Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-17 / 13. szám
Áras 10 fillér II. évfolyam 13. szám. Budapest, 1939 január 17. Kedd Előfizetési ár évente 36.— P, télévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 fillér vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP . Szerkesztőség V, Honvéd-utca 10. Kiadóhivatal: ) Budapest, Vili., József-körút 5. Telefon, kiadó- ' J hivatal és hirdetési osztály 1-444-00 x'fP-'t-- bV. A mun lendülete (V. Z.) Ha a felszabadult terület városait &s falvait végigjárjuk, ha beszélünk komoly emberekkel, akik ismerik a viszonyokat és tudatában vannak egy-egy vidék szükségleteinek és igényeinek, ha olvassuk a szerkesztőségünkbe garmadával érkező leveleket s felvilágosító közléseket, ha végigforgatjuk a visszacsatolt területen megjelenő lapokat, akkor nagy örömmel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a tömegek lelkében magasan lobog az építőakarat, hogy a kisebb nehézségek hova-tovább múlóban vannak és az emberek lelkét a jövő irányában hit és bizalom tölti el. Szem előtt kell tartanunk, hogy olyan történelmi sorsváltozásokon ment át nemzetünk az elmúlt három évtizedben, aminők történelmünk egyetlen más korszakában nem rázták meg az ország testét. A világháború hallatlan erőfeszítései, a magyarság által hozott szinte felmérhetetlen véráldozat, anyagi és erkölcsi értékek pusztulása annyi pótolnivalót hagyott maga után, hogy nemzedékek munkájára van szükség, míg a háború pusztításait nemzeti társadalmunk teljes egészében kiheverheti. De nem volt elég a háború sok szenvedése és megpróbáltatása, bekövetkezett a szörnyű Trianon, az ország szétdarabolása, ä tökéletes földrajzi és gazdasági egység széttépése, a nemzettest megcsonkítása, húszesztendős kisebbségi életünk, amelyben a cseh nralmi rendszer gyilkos hadjáratot viselt a magyarság minden életérdeke ellen. Ez az egy nemzedékre terjedő korszak újból olyan súlyos megpróbáltatásokkal, anyagi és erkölcsi veszteségekkel járt, hogy az okozott sebek azonnali jóvátétele szinte lehetetlen. Hiszen egymillió visszatért magyar között talán egyetlen egy sincsen, akin ne ejtett volna súlyos sebet az elmúlt esztendő. Ezeknek gyógyítása hosszú és nehéz folyamat.A mi népünk lelke egészséges és a felvidéki magyarság abban a történelmi kataklizmában, amely reája szakadt, felismerte a nemzetéhez való ragaszkodásban rejlő nagy erkölcsi értékekei Nem jelenti ez az anyagi szempontok teljes mellőzését, valami koraközépkori aszkétákhoz illő önmegtagadást és az élet legszükségesebb feltételeiről való lemondási hanem csupán a krisztusi igazságnak gyakorlati követését: nemcsak kenyérrel él az emberBeszéltünk szegény és megviselt emberrel, — talán a legszegényebbek és leg- megviseltebbek közül való volt, — aki boldogan mondotta: És ha továbbra is heteken át csak krumplit ehetnék és kellene ennem, nem ezerszer boldogabb vagyok-e, csakhogy újból magyar lehetek? Az az örvendetes és a magyar jövő szempontjából megbecsülhetetlen változás, amely most egymillió magyart visz- szacsatolt a trianoni Magyarországon élt kilencmillióhoz, nem teremthetett egyszerre paradicsomi állapotokat. A trianoni Magyarország szegény ország volt, a visszacsatolt terület magyarsága pedig szintén szegény, a szenvedések és nélkülözések ezeregyéjszakái meséből való parancsszóra nem változhatnak át azonnal paradicsomi boldogsággá. Egy azonban bizonyos: Mindenkiben megvan a nagy szeretet, a segítőkészség és az akarás. A szeretet és akarat pedig biblikus csodákat művel és hamarosan megtenni gyümölcseit is. Sok új és nehéz feladat merült fel, amikkel meg kell küzdeni, hogy az élet a felszabadult területen normális mederbe terelődjék. De örömmel látjuk, hogy meg van hozzá a segíteni akarás, a tettrekészség, a teremtőerő, a tudás és képesség. Nagyszabású propramok bontakoznak ki, amelyek a viszonyok alapos áttanulmányozása után máris a közeli megvalósulás előtt állanak. Elsősorban városaink problémái azok, amelyeGróf Csáky István Hitler vezér és kancellárnál Á magyar külügyminiszter és Ribbentrop szivélyes és barátságos megbeszélésen megvitatta a német-magyar kapcsolatok kérdését Csáky Istvár gróf külügyminiszter vasárnap délután 13 óra 15 perckor a Keleti-pályaudvarról Berlinbe utazott, hogy látogatást tegyen Ribbetrop német birodalmi külügyminiszternél és megbeszéléseket folytasson vele. A külügyminisztert útjára elkísérte Bartholdy Tibor dr. követségi tanácsos, a külügyminiszter kabinetfőnöke, Kuhl Lajos dr. követségi tanácsos, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, Ullein- Reviczky Antal dr. követségi tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője s Maday György dr. és Ujpé- tery Elemér dr. miniszteri fogalmazók, a külügyminiszter titkárai- A külügyminiszter búcsúztatására megjelentek a pályaudvaron Vörnle János rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vezetésével a külügyminisztérium főtisztviselői, továbbá Vinci gróf olasz követ, valamint Werkmeister követségi tanácsos vezetésével a budapesti német követség tagmi. A miniszter sziGróf Csáky István külügyminiszter Berlinbe való elutazása előtt a következő nyilatkozatot tette: — A német-magyar barátság ápolása Magyarország részéről nemcsak reálpolitika, hanem az a magyar nép szívéből fakad. A háború alatt és a háború utáni időkben a magyar nemzet és vezére, Horthy Miklós kormányzó a legnehcvélyesen elbeszélgetett a búcsúztatására megjelent személyiségekkel, majd beszállt szalonkoesijába. A vonat 13 óra 15 perckor gördült ki a pályaudvarról. zebb pillanatokban is kitartott Németország mellett. — Meggyőződésem szerint ennek a magatartásnak köszönhető, hogy a nagy német nemzet megbecsüli Magyarorszgában azt az erőt, amelyre a baráti hűség megjelölés illik rá. Magyarország e megbecsülése máris értékes eredményei járt Münchenben Csáky: A német-magyar barátság nemcsak reáfpolitika két legsürgősebben meg kell oldani, mert a húszéves uralom alatt is a városokban összezsúfolódott magyarság társadalmi rétegei szenvedtek a legtöbbet. Magyarország városképe úgy alakult ki, hogy a Nagyalföld szélén és a hegyvidék érintkezésében, tehát azokon a helyeken, ahol különböző struktúrájú vidékek cserélték ki terményeiket, keletkeztek városaink is. Most, hogy a bel- vederei határ a szlovák etnikum területét elválasztotta a magyar etnikumétól, amellyel teljes ezer esztendőn át egybe volt forradva, ez a fájdalmas operáció természetesen egészen különleges és új helyzetet teremtett városainkra nézve is. Kassáról például tudjuk, hogy az egész középkoron át az volt a szerepe, hogy az Alföld terményeit. Hegyalja borát, Erdély ásványos kincseit, Márma ros sóját Lengyelország felé közvetítse. Most Kassa felett néhány kilométerrel van megvonva az északi határ, amely elvágja a Vág völgyétől és a kárpáti szorosoktól. Az a város tehát, amely összekötő és kisugárzó centrum volt. most határvárossá lett. Vonzási terülő tének 150 falujából alig ötven maradt kultúrgeografiai körzetében. Ugyan ilyen fájdalmas helyzetbe került Rozsnyó is, amelyet Dobsinától és a Szepes ségtől vágott el az új határmegvonás, továbbá Ungvár, Munkács és Léva is. hogy csak a nagyobb emporiumokat so roljuk fel. Természetes, hogy a megváltozott viszonyok közepette ezeken a helyeken különösen nagy nehézségek mutatkoznak. A súlyos beteg, aki operáción esett át, hosszú ideig nyomja még az ágyat és talán betegebbnek érzi magát, mint a műtét előtt. De az egészségesedés folyamata megindult. Napról-napra ismerjük meg a teremtő szándékokat és szerzünk tudomást a meginduló munka fázisairól. Ezekben a határmenti városokban elsősorban ax ipari életet fogják fellendíteni, hogy sokszáz munkanélkülit juttassanak kenyérhez. ' A cseh uralom rettenetes bűnt követett el a Felvidékkel szemben, a dezindusztrializálás húszesztendős folyamata a városlakó és iparűző magyarság ezreit és ezreit tette kenyértelennó Igaz, hogy behozta a munkanélküli segélyezést, ezzel azonban a még termelő társadalmi rétegeket terhelte meg olyan rettenetes mértékben, ami szinte kibír hatatlan volt. A munkanélküli segélyezés erkölcstelen rendszerét a magyar élet nem ismeri. Dolgoznia mindenkinek kell, kemény, termelő munkával kell bekapcsolódnia a magyar élet vérkeringésébe. Az az iparpolitika, amely most határ széli városaink felvirágoztatására gondol, nagyvonalú és áldásos. Ha csak az egy Ungvárt nézzük, ott gyapjúfonószövőgyár készül, amely félezer munkást fog foglalkoztatni. Feltámasztják Ungvár híres bútorkészítő iparát, amely olyan tevékenyen fog működni, hogy ebben a szakmában nem lesz munkanélküli Ungváron. A selyemszövő gyár 1800 munkást fog foglalkoztatni. Ungvár egykor híres agyagiparát is új életre keltik. „Űj lendületre kap a magyar élet, mert' minden magyar kész dolgozni s minden magyar száj meg is érdemli a mindennapi falatot“ — ezekkel a programot, jelentő szavakkal ismerteti Korlátú Endre főispán a városépítő terveket. Az ipar fellendítésén kívül egyéb eszközök és módok is vannak a városi élet anyagi és erkölcsi gyarapítására. Már ismerjük azokat a nagyszabású vendégforgalmi elképzeléseket, amelyek főleg Kassára és Rozsnyóra irányítják a belső forgalmat. A zavaros nemzetközi helyzet miatt az utóbbi esztendőkben Magyarországon annyira fellendült idegenforgalom az elmúlt esztendőben visz- szafejlődött és ha az eucharisztikus kongresszus nem lett volna, sajnálatosan igen nagy hanyatlásról beszélhetnénk. Annál nagyobb szükség van a belső forgalom fokozására és ezt a forgalmat elsősorban a felszabadult területekre kell irányítani. Kassa és Rozsnyó nagyszabású terveit már ismerjük. Az állam itt is segítő készséggel siet a városok segítségére. Az államvasutak például hamarosan közvetlen gyorsvonatot állít be Rozsnyóra, amely így könnyű é1 gyors kapcsolatba kerül az ország szi vével. A magánvállalkozás figyelme b ráirányul ezekre a területekre s miutár Rozsnyó vendéglátási viszonyai egyelőri nem felelnek meg a modern igényeknek máris érdeklődés mutatkozik nagyobb szabású szállodák építésére. Felsőgömö' és Felsőabaúj csodálatos szépségű vide kei egész biztosan már a közeljövőben > magyar turisztikának célpontjai les? nek. De a vendégforgalomba a síkfölr’ városokat is be lehet kapcsolni. Érsek újvár a legutóbbi évek folyamán azo az úton haladt, hogy a szlovákiai m; gyarság Kecskemétje lengyen. A „híre hét“ mintájára itt is meg lehet sze: vezni valami vendéglátási alkalma* Környékén népművészeti érdekessége adódnak, a népművészet felkarolása é propagandája is sokat lendíthet a falus népesség során. Mindebben a munka ban igen nagy szerepe van a sajtónak elsősorban pedig a rádiónak, amely máris tevékenyen munkálkodik azon hogy a Felvidék tájait és népét miné' jobban megismertesse az egész magyar sággal. Hamarosan megindulnak majd a köz munkák. Utak épülnek, amelyek a fel szabadult területet bekapcsolják az ot szág hálózatába. A csehek nagyon el hanyagolták a folyamszabályozást, f Nyitra, Garam. Ipoly és Zsitva alsó fo lyásán tömérdek a szabályozni való. if' is nagyon sok ember kap kenyeret. A fejlődés, virágzás lehetősége nyílik mer a felszabadult terület előtt s a meg indult munka tízmilliónyi magyarságnak lesz új erőforrása.
