szava azért, amit Munkács város egész polgársága a közelmúlt napokban 21.54, Bánréve 23.29, Losonc 1.28, Ipolyság 4.49, Párkány 6.34. A pontos menetrend a vonalmenti állomások főnökeinél kellő időben megtudható. A vonatok az összes útbaeső állomásokon megállauak. Jegyeket kizárólag az Egyesült Magyar Párt helyi szervezetei árusítanak. Az állomásokon e vonatokra jegy nem váltható. Az Egyesült Magyar Párt központja ezúton hívja fel az említett vonalak mentén fekvő pártszervezeteinek elnökeit, hogy a legközelebbi MÁV. á 11 oteljesített, amikor visszaverte a betörést és hősies nyugalommal viselkedett. A magyar nemzet nem felejti ezt el, mert Munkács megmutatta, hogy rablókézzel nem szabad és nem lehet ennek az országnak a testéhez nyúlni. — Tudom, hogy Munkács helyzete — folytatta a miniszterelnök — az új határmegvonás következtében nehéz. A város elvesztette mögöttes országrészének jelentős részét, közlekedési viszonyai ‘sem kielégítőek a város ellátása, valamint kereskedelmi és ipari életének fenntartása szempontjából. Itt teljesen jogos és méltányos az a kívánság, hogy ebbén a nehéz helyzetben Munkács városa a magyar kormány és az egész magyar nemzet segítségét, támogatását kéri. — Minisztertársaimmal együtt a leggondosabban áttanulmányozzuk mindazokat a kérdéseket, amelyeket emlékira- . tukban előterjesztettek. Legyenek meg- | más főnökkel lépjenek azonnal érintkezésbe. Bizományi árusításra igényeljék a szükséges jegyeket és az elszámolást legkésőbb a különvouat inda* lása előtt ,'tl) perccel ejtsék meg, Menetdíjak oda és vissza: Szénéről 2.44 P Léváról 2.04 P Érsekújvárról 0.74 P Somorjáról 1.84 P Rozsnyóról 5.94 P Rimaszombatról 5.34 P Losoncról 4.34 P Ipolyságról 2.94 P. győződve róla, hogy ezeket szerető szívvel, gondoskodással fogjuk megvizsgálni. Ami segítséget tudunk adni, azt biztosan megadjuk, amit pedig ötlettel és leleményességgel pótolni kell, azt Munkács polgársága maga fogja hozzáadni. j — Amíg megtehetem — fejezte bő a miniszterelnök — hogy meglátogassam Munkács városát — ami rövid időn belül bekövetkezik — addig is kérem, adjak át Munkács vámsának a magam és a magyar királyi kormány üdvözletét és legyenek meggyőződve arról, hogy szeretettel fogadjuk Munkács városának kéréseit. A miniszterelnök nagy tetszéssel fogadott beszéde után hosszabb ideig a küldöttség körében maradt és a küldöttség minden egyes tagjával kedvesen elbeszélgetve tájékozódott Munkács város helyzetéről. Öngyilkos lett Szobota Ferenc cs volt kassii felsőbíróság másodelnöke Lőcse, január 17. Megdöbbentő ön- gyilkosság történt az elmúlt héten Lőcsén. Szobota Ferenc dr., a jelenleg Lőcsén működő volt kassai felsőbíróság másodelnöke a múlt hét keddjén délután azzal távozott el lakásáról, hogy hivatalába megy. Azóta családja hiába várja haza. Jelentést tettek a csendőrségnek, amely napokig hiába kutatott az eltűnt bíró után. A hét közepén már a katonaságot is bevonták a kutatásba és szombaton meg is találták Szobota dr. holttestét a Lőesefüred melletti erdőben. A holttest mellett egy véres borotva, egy olló, egy üveg és egy fiola feküdt, amelyben álmatlanság elleni gyógyszer maradványai voltak. A csendőrség megállapította, hogy Szobota Ferenc dr. kedden délután valóban bennjárt hivatalában, azonban csak néhány percig tartózkodott ott. Egy ollót vett magához és eltávozott. Útközben fél liter konyakot vásárolt és Azt az erdőben megitta, majd a borotvával felvágta karján az ereket és elvérzett. Szobota a régi magyar birói karnak volt illusztris tagja, évekkel ezelőtt a kassai járásbíróságnak volt az elnöke, majd onnan Lőcsére helyezték át és a lőcsei törvényszék elnökévé nevezték ki. A Felvidék egyrészének visszacsatolása után, amikor a kassai felsőbíróság Lőcsére került, a szlovák kormány Szobotat a felsőbíróság másodelnökévé nevezte ki. Öngyilkossága annál megdöbbentőbb, mivel erős vallásos érzésű ember voll. Búcsúlevelet nem hagyott hátra. Tettét valószínűleg idegösszeomlás folytán követte cl, mert háziorvosának már többször panaszkodott, hogy idegei felmondták a szolgálatot. Hétfőn temették cl nagy részvét mellett Lőcsén. Munkács küldöttsége Imrédy Bétánál Ami segítséget tudunk adni, azt biztosan megadjuk — mondotta a miniszterelnök, aki megígérte, hogy ellátogat Munkácsra
