Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-17 / 13. szám

Áras 10 fillér II. évfolyam 13. szám. Budapest, 1939 január 17. Kedd Előfizetési ár évente 36.— P, télévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 fillér vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP . Szerkesztőség V, Honvéd-utca 10. Kiadóhivatal: ) Budapest, Vili., József-körút 5. Telefon, kiadó- ' J hivatal és hirdetési osztály 1-444-00 x'fP-'t-- bV. A mun lendülete (V. Z.) Ha a felszabadult terület váro­sait &s falvait végigjárjuk, ha beszélünk komoly emberekkel, akik ismerik a viszo­nyokat és tudatában vannak egy-egy vi­dék szükségleteinek és igényeinek, ha ol­vassuk a szerkesztőségünkbe garmadával érkező leveleket s felvilágosító közléseket, ha végigforgatjuk a visszacsatolt terüle­ten megjelenő lapokat, akkor nagy öröm­mel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a tömegek lelkében magasan lobog az építőakarat, hogy a kisebb nehézségek hova-tovább múlóban vannak és az embe­rek lelkét a jövő irányában hit és biza­lom tölti el. Szem előtt kell tartanunk, hogy olyan történelmi sorsváltozásokon ment át nemzetünk az elmúlt három év­tizedben, aminők történelmünk egyetlen más korszakában nem rázták meg az or­szág testét. A világháború hallatlan erő­feszítései, a magyarság által hozott szinte felmérhetetlen véráldozat, anyagi és er­kölcsi értékek pusztulása annyi pótolni­valót hagyott maga után, hogy nemzedé­kek munkájára van szükség, míg a há­ború pusztításait nemzeti társadalmunk teljes egészében kiheverheti. De nem volt elég a háború sok szenvedése és megpró­báltatása, bekövetkezett a szörnyű Tria­non, az ország szétdarabolása, ä tökéletes földrajzi és gazdasági egység széttépése, a nemzettest megcsonkítása, húszeszten­dős kisebbségi életünk, amelyben a cseh nralmi rendszer gyilkos hadjáratot viselt a magyarság minden életérdeke ellen. Ez az egy nemzedékre terjedő korszak újból olyan súlyos megpróbáltatásokkal, anyagi és erkölcsi veszteségekkel járt, hogy az okozott sebek azonnali jóvátétele szinte lehetetlen. Hiszen egymillió visszatért magyar között talán egyetlen egy sin­csen, akin ne ejtett volna súlyos sebet az elmúlt esztendő. Ezeknek gyógyítása hosszú és nehéz folyamat.­A mi népünk lelke egészséges és a fel­vidéki magyarság abban a történelmi kataklizmában, amely reája szakadt, fel­ismerte a nemzetéhez való ragaszkodás­ban rejlő nagy erkölcsi értékekei Nem jelenti ez az anyagi szempontok teljes mellőzését, valami koraközépkori aszké­tákhoz illő önmegtagadást és az élet leg­szükségesebb feltételeiről való lemon­dási hanem csupán a krisztusi igazság­nak gyakorlati követését: nemcsak ke­nyérrel él az ember­Beszéltünk szegény és megviselt ember­rel, — talán a legszegényebbek és leg- megviseltebbek közül való volt, — aki boldogan mondotta: És ha továbbra is heteken át csak krumplit ehetnék és kel­lene ennem, nem ezerszer boldogabb va­gyok-e, csakhogy újból magyar lehetek? Az az örvendetes és a magyar jövő szempontjából megbecsülhetetlen válto­zás, amely most egymillió magyart visz- szacsatolt a trianoni Magyarországon élt kilencmillióhoz, nem teremthetett egy­szerre paradicsomi állapotokat. A tria­noni Magyarország szegény ország volt, a visszacsatolt terület magyarsága pedig szintén szegény, a szenvedések és nélkü­lözések ezeregyéjszakái meséből való pa­rancsszóra nem változhatnak át azonnal paradicsomi boldogsággá. Egy azonban bizonyos: Mindenkiben megvan a nagy szeretet, a segítőkészség és az akarás. A szeretet és akarat pedig biblikus csodá­kat művel és hamarosan megtenni gyü­mölcseit is. Sok új és nehéz feladat merült fel, amikkel meg kell küzdeni, hogy az élet a felszabadult területen normális me­derbe terelődjék. De örömmel látjuk, hogy meg van hozzá a segíteni akarás, a tettrekészség, a teremtőerő, a tudás és képesség. Nagyszabású propramok bon­takoznak ki, amelyek a viszonyok ala­pos áttanulmányozása után máris a kö­zeli megvalósulás előtt állanak. Elsősor­ban városaink problémái azok, amelye­Gróf Csáky István Hitler vezér és kancellárnál Á magyar külügyminiszter és Ribbentrop szivélyes és barátságos megbeszélésen megvitatta a német-magyar kapcsolatok kérdését Csáky Istvár gróf külügyminiszter va­sárnap délután 13 óra 15 perckor a Ke­leti-pályaudvarról Berlinbe utazott, hogy látogatást tegyen Ribbetrop német birodalmi külügyminiszternél és megbe­széléseket folytasson vele. A külügymi­nisztert útjára elkísérte Bartholdy Tibor dr. követségi tanácsos, a külügyminisz­ter kabinetfőnöke, Kuhl Lajos dr. követ­ségi tanácsos, a külügyminisztérium po­litikai osztályának vezetője, Ullein- Reviczky Antal dr. követségi tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője s Maday György dr. és Ujpé- tery Elemér dr. miniszteri fogalmazók, a külügyminiszter titkárai- A külügyminiszter búcsúztatására megjelentek a pályaudvaron Vörnle Já­nos rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vezetésével a külügyminiszté­rium főtisztviselői, továbbá Vinci gróf olasz követ, valamint Werkmeister kö­vetségi tanácsos vezetésével a budapesti német követség tagmi. A miniszter szi­Gróf Csáky István külügyminiszter Berlinbe való elutazása előtt a következő nyilatkozatot tette: — A német-magyar barátság ápolása Magyarország részéről nemcsak reálpoli­tika, hanem az a magyar nép szívéből fakad. A háború alatt és a háború utáni időkben a magyar nemzet és vezére, Horthy Miklós kormányzó a legnehc­vélyesen elbeszélgetett a búcsúztatására megjelent személyiségekkel, majd be­szállt szalonkoesijába. A vonat 13 óra 15 perckor gördült ki a pályaudvarról. zebb pillanatokban is kitartott Német­ország mellett. — Meggyőződésem szerint ennek a ma­gatartásnak köszönhető, hogy a nagy német nemzet megbecsüli Magyarorszgában azt az erőt, amely­re a baráti hűség megjelölés illik rá. Magyarország e megbecsülése máris értékes eredményei járt Münchenben Csáky: A német-magyar barátság nemcsak reáfpolitika két legsürgősebben meg kell oldani, mert a húszéves uralom alatt is a városok­ban összezsúfolódott magyarság társa­dalmi rétegei szenvedtek a legtöbbet. Magyarország városképe úgy alakult ki, hogy a Nagyalföld szélén és a hegyvi­dék érintkezésében, tehát azokon a he­lyeken, ahol különböző struktúrájú vi­dékek cserélték ki terményeiket, kelet­keztek városaink is. Most, hogy a bel- vederei határ a szlovák etnikum terüle­tét elválasztotta a magyar etnikumétól, amellyel teljes ezer esztendőn át egybe volt forradva, ez a fájdalmas operáció természetesen egészen különleges és új helyzetet teremtett városainkra nézve is. Kassáról például tudjuk, hogy az egész középkoron át az volt a szerepe, hogy az Alföld terményeit. Hegyalja borát, Erdély ásványos kincseit, Márma ros sóját Lengyelország felé közvetítse. Most Kassa felett néhány kilométerrel van megvonva az északi határ, amely elvágja a Vág völgyétől és a kárpáti szorosoktól. Az a város tehát, amely összekötő és kisugárzó centrum volt. most határvárossá lett. Vonzási terülő tének 150 falujából alig ötven maradt kultúrgeografiai körzetében. Ugyan ilyen fájdalmas helyzetbe került Rozs­nyó is, amelyet Dobsinától és a Szepes ségtől vágott el az új határmegvonás, továbbá Ungvár, Munkács és Léva is. hogy csak a nagyobb emporiumokat so roljuk fel. Természetes, hogy a megváltozott vi­szonyok közepette ezeken a helyeken kü­lönösen nagy nehézségek mutatkoznak. A súlyos beteg, aki operáción esett át, hosszú ideig nyomja még az ágyat és talán betegebbnek érzi magát, mint a műtét előtt. De az egészségesedés folya­mata megindult. Napról-napra ismerjük meg a teremtő szándékokat és szerzünk tudomást a meginduló munka fázisairól. Ezekben a határmenti városokban elsősor­ban ax ipari életet fogják fellendíteni, hogy sokszáz munkanélkülit juttassanak kenyérhez. ' A cseh uralom rettenetes bűnt követett el a Felvidékkel szemben, a dezindusztrializálás húszesztendős fo­lyamata a városlakó és iparűző magyar­ság ezreit és ezreit tette kenyértelennó Igaz, hogy behozta a munkanélküli segé­lyezést, ezzel azonban a még termelő tár­sadalmi rétegeket terhelte meg olyan rettenetes mértékben, ami szinte kibír hatatlan volt. A munkanélküli segélye­zés erkölcstelen rendszerét a magyar élet nem ismeri. Dolgoznia mindenkinek kell, kemény, termelő munkával kell bekap­csolódnia a magyar élet vérkeringésébe. Az az iparpolitika, amely most határ széli városaink felvirágoztatására gon­dol, nagyvonalú és áldásos. Ha csak az egy Ungvárt nézzük, ott gyapjúfonó­szövőgyár készül, amely félezer mun­kást fog foglalkoztatni. Feltámasztják Ungvár híres bútorkészítő iparát, amely olyan tevékenyen fog működni, hogy eb­ben a szakmában nem lesz munkanélküli Ungváron. A selyemszövő gyár 1800 munkást fog foglalkoztatni. Ungvár egykor híres agyagiparát is új életre keltik. „Űj lendületre kap a magyar élet, mert' minden magyar kész dolgozni s minden magyar száj meg is érdemli a mindennapi falatot“ — ezekkel a pro­gramot, jelentő szavakkal ismerteti Kor­látú Endre főispán a városépítő ter­veket. Az ipar fellendítésén kívül egyéb eszközök és módok is vannak a városi élet anyagi és erkölcsi gyarapítására. Már ismerjük azokat a nagyszabású vendégforgalmi elképzeléseket, amelyek főleg Kassára és Rozsnyóra irányítják a belső forgalmat. A zavaros nemzetközi helyzet miatt az utóbbi esztendőkben Magyarországon annyira fellendült ide­genforgalom az elmúlt esztendőben visz- szafejlődött és ha az eucharisztikus kon­gresszus nem lett volna, sajnálatosan igen nagy hanyatlásról beszélhetnénk. Annál nagyobb szükség van a belső for­galom fokozására és ezt a forgalmat elsősorban a felszabadult területekre kell irányítani. Kassa és Rozsnyó nagy­szabású terveit már ismerjük. Az állam itt is segítő készséggel siet a városok segítségére. Az államvasutak például hamarosan közvetlen gyorsvonatot ál­lít be Rozsnyóra, amely így könnyű é1 gyors kapcsolatba kerül az ország szi vével. A magánvállalkozás figyelme b ráirányul ezekre a területekre s miutár Rozsnyó vendéglátási viszonyai egyelőri nem felelnek meg a modern igényeknek máris érdeklődés mutatkozik nagyobb szabású szállodák építésére. Felsőgömö' és Felsőabaúj csodálatos szépségű vide kei egész biztosan már a közeljövőben > magyar turisztikának célpontjai les? nek. De a vendégforgalomba a síkfölr’ városokat is be lehet kapcsolni. Érsek újvár a legutóbbi évek folyamán azo az úton haladt, hogy a szlovákiai m; gyarság Kecskemétje lengyen. A „híre hét“ mintájára itt is meg lehet sze: vezni valami vendéglátási alkalma* Környékén népművészeti érdekessége adódnak, a népművészet felkarolása é propagandája is sokat lendíthet a falus népesség során. Mindebben a munka ban igen nagy szerepe van a sajtónak elsősorban pedig a rádiónak, amely máris tevékenyen munkálkodik azon hogy a Felvidék tájait és népét miné' jobban megismertesse az egész magyar sággal. Hamarosan megindulnak majd a köz munkák. Utak épülnek, amelyek a fel szabadult területet bekapcsolják az ot szág hálózatába. A csehek nagyon el hanyagolták a folyamszabályozást, f Nyitra, Garam. Ipoly és Zsitva alsó fo lyásán tömérdek a szabályozni való. if' is nagyon sok ember kap kenyeret. A fejlődés, virágzás lehetősége nyílik mer a felszabadult terület előtt s a meg indult munka tízmilliónyi magyarságnak lesz új erőforrása.

Next

/
Thumbnails
Contents